Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

I XV. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM egyesüljetek! Világ proletárjai, MAGYAR­ SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁ­CS - KISKUN MEGYEI LAPJA Ára 60 fillér 1960. DEC. 1. CSÜTÖRTÖK Ifjúságunk legfőbb kötelessége a szocializmus építése Befejezte munkáját a KISZ megyei küldöttértekezlete Lapuink tegnapi számában is­mer­tettük a KISZ megyei bi­zottságának beszámolóját. A be­számolót és a revíziós bizottság jelentését vita követte, amely­ben tizenheten vettek részt. A vitában felszólalt Molnár Fri­gyes elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára. Bevezető mondataiban a megyei pártbi­zottság üdvözletét tolmácsolta megyénk ifjúságának és elisme­rését fejezte ki azért a lelkes, áldozatkész munkájukért, mel­­­lyel a megyei pártértekezlet cél­kitűzéseinek valóra váltását szor­galmazzák. A megyei párt-végrehajtó bi­zottság úgy értékeli — mondotta Molnár elvtárs —, hogy a KISZ- s­zer­vezetek, a KISZ-tagság jó munkát végzett az elmúlt idő­szakban. Nagyon nagyra becsüli azt a tevékenységet, amelyet a KISZ-szervezetek a megye ifjú­sága a gazdasági építésben ki­fejtett, politikai és szakmai mű­veltségének gyarapításában el­ért. Ezek után feltehetnénk a kér­dést — folytatta Molnár elvtárs —, hogy Bács-Kiskun megyében minden rendben van a KISZ- mozg­alomban? Az a vélemé­nyünk, hogy többségében rend­ben mennek a dolgok. A KISZ tevékenységében jelentős előre­haladásinak vagyunk a szem­tanúi. Az elvtársak jól ismerik, hogy szocialista építésünk sarkalatos kérdése a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése. Megyénk bár­melyik községét vesszük szem­­ügyre, azt láthatjuk, hogy a szo­cializmus tengere veszi körül az egyéni gazdaságokat, a nagyüze­mek fölénye egyre nyilván­valóbb. A jól gazdálkodó ter­melőszövetkezetek magasabb ter­méshozamokat érnek el és sok­kal több árut adnak az ország­nak, mint a nadrágszíjparcellá­­kat művelő egyéni gazdák. A kibontakozás, a fejlődés útja az egyéni gazdáik szövetkezése. Kommunista fiataljaink egyik fontos feladata, hogy elősegítsék a szövetkezeti mozgalom további terebé­lyesedését és ezzel egyide­­ jűleg a terméshozamok nö­vekedését és az állatte­nyésztés fejlődését. A termelőszövetkezetek meg­erősítéséről szólva Molnár Fri­gyes elvtárs hangsúlyozta a he­lyi lehetőségek kiaknázásának fontosságát. Ahol a közelben fo­lyik a Duna, vagy valamilyen más csatorna áll rendelkezésre, ott hasznosítsák azok vizét ön­tözésre, ahol nincsenek a közel­ben öntözőcsatornák, ott, ha a talaj arra alkalmas, fúrjanak csőkutat. Az ország egyre több terméket, kenyérgabonát, ser­tést és baromfit vár megyénk­től. Éppen ezért a folyók és csa­tornák környékén nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a vízi­­szárnyas tenyésztésre, a kacsa- és a libaállomány növelésére. Igen fontos feladat megyénk­ben a homokterületek hasznosí­tása is. A pártszervezetek útmu­tatásának megfelelően — a fel­nőttekkel együtt — a fiatalok is munkálkodjanak a szőlő- és gyü­mölcskultúra fejlesztésén, a zöld­ségtermelés gyarapításán. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy megfelelő növényféleségek gyenge homokterületeiken is jól a jövedelmeznek. Az új termelőszövetkeze­teknek azt javasoljuk, hogy már a kezdésnél maguk te­remtsék meg a gazdálko­­­­dás indulási alapját, kölcsön helyett maguk adjanak össze holdanként legalább 200— 250 forintot, vigyenek be a kö­zösbe egy süldőt, egy mázsa ku­koricát és ne szégyenkezzenek amiatt, hogy kezdetben esetleg csak egy szalmatetős sertésól megépítésére futja az erejükből. Ha megteremtik a közös alapot és szorgalmasan dolgoznak, ak­kor — tapasztalataink szerint — már az első évben jó eredmén­­nyel zárják a gazdálkodást. Molnár elvtárs felszólalásában foglalkozott a megyei pártbizott­ság által termelőszövetkezetek­ben javasolt jövedelemelosztási és premizálási rendszer előnyei­vel is, majd arról szóW KTMn­ gazdasági eredményeinknek nagy politikai jelentősége is van. Ha sikereket érünk el, az em­berek jobban felismerik a párt politikájának helyességét és kö­zelebb jutunk a szocializmus, valamint a kapitalizmus között folyó gazdasági verseny meg­nyeréséhez is. Pallai Árpád,­­ a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára fel­szólalása elején összegezte az ér­tekezleten hallottakat. Megemlí­tette, hogy a beszámoló alapo­san elemezte a KISZ-szerveze­­tek tevékenységét és ennek tük­rében joggal hivatkozhatunk ar­ra, hogy kiszistáink méltók a kommunista elnevezésre, meg­feleltek annak a várakozásnak, amit 1957. március 21-én a párt célul tűzött ki. Én figyelmesen meghallgat­tam a KISZ megyei bizottságá­nak beszámolóját — mondta Pallai elvtárs — és nem maradt hiányérzetem az iránii, hogy va­jon má­s is lesz velünk az el­következő években? Az előadás és Molnár elvtárs felszólalása Vil­ácRrvccon öSSZegezt­e a for nr>ni­valókat, meghatározta a felada­tokat. Amikor a KISZ-kongresszus előkészítése napirendre került, a párt Központi Bizottsága na­gyon kézzelfoghatóan, világosan megjelölte a célt. Tapasztalata­ink szerint hasonló a helyzet itt a megyében is. A fiatalok ren­delkezésére áll a pártértekezlet útmutatása és itt van a megyei KISZ-bizottság beszámolója, va­lamint határozati javaslata. Ezek után nem nehéz meg­találni a legfontosabb láncsze­met. Mire kell figyelmünket össz­pontosítani? — tette fel a kér­dést Pallai elvtárs. Mindezt rö­viden, tömören az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalom célkitű­zéseivel lehet meghatározni. Mi­ért hivatkozunk erre? Talán va­lami olyan dolgot fedeztünk fel, amit eddig nem ismertünk? Er­ről szó sincs. Azokat a célokat, amelyeket az Ifjúság a szocializ­musért próba meghirdetett, kü­­lön-külön részleteiben is ismer­tük. Most azonban arról van van szó, hogy mindezeket együt­tesen valósítsuk meg. Megszün­tetjük a Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteinek éle­tében az egyoldalúságot. Eleven­né, pezsgővé, érdekessé és ro­mantikussá válik az ifjúsági szervezet munkája, ha megvaló­sítjuk az Ifjúság a szocializmu­sért próba valamennyi követel­ményét, ha egy-egy KISZ-szer­­vezet nemcsak a sporttal, vagy vagy csak a kulturális élettel, vagy csak társadalmi munka­­szervezéssel foglalkozik, hanem mindezt egységbe foglalja. Egyidejűleg kell törődnünk az ifjúság munkába való bevonásával, műveltségének, tanulásával, kulturális ismereteinek gyarapításá­val és a sportban való rész­vételével. A négy követelmény egyszerű, világos és könnyen érthető va­lamennyi fiatal számára. Az elmúlt egy év bebizonyít­­atta, hogy az Ifjúság a szocia­lizmusért próba kitűnő szerve­zeti forma az ifjúság erejének összefogására, a KISZ-tagoknak és a KISZ-en kívüli fiatalok egyesítésére. A mi fiatalságunk tele van ál­mokkal, vágyakkal. Ugyanez jel­lemzi az ifjú kommunistákat is. Ők azonban mindig reálisan íté­lik meg a helyzetet, nem kerget­nek délibábot, csalóka szivár­ványt, nem terveznek elérhetet­len dolgokat. Az ifjúság jobb életéről szőtt álmok a mi ha­zánkban ma már nem tartoz­nak az ábrándok közé. Ha fiataljaink a felnőttek­kel együtt szorgalmasan dolgoznak, akkor legmeré­szebb célkitűzéseink is va­lósággá válnak, és a megye még több zöldséget, húst, gabonafélét ad az ország­­(Folytatás a 2. oldalon.) A küldöttek: A KISZ megyei küldöttértekezletének elnöksége. Nánai András, a harlai Lenin Tsz KISZ-szervezetének tagja. T

Next