Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)
1956-11-01 / 2. szám
IS BÁCS-KISKUN MEGYEI IDEIGLENES NEMZETI BIZOTTSÁG LAPIII I. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára 50 fillér 1956. NOV. 1. CSÜTÖRTÖK Hazádnak rendületlenül híre óh magyar ! Sztrájkol a munkásság Csend honol az üzemekben. Néma, figyelmeztető csend azok számára, akik még nem értették meg, vagy nem hajlandók megérteni: szabad, független országot akar a nép, szovjet csapatok nélkül. Tudomásunk szerint a sztrájk meghirdetése a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat munkástanácsától indult ki. A munkástanács híven a munkások hamfias érzéséhez, a sztrájkot a jelszó alatt kezdte meg: addig nem dolgozunk, amíg az ország területéről a szovjet csapatokat vissza nem vonják támaszpontjaikra. Elhatározásukról értesítették az Épületgépkarbantartó, a Tatarozó Vállalat munkástanácsait a is. A munkástanács egyetértett felhívással, csatlakozott sztrájkhoz. Az ÉM Bács megyei a állami Építőipari Vállalat dolgozói sem fogták kézbe a szerszámot. A Gyufagyárban hétfőn délelőtt 11 órakor minden gép leállt. A dolgozók hazamentek. Nem dolgoznak addig, amíg szovjet csapatok tapodják a magyar hont. Így válaszolnak a kecskeméti hazafiak budapesti társaiknak. A Kecskeméti Gépgyárban tegnap formáztak, ma öntés van. A további munkát a munkástanács beszüntette. Kiskunfélegyházán is pihennek a gyárak gépei. Sztrájkolnak a vasasok és a többi üzemek dolgozói. Addig nem dolgoznak, amíg a szovjet csapatok magyar földön vannak. Sokgyermekes édesanyák, édesapák aggódva kérdezhetik, mi a helyzet az élelmiszeripari üzemekben. Lesz-e kenyér, hús- és egyéb konzervféleség. Megnyugtatásul közöljük, hogy a pékségek és vágóhidak dolgozói továbbra is gondoskodnak a kenyér- és húsellátásról. És a többi élelmiszeripari üzemekben mi a helyzet? A Kinizsi Konzervgyárban kedden szünetelt a munka. A munkástanács délelőtt ülést tartott. Míg e sorok íródtak, a tanácskozás tartott, s így annak határozatát nem tudjuk közölni. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat munkástanácsának javaslatára csak azokban az üzemrészekben dolgoznak, ahol gyorsan romlik az áru. Ezen a munkástanácsülésen részt vett Hencz szaktárs, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat munkástanácsának tagja. Neki is az volt a véleménye: — magunk és népünk ellen követnénk el merényletet, ha a gyorsan romló nyersanyagot hagynánk tönkremenni. Igaza van Hencz szaktársnak. Kár lenne még tetézni azt nagy kárt, amely eddig is érte a hazánkat. Véleményünk szerint élelmiszeripari üzemeinkben helyes, ha gyorsan feldolgozzuk a nyersanyagot, mert ha tönkremegy, saját magunknak okozunk kárt, nehezítjük a város, a megye, az ország ellátását. Ehhez még csak annyit: a tegnapi nap két budapesti egyetemista közölte: az élelmiszeripari üzemek Budapesten is dolgoznak. Üdvözöljük a sztrájkoló munkásokat. Egyúttal kérjük az élelmiszeripari munkástanácsokat,hogy továbbra is gondoskodjanak népünk élelmezéséről, mert a rendszeres élelmiszerellátás a nyugalom fő biztosítéka. A különböző munkástanácsokkal történt megállapodás alapján a nyomdai dolgozók közül csak a lap, a híradás előállítói dolgoznak, a többiek abbahagyták a munkát. Mindszenthy József hercegprímás kedden éjfél elindult budapestre unkásküldöttség kérdezte.,, , Szerdán reggel az ÜVEGÉRT dolgozóinak küldöttsége kereste fel a városi tanács elnökét, Nagymarosi Kálmánt. A dolgozók súlyos lakásproblémáiról szóltak és arról, hogy a lakásgazdálkodási osztály eddig nem a szükségesség arányában utalta ki a lakásokat. Kérdésükre: — lesz-e több lakás? — ezt mondta Nagymarosi Kálmán. — A szovjet csapatok kivonásával négyszáz lakás szabadul fel Kecskeméten. Ebből 81 azonnali átadásra kész. A délelőtt megalakítandó ideiglenes nemzeti bizottság dönti majd el, kik lesznek jogos lakói. A honvédelmi miniszter elrendelte 1. A honvédségi sapkajelvények kicserélését Kossuthcínerre. 2. A jelenlegi rendfokozati jelvények viselésének azonnali megszüntetése. 