Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-13 / 266. szám
Saulias ének ssábról-szúiru JUtyjj.eSZ-irtt kiszűLuk A KECSKEMÉTI Állami Zeneiskola igazgatói irodájának ajtaján kopogtatnak Csomagszállítópostás lép be az ajtón, s az igazgatót keresi. — Én lennék az — mondja Adam Jóska barátom, s kezet ■izorít a nagybaj úszó postás bácsival. — Csomagokat hoztunk az iskolának, tessék átvennni. Néhány perc múlva idegesen matatunk a papírdobozkák belsejében. Hervadhatatlan szalmavirágcsokrok, köszöntő levelek, helyi népdalgyűjtések és versek kerülnek elő, egyszerű emberek ajándékai a zene nagy mesterének, Kodály Zoltánnak. RIGÓ BÉLA, a Kiskunhalasi Általános Gimnázium 11. osztályos tanulója A Mester címmel írt verset Kodály Zoltánhoz. „75 év, háromnegyed század! Harccal, viharral, munkával tele. Milliók előtt példaképül állhat Kodály Zoltánnak büszke élete.“ „S bár dala a magyar népből fakad, De ő mégis minden népé marad.“ Az apostagi Csömöri Lajos bácsi, aki ma éjjeli őr, köszörítő verset írt Kodály Zoltánnak. „Ki annyi érzésnek méltó hangot adott, Dalban lehozta az égről a csillagot, Aki a világnak mutatta: Látjátok? A magyar szereti a nótát.“ Ezekből az ajándékokból, versekből és virágcsokrokból kitűnik, hogy a magyar nép szereti és tiszteletben tartja az őszhajú mestert. Az egyik osztályterem falán fényképekkel ellátott tabló hirdeti, hogy a Kecskeméti Állami Zeneiskola készül a Kodály-ünnepségekre. Zenepedagógiájuk alapja a Kodály Zoltán által mutatott út: az énekes műveltségre épített hangszeroktatás. A tabló képei éppen ezt az elvet tükrözik Látható a kamarazenészek próbája, a zeneóvodái sok szolmizációs gyakorlata és legnagyobb eredménye az oktatásnak, amikor, a gyerek ura lesz hangszerének. ? műveket adnak elő. December 16-án a Kecskeméti Katona József Múzeumban megnyílik a népművészeti kiállítás, amely képet ad a megye népviseletéről, a megyei kórusok életéről és a különböző hangszerek fejlődéséről. A december 16-án megnyíló Kodály-ünnepségeken a nagy mesternek az ajándékokat a kecskeméti Kodály-kórus legöregebb tagja és a zeneóvoda legifjabb növendéke adja át. S EZEKBŐL IS megállapíthatjuk, hogy megyénk lakossága megértette a Kodály-ünnepségek fontosságát. Ezt bizonyítja Kiskunmajsai Fiúiskola énekkarának levele is, amely így szól: „December 16 nagy ünnep. Országos ... Dallal köszönt Téged, falu, község, város Szívét küldi Hozzád születésnapodra, kérik, soká tanítsd népedet még dalra.“ Kodályt Zoltánt szivébe zárta a magyar nép, s dalaival az ajkán munkálkodik a boldogabb holnapért. Bieliczky Sándor KODÁLY ZOLTÁN születésnapján'a *MH#H*m***««_4M****mM»»H*m**4r Húsi Barnabás szobra A »KURUC VITÉZ« KAZINCBARCIKÁN Még mindig szép közönségsikere van Kecskeméten Bűzi Barnabás Kossuth-díjas szobrász és Dozsó János kecskeméti festőművész kiállításának a Katona József Múzeumban. Bűzi Barnabás Kuruc vitézt ábrázoló szobrát egyébként Kazincbarcikán állítják fel. — Képünkön a szobrászművész az utolsó simításokat végzi művén. Disszidálni akart a tolvaj j Mizsei Pál 32 éves lajosmizsei A KODÁLY-ÜNNEPSÉGEK lakost 1957. júniusában a