Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN MEGYEI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM 137. SZÁM 50 fillér 1959. JÚNIUS 2, REDD MEGNYÍLT A KÖNYVHÉT ■W«VtfVVWVWWWWVVWWWl<VV^VVYV Jól sikerült irodalmi est Kecskeméten Szombaton este az esős, rossz idő ellenére nagyszámú közön­ség előtt szerepeltek a buda­pesti írók. Az ünnepi könyvhét megnyitása alkalmából rende­zett irodalmi esten Madarász László, a megyei tanács vb-el­­nökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Utána Hajnal Gábor, Hárs György és Ladányi Mi­hály költők olvastak fel leg­újabb verseikből, majd Balázs Anna és Győri Dezső írók könyvnapra megjelent kötetük­­­ből olvastak fel részleteket. Ezt követően Erdős László író szov­jetunióbeli élményeiről tartott beszámolót, amit a közönség igen nagy tetszéssel fogadott. A jól sikerült irodalmi est műso­rában a kecskeméti Bartók­­kórus is fellépett, Lőrincz Béla vezetésével. Vasárnap délelőtt a budapesti író vendégeink ta­lálkoztak a helyi írókkal, ahol sok aktuális és fontos irodalmi­politikai kérdést megvitattak. A közös megbeszélés mindvégig baráti és elvtársi légkörben zajlott le, s hasznos volt me­gyénk irodalmi életének fejlő­dése érdekében. Ezután, a vendégek a helyi írókkal közösen megtekintették a könyvpavilont és a könyves­boltokat, ahol találkoztak az olvasóikkal, dedikálták művei­ket és elbeszélgettek velük. Az állandó eső nem akadályozta meg sem az írókat, sem az ol­vasókat abban, hogy találkoz­zanak. Hétfőn este a budapesti írók a megyei írókkal közösen megyek több városában, elsősor­a­ban Baján és Kiskunfélegyhá­zán szerepeltek^ Öt napon át általános védekezést rendelt el a megyei tanács fontos népélel­mezési cikkünk, a burgonya el­lensége, a kolorádóbogár ellen. Ez a védekezési kampány, amely a héten kezdődik, nem­csak megyénkben, hanem or­szágszerte m­egsze­rv­ezt­e­k.­­ Erre azért van szükség, mert a burgonyabogár az idén az eddiginél nagyobb mértékben lépett fel és igen veszélyezteti a termést. A kártevő, mint is­meretes, rendkívül szapora, há­rom nemzedéke van, és egy nőstény bogár 809—1300 petét rak le. A megyei tanács részé­ről járási felelősök tartózkod­­nak a járási székhelyeken, hogy segítsék a védekezés jó meg­szervezését. A megyei növény­­­védő állomás gépei már min­denütt a helyszínen vannak. Ezek a termelőszövetkezetek burgonyatábláin végzik el a vé­dekezést. Az egyéni parasztok saját költségükön szintén köte­lesek permetezni a kártevők el­len, aki nem hajtja végre rendelkezést, azt ezer forintig a terjedhető pénzbüntetéssel sújt­ják, azonkívül az állam az ille­tőnek a saját költségén végzi el a permetezést. A védekezést nemcsak a burgonyatáblákon, hanem a paprika- és a paradi­­csomvetéseken is el kell végez­ni és különös gonddal szüksé­ges felkutatni, az úgynevezett megsemmisíteni árvaburgonyá­kat, amelyek elősegítik a kár­tevő szaporodását. Nagy körültekintést és gon­dot kíván a védekezés megszer­­v­ezése. Egy pillanatig sem sza­bad megfeledkezni a mechani­kai védekezésről sem. A megye iskolásai már mintegy 8 mázsa burgonyabogarat szedtek össze. Megyénkben 25 ezer katasztrá­­lis hold burgonyavetés van, ek­kora területen kell megoldani a védekezést. Ezért fontos, hogy a védekezőszerek helyben le­gyenek. Tavaly néhány közsé­günkben ezzel is probléma volt. A helyi földművesszövetkezet feladata gondoskodni a szüksé­ges permetezőszerekről. Fogjon össze minden erő, hogy sikeres legyen a kártevő elleni küzde­lem­. Állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek és egyéni pa­rasztok ne sajnálják a