Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-03 / 258. szám
hfmnepi üdvözletek az ennyit 3/4 év 116,2 %-os eredménye után, a Hagy Októberi Szocialista Forradalom 40 éves évfordulója alkalmából, szeretettel üdvözöljük vállalatunk összes dolgozóját Bács megyei Moziüzemi Váll. Vezetősége MoTCtber 7-én, 18 a Naiv Októberi Szocialista Forradalom =_ 51 ff 40. évfordulója alkalmából köszönetünket fejezzük ki vállalatunk összes dolgozójának az eddig elért eredményes munkájukért és további sikereket kívánunk. Kiskőrösi Sütőipari Vállalat Vezetője és Szakszervezeti Bizottsága A Földművesszövetkezetek Kiskunfélegyházi Járási Központjának Igazgatósága november hó 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából köszönetét fejezi ki a kiskunfélegyházi járás szövetkezetei összes dolgozójának az eddig elért eredményes munkájukért és további sikereket kíván. FJK Igazgatósága mnwwítiift la NE OWEN es&terideje Megkezdődött a forradalom Lenin elvtárs október 6-án a Szmolnijba érkezett és kézbevette a fegyveres felkelés közvetlen vezetését. Ez volt a forradalom főhadiszállása. Innen irányították a forradalmi csapattesteket és a vörösgárdista osztagokat a Téli Palota körülzárására. Magát a Szmolnij épületét — miként az képünkön is látható — vörösgárdisták őrizték. «3 Az »Aurora«, a forradalom hajója. A cirkáló ágyúinak dördülése adta hírül a világnak: új korszak kezdődött, a szocialista forradalom korszaka. KECSKEMÉT AZ ELLENFORRADALOM NAPJAIBAN — Részlet a készülő megyei Fehér Könyvből — (1) A városban történt ellenforradalmi események leírása még egy év múltán is igen nehéz vállalkozás. Bármennyire is szemtanúi voltunk az eseményeknek, a történtek teljes összefüggésükben való feltárása még bizonyos időt, nagyobb távlatot igényel. Ezért előfordulhat, hogy a rögzített tények csak részben elégítik ki az érdeklődők igényeit. A történtek azonban igen alkalmasak arra, hogy az események főbb menetét szereplőikkel együtt vázolni tudjuk azzal a vitathatatlan végkövetkeztetéssel, hogy Kecskeméten, a megye székhelyén is ellenforradalom volt, mégpedig olyan, ami »méltó« volt és méginkább lett volna elődeik: Héjjas Iván és Francia Kiss Mihály bűnös tetteihez. Támadás a vörös csillagok ellen A Budapesten október 23-án kirobbant események az első napokban nem váltottak ki különösebb hatást. A rend biztosítva volt. Üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél, államhatalmi szerveknél őrséget szerveztek és így vették elejét mindennemű próbálkozásnak. Október 26-án déltájban a megyei pártbizottság előtt nagy tömeg gyülekezett és próbálkozások történtek a vörös csillag levételére, amit megelőzően a Béke Szállóról már eltávolítottak. A pártbizottság előtt egyes demagóg és részeges huligán elemek hangulatot keltettek és csoportokat alakítva hangosan fogadkoztak, hogy máshonnan is eltávolítják a csillagot. A tömeg nem sokkal később a tiszti klub elé vonult, és követelték Vági alezredes, városparancsnok kiadását. Majd betörték a tiszti klub ablakait. Egy félrészeg csavargó létrán felmászott a csillaghoz és azt kalapáccsal leverte. Innen a tömeg, a hangoskodók vezetésével az ÁVH épülete elé húzódott. A tűzoltók létra segítségével megközelítették a csillagot, majd a nemzetiszínű lobogóból kivágták a címert. A padláson keresztül be akartak hatolni az épületbe is, ez azonban nem sikerült. Ezekben az eseményekben egyelőre, mint szemlélő, részt vett Nagy Lajos is, aki a felkelő csoport parancsnoka tisztjéig, majd később a posta kirablásáig »küzdötte« fel magát. Nagy Lajos: majd elintézlek! Az ordítozó söpredék vezetésével kisebb tömeg a rendőrség elé vonult. Egy csoport azzal a követeléssel ment be, hogy a rendőrség álljon a »forradalom« oldalára és adja át fegyvereit. Ennek teljesítésébe a rendőrség vezetői természetesen nem mentek bele. Eközben a rendőrség egy tisztje, aki később a megválasztott forradalmi bizottság tagja lett, kiadott mintegy 15— 20 géppisztolyt, amivel a huligán ellenforradalmárok felfegyverkeztek. A tömeg láttára Nagy Lajos is lecsatlakozott és mikor meglátta az épület előtt Kovács Lajos rendőrtörzsőrmestert — aki annak előtte ügyében nyomozott — odakiáltott: »Az anyád istenit, most majd én jelentelek fel téged és nem te engem.