Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

XV. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM Ár­a SO fillér MEGYESZERTE befejeződött az őszi takarmány­­keverékek betakarítása. Gépál­lomásaink mintegy 2000 köb­méter silót készítettek eddig a termelőszövetkezetekben. A siló fontosságát többé-kevésbé min­denütt felismerték már közös gazdaságaink. A helyes takar­mánygazdálkodás elengedhetet­len alapfeltétele, hogy az álla­toknak mindenkor megfelelő mennyiségű és minőségű siló­takarmány álljon rendelkezé­sére. Ez fokozza az állatok ét­a vágyát, télen és kora tavasszal zöldtakarmányokat pótolja, tápanyagtartalmánál fogva szénát helyettesítheti. Megyénk a termelőszövetkezetei­ több mint 10 ezer katasztrális hold siló­kukorica fővetését tervezték be. Sajnos, még az idén is sok helyen tapasztaltuk, hogy nem volt elegendő takarmány a tél végén, a tavasz kezdetén. Egyes közös gazdaságokban nem gon­doskodtak megfelelő készletről, nem készítettek pontos takar­mánymérleget, amit aztán vég­ső soron a jószágok sínylették meg, de a tagság is, mert ke­vesebbet jövedelmezett az állat­­tenyésztés. Fontos teendő ezért: az őszi takarmánykeverékek után a tervezett silókukorica területet mindenütt bevessék, vagy esetleg annál többet, hogy ne legyen gond a takarmányo­zás. Egyes termelőszövetkezetek még a 10 köbméter silót sem tervezték be, például a kiskun­félegyházi városi közös gazda­ságok átlagosan 8,9 köbméter silót ütemeztek be számosálla­tonként. Helyes, ha a termelő­­szövetkezet azt az őszi takar­mánykeveréket, amire nincs szükség, besilózzák. Tavaly sikeres silózási be­mutatók voltak, amelyeken be­bizonyosodott, hogy a silózás teljes gépesítése megvalósítható. A legnagyobb probléma a szük­séges tárolótér biztosítása, kü­lönösen az új és a jelentősen meggyarapodott termelőszö­vetkezeteknek kell számolni ez­zel. Ezt tavaly több helyen dó­zerrel oldották meg. Géppel aránylag rövid idő alatt és ol­csón lehet silógödröt készíteni. Helyes, ha a termelőszövetke­­­zetek időben szerződést kötnek gépállomással. Gépállomá­sainkon elegendő dózer áll ren­delkezésre. Csak fejlett állattenyésztés biztosítja a termelőszövetkeze­tek gazdaságának előrelépését. Megyénk régebbi, kiválóan gazdálkodó termelőszövetkeze­teinek példája bizonyítja. Fejlett jószágtenyésztéshez ezt­ vi­szont elegendő takarmányra van szükség, erről pedig a tagság­nak kell gondoskodnia,, a saját anyagi jóléte érdekében* Világ proletárjai, egyesüljetek Megyei verseny indult művelődési otthonaink között igazgatóját. A második díj 800. Még le sem zajlottak a fel­­szabadulási kulturális szemle ünnepségei, a megye legjobb együttesei és szólistái még a kecskeméti díszbemutatóra ké­szülődnek, amikor újabb felhí­vás született ugyancsak felsza­badulásunk 15. évfordulójának égisze alatt. Ezúttal a felhívás megyei szü­letésű. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága hirdetett ha­zánk felszabadulásának 15. év­fordulójára versenyt a műve­lődési otthonok és művelődési házak között. A verseny célja az érintett intézmények munká­jának harmonikusabbá, egyen­letesebbé és tervszerűbbé té­tele. A verseny feltételei kö­zött szerepel a művelődési ott­honok és művelődési házak kül­ső és belső csinosítása, tisztán­tartása, környezetének szebbé tétele, parkosítása. Külön ver­­senypont hívja fel a művelő­dési otthonok és házak vezető­­­ségének figyelmét a felszerelés, berendezés praktikusabbá, kulturáltabbá, otthonosabbá té­telére, az intézmény gazdasági vezetésének megjavítására. Nagy erőfeszítéseket kell tenniök a versenyfelhívás egy másik,fon­tos pontjának teljesítéséért is művelődési otthonainknak. Ez az intézményekben folyó neve­lőmunka, sokrétű