fáradsá­got, igyekezetüknek gyümölcse a terméseredményekben m tatkozk majd ruca, I Hág proletárjai, egyesüljetek! Vidáman ünnepelték a fiatalok A NEMZETKÖZI GYERMEKNAPOT A nemzetközi gyermeknap műsora az idén sokkal gazda­gabb programmal kedveskedett a gyermekeknek, mint az előző években. Bár az állandóan szi­táló eső a kirándulásokat és a szabadtéri kat lehetetlenné tette, előadáso­n sok száz úttörő és gyermek mégis vidámnak és boldognak érezte magát ezen a vasárnapon. A rossz idő ellenére már a reggeli órákban gyülekeztek úttörőavatásra Méntelek, Vá­rosföld, Szarkás és Kecskemét fiataljai. Délelőtt a főtéren 460, úttörő ünnepélyes keretek kö­­­zött tette le esküjét. A fiatal­ úttörőket a városi pártbizott­­­ság, a nőtanács nevében Kulich­ Ilona virágcsokorral köszöntöt­­­te. Kedves pillanatai voltak az­ ünnepélynek, amikor 50 kiszista­ felkötötte­­ a felavatott úttörők­ nyakába a vörös nyakkendőt. Az avatás után zajos volt: egész nap az úttörőház. Délelőtt: filmvetítést, délután pedig klub-;­délutánt rendeztek a gyerme­­­kek részére. 'WWWWWWWW Modern munkahely lesz a tisztítóműhely A Zománcipari Művek Kecs­keméti Gyáregysége tavaly jól teljesítette az export­tervet, ezért a Külkereskedelmi Minisz­térium 700 ezer forintnyi össze­get biztosított beruházásként. Ebből az összegből eltüntetik a gyár legkorszerűtlenebb üzem­részét, a tisztítóműhelyt, s­ he­l­lyette új, modern épületet emel­­­nek. A régi gépeket újra cseré­lik fel, megszüntetik az eddigit egészségtelen munkakörülmé­­­­nyeket, s a kvarcpor helyett­­ fémszemcsével oldják meg a­ kádtisztítást. J Szélesvásznú filmszínház nyílik Kalocsán 1959. június 4-­én nyitják megyénk kilencedik szélesvász­nú moziját Kalocsán. Bemu­tatásra a Koldusdiák című film kerül. Ugyanekkor vetítik a kalocsai gyermek tánccsoport­ról készült híradó filmet is. eiCVVVVVVNOAOí NVVNevev'/M^VVVVV'/VVv OKOSAN GAZDÁLKODNAK Már hírt adtunk arról, hogy a nagy­baracskai Úttörő Termelőszövetkezet saját erőből vízi­­szárnyas telepet lé­tesített a Ferenc­­csatorna partján. A terv szerint ezen a telepen 500 kacsát, 350 libát, azonkívül 1000 darab pulykát nevelnek fel az idén. Kintjártunk­­kor kiskacsák egy része még a ter­melőszövetkezet ud­varán levő épület­ben volt, amelye a szövetkezet tag­­­jai alakítottak fekvőkéményes a. megoldással mű­anyává. A képen Jezsek Jánosné látható kedvenceivel, a kis pihés jószágokkal. 250 kiskacsát gon­dozott, mikor a fel­vételt készítettük. Azóta ezek az apró jószágok is kike­rültek a telepre, ahol összesen hüt darab kacsa van már, ezenkívül több mint 200 kis­liba. A termelőszövet­kezet tagsága szá­mottevő jövedel­met kíván elérni a baromfitenyésztés­­­­ből. Hia az idén si­kerül a nevelés­­, a hizlalás, akkor jövőre bővítik a te­lepet Ez ír­ bizo­nyítja, hogy okosan, gazdálkodnak az Úttörő Termelőszö­vetkezet tagjai, ér­demes­­ tanulni tő­lük. HOL ÉPÜL FEL A KECSKEMÉTI SZABADTÉRI SZÍNPAD? 3 (3. oldal) 1 EGY NAPLÓ TANULSÁGAI (3. oldal) 1 MEGINDULTAK A TANYÁK (4. oldal) * A MŰSZAKIAK ÉS A MUNKAVERSENY (1. oldal) J EMMI TECHNIKUMBA JÁR 3 (4. oldal) 3 SPORT (5. oldal) 1 REJTVÉNY (H. oldal) * RENDELET A LAKÁS­SZÖVETKEZETEKRŐL ( 1ö. oldal) 1 TASSTÓL MARTÁIG (0. oldal) 3 * ♦ [UNK]«•««## tiszt« mtt ! ? ***« Rónai Sándor elvtárs a tiszakécskei úttörők avatóünnepsészén Vasárnap d­élelőtt kedves ven­déget vártak Tiszakécske-Üzdög lakói. Rónai Sándor elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke értesítette a község­ vezetőit, hogy meghívásukra részt vesz a 320 úttörő avatóünnepségén. Délelőtt háromnegyed 10 óra­kor érkezett