« Majd közelebb lépett hozzá és az arcába köpött. Utána még azt kiabálta: »Tudom, hogy hol a lakásod, majd elintézlek.« Az ajtóban Barna Péter rendőralhadnagy állt őrségen. A tömegből néhányan nekitámadtak és elvették a géppisztolyát. Az egyik támadó Nagy Lajos volt. Barnát utána feltették egy teherautóra és elhurcolták a repülőtér felé vezető útra. Majd kilökték az autóból és megfenyegették, hogy agyonlövik. Nagy Lajos elvette a pisztolyát és Barnát még kétszer arculütötte. A bűnözők szabadok Még a délutáni órákban ledöntötték a szovjet hősi emlékmű felső részét, összetörték a megyei pártbizottság és a városi tanács tábláit. A Széchenyi téren felborították a könyvpavilont és a könyveket széttépték. A magyar és világirodalom felbecsülhetetlen értékű alkotásain a »szabadság« harcosai és »nemzeti hősei« tapostak. A rendőrségtől a börtönhöz vonult a tömeg, ahol követelték a politikai foglyok szabadon bocsátását. A börtönben alig néhány politikai fogoly volt, a többiek valamennyien közönséges bűnözők, prostituáltak, munkakerülők, rablásért és gyilkosságokért elítéltek. Ezek hozzátartozói és a jelen volt tüntető börtönviseltek megtámadták a börtönt, az őrséget lefegyverezték és a bűnözőket kiengedték. Így szabadult ki több mint száz bűnöző, akiknek a néhány órával később kirobbant fegyveres harcban igen nagy szerepük volt. A kiszabadult bűnözők között Ballai Kálmánnak még hat év, Barna Mihálynak négy év, Bodnár Mihálynak hét év, Gazdag Zoltánnak négy év, Hídvégi Miklósnak úgyszintén négy év, Horváth Andrásnak tizennégy év, Horváth Lászlónak hat év, és a többinek általában 2—3—4 év volt hátra a büntetésből. A tüntetők egy csoportja behatolt a városi katonai parancsnokság és a katonai ügyészség épületébe is, onnan géppisztolyokat, könnyű gáz í bombákat és kézigránátokat szereztek. A felfegyverzett ellenforradalmárok a Nemzeti Bankhoz vonultak és hogy pénzt szerezzenek, azt is fel akarták törni. Nem lehet vitás egyetlen jóllyan ember számára sem, hogy ha az említett bűnözők és a többi velük szövetkezett banditák kaparintják magukhoz város, a megye, vagy az egész a ország ügyeinek intézését, milyen sorsra jutott volna az egész magyar nép. (Folytatása következik.) í A TTIT híreiből November 5-én, kedden este 6 órai kezdettel, a TTIT és a megyei tanács művelődési osztálya Szabadegyetemének földrajzi tagozatán »A Duna—Tisza köze« címmel Kurgyis Ferenc tanár tart előadást. A Szabadegyetem előadásait 3 forint részvételi díj ellenében azok is látogathatják, akik a Szabadegyetemnek nem beírt hallgatói. A Szabadegyetem minden előadása a TTIT klubjában lesz megtartva. November 6-án, szerdán este 8 órakor, — ugyancsak a TTIT klubjában — ünnepi megemlékezés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából. Rendelet a Magyar Szabadság Érdemrend újbóli adományozásáról . A hivatalos lap keddi számában közli az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét a Magyar Szabadság Érdemrend újbóli adományozásáról. A törvényerejű rendelet szerint az 1946. évi VIII. törvénnyel alapított Magyar Szabadság Érdemrend 1957. november 1. és 1938. április 4. között egy ízben adományozható azoknak, akik magatartásukkal az 1956. évben lefolyt ellenforradalmi lázadás leverésében és a magyar dolgozó nép szabadságának védelmében kitűntek.