Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM C-Я . V. ! Hág proletárjai­ egyesüljetek!! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN MEGYEI LAPJA Ara 60 fillér .Májusi tizenöt T­izenötödször ünnepeljük immár a felszabadult élet verő­­fényes ege alatt a nemzetközi munkásosztály harcos emléknapját, a munka, az emberi alkotóerőbe vetett hit ünnepét, m­ájus 1-ét Az úri Magyarország hatalmasai féltek ettől a naptól Hiszen mi lenne — gondolták hideglelős borzongással — ha a kérgeskezű, rongyos, de megalázottságában is erős mun­kások üresre lendítik a kalapácsot, éppen az ő hatalmukra irá­nyozva a csapást. Meg is született a rendelet: »Tilos tüntetés­­szerű körmenettel, zászlókkal, jelvényekkel felvonulni.­« ^ ezen a napon. Tiloa — de ki tilthatta meg eldugott budai ligetekben, alföldi kubikostanyákon fel­rengetni, ha zümmögve, csendesen is, a mun­kásság harci dalait: i— Nem lesz a tőke űr mirajtunk... — Föl, föl ti rabjai a földnek, A Föl, föl te éhes proletár a z akkori rendeletet, s rajta a budapesti főkapitány, dr. Jenczy Nándor »miniszteri osztálytanácsos úr« aláírását tizennégy éve a poros közigazgatási dokumentumok sárguló lapjai közé száműzte az idő, felszabadulásunk sok napfényes éve. Ma kéz a kézben ünnepel ezen a napon szabad munkás, e szabad paraszt Vörös zászlók selymét bontogatja a májusi szellő. Juhász Gyula, a költő 1920-ban érzékeny szíve zendülésével még csak a bontakozó világ májusi látomását idézi, s így dalol az emberi munkáról: — Én őt dicsérem csak, az élet anyját. Kinek nővére Szépség és Szabadság. S kinek világa most hajnalodik.H­arminckilenc évvel később, ma a megvalósuló szocialista világ erejét ünnepeljük, s a megvalósult munkáshatalom ■ erős bástyáit építgetjük — azokat, melyeknek tervei százados harcban érlelődtek munkás apáink, dédapáink lelkében. S mi része van ebben a munkásszolidaritásnak, a proletár­­nemzetköziségnek — nem nehéz elsorolni Annak idején írók­­ és politikusok a munkásosztály nemzetközi vérkeringésének eze­ket az ereit szerették volna elzárni saját úri hatalmuk védel­mében, s azt hirdették: »egyedül vagyunk!« Akkor, régen az együvétartozás éltető áramlatát akarták volna kiparancsolni az általuk bitorolt földről, gyáraikból, mert érezték — van nem­zetközi proletárszolidaritás. A­zóta a szocializmus világrendszerré vált. Hogyne buzogna elemi erővel a segítés vérpiros áramlata a szabad országok között! S hiába az áruló revizionisták gáncsoskodása , a mun­kásnemzetköziség szüntelenül erősödik. Beszéljünk 1956-ról, amikor a májusi eszmék legszebbike, a nemzetköziség új tar­talmat nyert hazánkban, s a munkáshatalom, a munkásszolidaritás állta útját annak, hogy visszalopakodjanak az alvilág kísértetei, akik három millió koldus országává tették szép hazánkat? 