Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-01 / 153. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek'. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN MEGYEI LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM ára 60 fillér ' 1961. JÚLIUS 1, SZOMBAT A társadalmi tulajdon védelme és a kulturális tennivalók a megyei tanácsülés napirendjén Június 30-án, pénteken Kecskeméten ülést tartott a megyei tanács. Az ülést levezető elnökké dr. Bodóczki László megyei tanácstagot választották, aki javaslatot tett a tanácsülés napirendjére. Javasolta, hogy válasszanak mandátumvizsgáló bizottságot a legutóbbi tanácstagi pótválasztások hitelesítésére; tárgyalják meg a társadalmi tulajdon védelméről szóló jelentést, valamint a megye művelődési helyzetéről szóló beszámolót; majd a végrehajtó bizottság bejelentéseit. A tanácsülés a javaslatot elfogadta, s a mandátumvizsgáló bizottság elnökévé Iván Istvánná megyei tanácstagot, tagjaivá Juhász László, Petikó János, Szebellédi Nándor és Takács József megyei tanácstagokat választották. A bizottság Boza József 29-es, Pilz Károly 37-es, Lakatos Béla 97-es, dr. Losoncz Mihály 98-as és Dudás István 99-es megyei választókerületben megválasztott megyei tanácstagok mandátumát hitelesítette. Ezután dr. Kocher László megyei tanácstag, a társadalmi tulajdon védelme helyzetének vizsgálatára választott ideiglenes bizottság elnöke terjesztette elő beszámolóját A bizottság jelentése a közös tulajdon védelméről Népünk a párt irányításával, céltudatos munkával nagy lépésekben halad a szocialista társadalom megvalósítása útján — mondotta bevezetőül Kocher elvtárs. • A hároméves tervet túlteljesítettük, s megteremtettük a második ötéves terv szilárd alapjait A szocialista gazdaság fejlesztéséből megyénk is derekasan kiveszi részét. Bács- Kiskun megye ipara a hároméves terv utolsó esztendejében 45,8 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. Az országos célkitűzéseket 23,8 százalékkal teljesítettük tú. Megyénkben ma már a mezőgazdaságban is a szocialista termelési mód uralkodik. Ilyenformán a társadalmi tulajdonnak mind nagyobb a jelentősége, fejlődésével ugyanis nő az állampolgárok szükségletei maximális kielégítésének lehetősége. Ezért választott az előző tanácsülés ideiglenes bizottságot, amely feladatul kapta a társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről szóló jelentés elkészítését és annak megvitatásra a tanácsülés elé való terjesztését Megyénk területén a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett összes bűncselekmények száma 1957-hez viszonyítva, bér bizonyos mértékig növekedett, az ily módon keletkezett kár összege azonban felére csökkent. A társadalmi tulajdonban keletkezett károk elsősorban a vagyonrongálásban és a közellátás érdekeit veszélyeztető cselekményekben nyilvánultak meg. Az utóbbit főleg engedély nélküli fakitermeléssel követték el. A társadalmi tulajdon védelmét elsősorban az újonnan alakult tsz-ekben kell javítani, de a károkozók nagy része itt sem a tsz-tagok közül került ki, hanem kívülálló volt. Az utóbbi évben némileg növekedtek a társadalmi tulajdonban okozott károk a kereskedelem területén. A mezőgazdaságon belül az állami gazdaságok és gépállomások vezetése megszilárdult, s ily módon a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett esetek száma is csökkenőben van. Legtöbb károkozás az erdőgazdaságokban fordul elő még ma is, amelyeket külső személyek követnek el. Itt a legnagyobb a károk összege is. Élni a törvény eszközével Ezután Kocher elvtárs népgazdasági szektoronként elemezte a társadalmi tulajdon védelmének tennivalóit. — Főleg az újonnan szervezett tsz-eknél sok a feladat e tekintetben. Ennek oka az, hogy a vezetés még nem elég szilárd és sok termelőszövetkezet nem rendelkezik megfelelő raktárakkal. Mindemellett gyakran fordulnak elő hanyag kezelésből származó károk is. A vizsgálatok során nem egyszer találkoztunk egészen elemi hibákkal, különösen a pénzkezelés, a bizonylati fegyelem, az áruk és eszközök raktározása tekintetében. A megyei főügyészség megvizsgálta, hogy a tsz-ekben a fegyelmezetlenkedőkkel, rendbontókkal, kárt okozókkal szemben alkalmazzák-e a Fegyelmi Szabályzatot és a kártérítésre vonatkozó jogszabályokat. