Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

V­, ^ ^ Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM ArA 60 fillér 1959. NOV. 1, VASÁRNAP Távirat Soltról A Solti Állami Gazdaságtól a megyei pártértekezlethez a kö­vetkező távirat érkezett: »A Solti Állami Gazdaság párt- és KISZ-szervezete, gazdaság vezetősége és valai­a mennyi dolgozója meleg szeret­tettel köszönti a küldött« gyűlést és munkájához sok si­­kert kíván, —i Bejelentjük, hogy a pártkongresszus tiszteles­­ére tett versenyvállalásunkat eddig 984 000 forinttal túltelje­sítettük, amit tovább kívánunk növelni. Ezzel is erősítjük nép­­gazdaságunk fejlődését és elő­­segítjük a szocializmus mielőb­­­bi felépítését hazánkban.« Tanácskozik a megyei pártértekezlet Elhangzottak a megyei pártértekezlet beszámolói. Sok szó esett bennük az elmúlt három esztendő munkájának értékelé­sén túl az időszerű tennivalókról és nem kis mértékben az őszi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséről. És mintha a pártérte­kezleten felmerülő gondolatok nyomban találkoztak volna a földek munkásaival, egymás után érkeztek a táviratok, amelyek hírt adtak a betakarítási, vetési munkálatok elvégzéséről. A tisza­­kécskei tanács végrehajtó bizottsága hírül adta, hogy a község termelőszövetkezetei és egyéni parasztsága befejezte az őszi kalászosok vetését. Csa­táljáról a Budai Nagy Antal és az Új Tavasz Termelőszövetkezetek jelentették, hogy a betakarítást, illetve az őszi vetést, aminek elvégzését a megyei pártértekez­let tiszteletére vállalták, befejezték. A Bajai Állami Gazdaság dolgozói örömmel jelentették, hogy a pártkongresszus tisztele­tére vállalt kétmilliós többlethozam felajánlásukat 7 millió forintra teljesítették. A Kiskunsági Állami Erdőgazdaság is táviratiag jelezte, hogy kongresszusi vállalásuknak eleget tettek. A megyei pártértekezlet lelkesen vette tudomásul a munka­sikerekről szóló bejelentéseket. Az ebédszünet után megkezdődött a megyei pártértekezlet vitája, amelynek első felszólalója Szabó István elvtárs, a bajai járási pártbizottság titkára volt. Szabó István, a bajai járási pártbizottság titkára: Bátran kezdeményezzünk a helyi politika kialakításában Szabó elvtárs felszólalásában hangsúlyozta, hogy a megyei pártbizottság az elmúlt évek­­­­ben következetesen harcolt a Központi Bizottság politikai irányvonalának gyakorlati ér­vényesítéséért, bátran szembe­nézett a nehézségekkel és ez­zel egyidőben küzdött a hibás nézetek felszámolásáért. — Az eredmények egyik fori­ntos összetevője az — mondotta —, hogy a megyei pártbizottság meg­felelő önállóságot biztosí­tott a járási pártbizottságok >az önállóság részére. mellett ügyelt tora, hogy munkánkban ma­radék nélkül érvényesüljön a Központi Bizottság politikai írás­­vonala. Ez a vonalvezetés arra ösztönzött bennünket, hogy bátran kezdeményezzünk­­ a helyi politika kialakításában. Szabó elvtárs a továbbiak­ban a március 6-i határozat­ból adódó feladatokkal foglal­kozott. Megállapította, hogy a­­ járási pártbizottság nagy gon­dot fordított a termelőszövet­kezeti pártszervezetek megerő­sítésére és ahol még nincs, új pártszervezet létrehozására. A tavasz óta a járás tsz-eiban 16 pártszervezetet hoztak létre, 162 tagjelöltet és 22 tagot vet­tek fel. — Nyugodtan jelent­hetjük a megyei pártértekez­letnek — folytatta Szabó elv­­társ —, hogy termelőszövetkezeteink a március 6-i határozat óta politikailag, gazdaságilag és szervezetileg sokat fejlőd­tek. A 68 termelőszövetkezet közül 66 tsz kialakította közös állat­­állományát és mind a 68 tsz jelentős közös alappal rendel­kezik. A termelőszövetkezetek el­határozták, hogy a kong­resszus tiszteletére sertés­állományukat 1600 darab­bal, szarvasmarha-állomá­nyukat 300 darabbal nö­velik.