Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-01 / 78. szám
II 4 **) ‘"’•'ft. ..-wr-VV Í ÉVL ÉVFOLYAM, 1*. SZÁM Ára 60 fillér 1961. ÁPRILIS 1, SZOMBAT A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testülete 1961 márciusában Moszkvában rendes ülést tartott. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén képviselői minőségben részt vettek. Az Albán Népköztársaság részéről: Beqir Balluku, a Minisztertanács első elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Koto Theodosi, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Behar Shtylla külügyminiszter; A Bolgár Népköztársaság részéről: Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, Anton Jugov, a Minisztertanács elnöke, Ivan Mihajlov, a Minisztertanács elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Karlo Lukanov külügyminiszter, Ceko Monov, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese; A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: .Antonin Novotny, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, államelnök, Viliam Siroky kormányelnök, Otokar Simunefr kormányelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Bohumilomsky honvédelmi miniszter, Václav David külügyminiszter. A Lengyel Népköztársaság részéről: Wladislaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke, Stefan Jendrychowski, az Állami Tervbizottság elnöke, Marian Spychalski honvédemi miniszter, Adam Rapacki külügyminiszter. A Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Sik Endre külügyminiszter, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, Tóth Lajos vezérőrnagy, Jávor Ervin alezredes. A Német Demokratikus Köztársaság részéről: Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, Lothar Bolz, miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter, Heinz Hoffmann honvédelmi miniszter. A Román Népköztársaság részéről: Gheorghe Gheorghiu-Dei, az RMP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Leontin Salajan honvédelmi miniszter, Gheorghe Marin Gaston, az Állami Tervbizottság elnöke, Cornel Manescu külügyminiszter. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről .N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. R. J. Malinovszkij honvédelmi miniszter, a Szovjetunió marsallja. V. V. Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese. Az ülésen megfigyelői minőségben részt vettek: A Kínai Népköztársaság részéről: Liu Hsziao, a KKP Központi Bizottságának tagja, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövete; A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság részéről: Kim Kvang Hjop, a KMP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Coj Kvang, a légierők parancsnoka, Liu Djan Szik külügyminiszterhelyettes; A Mongol Népköztársaság részéről: J. CedenbaJ, az MNFP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Zs. Shagvaszuren honvédelmi miniszter, P. Sagdarszuren külügyminiszter. Az ülésen részt vett Anna Grecsko, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka is. Az ülésen Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára elnökölt. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének részvevői a teljes kölcsönös megértés és egyetértés légkörében átfogó eszmecserét folytattak a nemzetközi események legutóbbi alakulásával összefüggő kérdésekről és ezzel kapcsolatban megvizsgálták a Varsói Szerződés tagállamainak az európai és a világbéke biztosítására irányuló intézkedéseit. A Politikai Tanácskozó Testület támaszkodott a kommunista és munkáspártok novemberi értekezletének elméleti és politikai következtetéseire, történelmi jelentőségű okmányaira, melyek választ adnak a békéért és a háború elhárításáért folyó harc legégetőbb, életbe vágó kérdéseire. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének részvevői megelégedéssel állapították meg, hogy a Politikai Tanácskozó Testület (1960 februárjában megtartott) előző értekezlete óta eltelt időszakban a szocialista tábor országai újabb kimagasló eredményeket értek el a gazdaság, kultúra, a tudomány és a technika fejlesztésében, népeik anyagi jólétének fokozásában, a két rendszer békés gazdasági versenyében. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini politikája, a szocialista tábor országai békeszerető külpolitikájának eredményeképpen újabb fontos győzelmeket aratott, leigázott, de nemzeti függetlenségükért küzdő népek nemzeti felszabadító mozgalmának csapásai alatt folytatódik a gyarmati rendszer szétbomlása. Mérhetetlenül megnőttek a szocializmus és a béke reális erői, amelyek meghiúsíthatják az imperialisták támadó terveit és kivívhatják a tartós békét. Az ülés részvevői egyszersmind megállapítják, hogy agresszív körök további akadályokat gördítenek a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételének útjába, szembehelyezkednek azokkal az erőfeszítésekkel, melyeket a békeszerető államok a béke fenntartására és megszilárdítására tesznek. A NATO és a többi, támadó szellemű katonai csoportosulás imperialista tagállamai folytatják a fegyverkezési hajszát, fokozzák háborús előkészületeiket, újabb katonai támaszpontok létesítésére törekszenek Európában és a világ más részein, növelik atom- és rakétafegyverkészleteiket, negyedik atomhatalommá teszik a NATO-t. Az Egyesült Államok Anglia és Franciaország segítségével erőltetett ütemben, hitlerista tábornokok parancsnoksága alatt építi ki az agresszív nyugatnémet hadsereget, ellátja atom- és rakétafegyverekkel, valamint egyéb korszerű, tömegpusztító eszközökkel. Katonai támaszpontokat bocsátanak Nyugat- Németország rendelkezésére más országok területén. Mindezeket a lépéseket különösen veszélyessé teszi az a körülmény, hogy Nyugat-Német TM ország kormánya egyfelől mindegyre területi igényekkel lép fel más országokkal szemben, másfelől revanspropagandát folytat a nyugatnémet közvélemény körében. Nyugat-Németország a háborús veszély fő gócává válik Európában. Az agresszív imperialista körök elkeseredett erőfeszítésekkel igyekszenek akadályozni népek előretörését a béke, a deamokrácia és a haladás útján. Az imperialista hatalmak mind gyakrabban folyamodnak közvetlen katonai erőszakhoz, hogy Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaiban elfojtsák a terebélyesedő nemzeti felszabadító mozgalmat. Ezt bizonyítják gyarmattartók Kongóban, Algériában, Angolában, Laoszban elkövetett véres gaztettei, valamint a Kubai Köztársaság ellen irányuló provokációk. A Varsói Szerződés tagállamai nem maradhatnak részvétlen szemlélői az imperialista államok fokozódó háborús előkészületeinek. A szocialista államok szakadatlan erőfeszítéseket tettek és tesznek az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. A Varsói Szerződés tagállamai azonban a nyugati hatalmak újabb háborús előkészületei nyomán kialakuló helyzetből kiindulva, sokoldalú véleménycsere során összehangolták azokat az intézkedéseket, amelyeket védelmi képességük további erősítése és a világbéke megszilárdítása céljából szükségesnek tartanak. Ennek kapcsán a kommunista és munkáspártok novemberi értekezletének abból a következtetéséből indulnak ki, hogy a háború ellen síkraszálló szocialista világtábor, a nemzetközi munkásosztály, valamennyi nemzeti felszabadító mozgalom és az összes békeszerető erők — egyesített erőfeszítéseivel meg lehet akadályozni háborút. A béke biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges a második világháború maradványainak megszüntetése, mégpedig oly módon, hogy mindkét német állammal megkötik a békeszerződést, s ezzel ártalmatlanná teszik a nyugatberlini veszélygócot Nyugat- Berlin demilitarizált, szabad várossá tételével. A Varsói Szerződés tagállamai ünnepélyesen kijelentik, hogy továbbra is tántoríthatatlanul a békés együttélés politikájét folytatják és a népek békéjének és biztonságának biztosítása céljából készek bármely pillanatban hozzájárulni a más államokkal összehangolt, legátfogóbb intézkedések megtételéhez. KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének üléséről A megyei tanácsülés második napja A Bács-Kiskun Megyei Tanács első negyedévi