1943-ben a munkásosztály döntötte el a magyar paraszt törté­nelmi perét a földért. S a szocialista mezőgazdaság kiteljesedé­séhez is ő nyújt segítő kezet anyagban, eszmében, harci buzdí­tásban. Emlegessük a felszabadulás első tizenkét évének építé­sében a munkásnemzetköziség szépséges példáit attól kezdve, hogy az első szovjet kenyeret kiosztották a bunkerek mélyéről fényre feljött pesti népnek? Beszéljünk arról, hogy az ellen­­forradalom leverésében és utána, a konszolidáció idején, a szovjet haza polgárainak segítő keze mit adott nekünk? Hiszen ezt hirdeti a testvéri népi demokráciák anyagi erővé vált fel­buzdulása éppúgy, mint a most tizedik évébe lépett KGST minden intézkedése. I­lyen segítségre csak testvérek­, igazi barátok képesek, akiket korunk leghatalmasabb ereje, a munkásnemzet­­köziség eszméje fűt. Ez teszi lehetővé, hogy korunkban, amikor a hadi eszközök fenyegetőbbek és pusztítóbbak­, mint bármikor és a nyugati agresszió provokációt provokáció után állít a csúcstalálkozó elé , hogy a békét hirdessük. Ez az erő szegül szembe az elvakult nyugati hidrogénbomba­­kísérletekkel, s a májusi vörös zászlók alatt az emberi élni­­akarás tüntet, a békés egymás mellett élésnek az a gondolata, melyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa is megfogalmazott A proletárnemzetköziségnek ez az ereje lebírhatatlan. Ez teszi lehetővé, hogy a nemzetközi küzdőtereken, a szo­cialista tábor erejében kiteljesedve gátat vessen a sötét kísér­leteknek, száműzze az emberiség történelméből a pusztító hábo­rúk rémét. Ma a munkások hatalmának alapján álló szocialista világrendszer, a Szovjetunió grandiózus hétéves tervének isme­retében, saját sikereinek birtokában ilyen hatalmas erővé vált. Köszöntünk munka ünnepe s lobogó vörös zászlók alatt téged éltetünk május 1, mely szárnyat, lelkesedést és hitet adsz •* emhHETrislg., 1959. MÁJUS 1, PÉNTEK Négy vállalat képviseli megyénket A BUDAPESTI IPARI VÁSÁRON A május 15-én megnyíló Bu­dapesti Ipari Vásáron négy vállalat képviseli a megye ipa­rát: a Vegyesipari Vállalat, a Bács megyei Finommechanik­ai Vállalat, a Kiskunhalasi Motor­- és Gépjavító Vállalat, valamint Tiszakécskei Permetezőgép­­gyár. E vállalatok és üzemek ter­­melvényeik legjavát küldik az ipari vásárra. A Vegyesipari Vállalat 15 cipőmodellt állít ki, köztük jórészt olyan új készít­ményeket, amelyeket maguk terveztek, s még sehol másutt nem kaphatók. Az exportra ké­szülő hírneves fonott árukból is visznek a vásárra mintapél­dányokat, továbbá bemutatják a most elkészült modern vo­nalú, szétszedhető kisbútorokból álló kombinált szobaberende­zést. A vállalat textilrészlege két garnitúra női selyem fehér­neműt állít ki. A Finommecha­nikai Vállalat új tervezésű csil­lárokkal, lámpatestekkel, a Kis­kunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat új fajta mosdóállvá­nyokkal és szép kivitelű sze­métgyűjtő edényekkel szerepel a kiállításon. A Tiszakécskei Permetezőgépgyárból mezőgaz­dasági kisgépeket és gyógyszer­­gyári berendezéseket szállíta­nak a kiállításra. Megyénk ipari termékei 60 négyzetméter területet kapnak a vásár Petőfi-csarnokában. A szállítást megelőző napon, má­jus 4-én, a megyei tanács ipari osztálya a helyi szakemberek­nek a Vegyesipari Vállalat kecskeméti telepén kiállításon mutatja be a vásárra induló cikkeket. »WW««HIWHMtlHIHMmilllHIIII Értekezletet tartott a Megyei Békebizottság Katolikus Bizottsága A Bács-Kiskun megyei Haza­fias Népfront megyei Békebi­zottsága mellett működő Kato­likus Bizottság szerdán délelőtt értekezletre hívta össze a me­gye katolikus papságát. Mint­egy nyolcvanan jelentek meg az értekezleten, melyet Oláh Károly