Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
V, ^ ^ Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM ArA 60 fillér 1959. NOV. 1, VASÁRNAP Távirat Soltról A Solti Állami Gazdaságtól a megyei pártértekezlethez a következő távirat érkezett: »A Solti Állami Gazdaság párt- és KISZ-szervezete, gazdaság vezetősége és valaia mennyi dolgozója meleg szerettettel köszönti a küldött« gyűlést és munkájához sok sikert kíván, —i Bejelentjük, hogy a pártkongresszus tisztelesére tett versenyvállalásunkat eddig 984 000 forinttal túlteljesítettük, amit tovább kívánunk növelni. Ezzel is erősítjük népgazdaságunk fejlődését és elősegítjük a szocializmus mielőbbi felépítését hazánkban.« Tanácskozik a megyei pártértekezlet Elhangzottak a megyei pártértekezlet beszámolói. Sok szó esett bennük az elmúlt három esztendő munkájának értékelésén túl az időszerű tennivalókról és nem kis mértékben az őszi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséről. És mintha a pártértekezleten felmerülő gondolatok nyomban találkoztak volna a földek munkásaival, egymás után érkeztek a táviratok, amelyek hírt adtak a betakarítási, vetési munkálatok elvégzéséről. A tiszakécskei tanács végrehajtó bizottsága hírül adta, hogy a község termelőszövetkezetei és egyéni parasztsága befejezte az őszi kalászosok vetését. Csatáljáról a Budai Nagy Antal és az Új Tavasz Termelőszövetkezetek jelentették, hogy a betakarítást, illetve az őszi vetést, aminek elvégzését a megyei pártértekezlet tiszteletére vállalták, befejezték. A Bajai Állami Gazdaság dolgozói örömmel jelentették, hogy a pártkongresszus tiszteletére vállalt kétmilliós többlethozam felajánlásukat 7 millió forintra teljesítették. A Kiskunsági Állami Erdőgazdaság is táviratiag jelezte, hogy kongresszusi vállalásuknak eleget tettek. A megyei pártértekezlet lelkesen vette tudomásul a munkasikerekről szóló bejelentéseket. Az ebédszünet után megkezdődött a megyei pártértekezlet vitája, amelynek első felszólalója Szabó István elvtárs, a bajai járási pártbizottság titkára volt. Szabó István, a bajai járási pártbizottság titkára: Bátran kezdeményezzünk a helyi politika kialakításában Szabó elvtárs felszólalásában hangsúlyozta, hogy a megyei pártbizottság az elmúlt években következetesen harcolt a Központi Bizottság politikai irányvonalának gyakorlati érvényesítéséért, bátran szembenézett a nehézségekkel és ezzel egyidőben küzdött a hibás nézetek felszámolásáért. — Az eredmények egyik forintos összetevője az — mondotta —, hogy a megyei pártbizottság megfelelő önállóságot biztosított a járási pártbizottságok >az önállóság részére. mellett ügyelt tora, hogy munkánkban maradék nélkül érvényesüljön a Központi Bizottság politikai írásvonala. Ez a vonalvezetés arra ösztönzött bennünket, hogy bátran kezdeményezzünk a helyi politika kialakításában. Szabó elvtárs a továbbiakban a március 6-i határozatból adódó feladatokkal foglalkozott. Megállapította, hogy a járási pártbizottság nagy gondot fordított a termelőszövetkezeti pártszervezetek megerősítésére és ahol még nincs, új pártszervezet létrehozására. A tavasz óta a járás tsz-eiban 16 pártszervezetet hoztak létre, 162 tagjelöltet és 22 tagot vettek fel. — Nyugodtan jelenthetjük a megyei pártértekezletnek — folytatta Szabó elvtárs —, hogy termelőszövetkezeteink a március 6-i határozat óta politikailag, gazdaságilag és szervezetileg sokat fejlődtek. A 68 termelőszövetkezet közül 66 tsz kialakította közös állatállományát és mind a 68 tsz jelentős közös alappal rendelkezik. A termelőszövetkezetek elhatározták, hogy a kongresszus tiszteletére sertésállományukat 