kecsmasoráról beszélgetünk. Decem j keméti járásbíróság társadalmi bér 5-én növendékhangversenyt tulajdon elleni lopás vétsége rendeznek az úttörőházban, 12-én miatt 6 hónapi börtönre ítélte, tanári díszhangversennyel lepik. Mizsei disszidálással akart kimeg a kecskeméti közönséget. bújni a büntetés alól és Kele- Mindkét alkalommal Kodály Kiára ment, hogy átszökjön Jugoszláviába. A határőrség azonban elfogta és átadta az ügyészségnek. A kiskunhalasi járásbíróság Mizsei Pált tiltott határátlépés miatt 1 évi és hat hónapig börtönre ítélte, politikai jogainak gyakorlásától pedig 3 évre eltiltotta. í fe Pesti történet • A napisajtó hasábjain a vendéglátóipart mérhetetlenül sok támadás érte az ■ utóbbi néhány évben, — s mindjárt hozzáteszem, tejesen jogosan. A bírálatok legtöbbször az elburjánzott italbolt rendszert vették célba s az illetékes miitnisztérium nagyon helyesen már intézkedett is, mégpedig úgy, ahogy a forgalmasába útvonalaikon megszüntette a söntéseket,és helyettük vendéglőket, cukrászdánál, eszpresszókat létesített. Én magam is öröménél tapasztaltam Budapesten jártamban,hogy a Körúton de másutt is,egymásután csuktak be az italboltok, s helyükben nemsokára elegáns, kényelmes, ízléses — ülővendégeket fogadó üzlet nyílt meg. E helyütt kell megdicsérni a Kecskeméti Vendéglátó Vállalatot, amelyet egyébként igen sokszor ér bírálat, — hogy ugyanilyen törekvés vezette, amikor például a Béke-étterem söntését cukrászdává alakíttatta át. Most azonban engedjék meg nekem, hogy rövid kis történetet elmondjak arról, hogyan estek át a »ló másik oldalára« — Budapesten. Értekezleten voltam fent a fővárosban. Két órakor végeztünk, utána kiadós ebéd következett, majd a délutáni városnézés is belekerült néhány forintba, úgyhogy elhatároztam, felváltottat vacsorázom, s mindjárt meg is vásároltam az »Éjjel-nappal« Közértben, s el is fogyasztottam azon nyomban. Node meg is szomjaztams i társammal együtt megindultam a Körúton, hogy valahol egy pohár sörrel locsoljam meg a csabai kolbászt. * Könnyű ezt elhatározni... A »Sörszanatórium« megszűnt, helyette, valami más néven vendéglővel, eszpresszóval egybekötött étkezde nyílt meg. Az étkezőhelyiségbe belépve már az első pillanatban öröm fogott el, —] van világos sör. Szomjas ajkam, mar szinte már szürcsöltem ... Várjunk csak egy kicsit azzal a sörrel, nem megy az olyanj egyszerűen. Szóltam a pincérnek, hozzon két pohár sört, s már ültünk is az egyik asztal mellé. /i! tágas helyiségben rajtunk kívül,ehettek vagy heten. A pincér udvariasan: »Italt » csak a vacsorázó vendégeinknek szolgálhatunk ki.« Ezzel a falon kifüggesztett táblára mutatott, amelyen valóban arra utasít a VII. kerületi Vendéglátó Vállalat, hogyha inni akarok ebben a helyiségben, akkor vacsoráznom is kell. Kedves olvasó! Itt van a »lónak a másik oldala«: a minisztérium nyilván azért szüntette meg a tóriumot« lebuj-szerű »Sörszanasok társával együtt, hogy gátat vessen az alkoholizmus terjedésének. S minden bizonnyal esze ágiban sem volt, hogy az a vendég, aki színjózan állapotban betér ebbe a vendéglőbe, s meg akar inni egykét pohár