Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-01 / 27. szám
A sajtó napját ünnepeljük ma, február elsején, a kommunista mártír Rózsa Ferenc által szerkesztett illegális Szabad Nép megjelenésének 16. évfordulóján. A naptár ma nem mutat pirosat, de egy esemény, évforduló jelentőségét nem is a külsőségek adják meg. Így van ez a sajtónap esetében is, hiszen a sajtó munkásai számára minden lap ünnep, amikor a kész újságot az olvasók kezébe adhatják és a toll, az újságírás fegyverével ezrekhez és tízezrekhez szólhatnak korunk kérdéseiről. Nagy utat, a fejlődés hosszú útját járta meg a magyar sajtó a kézzel sokszorosított, szüntelen életveszélyben készített, illegális kommunista újság megjelenése óta. Kimondhatjuk, hogy szabadságát és függetlenségét kivívó magyar néppel együtt küzdött a népi demokrácia éveiben. Kivette részét a sikerekhez, a szocialista építés eredményeihez vezető harcokból, nevelte, tanította, lelkesítette, munkára, osztályharcra, a béke védelmére szervezte népünket, de része volt az országvezetésben korábban bekövetkezett hibákban is. S nem hallgathatunk róla, az újságíróknak, lapunknak is része volt az 1956-os ellenforradalmi felkelés bizonyos mértékű támogatásában, majd az ezt követő eszmei zűrzavar a mi munkatársainkat sem kerülte el._ Mindezen már túl vagyunk és csak azért említettük most fel ismét, hogy ezzel is bizonyítsuk szilárd eltökéltségünket: kommunista újságírókhoz méltóan, hivatásunk tudatában kívánunk munkálkodni a párt, a nép közös ügyének szolgálatában. Örülünk, hogy az országvezetés legfelső állami fórumán, az országgyűlés legutóbbi ülésszakán és éppen az ország első emberének szájából, Kádár János elvtárstól hallhattuk ezt a megállapítást: „Az újságírói hivatást és az újságok tevékenységét mi igen nagyra értékeljük. Rendkívül nagy szerepük van a közvélemény formálásában.” S a magunk részéről megszívleljük és az elismeréssel együtt mindenkor szem előtt tartjuk a jogos követelést is: „Kérjük az újságíróktól, járjanak el nagyobb felelősséggel.” A mai nap, a magyar sajtó napja méltó alkalom arra, hogy megfogadjuk. A közvélemény formálásában betöltött rendkívül nagy szerepéhez méltóan, rendkívül nagy felelősséggel fogunk lapot csinálni, újságot szerkeszteni. Úgy gondolhatják egyes olvasók, hogy ez az újságírók magánügye, még akkor is, ha tízezrekhez, vagy százezrekhez szólnak napról napra. No ha ezt hiszik, tévednek, mert az idő előrehaladtával egyre inkább társadalmi üggyé nőtte ki magát az újságírás. Nem csupán abban az értelemben, hogy a közvélemény formálásának aktív, egyik legdöntőbb eszköze lett a sajtó, hanem a sajtómunka maga is mind inkább szélesedik, s a tudósítók, levelezők gárdájának növekedésével egyre inkább közüggyé válik. S hisszük, a mai sajtónap is közelebb visz bennünket ahhoz, hogy a szocialista építés és nevelés nagy feladatait az eddiginél jobban lássa el sajtónk* f/J| rf ^ ^ _ t _• f • > ft * Világ proletariats egyesüljetek ! : ' *Á £ W f ’ Am aöVa !? ÍIAUStómankÄSpARr g A'CS k ISK^N ^ M Egy £ J lapja III. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ss tm Ara 50 fillér 1953. FEBRUÁR 1. SZOMBAT f A Kecskeméti Konzervgyár míssahi dolgozóinak programtervezetéből Jelen pillanatban még nem ismerjük a szakmai előadások tematikáját, csupán arról hallottunk, hogy az első negyedévben az alábbi témákból kivánnak előadást tartani: »Az élelmiszeripari higiénia«, »A mérnökök és technikusok szerepe az élelmiszeriparban«, »Az új csomagoló eszközök alkalmazása«. Az utóbbi előadást bemutatóval kapcsolják egybe. Az előadásokon kívül súlyt fektetnek az egyéni továbbképzésre. Ennek előfeltételét teremtették meg azzal, hogy rendezték a könyvtárban a műszaki könyveket. Jelenleg mintegy 380 könyv szolgálja a műszakiak továbbképzését. A könyvekről készített katalógusokat