Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-01 / 152. szám
io.ooS m ^v. XIX ÉVFOLYAM, 152. SZÁM Ara SO fillér Pilág proletárjai, egyesüljetek! agyar szocialista munkáspárt bács -Kiskun megyei lapja 1959. JÚLIUS 1, SZERDA r*.CJ NAGYOBB GONDDAL ALAPOSABBAN (3. oldal) A FÜLÖPHÁZI FIATALOK ÉBER ŐRE (3. oldal) MEZEI HARCKOCSIOSZTAG (4. oldal) A KECSKEMÉTI FILMKLUB NYÁRI PROGRAMJA (4. oldal) HASZNOS LÁTOGATÁS, GAZDAG TAPASZTALATOK (4. oldal) SPORT (5. oldal) * KISKŐRÖSI NAPLÓ (6. oldal) ........................................ A megye kulturális helyzetéről tárgyalj a megyei tanács ülése Június 30-án, kedden reggel Kecskeméten a megyei tanács kultúrtermében megkezdte tanácskozásait a megyei tanács második negyedévi rendes ülése. Részt vett a tanácskozáson Tamás István elvtárs, a Művelődésügyi Minisztérium népművelési osztályának helyettes vezetője, Toldi Margit elvtársnő, a Művelődésügyi Minisztérium tanácsigazgatási osztályának kiküldötte és Fórián Gyula elvtárs, a Minisztertanács részéről, •*.<**» Cseh László elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára nyitotta meg az ülést és tett javaslatot a tanácsülés elnökére. A tanácstagok egyhangúlag Pankovits Józsefné megyei tanácstagot és országgyűlési képviselőt választotta meg a tanácskozás elnökévé. Ezután Pankovits elvtársnő tett javaslatot a tanácsülés napirendjére. Az első napirendi pont keretében Cseh László elvtárs, a megyei tanács titkára tesz javaslatot aá a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megüresedett tagsági helyének betöltésére. A második napirendi pont Madarász László elvtárs, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese beszámolója a megye művelődési helyzetéről és fel. " Madarász elvtárs beszámolójának bevezető részében mesénk felszabadulás óta elért kulturális eredményeit összegezte. Utalt az ellenforradaomnak kulturális életünkben is átszőtt romboló és akadályozó szerepére, majd a kér és i Az elért eredmények forrása és további fejlődésünk alapja a párt céltudatos művelődéspolitikája. Az MSZMP Központi Bizottsága az 1957. júniusi országos pártértekezlet határozata alapján kidolgozta a párt művelődési politikájának irányelveit. Ebben rámutat a kulturális forradalom alapvető célkitűzéseire, a művelődés tudatformáló szerepére. A szocializmus teljes győzelmének — a munkásosztály politikai hatalma és a kapitalista kizsákmányolás megszüntetése mellett — egyik feltőadatairól. A harmadik napirendi pont keretében előterjesztést tesz Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese egyes tanácsi vállalatok átszervezésével kapcsolatban. A napirend negyedik pontja: bejelentések, előadója Cseh László elvtárs, a végrehajtó bizottság titkára. Az ötödik napirendi pont: interpellációk. A tanácsülés egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot, majd Cseh László elvtárs ismertette az előterjesztést Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrző Bizottságban Murányi István elvtárs távozása után megüresedett tagsági helyre. A tanácsülés elfogadta az előterjesztést Murányi István felmentésére, s helyére Zalai Géza elvtársat, a Kiskunfélegyházi Tangazdaság és Mezőgazdasági Technikum igazgatóját választotta meg. Zalai Géza elvtárs, a tanácsülés előtt letette a hivatali esküt. Ezután Madarász László elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese emelkedett szólásra. Beszámolót tartott megyénk művelődéspolitikai helyzetéről és a népművelés feladatairól. Beszámolóját kivonatosan az alábbiakban közöljük: fél év eredményeit taglalta. Az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kormány helyes politikájának eredményeként — mondotta — két és fél év alatt nemcsak megszilárdítottuk kulturális helyzetünket, hanem egyes vonatkozásban túl is haladtuk az