kulturális te­vékenység még színvonalasabbá és tervszerűbbé tételét célozza, hogy ennek eredményeképpen minél szélesebb társadalmi igé­nyeket elégíthessen ki a falusi kulturális élet fontos központja, a művelődési otthon. A versenyben a járási, a vá­rosi művelődési házak és a fa­lusi művelődési otthonok ve­hetnek részt. S a­­ részletesen kidolgozott versenypontok sze­rint 1960. augusztus 20-án ér­tékeli és jutalmazza a megyei tanács végrehajtó bizottsága a járási és városi tanácsok vég­rehajtó bizottságaival egyetér­tésben a versenyben részvevő otthonok és művelődési házak eredményeit. A verseny a legszorosabb kapcsolatban áll a művelődés mostani napi tennivalóival. Az értékelés alapját képezi például több más mellett az az utasítás, melyet a megyei tanács műve­lődési osztálya ez év februárjá­ban adott ki a szövetkezeti mozgalom megszilárdításával és fejlesztésével kapcsolatos nép­művelési feladatokról. Az érté­kelés egyik szempontja, hogy a versenyben részt vevő­­ intéz­mény a saját maga által kiala­kított munkatervét milyen mó­don és milyen színvonalon haj­totta végre. Jelentékeny pénzjutalom és egyéb juttatás is vár a verseny során kiemelekdő munkát vég­ző művelődési házak és ottho­nok igazgatóira. A jutalmakat az illetékes járási és városi ta­nács végrehajtó bizottságai ad­ják ki. Ezer forinttal jutalmaz­zák pl. a legjobb eredményt felmutató művelődési intézmény­t wwwwwwwwwwwwwwww, a harmadik díj pedig 700 forint. Ezenkívül minden járás leg­jobb munkát végző igazgatója 5—500 forint jutalmat kaphat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az egyik nemrégiben lezajlott ülésén tárgyalta a ver­seny feltételeit. A napirendi pont vitáján olyan álláspont alakult ki, hogy a következő években is hirdetnek hasonló versenyeket. Cs. L. Bíznak a paprikában a miskei tsz-ek (községi tudósítónktól.) A tavasszal alakult miskei termelőszövetkezetek nagy te­rületen termelnek az idén pap­rikát. Az Új Élet Termelőszö­vetkezet 250 katasztrális hold, az Aranykalász Tsz 200 hold, a Marx Károly Termelőszövet­kezet pedig 100 hold paprika ültetését tervezte erre az évre. A termelőszövetkezetek azért határozták el ilyen hatalmas területen a paprika termeszté­sét, mert tudják, hogy a pap­rikatermesztés kifizető a közös gazdaság számára. A paprika palántázását Marx Károly­ Termelőszövetke­­­zetben már elvégezték és befe­jezés előtt áll a másik két ter­melőszövetkezetben is. A ter­melőszövetkezetek még ebben az évben megvalósítják a pap­rika öntözését is. MEGYEI LAPJA 1960. JÚNIUS 1, SZERDA *■» Kerekegyháza ötéves fejlesztési terve A Kerekegyházi Községi Ta­nács legutóbbi ülésén megtár­gyalták a község ötéves fejlesz­tési tervét. Az elkövetkező öt év alatt 3 750 000 forint értékű beruházást eszközölnek a köz­ségben. 1961-ben készül el az új művelődési otthon, 1962-ben 100 ezer forintot fordítanak a­ villanyhálózat bővítésére,­ ame­­­­lyet 1965-ben újabb 100 ezer fo­­­­rinttal toldanak meg. *1962 * és­­ 1964 között építik fel a törpe- I vízművet, amely kétmillió­­ fo­­­­rintba kerül. Járdaépítésre 1964 -1965-ben 800 ezer forintot­­ fordítanak; Ülést tartott a megyei párt-végrehajtó bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága május hó 30-án délelőtt ülést tartott. Első napirendi pontként megtárgyalta a megye szőlőtermelésének helyzetéről és a termelésfejlesztési feladatokról szóló jelentést. A továbbiak során a községi pártbizottságok és az egységes vezetőségek munkájának tapasztalatairól, és a megyei párt­szervek és pártszervezetek gazdasági és ügykezelési munkájával foglalkozott. A végrehajtó bizottság az 1960 április havi ipari tervek teljesítéséről, valamint a növényápolási