Petőfi Népe, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-01 / 179. szám
XVI. ÉV FOLTAIM, 179. SZÁM A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ára 60 fillSí L Világ proletárjai, egyesüljetek! BÁCS - KISKUN MEGYEI LAPJA 1981. AUGUSZTUS I, KEDD 1 Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezete MOSZKVA (TASZSZ) Július 10-án közzétették a Szovjetunió Kommunista Pártja programjának tervezetét, amelyet a TASZSZ kivonatos ismertetője alapján közlünk. Az SZKP Központi Bizottságának júniusi plénuma egyhangúlag jóváhagyta a program tervezetét. A plénum határozatának értelmében a programtervezetet a Szovjetunió minden kommunistája, valamennyi dolgozója elé terjesztik széleskörű megvitatása végett, s végső megtárgyalásakor figyelembe veszik a vita eredményeit A párt új programját az SZKP XXII. kongresszusa elé terjesztik megvitatás és jóváhagyás végett A programtervezet bevezetése elöljáróban hangsúlyozza: a Nagy Októberi Szocialista For-Az emberiségnek világtörténelmi jelentőségű fordulata a kapitalizmustól a szocializmus felé, amelyet az Októberi Forradalom indított el, a társadalom fejlődésének törvényszerű eredménye. A tervezet első része hangsúlyozza: a kapitalizmus belépett utolsó szakaszába, a monopolkapitalizmus, az imperializmus szakaszába. Az imperializmus rothadó és haldokló kapitalizmus, a szocialista forradalom előestéje. A kapitalista világrendszer egészben véve megérett a proletariates szocialista forradalma számára. A tervezet ezután taglalja az Októberi Forradalom világtörténelmi jelentőségét mélyrehatóan elemzi azt az utat, amelyet a szovjet nép a szocializmus győzelméig a Szovjetunióban megtett, a levonja es út legfőbb tanulságait. A tervezet megállapítja: a Szovjetunió tapasztalata bebizonyította, hogy a népek csupán a szocialista forradalomnak és a proletárdiktatúra megvalósításának eredményeként juthatnak el a szocializmusba. A Szovjetunió tapasztalata teljesen igazolta azt a marxista-leninista tanítást, amely a kommunista pártnak a szocialista társadalom megteremtésében és építésében betöltött döntő szerepről szól A tervezet ezután leszögezi: a Szovjetunió a kommunista építés feladatait nem egyedül, hanem a szocialista országok testvéri családjában oldja meg. A német fasizmus és a Japán militarizmus szétzúzása a második világháborúban a Szovjetunió döntő szerepével kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy sok európai és ázsiai ország népei megdöntsék a kapitalisták és a földesurak hatalmát. A szocializmus ésírtdalom itt korszakot nyitott az emberiség történetében: a kapitalizmus pusztulásának és kommunizmus megszilárdulásáaak korszakát. A tervezet bevezető része a továbbiakban rámutat, hogy a nemzetközi forradalmi mozgalom középpontja a XX. század elején Oroszországba tevődött át. Oroszország hősi munkásosztálya a Vlagyimir Iljics Lenin vezette bolsevik párt irányításával e mozgalom élcsapatává vált. A tervezet ezzel összefüggésben kiemeli: az 1903. évi II. pártkongresszuson elfogadott első program, amely Oroszország munkásosztályát és valamennyi dolgozóját harcba hívta a cári önkényuralom megdöntéséért, majd pedig a burzsoá rendszerzésének útjára léptek Albánia, Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia, s még korábban a Mongol Népköztársaság népei, és a Szovjetunióval együtt megalapították a szocialista tábort. szocializmus útjára lépett Jugoszlávia is. A jugoszláv vezetők azonban revizionista politikájukkal szembeállították Jugoszláviát a szocialista táborral és a nemzetközi kommunista mozgalommal, és előidézték azt a veszélyt, hogy a jugoszláv nép elveszti forradalmi vívmányait. Az európai és ázsiai országok szocialista forradalmai újabb hatalmas csapást mértek az imperializmus állásaira. Különösen nagy jelentőségű volt a forradalom győzelme Kínában. Az európai és ázsiai országok forradalmai 1917 októbere után a világtörténelem legnagyobb eseményét alkotják. A társadalom politikai szervezetének új formája keletkezett: a népi demokrácia, a proletárdiktatúra egyik formája. Ez a szocialista forradalom fejlődésének sajátosságát fejezte ki olyan viszonyok között, amikor az imperializmus meggyengül, az erőviszonyok a szocializmus javára változtak meg, kifejezésre jutottak benne az érdekelt országok történelmi és nemzeti sajátosságai is. Kialakult a szocialista világrendszer, a szocializmus és a kommunizmus útján haladó, a közös érdekek és célok egységében összeforrt, a nemzetközi szocialista szolidaritás szálaival szorosan összefűzött, szabad és független népek társadalmi, gazdasági és politikai együttműködései megszüntetéséért sa a proletárdiktatúra megteremtéséért, megvalósult. Ugyancsak valóra vált a párt 1919. évi VII. kongresszusán elfogadott második program is, amely kitűzte a szocialista társadalom felépítésének feladatát. A Szovjetunió Kommunista Pártja napjainkban fogadta el harmadik programját: a kommunista társadalom felépítésének programját A kommunizmus történelmi hivatást teljesít, mentesít minden embert a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és kizsákmányolás minden formájától, a háború szörnyűségeitől, s a földön békét munkát szabadságot, egyenlőséget és boldogságot teremt minden nép számára. A szocializmus építésének elszigetelt, a szocialista országok világméretű együttműködésétől elkülönülő irányzata elméleti tekintetben nem helytálló, mert ellentmond a szocialista