Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-03 / 258. szám

hfm­ne­pi üdvözletek az ennyit 3/4 év 116,2 %-os eredménye után, a Hagy Októberi Szocialista Forradalom 40 éves évfordulója alkalmából, szeretettel üdvözöljük vállalatunk összes dolgozóját Bács megyei Moziü­zemi Váll. V­ezetősége M­oTCt­ber 7-én, 18 a Naiv Októberi Szocialista Forradalom =_ 5­1 ff 40. évfordulója alkalmából köszönetünket fejezzük ki vállalatunk összes dolgozójának az eddig elért eredményes munkájukért és további sikereket kí­vánunk. Kiskőrösi Sütőipari Vállalat Vezetője és Szakszervezeti Bizottsága A Földművesszövetkezetek Kiskunfélegyházi Járási Központjának Igazgatósága november hó 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forra­da­lom 40. évfordulója alkalmából köszönetét fejezi ki a kiskunfélegyházi járás szövetkezetei összes dolgozójának az eddig elért eredményes munkájukért és további sikereket kíván. FJK Igazgatósága mnwwítiift la NE OWEN es&terideje Megkezdődött a forradalom­ Lenin elvtárs október 6-án a Szmolnijba érkezett és kézbevette a fegyveres felkelés közvetlen vezetését. Ez volt a forradalom főhadi­szállása. Innen irányították a forradalmi csapattesteket és a vörösgárdista oszta­gokat a Téli Palota körü­lzárására. Magát a Szmolnij épületét — miként az képünkön is látható — vörösgárdisták őrizték. «3 Az »Aurora«, a forradalom hajója. A cirkáló ágyúinak dördülése adta hírül a világnak: új korszak kezdőd­ött, a szocialista forradalom korszaka. KECSKEMÉT AZ ELLENFORRADALOM NAPJAIBAN — Részlet a készülő megyei Fehér Könyvből — (1) A városban történt ellen­­forradalmi események leírása még egy év múltán is igen ne­héz vállalkozás. Bármennyire is szemtanúi voltunk az esemé­nyeknek, a történtek teljes ös­­­szefüggésükben való feltárása még bizonyos időt, nagyobb táv­latot igényel. Ezért előfordul­hat, hogy a rögzített tények csak részben elégítik ki az ér­deklődők igényeit. A történtek azonban igen alkalmasak arra, hogy az események főbb mene­tét szereplőikkel együtt vázolni tudjuk azzal a vitathatatlan végkövetkeztetéssel, hogy Kecs­keméten, a megye székhelyén is ellenforradalom volt, mégpedig olyan, ami »méltó« volt és még­­inkább lett volna elődeik: Héj­­jas Iván és Francia Kiss Mihály bűnös tetteihez. Támadás a vörös csillagok ellen A Budapesten október 23-án kirobbant események az első na­pokban nem váltottak ki külö­nösebb hatást. A rend biztosítva volt. Üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél, államhatalmi szerveknél őrséget szerveztek és így vették elejét mindennemű próbálkozásnak. Október 26-án déltájban a megyei pártbizott­ság előtt nagy tömeg gyüleke­zett és próbálkozások történtek a vörös csillag levételére, amit megelőzően a Béke Szállóról már eltávolítottak. A pártbizott­ság előtt egyes demagóg és ré­szeges huligán elemek hangulatot keltettek és csoportokat alakítva hangosan fogadkoztak, hogy máshonnan is eltávolítják a csil­lagot. A tömeg nem sokkal ké­sőbb a tiszti klub elé vonult, és követelték Vági alezredes, vá­rosparancsnok kiadását. Majd betörték a tiszti klub ablakait. Egy félrészeg csavargó létrán felmászott a csillaghoz és azt kalapáccsal leverte. Innen a tö­meg, a hangoskodók vezetésével az ÁVH épülete elé húzódott. A tűzoltók létra segítségével meg­közelítették a csillagot, majd a nemzetiszínű lobogóból kivágták a címert. A padláson keresztül be akartak hatolni az épületbe is, ez azonban nem sikerült. Ezekben az eseményekben egye­lőre, mint szemlélő, részt vett Nagy Lajos is, aki a felkelő cso­port parancsnoka tisztjéig, majd később a posta kirablásáig »küz­dötte« fel magát. Nagy Lajos: majd elintézlek! Az ordítozó söpredék vezeté­sével kisebb tömeg a rendőrség elé vonult. Egy csoport azzal a követeléssel ment be, hogy a rendőrség álljon a »forradalom« oldalára és adja át fegyvereit. Ennek teljesítésébe a rendőrség vezetői természetesen nem men­tek bele. Eközben a rendőrség egy tisztje, aki később a meg­választott forradalmi bizottság tagja lett, kiadott mintegy 15— 20 géppisztolyt, amivel a huli­gán ellenforradalmárok felfegy­verkeztek. A tömeg láttára Nagy Lajos is lecsatlakozott és mikor meglátta az épület előtt Kovács Lajos rendőrtörzsőrmestert — aki annak előtte ügyében nyomo­zott — odakiáltott: »Az anyád istenit, most majd én jelentelek fel téged és nem te engem.