munkák hely­zetéről, és a nyári munkákra való felkészülés tapasztalatairól szóló tájékoztató jelentések elfogadása után személyi és folyó ügyeket tárgyalt. OO-OOOO'O-O-O-OO-OO-O-OOOOOO-O-OO-OOOOOOO-OOOOOOOOOOOOOOOOJ’i hold szántóra 7 anyakoca jut már a Bácsalmási Lidiin Tsz-I­en A BÁCSALMÁSI Lenin Ter­melőszövetkezetben a megala­kulás óta legjelentősebb állatte­nyésztési ágazat a sertéshizlalás. A tavasszal megnagyobbodott szövetkezet szántóterülete 940 hold jelenleg, a kocalétszám pe­dig a nemrég tenyésztésbe állí­tott 15 kocasüldővel eléri a 62 darabot. Ez azt jelenti, hogy a Lenin Tsz-ben 100 kh szántóra majdnem 7 anyakoca esik, az 5 darabos járási átlaggal szemben. A TÖRZSÁLLOMÁNYT man­galica és kornval fajta alkotja, s a szaporulatot hízónként ér­tékesíti a szövetkezet. Ebben az évben 248 darabra szerződtek; 53 sertést a napokban szállítot­tak el, 124 kilogrammos átlag­súllyal. Az ilyen falkásított hiz­lalás és értékesítés azért is előnyös, mert kilónként 2 forint felárat biztosít a vállalat. — A kocák létszámát őszre ismét emeljük — mondja Ré­­dics elvtárs, a szövetkezet el­nöke — újabb 15 darabbal. Eh­hez az idén megtermeljük a szükséges takarmányt. Őszi ár­pánk ugyan csak 85 hold, de éppen azért, mert az új be­lépők kevés takarmánygabona­vetés hoztak be, 280 holdon ve­tettünk kukoricát. Ez szántó­­területünknek két hold híján 30 százaléka. A HIZLALÁS jövedelmezősé­gét eleve biztosítja, hogy a szö­vetkezet saját törzsállományból származó szaporulatot nevel fel, nem úgy vásárolja a süldőt. Az eléggé alacsony — 6 dara­bos — fialási átlagot azonban javítani lehet azzal, ha a jövő­ben több gondot fordítanak kocák kiválasztására. Főleg a a kornyaira vonatkozik ez, mely­nek szaporulta a mangalicáé­nál közismerten jobb. A SZAKSZERŰ takarmányo­zás azt is lehetővé teszi, hogy a Lenin Termelőszövetkezet a sertéseket a születéstől számí­tott egy év múlva már hízó­ként értékesíti, megfelelő átlag­súllyal. A már említett kornyal fajtánál azonban ezt az időt is le lehet rövidíteni 10—11 hónapra, amint tervezi is a szövetkezet. A szövetkezet vezetősége nemrégen ismertette a tagokkal az Állatforgalmi Vállalattal köthető igen előnyös kocatartási és hizlalási háztáji akció feltételeit is. Most folyik a ház­­­táji állomány­­ számbavétele ilyen szempontból. ■ AHOL a közös állattenyész­tés eredményességének ilyen­ fé­nyes bizonyítéka van­, mint a Lenin Tsz-ben, ott nem kétsé­ges, hogy a háztáji gazdaságok­­ is hozzájárulnak a sertéshús­­ellátás biztosításához. ÉRIK A ROPOGÓS CSERESZNYE... 00-0-0-0000000000-00000-00-00-0-00-0-000-0-0-00-000-00-0-0000-0-01 tettekkel válaszolnak a versenyfelhívásra A statisztikai jelentések ar­ról tanúskodnak, hogy kisipari szövetkezeteink tettekkel vála­szolnak­­ a megyei pártbizottság felhívására. Kiskőrösön a Ve­gyes Ktsz-ben a közszükségleti cikkek gyártására alakult bri­gád már eddig közel 500 hor­ganyzott lemez mosóteknőt adott terven felül a kereskedelemnek. Kecskeméten, a Mezőgazdasági Ktsz 100 000 forint értékben fo­kozta a szolgáltató , és javító tevékenységet, mezőgazdasági szerárakból pedig jelentősen túlteljesítette tervét. Előirány­zatán túl 5000­ darab .Kecske­méti metszőollót is gyártott. Baján a Vas- és Fémipari Ktsz tagjai szintén jelentős eredményeket értek el a fel­szabadulási ver­senyben. 800 000 forint értékkel termeltek töb­bet a tervezettnél. Az idén vál­lalt nyolc darab vasipari ter­mék­­ prototípusából már elké­szült az oldalkocsis segédmoto­ros kerékpár, gyermek-karos­­szék, ami megfordítva tanuló­­­asztal, egyélű metszőolló és ma­gasnyomású permetezőgép. A Bajai Lakberendező Ktsz pedig 500 000 forint értékű bútort ké­szített terven felüli

Next