sört, — megfizetve az előirt százalékot, — ezt csak akkor teheti meg, ha meg is vacsorázik. i Mert így jártam én! Miután inni feltétlenül akartam, kértem egy étlapot, s kiválasztottam egy olcsó ételt. Jóllakottan persze gondolni sem lehetett arra, hogy azt elfogyasszam, de a sörivásnak ára van... Tizenöt forintot fizettem ki, s nagyon bosszúsan ültem vonatra. Egy vigasztalt csak, hogy tudtam, Kecskeméten így nem járhatok. Csak nehogy éppen tőlem vegyék át a fővárosi kollégák munkamódszerét ... Mezei István Papp Géza, Kecskemét, ménteleki olvasónk arra kéri szerkesztőségünket, hogy ha módunkban áll, intézzük el, hogy félnapos elfoglaltsága mellé másik félnapos munkahelyet ajánljunk számára. Levelében elmondja, hogy a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkatársa, és a félnapi elfoglaltságáért mindössze 900 forint bérezést kap. Ebből a fizetésből feleségével és gyermekével nem tud megélni. Panaszos ügyében a Bács-Kiskun megyei Tanács munkaügyi osztályához fordultak, ahol a következőket közlik Papp Gézával: Tekintettel arra, hogy Papp Gézának vegyész képesítése van, azt ajánljuk hogy személyesen keresse fel a vállalatokat, tekintettel arra, hogy hátha a laboratóriumi munkáknál alkalmazni tudják. A szerkesztőség ajánlja, hogy keresse fel a Kecskeméti Konzervgyárat.* »Arra kérem az Elvtársakat, hogy legyenek szívesek közölni velem, hogy a jánoshalmi gépészképző iskola hallgatói részére milyen vasúti kedvezményes utazási lehetőség van «- kérdezi Gyulai László jánoshalmi olvasónk. Kérésének eleget téve felkerestük a Magyar Államvasutak Kecskeméti Állomásfőnökségét és a következőket tudjuk a kérelemmel kapcsolatban közölni: Egy hónapnál hosszabb ideig tartó tanfolyamok hallgatóit 100 km-es körzeten belül mindennapos látogatásra megilleti a tanuló kedvezmény. Azok a tanfolyamhallgatók, akik nem kívánnak naponta hazautazni, vagy 100 km-en kívül laknak, egy-egy alkalommal vehetik igénybe a tanfolyam hallgatók hazautazási kedvezményét. Részletes felvilágosítást a jánoshalmi állomás főnöke adja meg, a Kecskeméti Állomásfőnökség már utasította erre. Batu Imréné kecskeméti olvasónk levelében elpanaszolta, hogy első férje, Farkas Pál két hónapig nem fizette ki számára a tartásdíjat. A panaszos Kecskeméti Konzervgyár II. sz. a telepének SZTK ügyintézőjét hibáztatta. Az SZTK alközpontja ez ügyben eljárt az említett helyen és megállapította, hogy a panaszosnak igaza van. A kivizsgálás után a következő vá? ?♦laszt küldték meg szerkesztősé? günknek: »Az alközpont eljárásara a letiltást előjegyezték és az 1957. október hóra esedékes, valamint az elmaradt 100 forintot november 12-én utalni a panaszosnak.«át fogják * ! A TÜZÉP-telepről írt panaszos ? levelet Bódy János kecskeméti olvasónk. Elmondja, hogy az ? 