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a tsz-ek zöménél nem ismerik az erre vonatkozó rendeleteket, vagy ahol ismerik, ott nem megfelelően alkalmazzák azokat. Gyakori jelenség például, hogy fegyelmi vétség esetén egyáltalán nem folytatnak le fegyelmi eljárást, csupán határozatot hoznak. Nem ritka, hogy kártérítésre köteleznek tsz-tagot a kár összegének pontos megállapítása nélkül. Ezek a jelenségek azonban azt is bizonyítják, hogy a tsz-ek a rendbontókkal, s a társadalmi tulajdont megkárosítókkal szemben mindinkább igyekeznek a harcot felvenni. Kétségtelen, hogy a tsz-megszilárdítás komoly feladatokat ró a tanácsok mezőgazdasági osztályaira. Ez sem indokolja azonban azt, hogy azok a Fegyelmi Szabályzat megjelenése után sem fordítottak gondot annak a termelőszövetkezetekben való ismertetésére. Alapvető fordulatot a társadalmi tulajdon védelmében a tsz-ek vezetőinek és tagságának szemléletbeli változása jelenthet! Ezért elsősorban a tsz-ekben végzett politikai nevelőmunkát kell tovább fokozni! Ebben nagy feladat hárul a termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságaira. A Népi Ellenőrző Bizottság legutóbbi vizsgálatai azonban megállapították, hogy a tsz-ellenőrző bizottságok jórésze még hiányosan tölti be hivatását. Megválasztásuk csupán formai, feladatukra kioktatva nincsenek. Feltétlenül szükséges, hogy a felügyeleti szervek a tsz-ek ellenőrző bizottságainak elnökei és tagjai részére szaktanfolyamokat szervezzenek. Kereskedelem — ipar Jelentősek a kereskedelem területén a társadalmi tulajdonban okozott károk. Az elmúlt három évben több mint 650, kereskedelemben dolgozó személyt vádoltak meg társadalmi tulajdon elleni bűntettel. Különösen a szövetkezeti kereskedelemben keletkeztek nagyobb károk Ez leginkább abból adódik, hogy egyes járási központok nem rendelkeznek elegendő szakképzett, a kereskedelemben jártas, revizori feladatukat maradéktalanul ellátni tudó szakemberekkel. Meg kell azonban említeni, hogy az 1961. év első hónapjaiban lefolytatott ügyészi vizsgálatok — különösen a fegyelmi és kártérítési eljárások terén — már lényeges javulást állapítottak meg. Legkedvezőbb a helyzet az ipari üzemeknél. Az üzemekben a gazdasági vezetők politikailag és szakmailag is képzettebbik, s a pártszervezetek is többet foglalkoznak az ipari dolgozók nevelésével. Mégis arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy a mostani nagyarányú beruházások, egyes ipari létesítményeik fejlesztése, kedvező alkalmat teremthet a társadalmi tulajdon megkárosítói számára. Ezért fokozottan ügyelni kell, nehogy egyesek ezt kihasználják. Feladat hárul itt az üzemrendészetre is. Az ő munkájuk a társadalmi tulajdon védelme, a vállalati rend biztosítása. Ezért az üzemrendészeti csoportok felállítása a tanácshoz tartozó, nagyobb ipari létesítményeinkmé} is megfontolandó. Községi tanácsainknál is sok kívánnivalót hagy maga után még a társadalmi tulajdon védelme. Több helyen még a közelmúltban is szabálytalanul hasznosították, vagy vették bérbe a tartalékingatlanokat, ellenérték nélkül használták a tanácsi kezelésben álló anyagokat, vették igénybe a községi előfogatokat, s nem egy esetben fordult elő a bizonylati fegyelem megsértése. A közelmúltban tárgyalta a megyei tanács a pénzügyi osztályok revizori jelentéseit, s megállapította, hogy az ellenőrzés ugyan javult, de azt is meg kellett állapítania, hogy helyenként — a szaktudás hiánya miatt — szabálytalan a gazdálkodás. Az ellenőrzés hatékonyságát még csökkenti, hogy kevés az utóvizsgálatok száma. Legfontosabb: a megelőzés Kocher elvtárs ezután a megyei tanács szakosztályainak ellenőrző tevékenységéről, majd a társadalmi tulajdon megkárosításának megelőzéséről beszélt. Elmondotta, hogy a rendőri szervek, valamint a Jogászszövetség több száz előadást tartott a társadalmi tulajdon védelmének fontosságáról. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa 1958-ban határozatot hozott a társadalmi bíróságok megerősítésére. Úgy döntött többek között, hogy a száz főn felüli üzemekben létre kell hozni a társadalmi bíróságokat. Több mint ötven vállalatnál alakultak meg az új szervek, azonban még a gazdasági veze(Folytatás a 2. oldalon.) A megyei tanácsülés elnöksége: Dr. Kocher László, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke előterjeszti a társadalmi tulajdon védelméről szóló napirendi pontot