eljutatták az üzemrészek műszaki dolgozóihoz. Egyébként azt is megtudtuk, hogy a műszaki könyvtár fejlesztését a továbbiakban a szakemberek kívánságának sembevételével oldják meg.figyel-----Mint már írtuk, a címben említett gyár műszaki dolgozói nemrég az alakuló közgyűlésükön egy egészséges klubélet megteremtéséről határoztak, melynek szoros velejárója, — ahogy Petrilla István gépészmérnök említette —• a tudományos továbbképzés. A teljesség igényének mellőzésével az alábbiakban néhány dolgot közlünk a programtervezetből. A mintegy 60 műszaki továbbképzését egyrészt úgy kívánják megoldani, hogy kapcsolatot teremtenek az élelmiszeripari és egyéb tudományos egyesületekkel és ezek révén, nívós előadásokat tartanak, amely nemcsak hasznos gyakorlati útmutatásokra utalnak, hanem növelik az általános műveltséget is. Ezeket az előadásokat a lehetőségekhez képest filmvetítésekkel, kiállításokkal, gyakorlati bemutatókkal kapcsoljak össze. ír* Ügyészek és munkások megbeszélései a társadalmi tulajdon védelméről A MEGYÉNK TERÜLETÉN működő ügyészségek az üzemek, vállalatok dolgozói részére fogadóórákat tartanak. A kiskunfélegyházi járási ügyészség január 21-én a Félegyházi Gépgyárban tartotta fogadónapját. Hét dolgozó kért ez alkalommal tanácsot lakásügyi, kártérítési, munkaügyi és egyéb problémákban. A MEGYEI ÜGYÉSZSÉG a Kecskeméti Gépgyárban tartott január 27-én fogadóórát. Itt ugyancsak több dolgozó jelent meg, s adta elő problémáit. Az egyéni panaszok mellett azonban több közérdekű kérdés is szóbakerült. A dolgozók közül néhányan a korábban jól bevált társadalmi bíróság felállítását javasolták. Az egyik dolgozó a társadalmi tulajdon herdálására hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy mint munkásőr a Táncsicslaktanyában teljesített szolgálatot. Itt van a Kinizsi Konzervgyárnak egy raktára, melynek őrzése azonban nincs jól megszervezve. Ő maga is tettenért két tolvajt, amint a készárut dézsmálták. Átadta őket a hatóságoknak — de amint mondotta — helyes lenne, ha több gondot fordítanának a népvagyon őrzésére. AZ ÜGYÉSZSÉGEK ÁLTAL rendezett fogadóórák egyik célja, hogy a dolgozókkal közösen beszéljék meg a tennivalókat a társadalmi tulajdon védelme érdekében. Emellett természetesen szívesen adnak választ minden, a dolgozókat egyénileg érintő sérelemre, problémára is. A dolgozók azonban, mint a fenti példák is mutatják, megértették az ügyészekkel való együttműködés jelentőségét, mellyel elősegíthetik a társadalmi tulajdon védelmének megjavítását, Egymillió csemege szőlővesszőt gyökereztek a tavasz folyamán a kecskeméti Mathiász-telep Kecskemét határában, Mathiász János világhírű csemegeszőlőskertjében, ahol most a kiváló nemesítő utódaként a Szőlőkutató Intézet telepe működik, minden évben nagymennyiségű szőlővesszőt nemesítenek. A kutatók eddig húsz fajta csemegeszőlőt nemesítettek ki a köztermesztésben lévő fajták közül, melyek korábban érő és bővebben termőek, mint a már megszokott fajták. A telepen már készülődnek a tavaszi telepítésekre. Az elismerten kitűnő fajták mindegyikét a tavasz folyamán két-két holdon szaporítják tovább. Majdnem egymillió csemegeszőlővesszőt gyökereztetnek. Pár év múlva már innen látják el csemegevesszőkkel az ország homoki szőlőtermelőit. A gyökereztetés munkáját az idén új módszerrel gyorsítják. Az újonnan nemesített vesszőkből ugyanis kevés van, ezért az elmúlt években jól bevált vagy dugványozást alkalmazzák. j*♦; i: *; * Iskola és otthon«] Csütörtökön este Kecskeméten • zsúfolásig megtelt a megyei tanács kultúrterme. Több mint 200 édesanya és néhány édesapa jelent meg, hogy meghallgassa a nőtanács és a művelődési osztály rendezésében Dobos László, a Pedagógiai Intézet tudományos munkatársának előadását. Az előadás keretén belül ismertették a szülői munkaközöség feladatát az