Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-01 / 51. szám
(McCuou [ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN<. MEGYEI LAPJA 1 mm mm III. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Ara SO fiLlér 1958. MÁRCIUS 1. SZOMBAT Világ proletárjai, egyesüljetek ! ! 3 MSZMF-HÍREK (3. oldal) ! FÉL ÉV MÉRLEGE (3. oldal) ! | TAKARÉKOSSÁGI fórum (3. oldal) 3 3 EGY HÉT A BÁCSALMÁSI JÁRÁSBAN 3 (4. oldal) | 1 OSTYÁBAN, VAGY OSTYA NÉLKÜL ! (4. oldal) A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN (4. oldal) BAJAI HÍREK (5. oldal) A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JÖVŐ HETI MŰSORA (6. oldal) A KISZÖV választásokról Február elejétől március végéig 81 kisipari termelőszövetkezet mintegy 4500 tagja választ új vezetőséget, ellenőrző, szövetkezeti és munkavédelmi bizottságot a ktsz-ek évi mérlegzáró közgyűlésein. Az eddig lezajlott mintegy 50 közgyűlés arról tanúskodik, hogy a szövetkezetek megerősödtek. Kevés kivétellel mir ’ott kaptak, vagy kapnak nye: részesedést. A szövetkezeti i lémiát pedig helyesen úgy érmezik, hogy a ktsz nemcsupán bérszerzési területe, hanem közös tulajdona a tagságnak. Általános ezért a szándék, hogy tartalékokat gyűjtenek és arra törekednek, hogy helyes pénzgazdálkodással, állami hitelek nélkül, saját erejükből működjenek. A gazdasági sikerek, a 12 milliónyi nyereség azonban csak része a ktsz-ek erősödésének, eredménye annak a politikai konszolidációnak, ami a kisipari szövetkezetekben 1956 októbere után végbement. És itt a most folyó szövetkezeti vezetőségválasztások közben tanulságos visszapillantanunk a közel másfél éve zajlott ellenforradalomra. Nem volt véletlen, hogy a szövetkezetek ellenségei mindenütt a szövetkezeti bizottságok megszüntetésére, azok lehetetlenné tételére vették az irányt, mert ebben látták szövetkezetellenes tevékenységük fő akadályát. A kisipari szövetkezeti mozgalomnak tömegszervezeti politikai nevelőjellege is van. A ktsz-eken belül ezt juttatja érvényre a szövetkezeti bizottság. Működési területe éppen ezért igen sokirányú. A bizottság feladata a szövetkezeti tagok politikai nevelése, a munkaverseny szorgalmazása, az újítómozgalom megannyi teendője, a kiváló szövetkezeti tagok erkölcsi és anyagi megbecsülésének biztosítása, az oktatás, a sport- és kultúrmunka szervezése és még sorolhatnánk. A választások jelentőségét csak növeli a szövetkezeti demokrácia elvének következetes érvényesítése és még egy: a múltban a szövetkezeti választás gyakorlata átvitt értelemben hasonló volt a fölözéshez. A tej föle került a vezetőségbe, az édestej az ellenőrző bizottságba, a savó pedig maradt a szövetkezeti bizottságba. Ez a gyakorlat most megszűnt. A vezetőségbe és a különböző bizottságokba mindenütt olyan dolgozók kerültek, akik határozottak, a munkában kitűntek, a tagság bizalmát élvezik és tiszta a kezük. Örvendetes és reményt keltő egész sor ellenőrző bizottságnak olyan önbírálata, amelyben elismerték, hogy a vezetést ellenőrző tevékenységük sokszor igen felszínes volt és felelősség terheli őket, amiért a szövetkezet nem ért el jobb eredményeket. Mindaz, amit írtunk, csak része a közgyűlési tapasztalatoknak, vagy az ott elhangzottaknak. Várjuk és reméljük azonban, hogy az új vezetőségek munkájukkal a szövetkezetek gazdasági és politikai megerősítésével válaszolnak majd mindarra, ami a mérlegzáró közgyűléseken elhangzott. Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült a megyei tanács, hogy megválassza a Megyei Népi Ellenőrző Bizottságot. A napirend előadója Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács v. b. elnöke volt, akinek beszámolójából az alábbi részleteket ismertetjük. Dallos elvtárs beszéde ’ Népünk szorgalmas munkával építi a szocializmust és egyre jelentősebb eredményeket ér el — mondotta beszámolója elején Dallos elvtárs. — Az építőmunkát és eredményeit, népi államunk további erősödését azonban számos helyen veszélyeztetik népi demokráciánk ellenségei, akik szembefordulnak a törvényes renddel, lopják, herdálják a nép vagyonát. Népi államunknak, ha fel akarja építeni, meg akarja szilárdítani a szocialista gazdaság rendjét, fel kell lépnie a közvagyon herdálóival szemben. Az ellenforradalmat levertik. A vezetés és a nép egyetértésben építi a szocialista gazdaságot. Az ellenség azonban a nyílt harc színteréről leszorulva, most gazdasági alapok ellen támad. A a megyei ügyészség adatai szerint 1957-ben több mint 11 millió forint károsodás történt a társadalmi tulajdonban. Ez azonban a valódi kárnak csak egyharmad része, mely összegeket csalárd módon ellopták a közösségtől. Ezek után érthető, hogy az országgyűlés az 1957. évi VII. törvénnyel elrendelte a népi ellenőrzési bizottságok megalakulását. A bizottságok feladata, hogy viszonylag csekély létszámú apparátussal, társadalmi ellenőrök bevonásával őrködjenek a társadalmi tulajdon felett, figyeljék a törvények és rendeletek betartását, végrehajtását, leleplezzék a népi demokratikus államrend ellenségeit, felfedjék az állami és gazdasági szervek tevékenységében tapasztalható szabálytalanságokat, segítséget nyújtsanak az állami szerveknek, az állami és állampolgári fegyelem megszilárdításában, harcoljanak a korrupt és bürokrata elemek ellen, ezáltal közreműködjenek a népi demokratikus állam további erősítésében. Ezután Dallos elvtárs ismertette a népi ellenőrzési bizottságok szervezeti felépítését, hatáskörét, majd így folytatta: N — A népi ellenőrzési bizottságok megalakulása és munkája nem csökkenti a vezetők és beosztottak felelősségét a további munkájukat illetően. Minőségileg jobbá kell tenni az állami és gazdasági vezetést. Az elmaradottság e téren sok millióba kerül, mellyel az anyagi javak nagy tömegét vonjuk el a lakosságtól. Népi ellenőrzési bizottságaink most induló munkája elé bizakodva tekintünk, összefogva párt-, állami szerveink és dolgozó népünk, sikerre viszik ezt a feladatot is, s megtisztítjuk állami és gazdasági életünket a kártevőktől és haszonlesőktől. Beszéde befejezésekor Dallos elvtárs javaslatot tett a Megyei Népi Ellenőrző Bizottság személyeire vonatkozóan. A tanácsülés a javaslatot elfogadta és a Megyei Népi Ellenőrző Bizottság elnökéül Kocher László elvtársat, a megyei tanács v. b. elnökhelyettesét, a bizottság elnökhelyetteseivé Gáti Györgyöt, az Alföldi Pincegazdaság munkaügyi osztályvezetőjét, Kiss Sándort, a Nemzeti Bank területi irodájának helyettes vezetőjét, a bizottság tagjaivá Csenki Ferencet, a Közalkalmazottak Szakszervezetének elnökét, Benke Jánost, a Lakatosipari Vállalat igazgatóját, Pesti Istvánt, a félegyházi Vörös Csillag Tsz elnökét, Csikós Sándort, a FÜSZÉRT-vállalat igazgatóját, Kurányi Istvánt, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatóját és dr. Strasser Lászlót, a megyei kórház igazgatóját választották. A felszólalók valamennyien örömüket fejezték ki, hogy megalakult az a szerv, amely népünk vagyonát hivatott hathatósan védeni. Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, megyei tanácstag, felszólalásában kifejtette, hogy a korrupció nem a szocialista társadalom fejlődésével járó jelenség, hanem a múlt öröksége. A múltban gyakorlat volt a lopás, a csalás, csak nem került nyilvánosság elé. Társadalmunk szerkezetében történtek változások, az emberek nagy része azonban a régi. Éppen ezért érvényesül még az emberek egy részében a régi korrupciós szemlélet. Nagy jelentősége van a bizottság megalakulásának, azonban az elvi harcot továbbra is folytatnunk kell és arra törekednünk, hogy a közhangulatot fordítsuk a társadalmi tulajdon, herdálói ellen. Váljék tudatossá az emberekben, hogy aki a köztulajdont lopja, az őket lopja meg. Ezután a tanácsülés Kocher Lászlót és Pesti Istvánt felmentette a megyei tanácsban viselt funkciójuk alól, mert az 1957. évi VII. törvény kimondja, hogy: a területileg illetékes tanács végrehajtó bizottságának nem lehet a tagja az, aki a népi ellenőrzési bizottságban működik. Ezt követően a népi ellenőrzési bizottság tagjai letették a hivatali esküt. 