« Majd közelebb lépett hozzá és az arcába köpött. Utána még azt kiabálta: »Tudom, hogy hol a lakásod, majd elintézlek.« Az ajtóban Barna Péter rend­őralhadnagy állt őrségen. A tö­megből néhányan nekitámadtak és elvették a géppisztolyát. Az egyik támadó Nagy Lajos volt. Barnát utána feltették egy te­herautóra és elhurcolták a repü­lőtér felé vezető útra. Majd ki­lökték az autóból és megfenye­gették, hogy agyonlövik. Nagy Lajos elvette a pisztolyát és Bar­nát még kétszer arculütötte. A bűnözők szabadok Még a délutáni órákban ledön­tötték a szovjet hősi emlékmű felső részét, összetörték a me­gyei pártbizottság és a városi tanács tábláit. A Széchenyi té­ren felborították a könyvpavi­lont és a könyveket széttépték. A magyar és világirodalom fel­becsülhetetlen értékű alkotásain a »szabadság« harcosai és »nem­zeti hősei« tapostak. A rendőrségtől a börtönhöz vonult a tömeg, ahol követelték a politikai foglyok szabadon bo­csátását. A börtönben alig né­hány politikai fogoly volt, a töb­biek valamennyien közönséges bűnözők, prostituáltak, munka­kerülők, rablásért és gyilkossá­gokért elítéltek. Ezek hozzátar­tozói és a jelen volt tüntető bör­tönviseltek megtámadták a bör­tönt, az őrséget lefegyverezték és a bűnözőket kiengedték. Így sza­badult ki több mint száz bűnöző, akiknek a néhány órával később kirobbant fegyveres harcban igen nagy szerepük volt. A ki­szabadult bűnözők között Ballai Kálmánnak még hat év, Barna Mihálynak négy év, Bodnár Mi­hálynak hét év, Gazdag Zoltán­nak négy év, Hídvégi Miklósnak úgyszintén négy év, Horváth Andrásnak tizennégy év, Hor­váth Lászlónak hat év, és a töb­­­binek általában 2—3—4 év volt­ hátra a büntetésből. A tüntetők­ egy­ csoportja behatolt a városi­ katonai parancsnokság és a ka­­­tonai ügyészség épületébe is, on­­­nan géppisztolyokat, könnyű gáz­ í bombákat és kézigránátokat­­ szereztek. A felfegyverzett el­­­lenforradalmárok a Nemzeti­­ Bankhoz vonultak és hogy pénzt­ szerezzenek, azt is fel akarták­ törni.­­ Nem lehet vitás egyetlen jó­l­l­yan ember számára sem, hogy ha az említett bűnözők és a többi velük szövetkezett bandi­ták kaparintják magukhoz város, a megye, vagy az egész a ország ügyeinek intézését, mi­lyen sorsra jutott volna az egész magyar nép. (Folytatása követ­­­kezik.) í A TTIT híreiből November 5-én, kedden este 6 órai kezdettel, a TTIT és a me­gyei tanács m­­űvelődési osztálya Szabadegyetemének földrajzi ta­gozatán »A Duna—Tisza köze« címmel Kurgyis Ferenc tanár tart előadást. A Szabadegyetem előadásait 3 forint részvételi díj ellenében azok is látogathatják, akik a Szabadegyetemnek nem beírt hallgatói. A Szabadegyetem minden előadása a TTIT klub­jában lesz megtartva. November 6-án, szerdán este 8 órakor, — u­gyancsak a TTIT klubjában — ünnepi megemlé­kezés a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évfordulója alkalmából. Rendelet a Magyar Szabadság Érdemrend újbóli adományozásáról . A hivatalos lap keddi számá­ban közli az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletét a Magyar Szabadság Érdemrend újbóli ado­mányozásáról. A törvényerejű rendelet szerint az 1946. évi VIII. törvénnyel alapított Ma­gyar Szabadság Érdemrend 1957. november 1. és 1938. április 4. között egy ízben adományozható azoknak, akik magatartásukkal az 1956. évben lefolyt ellenfor­radalmi lázadás leverésében és a magyar dolgozó nép szabad­ságának védelmében kitűntek.

Next