Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-01 / 258. szám
cijjottíjor MAGYAR SZOCIALISTA " MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Ara 50 fiLlér KKKXXIOOOCHKKX)UOCKKKKKKKX Meg kell gyorsítani a kukoricaszár letakarítását és a vetést! Bene András főagronómus nyilatkozata az őszi munkákról Bene András, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa az alábbiak szerint nyilatkozott az őszi munkák állásáról: — Megyénkben a járási jelentések szerint jól halad az ősziek betakarítása. A 240 000 hold kukoricának több mint 90 százalékát letörték, a cukorrépának 65—70 százalékát felszedték s egyéb termények betakarítása is 85—90 százalékban megtörtént. Annál lassabban halad azonban a kukoricaszár letakarítása — főleg a kalocsai és a bajai járásban. Megyei szinten mintegy 40 százalékos a töréshez viszonyított elmaradás. A szárvágás meggyorsítása igen fontos. Egyrészt — mivel a búza jórésze nálunk kukorica után kerül földbe — minél előbb le kell takarítani a vetés érdekében. Másrészt az idei szálastakarmány-szegény esztendő megköveteli, hogy a szárat a még lehető legmagasabb tápértékének megmentésével betakarítsuk téli takarmányozásra, harmadszor pedig a kukoricamoly elterjedésének megakadályozására kell gondolnunk. A vetőszántás és a vetés meggyorsítása ezzel párhuzamosan a legfontosabb munka. Ezen a héten most már okvetlenül be kell fejezni a rozsvetést, mert már az eddigi késlekedés is terméskieséssel járhat! De a búzát is a lehető leggyorsabban földbe kell tenni, mert a vetésterülethez viszonyítva ebből is, mintegy 30—40 százalékos még az elmaradás. Államunk az idén is nagymennyiségű nemesített vetőmagot biztosított a megyei gazdáknak.Bács Másod- és harmadfokú árpavetőmagból 87, rozsból 63 vagonnal osztottak ki ezideig, búzánál azonban a rendelkezésre álló 406 vagonból eddig mindössze 250 vagont cseréltek le a dolgozó parasztok. A mezőgazdasági szakapparátusra vár az a sürgős feladat, hogy széles körben ismertesse a nemesített vetőmag nyilvánvaló előnyeit s a termelők mielőbb cseréljék le a vetőmagszükségletet. — Felhívjuk a dolgozó parasztok figyelmét arra is — mondta Bene András főagronómus —, hogy az őszi mélyszántás — mint a neve is mutatja — őszi és nem téli tennivaló! Még most, a téli fagyok beállta előtt kell elvégezni, s ennek ütemét is meg kell gyorsítani, mert a területnek mindössze 25 százalékán történt meg eddig a mélyszántás. Pedagógus szakszervezeti nagygyűlést tartottak Kecskeméten Október 30-án délután 3 órakor Kecskeméten a megyei tanács kultúrtermében pedagógus szakszervezeti nagygyűlést tartottak. Péter Ernő elvtárs, az Országos Pedagógus Szakszervezet főtitkára előadása első részében vázolta az iskolahálózat fejlődését a felszabadulás óta, majd ismertette az MSZMP kulturális irányelveinek a pedagógusokra vonatkozó megállapításait. Hangsúlyozta: a határozat azért is jelentős, mert a kulturális irányelvek megjelenése előtt mindenki úgy foglalt állást, ahogy akart. Az irányelvek rendet teremtettek az állásfoglalásban. A továbbiakban a tudat átformálásáról beszélt. Ezt adminisztratív úton megoldani nem lehet. Ez a munka következetes, szívós ideológiai harcot igényel. Veszélyes a tudat nagyfokú és hosszantartó lemaradása, mert ezt könnyen kihasználhatják egyes reakciós körök. Később a nacionalizmus, a sovinizmus, az