meg Rónai elvtárs az Üjbégi Állami Gazdaságba, ahol Balatonfüredi József, a községi tanács elnöke üdvözölte Tiszakécske dolgozóinak nevé­ben. Ezután került sor az úttörők avatására. Az állami gazdaság sporttelepe zászlódíszbe öltözött Délelőtt fél 11 órakor a dísz­­emelvényen helyet foglalt Rónai Sándor elvtárs, Trencsényi Wal­­dapfel Imre elvtárs, az Orszá­gos Úttörő Tanács elnöke, Fir­ties József elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, Sza­bó Lajos elvtárs, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője, Mada­rász László elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, Vörös Vilmos elvtárs, a járási pártbi­zottság titkára, Posváncz László elvtárs, a járási tanács elnöke, Barabás János elvtárs, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, Kriston Ferenc elv­társ, a járási tanács elnökhe­lyettese, Gyóni Lajos elvtárs, az úttörő szövetség megyei titká­ra, valamint a községi párt és tanács küldöttei. A Himnusz hangjai után Ró­nai Sándor elvtárs beszélt az úttörőkhöz. Miután köszöntötte a jelenlévőket, az úttörő szövet­ség alkotó munkájáról adott számot, majd így folytatta: — A pedagógusok is hozzájá­rultak, hogy hű fiai legyetek szeretett hazánknak. Öröm tölti el szívünket, ha végig nézünk rajtatok. Büszkén vallhatjuk a világ előtt, hogy a magyar út­törők előtt nyitva állnak az is­kolák kapui és tanulhattok, fej­lődhettek az ország, a nép és saját magatok javára. Azonban ne feledjétek, nem mindenütt van meg a gyermekeknek ezen lehetősége. Engedjétek meg, hogy néhány szomorú példát említsek nektek. A közelmúlt napokban érkezett haza párt- és kormányküldöttségünk Távol­keleti útjáról. Elvtársaink el­mondták, hogy Dél-Koreában nyomorognak az emberek, s a szülők kizsákmányoltságuk miatt kénytelenek eladni gyer­mekeiket.­­• Tavaly Brazíliában jártam. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a dolgozók átlag életkora ott alig éri el a 35 évet. Hasonlít­sátok össze az ottani helyzetet a mi életünkkel! Rónai elvtárs a továbbiakban arra figyelmeztette az úttörő­ket, hogy soha se feledkezzenek meg a felszabadító szovjet ka­tonák önfeláldozó, szabadságot hozó harcáról, mert ez az új történelmi korszak biztosította a magyar nép számára, hogy rá­léphettünk a szocializmus út­jára. — Pártunk és kormányunk minden intézkedése erre irá­nyul, — folytatta beszédét Ró­nai elvtárs — hogy emelkedjék népünk életszínvonala. Ti lesz­tek, akik átveszitek a forrada­lom vörös zászlaját, hogy elvé­gezzétek azt a feladatot, amely a szocializmus építésével elve­zet bennünket a kommunista társadalomba. Most egy a ti kötelességtekl tanulni, tanulni, tanulni! Segít­sétek elő szorgalmas munkátok­kal szeretett hazánk felvirágoz­tatását — fejezte be nagy tet­széssel fogadott beszédét Rónai elv­társ. A délelőtti ünnepség után a vendégek ellátogattak az Üjdégi Állami Gazdaságba. T­apasztalatcsere Szalkszentmártonban A megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztá­lya június 2-án, a sziki legelők­ öntözés útján történő megjaví­tásában elért eredmények bemu­tatása és a bevált eljárások szé­les körben való kiterjesztése ér­dekében tapasztalatcsere-érte­kezletet rendez az állami kiste­­lep szalkszentmártoni gazdasá­gában. Az értekezlet délelőtt­ 10­ órakor a telep megtekintésé­vel kezdődik el. Az öntözött le­gelő megtekintése után a részt­­vevők megvitatják azokat problémákat, amelyek a szikl­a legelők hasznosításával a rizs­­termelés kiszélesítésével és ál­­­talában megyénk öntözési kér­déseivel vannak összefüggésbe:^ Nicsovica György levUuüö

Next