1002. sz. TÜZÉP-telepről 500 kg ? pécsi kokszot vásárolt, miután azt hazavitte és a mérlegen le mérte, 30 kg hiányt mutatott a vásárolt tüzelő. Body János le ? velét eljuttattuk a TÜZÉP-köz pontba, ahonnan közölték velünk, hogy a panasszal érdemben nem tudnak mert megállapították, foglalkozni, hogy a hídmérlegük pontos. A TÜZÉP- központ vezetői csodálkoznak ♦ azon, hogy bár a panaszos a mé résnél jelen volt, mégis utána mérlegelt. . Az «Apró« gondok rovata nem ♦ találja kielégítőnek a TÜZÉP- telep válaszát, s a mérlegelésről megjegyezve csupán annyit kíven közölni, hogy Bódy János eljárásán nem csodálkozik. ! SZEMÉLYESEN KERESSE FEL AZ ÜZEMEKET — RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS JÁNOSHALMA VASUTÁLLOMÁSON —! LETILTOTTAK A TARTASD!JAT — NEM VAGYUNK MEG ELÉGEDVE A VÁLASSZAL !a1 Szász Ibolya a debreceni színháztól jött, operetteket játszott, legkedvesebb szerepe a »Csárdáskirálynő« Stázija. — Szász Ibolyát, a kecskeméti Katona József Színház fiatal énekes színésznőjét feleségül vette a lengyel külügyminisztérium sajtóattaséja. Az ifjú pár Moszkvába utazott nászútra. Szennyirodalom helyett író könyveket adjanak a munkásoknak a kecskeméti Gépgyárban is Az eltelt tizenkét év egyik legnagyobb eredménye, hogy tudásban, műveltségben nagyot nőtt népünk. Különösen örvendetes, hogy megnőtt a munkások olvasási kedve, s az üzemi könyvtárak hálózata meg is adja számukra a lehetőséget a barátot, szórakozást, jó tanítót is jelentő könyv élvezetére. Mindez szép dolog, s reméljük, hogy ezután még többen olvassák a tudás forrását, a könyvet, hiszen népi demokratikus államunk erejéből telhetően minden segítséget megad ehhez. De nem mindegy, hogy mit olvasnak a munkások, nem közömbös számunkra, hogy a megnövekedett művelődési igényt milyen könyvekkel elégítik ki. Erre az igazságra egy felháborító eset külön is fel kell hívja a figyelmünket. A Kecskeméti Gépgyár egyik munkásának a könyvtáros egy fasiszta-horthysta szennyirodalmi gyűjteményt, a bécsi császári és királyi hadügyminisztérium volt sajtóosztályán tevékenykedő »Komáromi János: A nagy háború anekdotái« című ajánlotta olvasásra.fércművet »Úgy illenék, hogy I. Ferenc Józseffel kezdjük ezt a könyvet« — mondja az első történet bevezetője, s egy könnyeztető esetet mond el az aranyosszivű« császár és királyról, aki az első kérő szóra felfüggesztette egy parasztember elárverezését, sőt száz forintot küldetett is még neki. A másik történetben egy volt uradalmi tiszttartó fia apjáról ír, akinek — a könyv szerint — szokása volt, hogy leszamarazza az egyszerű népséget. Olvashatunk még ebben a szennyirodalmi gyűjteményben dicsérő sorokat a főhercegekről, Tisza István áruló miniszterelnökről, germán tábornokokról, és csodálkozzanak: Héjjas Ivánról, a »IV-ik számú operáló hadsereg fővezéréről«. Igen, dicsérő ömlengéseket, erről a fasiszta tömeggyilkosról, az 1919-es fehérterror főfő hóhéráról...! Persze nem dicsér mindenkit a könyv, így például nyíltan rágalmazza a Tanácsköztársaság kommunistáit, uszít a zsidók, s a szomszédos népek ellen, meg természetesen a Szovjetunió ellen. S ezt a könyvet nem csumpán megtűrték eddig a könyvtárban, hanem még olvasásra is ajánlották. A könyv, a benne levő pecsét szerint »Kecskemét város Könyvtára« állományába tartozik. Most csak azt nem tudjuk, s ebben az illetékeseket kérjük fel döntésre: a gépgyári könyvtárosnak a politikai analfabétizmusa nagyobb, vagy az ellenséges beállítottsága? f. La