iskolai és az otthoni neveléssel kapcsolatosan. A sok példával tarkított beszéd rávilágított azokra a tényekre, amelyek akadályozói az iskola és az otthon szorosabb kapcsolatának. Az értékes előadás után többen hozzászóltak, a nőtanács nevében Pankovits Józsefné köszönte meg Dobos Lászlónak tudományos előadását. EIifinek a megyében Önkiszolgáló bolt Kereskedelmi vállalataink közül elsőnek a megyében a Kecskeméti Kiskereskedelmi Válla nyílik Kecskeméten hat vezetősége vállalkozott arra, hogy önkiszolgáló boltot létesíti vállalva az ezzel járó problémákat is. Erre a célra átalakították a Gáspár András utcai üzletet, mely mintegy 100 000 forintba került. Ez az új önkiszolgálóbolt a vásárlók iránti bizalom újabb megnyilvánulása. Az új üzlet február 1-én nyitja meg ajtaját, s vegyes- és élelmiszerbolt lesz. A vásárlás úgy történik, hogy a vevő kap egy kis kosárkát, abba összeszedi a fiókokból neki tetsző árukat, majd kifizeti. A fiókokban csak csomagolt áru lesz. Az üzlet egyik részében nem önkiszolgálás alapján hentesárut is lehet majd vásárolni. HELYI KARUNKRÓL MIT MUTATNAK (3. old 11 A SZÁMOK(3. old u) KELTI RA FÉLEGYHÁZÁN KÉTFéLE váLASzt. oldal) I. oldal; SPÁRTÁTÓL A GYÓGYPEDAGÓGIÁIG I. oldal) BAJAI HÍREK ( oldal) SPORT (6. oldal) A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JÖVŐ HETI MŰSORA (6. oldal) Megválaszolta üzemi tanácsát, kiváló dolgozókat tüntetett ki a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat nagysikerű termelési értekezlete Teljesítették az élüzemi cím feltételeit Csütörtökön a munkaidő végeztével termelési tanácskozásra gyűltek össze a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat dolgozói. Az elmúlt évi tevékenységüket, valamint az idei feladatok végrehajtását vitatták meg. Sebők Mihály, a vállalat műszaki vezetője és Szarvas Géza főkönyvelő tartottak gazdag beszámolót, amely során kitűnt, hogy bár az ellenforradalmat követő évről van szó, mégis az üzem tavaly sokkal többet fejlődött, mint előtte bármikor. Beruházásokra, felújításra, általában a vállalat fejlesztésére 1 296 000 Ft-ot fordítottak, amelynek során többek között automata vágógéppel, szedőgéppel, valamint férfi és női fürdővel, mosdóval gazdagodott az üzem. Tehát nemcsak a 10 százalékos béremelés növelte a nyomdászok életszínvonalát. A beszámolók azt is bizonyították, hogy a vállalat az elüzemi cím elnyerésének minden feltételét teljesítette. Egyébként a vállalat az elmúlt évi termelési tervét 106,5 százalékra végezte el. A munkaversenyben telepek közötti a bajaiul; megelőzték a kecskemétieket, félegyháziakat és kalocsaiakat. Örömmel vették tudomásul a nyomdászok, hogy jó munkájuk eredménye és jutalmaként tíz napi keresetüknek megfelelő nyereségrészesedés illeti őket. A beszámolót követő vitában nagyon sok értékes, a munkamódszereket megjavító, a termelést elősegítő hozzászólás hangzott el. Ezután a kollektíva kiváló dolgozó oklevéllel és kéthet: fizetésüknek megfelelő pénzjutalommal tüntette ki Gálos Ferencet, a bajai nyomda vezetőjét, Durszt Ferenc gépszedőt, Zelena Ilonát, a kalocsai nyomda berakónőjét és Kronenberger Károly rotációs gépmestert. Elsősorban nekik, valamint Kerekes István, Varga Zoltán, Szabó István gépmestereknek és Petőfi Népét előállító laprészleg kiváló munkájának köszönhető az elmúlt évi kitűnő összeredmény. A nyomdavállalat munkásai a forró hangulatú ünneplés után megválasztották az üzemi tanács tagjait. A négy szakszervezeti bizottsági tagon, valamint a vállalat vezetőjén, párttitkárn, műszaki vezetőjén és főkönyvelőjén kívül Tóth Miklós kiskunfélegyházi telepvezetőt, Durszt Ferenc, Schlégl László, Baksa Jánosné és Balogh Pálné kecskeméti nyomdai dolgozókat választották az üzemi tanács tagjainak. A késő esti órákba nyúló termelési tanácskozás után a nyomdászok közös vacsorát rendeztük.