kerületi esperes plébá­nos, a megyei Katolikus Bi­zottság elnöke nyitott meg, majd Weither Dániel, a Petőfi Népe felelős szerkesztője tartott előadást a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Az előadást követő vitában felszólaltak dr. Pintér László érseki tanácsos a Katolikus Bi­zottság titkára, Slelek Aladár esperes plébános, dr. Drozdik­ Ágoston plébános és Ka­ssai Ist­­ván helyettes esperes plébános. Az értekezlet Oláh Károly es­peres plébános zárszavával ért véget, majd a részvevők vala­mennyien megtekintették a Teu­ton kard akció című dokument­filmet. NEMZETKÖZI SZEMLE (3. oldal) | EGY MÁJUSFA TÖRTÉNETE (3. oldal) | } SZENTIVÁNÉJI ÁLOM (L oldal) | JER ALAJA, JER ALAJA~ í (5. oldal) | A RADIO ÉS TELEVÍZIÓ | JÖVŐ HETI MŰSORA (6. oldal) | SPORT (7. oldal) || »RÓKA VADÁSZAT« KECSKEMÉTEN (8. oldal) | HOGYAN SZÜLETIK A DIVAT (8. oldal) |$ Százezer virág Tegnapelőtt még félénken pat­tant ki három kicsi rügy az or­gonabokron. Tegnapra virradóra zöldbe borultak a vékonyka ágak. Ma már a zsenge levelek között apró fürtöket fedez fel a szem. Holnap vagy holnapután ezernyi kis színes csillag borítja a bokrot . A tavasz bontogatja szirmait, hogy májusban kitelje­sedjék. Sok család otthonát díszíti ilyenkor a dúsfürtű orgona, de a tavasz szép színes virágai nem mind nyílnak vadon. Egész so­rát említhetnénk az olyan faj­táknak, melyeket üvegházakban, melegágyakban nevelnek, s csak most ültetnek ki a szabadba vá­rost szépíteni. Kecskeméten ez nem is olyan egyszerű, mint az ember gon­dolná, hiszen megyénk székhe­lye az elmúlt évek folyamán egész parkvárossá fejlődött tanács műszaki osztálya negy­­­ven kisebb-nagyobb parkot ke­zeltet, melyeknek virágait dísz­növényeit évről évre a kecske­méti Községgazdálkodási Válla­lat termeli. Ha sorainkat átfutva vizsgá­lódó tekintettel néz szét szűkebb hazájában a kecskeméti olvasó, a tavasz első virágait látja ki­ültetve, szépen rendezett park­jainkban. Írhatjuk: a kertészek dicsérendő munkát végeztek. Szépen kezelt, virágpompába öl­töztetett parkokkal köszöntötték május elsejét. A szemet gyönyörködtető lát­ványhoz azonban egy-két olyan számadat is hozzátartozik, me­lyet érdemes megjegyezni. Ki gondolná ugyanis, hogy Kecs­kemét tereinek egész évi szépí­tése 100 ezer virágot igényel. Pedig így van. Esztendők óta a Községgazdálkodási Vállalat kertészete 55—60 ezer darab egynyári (szalvia, begónia, pe­­tónia) és mintegy 40 ezer darab kétnyári (árvácska, százszorszép) palotát nevel a város parkjai­nak díszítésére. Sándor Géza Szomolai Etelka, a kertészet dolgozója hortenziákat öntöz a vállalat nemrég épült üzemházában. 360 000 forintot takarítottak meg a MÉSZÖV társasház-építő közösségének tagjai Mint már hírül adtuk, meg­alakult Kecskemét második tár­sasház építő közössége is a MÉ­SZÖV dolgozói közül. Az építő közösség tagjai eddig egyen­ként 30 000 forintot takarítottak meg, s a 12 család összesen 360 ezer forintot helyezett el az Országos Takarékpénztár Bács megyei fiókjánál az építkezés megkezdésére. A múlt héten terveikről és elgondolásaikról a városi tanács végrehajtó bizott­sága is beszámoltatta a közös­ség vezetőjét, majd megszavaz­­ta részükre a Széchenyi tér 20) számú ház mögötti telket.

Next