ellenforradalom előtti szintet. Azóta 62 új iskolát, 5 művelődési otthont adtunk át rendeltetésének és a tantermek számát 142-vel szaporítottuk. Az egytanteremre jutó tanulók száma átlagosan iskoláinkban 3,4-gyel, az egy nevelőre jutó tanulók száma 0,7-tel jobb mint az országos átlag. Megjavítottuk középiskoláink területi elosztását: ma már minden járásunkban van gimnázium, nyolc járási székhelyünk közül s csak egyben nincs középiskola. A két és fél év alatt 21 új könyvtárat létesítettünk és közel 37 ezer kötettel gyarapítottuk könyvállományunkat, tele az emberek gondolkodásának szocialista átformálása. Ehhez a hosszantartó, de feltétlenül tervszerűen irányítandó folyamathoz minden művelődési intézmény, a tudomány és a művészet minden ága hozzá tud járulni. Utalt a beszámoló az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának az irányelvek szellemében kidolgozott kétéves művelődési programjára. A program alapvető célkitűzésként jelölte meg a dolgozók, elsősorban a munkásosztály és a parasztság szocialista öntudatra való nevelését, a világnézeti nevelőmunka, s az ideológiai harc fokozását. A nevelés az egész társadalom ügye. Ahhoz, hogy a társadalom álló összes rendelkezésére erőforrásokat valóban a kitűzött célok elérésére tudjuk mozgósítani, az eddiginél nagyobb tervszerűségre, szervezettségre és összefogásra van szükség. Különösen fontos szerep jut az állami irányító, végrehajtó és ellenőrző szerveknek, mert proletárdiktatúra államának a gazdasági szervező funkció mellett elengedhetetlen funkciója a kulturális nevelőmunka. Az állam központi és helyi szerveinek munkájában egyaránt érvényesülnie kell mindkét irányú tevékenységnek, annál is inkább, mert a kettőt szinte nem is lehet egymástól elválasztani. Az előadó .a továbbiakban a párt kétéves megyei kultúrpolitikai programjából kiindulva hangsúlyozta a munkásosztály világnézeti és kulturális nevelésének nagy fontosságát. Foglalkozott a dolgozó parasztság kulturális fejlődésének feltételeivel és a megyében élő értelmiségi dolgozók helyzetével, feladataival, majd az ifjúság marxista—leninista szellemű nevelésének fontosságával. Iskoláink ősi az élet Beszéde további részében az oktató-nevelő intézmények fejlődését és jelenlegi helyzetét ismertette. Az oktató intézmények anyagi feltételeinek, fejlesztésének tényei után az oktató-nevelő munka, az iskolai oktatás tartalmának kérdéseit taglalta. Hangsúlyozta, hogy az egyes tantárgyak oktatása közben egyre eredményesebben hsználják fel általános iskolai nevelőink a tantárgyak adta lehetőségeket a világnézeti nevelésre, az ifjúság szemléletének szocialista formálására. A lefolytatott különböző felmérések eredményei ennek munkának a sikerét bizonyítanák. Megyénk iskoláinak túlnyomó többségében a tanulók világosan látják hazánk fejlődésének fő kérdéseit, a nagyüzmi gazdálkodás előnyeit, szükségességét. Egyre sikeresebben kapcsolják össze iskoláink a tudományos képzést a technikai munkakészséggel is.fejlesztéseAz elmúlt esztendőben 29 általános iskolában vezettük be a gyakorlati oktatást. E tantárgy vezetésére a kiválasztott pedagógusokat tanfolyamon képeztük ki és bevontuk a munkába a mezőgazdasági szakembereket is. A politechnikai oktatás terén elért eredmények biztatóak. A tanulók nagy kedvvel vesznek részt a foglalkozásokon és beigazolódott, hogy a gyakorlati oktatásban részt vevőknél a tanulmányi előrehaladás és az erkölcsi színvonal is javult. Igen jó hatással volt általános iskoláink életére, a tanulók világnézetének fejlődésére, erkölcsi sajátosságaik alakulására az úttörő mozgalom megerősödése.további Az új szervezési formák ugyan bizonyos mértékig elkülönítették a mozgalmat az iskolától, de az ebből eredő kezdeti félreértéseket sikerült megszüntetni és a pedagógusok is egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be a mozgalom segítésébe. A fejlődést a mennyiségi eredmények is mutatják. Az 1958. évi 147-tel szemben 1959-ben 230 működő csapatunk van és jelentősen emelkedett az úttörők száma. Sikeresnek mondható a mulasztások leküzdéséért folytatott harc. Javult iskoláink fegyelme is. Az előadói beszéd a továbbiakban középiskoláink helyzetével foglalkozott. Különösen az intézmények területi elosztásának jelentőségét emelte ki, majd a politikai nevelésről szólt. A tanítási órákon — mondotta — ma már sokkal több és elmélyültebb a komoly erkölcsi-politikai nevelési mozzanat, a tanár határozott állásfoglalása. Ennek hatása, a középiskolások magatartásában és gondolkodásmódjában is megnyilvánul. Lassan oszladozóban van a nemrég még megszokott kilátástalansági érzés, nagyobb a tanulási kedv, és a fizikai munka megbecsülése is egyre inkább tért hódít. Felismerték középiskolai nevelőink az osztályfőnöki órák nagy nevelési lehetőségeit — és előrehaladást tettünk a gyakorlati életre való nevelés terén is. Dicséretre méltó, hogy középiskoláink egy része — túl a központi, anyagi támogatáson, vagy annak hiányában is — jelentős társadalmi erők összefogásával megteremtette a gyakorlati oktatás alapjait. Kiváló eredményt értek el a bajai leánygimnáziumban és a kiskunfélegyházi gimnáziumokban, ahol mezőgazdasági jellegű« — továbbá a kalocsai István és a kecskeméti Katona József Gimnáziumban, ahol ipari jellegű foglalkozások geit teremtették meg.lehetőséA fejlődés tényei alapján megállapította az előadó, hogy iskolarendszerünkben az ellenforradalom okozta törés sem eredményezett tartós visszaesést megyénkben. A kedvező jelek alapján azonban még nem lehet általánosítani. Különösen az erkölcsi-politikai, zeti nevelésnek vannak világnémég helyenként kirívó hiányosságai. Egyes iskoláink tanulói nem látják világosan a termelőszövetkezetek perspektíváit Nem ismerik például az ellenforradalom lényegét, s a pedagógusok jó része még ösztönösen végzi a világnézeti nevelést. Egyes nevelőink nem tudják mindig felhasználni a tananyagban kínálkozó lehetőségeket, sőt még nyílt ellenséges megnyilatkozással is találkoztunk a most lezárult tanév folyamán. Mindez azt mutatja, hogy a pedagógusok ideológiai és szakmai felkészültségét még tovább kell javítani. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ennek nem egyetlen és kizárólagos módja a szervezett ideológiai továbbképzés. Segítenünk kell nevelőinket, hogy nagyobb részt érzelmi jellegű, ösztönös beállítottságukat tudatos szocialista állásfoglalássá változtassák, — ebben a helyi párt- és tanácsszervek igen sokat segíthetnek példamutatásukkal, egyéni és csoportos beszélgetésekkel, az iskola belső élete iránti érdeklődésükkel és az iskolai oktató-nevelő munka tárgyi feltételeinek biztosításával. Sokáig nem használtuk ki kellőképpen az iskolai nevelést kiegészítő és főleg a munkásparaszt származású gyermekek számára nélkülözhetetlen intézményeink, mint a diákotthonok, napközi otthonok, gyermekotthonok lehetőségeit. Az utóbbi évek eredményének könyvelhető azonban el, hogy megyénk diákotthonainak kollégiummá fejlesztése, az ott folyó erkölcsi-politikai nevelőmunka kielégítően halad előre. Beszélt az előadó az óvodák, napközi otthonok helyzetéről, majd hangsúlyozta, milyen nagy jelentősége van oktatónevelő intézményeink szempontjából a helyi tanács és más társadalmi szerveknek. Megyénk oktatásügye vár a helyi tanácsoktól, sokat az iskolai gyakorlati oktatás biztosítása terén is. Javasoljuk a városi tanácsoknak, létre központi iskolái hozzanak tanműhelyeket, a községekben pedig biztosítsanak gyakorlókerteket. Elismerőleg szólt a be. (Folytatás a 2. oldalon) Madarász László beszámolója A nevelés az egész társadalom ügye