3 Ülésezettje megyei tanács Fordítsuk a közhangulatot a társadalmi tulajdon herdálói ellen Kocher László a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke Megkezdték luÍLpL a virágpor hordását *•* Wil/Hplv A rügyfakadás az idén szokottnál korábban kicsalta a méheket. A Bács megyei Tisza-táj lassan megtelik vándorméhészekkel. A megye jól telelt méhcsaládjának már egy része kint van az erdőben. A 40 000 méhcsaládnál alig észleltek elhullást a méhészek. A füzesek ugyan még nem nyílnak de az erdők aljnövényei és a mogyoró már virágzik. A kirepült méhek már virágporral térnek vissza. Megkezdték a megye méhészei a méz-szerződéskötést. Az idén mintegy 36 vagonra való méz felhasználására számít földművesszövetkezet, 5 vager.- a nal többre mint tavaly. :: Április 4-ét, illetve húsvétot megelőző munkaidő beosztása Április 4-e és húsvéthétfő fizetett munkaszüneti nap. E két nap ebben az évben olyképpen alakul, hogy péntek, vasárnap és hétfő szünnap, míg szombaton dolgozni kellene. Tekintettel arra, hogy a szombati napon a vállalatok, hivatalok túlnyomó többségében egyébként is rövidebb munkaidővel dolgoznak, a kormány — a munkaügyi miniszternek a SZOT elnökével egyetértésben előterjesztett javaslatára — a termelés és a dolgozók igényeit figyelembe véve, a két munkaszüneti napnak, valamint a heti pihenőnapnak összevontan való kiadását határozta el. A határozat alapján: 1. 1958. évi április hó 7-e (húsvéthétfő) rendes munkanap, helyette e munkaszüneti napot s április 5-én (szombaton) kell kiadni, április hó 3-án (csütörtökön) pedig a szombati napra szokásos munkaidőbeosztást kell alkalmazni. 2. A miniszterek felhatalmazást kaptak arra, hogy az érdekelt szakszervezetek elnökségével egyetértésben a folyamatos üzemek, bányák, valamint a belkereskedelem dolgozói munkaidejének beosztását — a szükségnek megfelelően ■— külön szabályozzák. 3. A munkaszüneti napoknak, valamint a heti pihenőnapnak összevontan történő kiadása folytán az április 4—5—6-án esedékes munkabéreket 1—7—3-án kell kifizetni. A továbbiakban a kormány határozata utasította a belkereskedelmi minisztert a nyílt árusítási üzletek nyitvatartásának szabályozására, a közlekedés- és postaügyi minisztert pedig olyan intézkedések megtételére, hogy az április 3-án hazautazni kívánó dolgozókat a vasút megfelelő időben el tudja szállítani. A határozat megjelenik a Magyar Közlönyben. Társadalmi munkával fejezik be a jakabszállási kultúrházat Új kultúrház épül Jakabszálláson. Száznyolcvanezer forintba került eddig a több mint 450 főt befogadó művelődési ház. A legutóbbi tanácsülésen úgy határoztak a falu képviselői, hogy az építést és csinosítást társadalmi munkával fejezik be. E héten már akadtak is vállalkozók, öt-hat lovasfogat segít a homokhordásban. A melegebb napokkal megkezdik az épület vakolását is. Mesterségesen szaporítják a dunai halállományt A Duna Bács megyei szakaszon — a megyei tanács halászati felügyelőjének kezdeményezésére — az idén érdekes kísérleteket végeznek a halállomány megjavítására. Az utóbbi években ugyanis nagymértékben elszaporodtak az apró, értéktelen halak, s a kifogott halmennyiség majdnem hetven százaléka csak másodosztályú áruként értékesíthető. Elsősorban a csuka elszaporítására törekszenek, hogy a ragadozó kipusztítsa az értéktelen, apró halakat. Minthogy a Dunában kevés a csuka, mesterségesen szaporítják. Tavaszi íváskor nagymennyiségű csukát fognak ki, melyeknek lefejt petéit kisebb tavakban helyezik el. Ezzel megakadályozzák, hogy a természetes úton megtemékenyült csukák egyébként szétszórt petéi elpusztuljanak. Az ivatokban előnevelt kiscsukákat a Dunába helyezik ki, melyek a felfalt apró halakkal elsőosztályú húshallá nevelődnek s egyúttal az érzéki télen halak kipusztításával is javítják a Duna halállományát.