1956. október hó 31-től a rendfokozati jelzéseket nem a vállapon, hanem a zubbony és köpenyhajtókán kell viselni. A miniszter utasította anyagi szervét, hogy intézkedjék az új mintájú bocskai sapkák gyártására és a jelenlegi sapkák fokozatos lecserélésére. IOOOOOOOOOOOOO /I MlV vezérigazgatóságának munkástanácsa felhívja az ország vasutas dolgozóit, hogy a főváros sokat szenvedett népének élelmiszeres tüzelőellátása érdekében haladéktalanul vegyék fel a munkát. A hazájukat szerető vasutasok munkáján múlik, hogy Budapest népe ne éhezzen, villanyos vízellátását biztosítsák. Magyar vasutasok! Álljatok munkába, segítsétek a béke megteremtését, az alkotó munka megindulását. Nagy Imre üzenete a magyar néphez! Megkezdődött a szovjet hadsereg csapatainak kivonulása MAGYAR TESTVÉREIM! Tudatom veletek, hogy a kormány kezdeményezésére a szovjet hadsereg csapatainak kivonulása megkezdődött. Minden hatóság, az ország minden polgára az elvonulás teljes rendjének biztosítása érdekében tartózkodjék minden provokatív, zavaró vagy ellenséges cselekedettől, hogy így is hozzájáruljon a szovjet hadsereg csapatainak kivonulásához. Nagy Imre, a Minisztertanács elnök.'1 Megszűnt a beszolgáltatási rendszer A Minisztertanács 1956. október 30-án megszüntette a beszolgáltatási rendszert. A munkásság, a parasztság egyetemes érdeke nem egyeztethető össze a kötelező beadás fenntartásával, amely az elmúlt években aláásta a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét, a termelés biztonságát, sőt nem egyszer azzal járt, hogy a termelők egy része saját terméséből háztartási és gazdasági szükségletét sem tudta fedezni. Éppen ezért a beszolgáltatás megszüntetése mezőgazdasági termelés talpraállításának és a munkásosztály, a városi dolgozók jobb ellátásának egyaránt feltétele. A beszolgáltatás eltörlése azt követeli, hogy megszűnik a termény, állat, állati termékek és bérbeadási kötelezettség a beadási hátralékokkal együtt, a kenyérgabona és a kukorica kötelező értékesítése, a magánvágás utáni zsírbeadási kötelezettség, az állatvágások engedélyeztetése, a kenyérgabona vetésterületének kötelező előírása. A beszolgáltatás eltörlése nem érinti az állatnevelési és a hizlalási szerződések érvényességét. A beadás eltörlése után a nem mezőgazdasági lakosság szervezett ellátásának feladata továbbra is megmarad. Ezt a teljes önkéntességen alapuló állami és szövetkezeti felvásárlást, valamint a szerződéses termelés és hizlalás útján kell megoldani, úgy, hogy a paraszti termelés jövedelmezőségének biztosításával egyidejűleg javuljon a városi munkásság, a dolgozók anyagi helyzete. Ezúton felhívom a magyar vidék forradalmi szerveit, hogy az összegyűjtött állami készleteket a nép érdekében óvják meg. A nemzeti kormány bízik abban, hogy a hazáját szerető magyar parasztság jogos követelésének teljesítése után most szorgalmas munkájával járul hozzá a lakosság jobb ellátásához, a kivívott szabadság és függetlenség megszilárdításához. Budapest, 1956. október 30-án Gyenes Antal. begyűjtési miniszter A pénzügyminiszter rendelete és 1950. október 24—294 munka*napokra esedékes bérekről tett időre járó bér kétszeresét fizessék ki. 3. A hivatalok és intézmények dolgozói részére a rendes havi fizetésüket kell folyósítani. 4. A vállalatok a munkástanács, vagy ahol még ez nem alakult meg, ott az üzemi bizottság határozata alapján a munkát ismét felvevő dolgozóknak az 1., illetőleg 2. pont szerint fizetendő összegeket a szokásos bérfizetési időponttól függetlenül soron kívül folyósíthatják. A munkástanács, illetőleg az Ü. B. határozza meg, hogy a 2. pontban foglaltak mely dolgozókat illeti meg. Budapest, 1950. október 29. Pénzügyminiszter Sándor Béla, a Kisgazda Párt volt kecskeméti titkára 6 éve visszavonult a politikai tevékenységtől. Azóta a megyei tanács hivatalnokaként figyelemmel kísérte az Kedden délután ország életét. Nagy Imre, Kádár János és Erdei Ferenc rádiónyilatkozata után a következőkben fejtette ki véleményét az MTI munkatársa előtt: — Megfogadjuk Tildy Zoltán felhívását: mi, a Kisgazda Párt volt funkcionáriusai újra felemeljük a zászlót, amit az elmúlt években kiütöttek a kezünkből. Tudjuk, hogy különösen Kecskemét környékén, jelentős paraszti tömegek állanak még most is mögöttünk. A legközelebbi jövőben megkezdjük a párt újjászervezését. Tudjuk, hogy sokkal alaposabban, higgadtabban kell megfogalmaznunk a programunkat, mint azt annak idején tettük. Tanultunk azokból a hibákból. Dr. Lukács István főorvos, a rétsági Nemzeti Bizottság elnöke kedden este a következőket közölte a Magyar Távirati Irodával: Mindszenthy József hercegirimást október 30-án este 10 óa 5 perckor a rétsági honvédség egy tiszti alakulata kiszabadotta felsőpolcnyi rabságából, ahol három nap híján egy évet oltírt s ezzel a hercegprímás nőcéves rabsága véget ért. Sírnyeléseinek véget vetett a győzelmes magyar forradalom. Rétság község lakossága elsőnek üdvözölhette a rabságból kiszabadult hercegprímást, akit a nyolc éves fogság se testileg, se lelkileg nem tudott megtörni. Az üdvözlésekre az első szava az volt: — Fiaim! Ott fogom folytatni, ahol nyolc évvel ezelőtt abba kellett hagynom. A hercegprímás húsz percet töltött baráti beszélgetésben rétsági plébánián és főpásztoria áldását adta a megjelentekre. Utána elindult budai otthonába. Az 1956. október 24—29-i időszakra eső munkanapokra, a munkabérek kifizetését Budapesten a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének javaslata alapján a következőkben szabályozom : 1. Az állami vállalatok azon dolgozóinak, akik a Budapesten folyó harcok miatt munkát végezni, vagy szolgálatot teljesíteni munkahelyükön nem tudtak, az utolsó havi kereset alapján számított napi átlagkeresetet fizessék ki. 2. Az állami vállalatok és egészségügyi intézmények azon dolgozóinak, akik a fenti időszak alatt a vállalatnál, intézménynél munkát végeztek, vagy szolgálatot teljesítettek, a munkában, illetőleg szolgálatban tol A munkástanács írásba foglalta a dolgozók kívánságait A Bácsalmási Gépállomáson is megválasztották a dolgozók a 41 tagú munkástanácsot. Közülük választották meg a 7 tagú elnökséget. Tagjai: Jancsó Károly, Prikidánovics Márton, Kazinczi József, Flöki Rezső, Varga Károly, Csőke Antal, Severácz Máté. Az első ülést már megtartották, s a dolgozók kívánságait tíz pontban foglalták, melyet kormányhoz felterjesztettek. A a kívánságok között szerepelt: két műszak megszüntetése, nyolc órai munkaidő, egy órai fizetett ebédidővel, a káderlapok megszüntetése, a munkaruha kihasználásának 6 hónapban való megállapítása, a havidíjas dolgozóknak természetbeni járandóság juttatása. „Egységes, erős, politikailag és anyagilag erős paraszttársadalom kialakítására törekszük — nyilatkozott Sándor Béla, a Kisgazdapárt volt kecskeméti titkára amelyeket a koalíciós harcok idején elkövettünk. Programunkat széleskörű vita után, a gazdatársadalommal egyetértésben készítjük el, ez még sok szervezőmunkát, alapos megfontolást, a helyzet józan mérlegelését kívánja meg. Annyit azonban máris mondhatok, hogy egységes, erős, politikailag és anyagilag erős paraszti társadalom kialakítására törekszünk.Nem vagyunk hívei a parasztság megosztásánál. Az a véleményünk, hogy a parasztság közös gondjait, közös sérelmeit, közös törekvéseit egységesen kell kifejeznünk. Ezért a legszorosabb együttműködést akarjuk megvalósítani a megalakuló parasztpárttal. Arra törekszünk, hogy az új választásokon közös listán induljunk. És programunkat is egységes elvek alapján készítsük el. Minden befolyásunkat latba vetjük az egyéni parasztgazdaságok termelésének és felemelkedésének érdekében, de hívei vagyunk a teljesen önkéntes, minden befolyástól — anyagi és erkölcsi befolyástól mentes szövetkezésnek is. Mélységes megelégedéssel vettük hírül az új, független magyar kormány megalakulását. Minden törekvésünk az, hogy az új kormányt segítve, a többi pártokkal egyetértésben munkálkodjunk a szép, paraszti jövendő kialakításán — fejezte be nyilatkozatát Kecskemét volt kisgazdapárti titkára.