állam és az egyház szerepét taglalta, majd így fejezte be előadását: A párt politikája a biztos alap arra, hogy a pedagógusok ideológiai tisztánlátása meggyorsuljon. A tények beszélnek — Tessék, kérem, lehet válogatni — ajánlja az elárusító a vevőknek a legújabb fajta mosógépeket. Valóban, ma már nem kell sem jó összeköttetés, sem külön utalvány ahhoz, hogy valaki mosógépet vásárolhasson, mert van elegendő az üzletekben. A magyar gyártmányok mellett a holland és a szovjet márkájú gépekből is válogathat a vevő, pedig a kereslet ugyancsak megnövekedett ez iránt a hasznos háztartási kisgép iránt. 1936-ban kezdték el gyártani és árusítani hazánkban a mosógépet, akkor «*•« a megye kereskedelmi nyilvántartójának tanúsága szerint — 692 darabot adtak el Bács-Kiskun megyében. A növekvő életszínvonalat tükrözi és egyben a javuló ellátásnak is bizonyítéka, hogy az elmúlt évben — 1957-ben — már 2313 darab mosógép talált vevőre megyénkben. Az 1956-os eladáshoz viszonyítva ez 339 százalékos emelkedést jelent. Az idei évben pedig, miután most már korlátlanul vásárolható háziasszonyok legnagyobb segítője, még több család életét könnyíti meg a mosógép.__ Világ proletárjai, egyeefilf&fifti? 1958. NOV. 1. SZOMBAT Ispán Teréz, Gimes Imre paraszt tárgyú drámájának október 31-i ősbemutatójára a fővárosi kulturális életnek több ismert személyisége Kecskemétre érkezett. drámát a Katona József Színház tűzte műsorára. tanácstag JELÖLTJEINK MADARÁSZ LÁSZLÓT, megyei tanács elnökhelyettesét a Kalocsán, az Úttörőházban megtartott gyűlésen megyei tanácstagnak jelölték. Eredeti foglalkozása pedagógus. Az utóbbi tíz évben Kecskeméten tanított, de jól ismerték őt megyeszerte is, mint az Ismeretterjesztő Társulat megyei titkárát. cAiizaníj találkozók Qlúi tandxatatyfel&Ltak között a @i (víi pld üínb a n F5 a kecskeméti nőltinács székházában Csütörtökön délelőtt a Cifrapalota klubtermeiben tartottak baráti megbeszélést a kecskeméti járás nőtanácsainak aktívái, s a járás női tanácstagjelöltjei. Herceg Gáborné, a nőtanács járási titkára bevezető beszédében a nők régi, s mai élete között vonva párhuzamot, rámutatott arra, hogyan változott meg a magyar nők élete, helyzete a felszabadulás óta, hogyan lettek az azelőtti jogfosztottakból az ország egyenrangú polgáraivá. Ezért hálával tartozunk a munkásállamnak — mondotta Herceg elvtársnő, s e mondat visszhangzott az asszonyok szívében, amikor szót kértek, hogy őszinte asszonyi szavakkal mondják el régi megkínzott életük történetét, s azt, hogy mennyire jól esett a munkájuk elismeréseként jelentkező bizalom, mellyel tanácstagnak jelölték őket. Egymás után kértek szót, s szinte észre se vették amint felállt egy vézna, fejkendős asszonyka, s csendesen beszélni kezdett. Elmesélte hogyan cselédeskedett öt évig egy buliknál, te a felszabadulás előtt hogyan rótta hontalanul, munka nélkül a városok utcáit — sehol egy biztos, nyugalmat árasztó helyet nem találván, ahol megpihenhetne — mikor ezeket elmondta, könny szökött a szemekbe. A felszabadulás után munkát kapott. Hét évig megbecsült dolgozója volt a konzervgyárnak, s ő, aki akkor azt mondta, hogy utolsó lesz ebben az országban, aki paraszti származású ember létére szövetkezetbe lép, ma azt mondja, hogy ha csak egyetlen szövetkezet lenne az országban, ő felkeresné s nem hagyná ott a világ minden