­­Vállalásuknak becsü­lettel eleget tettek. Október 25-ig sertésállományu­kat 2472 darabbal, szarvas­marha-állományukat pedig 960 darabbal növelték.­­ A szövetkezetek a növény­­termelésben is jelentős ered­ményeket értek el. Búzából hét, Holdanként 11,8 mázsát, őszi árpából pedig 15,4 mázsát ter­meltek, szemben az egyénileg dolgozó parasztok termésered­ményeivel, akik búzából 8,4 mázsát, őszi árpából pedig 12,4 mázsát termeltek. Járásunkban az egyénileg dolgozó parasztok 6140 kat. hold búzát vetettek. Ha ezen a területen is nagy­üzemi gazdálkodás folyt volna, akkor 20 087 mázsával több kenyérgabonát tudtunk volna termelni, amely 8 ezer ember évi fejadagját jelenti. A második ötéves terv irány­elveivel kapcsolatosan megál­lapította, hogy a járás kom­munistái és pártonkívüli dolgo­zói a mezőgazdaság elé célul kitűzött 30—32 termelés­növelést százalékos nemcsak teljesítik, hanem jelentősen túl is fogják szárnyalni. Hangsúlyozta, hogy a pártbizottság helyesli a járási szo­cialista munkaverseny további folytatását a mezőgazdaságban. A járás kommunistái nevé­ben versenyre hívta a bácsal­mási járást a mezőgazdasági termésátlagok növelésére. El­mondta, hogy a járási pártérte­­kezlet célul tűz­te ki: a terme­lőszövetkezetek 1960-ban érték el sertésből 100 kat. holdra a 40 darabot, melyből 35 da­rab hízó, 5 darab pedig tovább­­tenyésztésre alkalmas anyako­ca legyen. Ezzel a járás szö­vetkezeteinek sertésállománya 7951 darabbal növekszik. Je­lenleg a járás termelőszövetke­zeteiben 100 katasztrális holdra 15—18 darab sertés jut. A második ötéves terv utolsó esz­tendejében, 1965-ben a sertés­állománynak el kell érni 100 hát, holdanként a 77,5 dara­bot. Úgy tervezik, hogy az öt­éves terv végére a járás az országos, 100 kat. holdra jutó, átlagos állatsűrűséget is túl­szárnyalja. A járási pártérte­kezlet a termelőszövetkezetek­nek azt ajánlotta, hogy az idei 20 ezer darabbal szembeni 1900- ban 200 ezer darab baromfit neveljenek fel. Megemlítette továbbá, hogy nagy gondot fordítanak az ön­tözött területek növelésére. 1960-ban 667 kat. holdat fog­nak öntözni, amelyből 550 kat. hold takarmányterület lesz. Az ötéves terv végére tervbe vet­ték, hogy az öntözött területet 2300 kat. holdra növelik. Ki­emelte a szemestakarmányok termelésének fontosságát. Az 1954—58. évi termésátlaghoz képest, 1965-ig a kukorica termésátlagát 50 százalékkal kívánják emelni. Szabó elvtárs felszólalásá­nak befejezéseként a termelő­szövetkezetek politikai és gaz­dasági megszilárdításának ten­nivalóival foglalkozott. Gyárának igazgatója volt Be*­­ vezetőben megemlékezett arról, hogy a korábbi évek gazdaság­politikájában milyen hibák voltak, s azok hogyan akadá­lyozták az üzem egyenletes munkáját. Majd így folytatta: Pártunk március 6-i határo­zata és felhívása, valamint az 1957—58-as évben bevezetett nyereségrészesedés megnövelte a munkások és műszakiak bi­zalmát, felkeltette az érdeklő­dést a takarékosság, a mű­szaki fejlesztés és a gazdasá­gos gyártás iránt. Ennek ered­ményeképpen született meg dolgozóinknak az az elhatározá­sa — mondotta —, hogy a há­rom évre tervezett termelési és termelékenységi célkitűzé­seinket 1960. május 1-re fe­jezzük be. E cél elérése érde­kében gyárunkban 29 brigád alakult 289 taggal. Ezek a szo­cialista brigád címért küzdenek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a siker nem fog dma­(Folytatás a 2. oldalon.) Kalocsai Sándor, a félegyházi BBGY igazgatója: Huszonkilenc brigádunk küzd a szocialista címért A következő felszólaló Kalo­csai Sándor, házi Bányászati a Kiskunfélegy­Berendezések £ M­EG­YEI PARI ÉRTEKEZLET ELNÖKSÉGE

Next