1600 darabbal, szarvasmarha-állományukat 300 darabbal növelik.Vállalásuknak becsülettel eleget tettek. Október 25-ig sertésállományukat 2472 darabbal, szarvasmarha-állományukat pedig 960 darabbal növelték. A szövetkezetek a növénytermelésben is jelentős eredményeket értek el. Búzából hét, Holdanként 11,8 mázsát, őszi árpából pedig 15,4 mázsát termeltek, szemben az egyénileg dolgozó parasztok terméseredményeivel, akik búzából 8,4 mázsát, őszi árpából pedig 12,4 mázsát termeltek. Járásunkban az egyénileg dolgozó parasztok 6140 kat. hold búzát vetettek. Ha ezen a területen is nagyüzemi gazdálkodás folyt volna, akkor 20 087 mázsával több kenyérgabonát tudtunk volna termelni, amely 8 ezer ember évi fejadagját jelenti. A második ötéves terv irányelveivel kapcsolatosan megállapította, hogy a járás kommunistái és pártonkívüli dolgozói a mezőgazdaság elé célul kitűzött 30—32 termelésnövelést százalékos nemcsak teljesítik, hanem jelentősen túl is fogják szárnyalni. Hangsúlyozta, hogy a pártbizottság helyesli a járási szocialista munkaverseny további folytatását a mezőgazdaságban. A járás kommunistái nevében versenyre hívta a bácsalmási járást a mezőgazdasági termésátlagok növelésére. Elmondta, hogy a járási pártértekezlet célul tűzte ki: a termelőszövetkezetek 1960-ban érték el sertésből 100 kat. holdra a 40 darabot, melyből 35 darab hízó, 5 darab pedig továbbtenyésztésre alkalmas anyakoca legyen. Ezzel a járás szövetkezeteinek sertésállománya 7951 darabbal növekszik. Jelenleg a járás termelőszövetkezeteiben 100 katasztrális holdra 15—18 darab sertés jut. A második ötéves terv utolsó esztendejében, 1965-ben a sertésállománynak el kell érni 100 hát, holdanként a 77,5 darabot. Úgy tervezik, hogy az ötéves terv végére a járás az országos, 100 kat. holdra jutó, átlagos állatsűrűséget is túlszárnyalja. A járási pártértekezlet a termelőszövetkezeteknek azt ajánlotta, hogy az idei 20 ezer darabbal szembeni 1900- ban 200 ezer darab baromfit neveljenek fel. Megemlítette továbbá, hogy nagy gondot fordítanak az öntözött területek növelésére. 1960-ban 667 kat. holdat fognak öntözni, amelyből 550 kat. hold takarmányterület lesz. Az ötéves terv végére tervbe vették, hogy az öntözött területet 2300 kat. holdra növelik. Kiemelte a szemestakarmányok termelésének fontosságát. Az 1954—58. évi termésátlaghoz képest, 1965-ig a kukorica termésátlagát 50 százalékkal kívánják emelni. Szabó elvtárs felszólalásának befejezéseként a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításának tennivalóival foglalkozott. Gyárának igazgatója volt Be* vezetőben megemlékezett arról, hogy a korábbi évek gazdaságpolitikájában milyen hibák voltak, s azok hogyan akadályozták az üzem egyenletes munkáját. Majd így folytatta: Pártunk március 6-i határozata és felhívása, valamint az 1957—58-as évben bevezetett nyereségrészesedés megnövelte a munkások és műszakiak bizalmát, felkeltette az érdeklődést a takarékosság, a műszaki fejlesztés és a gazdaságos gyártás iránt. Ennek eredményeképpen született meg dolgozóinknak az az elhatározása — mondotta —, hogy a három évre tervezett termelési és termelékenységi célkitűzéseinket 1960. május 1-re fejezzük be. E cél elérése érdekében gyárunkban 29 brigád alakult 289 taggal. Ezek a szocialista brigád címért küzdenek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a siker nem fog dma(Folytatás a 2. oldalon.) Kalocsai Sándor, a félegyházi BBGY igazgatója: Huszonkilenc brigádunk küzd a szocialista címért A következő felszólaló Kalocsai Sándor, házi Bányászati a KiskunfélegyBerendezések £ MEGYEI PARI ÉRTEKEZLET ELNÖKSÉGE