kincséért sem. Este a nőtanács kecskeméti székházában mintha a délelőtti gondolat teljesedett volna ki, a boldog máról, a szép jövőről, s keserű múltról beszélgettek az asszonyok. A találkozón itt is a város mintegy 34 női tanácstagja vett részt, s arról beszélgettek, milyen feladatok várnak rájuk, ha november 16-án ismét őket éri választóik bizalma. Nem lehet könnyű úgy nekivágni a célnak, ha közben a környezet kétkedése kíséri az utat. Nagyfokú önbizalom, akarat szükséges hozzá, hogy a nekibuzdulást megtorpanás ne kövesse, mindez pedig a cél világos ismeretét, állandó szem előtt tartását igényli. Lényegében így történt a tavasszal még gyenge társas gazdaságnak elkönyvelt kunszentmiklósi Béke Termelőszövetkezettel is, amelyről az egyik kívülálló nemrégiben ezt a kijelentést tette: nem gondolta volna, hogy így »kivágja a rezet". Erről beszélgetek Péntek Sándor elvtárssal, az elnökkel, aki elmondja, hogy a 163 katasztrális holdon korábban kilenc, s később még kettővel több főnyi tagság olyan összetartással, elszánással dolgozott az év folyamán, amilyenre a soraikban azelőtt nem volt példa. Igaz, a kívülről szemlélő kétkedők táborának lekicsinylő megjegyzéseit nemcsak ellensúlyozta, de magasan túlszárnyalta államunk biztatása, ami nem csupán szavakban, hanem anyagiakban, konkrét támogatás formájában nyilvánult meg. A 3004-es kormányrendelet biztosította kedvezményekről van szó. A tsz holdanként valamivel több mint egy mázsa műtrágyát használt fel, s ezért jelentős árkedvezményben részesült, s mert a megművelt területeinek egy-egy holdján több mint három normálholdnyi munkát végeztetett a Kunszentmiklósi Gépállomással, az ellenszolgáltatás összegének tetemei elengedték neki.részét De mit végeztek ők, a tsz-esek? Egyrészt ráálltak az aprómagvak (szudáni fű stb.) szerződéses termelésére, s — a községben egyedül ők — rizst is termeltek 20 holdon. Az utóbbira a Magtermeltető Vállalattól nem kaptak művelési előleget, azzal az indoklással, hogy a vállalat nem látja biztosítottnak — holdanként csak 4—5 zsára becsülte — maa termést. A tsz tagjai azonban nem csüggedtek el, s bár jóval alulmaradt eredményük a szokásosnál, egy-egy holdról közel 9 mázsa rizst takarítottak be, •amelynek mázsájáért 430 forintot kaptak. A 350 darabos juhállományuk nyírósúly-átlaga is 4,5 kilogramm volt. A tagság részvételét a munkában a 300— 350 munkaegység-átlag jelzi, a helytállásnak pedig a fent jelzett eredményekkel együtt az lett a következménye, hogy a tsz teljesítette 240 ezer forintos árutermelési tervét, másrészt: előreláthatóan 44 forintot fizet munkaegységenként tagjainak. (Eddig 12^ forint előleget juttatott egy-egy munkaegységre.) A félévvel ezelő még gyenge termelő szövetkezet tehát meg állt a lábán, a gyors megerősödéssel bizonyítva a közös gazdálkodásban rejlő lehetőségeket, nem csoda, hát, ha az utóbbi időben egyre többen kérik felvételüket" a Be» kébe. Minden kérelem ̋ nek a lakóépülete ® hiánya miatt egyelőre« nem lehet ugyan eleget tenni, de ami két sík, nem múlik. A későbbi tömeges belépéshez pedig azt ideinél mindig több és jobb »agitációs érv«- vel szolgál majd a rszjj jövőre például a rizsi ismételt termelésén kí j .1vül épít egy 300 férőhelyes juhhodály pásztorlakással és mellékhelyiségekkel, s nem véli a juhállományát; 180 anyajuhot man igényelt is. =*? T. I.