üléséről tegnapi lapszámunkban tudósítottuk olvasóinkat. A tanácsülés második napja a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott, 1961. évre szóló megyei költségvetés; az Országos Tervhivatal által kiadott 1961. évi termelési, szolgáltatási és beruházási tervszámok, valamint az 1961. évi megyei tési terv vitájával községfejleszkezdődött. •Megyénk 1961. évi költségvetése Az előterjesztés szerint Bács- Kiskun megye 1961. évi költségvetésének bevételi és kiadási tervezete 568 millió forint. Megvalósítására intézkedési tervet dolgozott ki a végrehajtó bizottság, amely részletesen meghatározza az alsóbbfokú végrehajtó bizottságok és más szervek feladatait. Az Országos Tervhivatal által megyénk tanácsi gazdálkodása számára jóváhagyott 1961. évi termelési, szolgáltatási és beruházási tervszámok ebben az évben megközelítik az egymilliárd forintot. A második ötéves terv első éveiben néhány területen átmenetileg csökkennek ugyan a központi előirányzatok, tekintetbe véve azonban az előttünk álló legfontosabb feladatokat, megfelelő intézkedésekkel el kell érni, hogy a rendelkezésre bocsátott beruházási hitelt céltudatosan, takarékosan használjuk fel. A beruházások közül kiemelkednek a lakásépítésre fordított összegek. 1961- ben és 1962-ben például cs'"""o[ Kecskeméten előrelátó, több mint 300 lakást építenek. A községfejlesztési alap 1961- ben meghaladja a 124 millió forintot. Ebből 22 milliónál valamivel többet tartalékolni fogunk. Új jelenség a tsz-tagok nagymérvű hozzájárulása a községfejlesztési alapokhoz. A községfejlesztési összegek jelentős részét építkezésekre fordítják. Ezt a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos új feladatok tették szükségessé, mert bővítenünk kell az iskolai tantermek, napköziotthonos óvodák, körzeti orvosi rendelők számát. Vita a beszámolóról és a költségvetésről A költségvetési előterjesztést és a tanácsi munka felülvizsgálatáról szóló ideiglenes bizottsági beszámolót együttesen vitatta meg a megyei tanácsülés. Kőrös Gáspár, a MSZMP Kiskőrösi Járási Bizottságának első titkára, megyei tanácstag a tanácsok vezetőinek egyetemi és középiskolai tanulmányairól, meg a megyei tanács végrehajtó bizottságának az alsóbbfokú tanácsokat serkentő ellenőrző munkájáról beszélt. Havasi László, a Kecskeméti Járási Tanács VB-titkára, megyei tanácstag a tanácsok hatáskörének bővítéséről szólt, majd Pálmai Máté, a Kisszállási Gépállomás igazgatója, megyei tanácstag kérte, hogy a tsz-ekbe időnként különféle szakemberekből álló a brigád menjen ki, s így segítsék közös gazdaságok üzemvitelét. Ez után Fórján Gyula, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának képviselője szólalt fel,, kiemelve, hogy a tanácsi munka ideiglenes bizottsággal történő felmérése új módszer a tanácsok munkájának megjavítására. Kifejtette, hogy a tanácsvezetés ma már nem egyszerű igazgatás, hanem alkotó jellegű, irányító munka. „Nem szükséges — mondotta — hogy a tanácsvezető hosszú beszámolókat tartson országos, vagy nemzetközi kérdésekről, sokkal inkább fontosabb, hogy jól tájékozott legyen saját területének politikai, gazdasági, kulturális helyzetében.” Utána Petikó János, a Bajai Járási Tanács V. B. elnöke, megyei tanácstag beszélt arról, hogy bár a beszámoló dicsérte a Bajai Járási Tanács munkáját, ők abban mégis sok hibát találnak még. „Meg kell tanítani a községi tanácsok vezetőit arra — mondotta — hogyan segítsenek a termelőszövetkezetekben.” Hegedűs István, a Bácsalmási Járási Tanács V. B. elnöke, megyei tanácstag javasolta, hogy a jövőben ne a kötelező vetésterületet bontsák le járásokra, hanem mázsákban szabják meg, miből mennyit termeljenek. Az új agrotechnikai módszerek alkalmazása ugyanis lehetőséget ad a többtermelésre, s ilyenformán a járások jobban tudják majd irányítani területük mezőgazdaságának termelését. Kallay István megyei tanácstag az öntözéses termelés problémáiról szólt, majd Mándics Mihály megyei tanácstag kifejtette, hogy társdalmi üggyé csak úgy tehetjük a tsz-kmeg(Folytatás a 3. oldalon,)