társadalom objektív fejlődési törvényeinek. Gazdasági tekintetben káros, mert a társadalmi munka tékozlására, a termelés növekedési ütemének csökkentésére, s az országnak a kapitalista világtól való függőségére vezet. Politikai tekintetben reakciós és veszélyes, mert nem összeforrasztja, hanem elválasztja egymástól a népeket az imperialista erők egyesített frontjával szemben, táplálja a burzsoá-nacionalista irányzatokat, s végső soron a szocialista vívmányok elvesztésére vezethet. A szocialista magabiztosan halad világrendszer a döntő győzelem felé a kapitalizmussal vívott gazdasági versenyben. Már a legközelebbi időszakban biztosítja felsőbbségét a kapitalista világrendszerrel szemben a teljes ipari és mezőgazdasági termelés még fokozottabban tekintetében, megnövekszik a szocialista világrendszer hatása, a társadalmi fejlődésnek, a béke, a demokrácia és a szocializmus érdekében való menetére. A tervezetben fontos helyet kap a jelenkori világkapitalizmus válságának elemzése. Az imperializmus a hanyatlás és a pusztulás időszakába lépett — állapítja meg a tervezet — A bomlás feltartózhatatlan folyamata tetőtől talpig úrrá lett a kapitalizmuson, kiterjed gazdasági és állami rendszerére, politikájára és ideológiájára. Az imperializmus végérvényesen elveszítette hatalmát az emberiség többsége felett. Az emberiség történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányát és fő sajátosságat a szocialista világrendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen a társadalom szocialista átalakításáért harcolnak. Az első világháború és az Októberi Forradalom előidézte a kapitalizmus általános válságát. A második világháború és a szocialista forradalmak során számos európai és ázsiai országban kibontakozott a kapitalizmus általános válságának a második szakasza. A világkapitalizmus most e válság új, harmadik szakaszába lépett. Ennek az új szakasznak az a legfontosabb sajátossága, hogy nem világháború folytán bontakozott ki. A tervezet a továbbiakban megállapítja, hogy az imperializmus korszakában az állami monopolkapitalizmus nagyarányban kifejlődik, majd elemzi a kapitalizmust marcangoló legmélyebb ellentmondásokat, rámutat, hogy az állami monopolkapitalizmust hallatlanul fokozza a militarizmus. A militarizmus, miközben a monopolisztikus burzsoázia egyes csoportjait gazdagítja, ugyanekkor a nemzetek kimerülésére, pek elnyomorodására vezet a néNapjainkban a nemzetközi reakció fő pillére az Egyesült Államok monopolisztikus burzsoáziája, amely a kapitalizmus „megmentőjének” szerepét vállalta. A tervezet ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy a monopolisztikus burzsoázia még nukleáris fegyverrel sem képes szembeszállni a történelmi fejlődés megmásíthatatlan menetével. Az emberiség nem akar, nem fog megbékülni a kapitalizmus történelmileg elavult rendszerével. A tervezet első részének következő fejezete a munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalmával foglalkozik. A munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalma világtörténelmi jelentőségű győzelmeket aratott. Fő vívmánya a szocialista világrendszer. A győztes szocializmus a maga példájával forradalmi befolyást gyakorol a tőkés világ dolgozóinak értelmére, harcra buzdítja őket az imperializmus ellen és roppant nagy mértékben megkönnyíti e harc feltételeit. A munkásosztály világtörténelmi küldetésének teljesítése szempontjából fontos feltétel, hogy megszüntesse soraiban a szakadást Az akció-egységben fellépő, összeforrott munkásosztállyal szemben az imperializmus egyetlen bástyája sem tud helytállni. Ugyanekkor a kommunisták bírálják a szociáldemokrácia ideológiai álláspontjait és jobboldali opportunista eljárását, leleplezik a szociáldemokrácia jobboldali vezéreit, akik nyíltan a burzsoázia mellé álltak, s lemondtak a munkásosztály hagyományos szocialista követeléseiről. A kommunista mozgalom a különböző opportunista irányzatok ellen vívott harcban növekszik és edződik. A mai viszonyok között a kommunista mozgalomban a fő veszély a revizionizmus, a jobboldali opportunizmus, mint a burzsoá befolyás visszatükröződése. A revizionisták tagadják a szocialista forradalom és a proletárdiktatúra történelmi szükségességét, a marxista-leninista párt vezető szerepét, kikezdik a proletár internacionalizmus pilléreit, s a nacionalizmushoz «segédnek. . A másik velügy a dogmanizmus és a szektásság, amely kibékíthetetlen ellentmondásban van a forradalmi elmélet alkotó fejlesztésével, a kommunistáknak a nagy tömegektől valói elszakadására, elszigetelődésére vezet, a kommunistákat passzív várakozásra kárhoztatja, vagy a forradalmi harcban balos, kalandos akciókba sodorja, akadályozza a változó helyzet helyes értékelését és az új lehetőségeknek a munkásosztály, valamint az összes demokratikus erők érdekében való kihasználását. A dogmatizmus és a szektásság egyes pártok fejlődésének bizonyos szakaszában szintén fő veszéllyé válhat, ha nem harcolnak következetesen ellene. Az SZKP abból indul ki, hogy a revizionizmus, a dogmatizmus és a szektásság, a leninizmustól való bármiféle elhajlás ellen vívott kérlelhetetlen harc szükséges feltétele annak, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egysége tovább erősödjék, hogy a szocialista tábor még szilárdabbá váljék. A nemzeti felszabadító mozgalommal foglalkozó fejezet kimondja: a világ a viharos nemzeti felszabadító forradalmak korszakát éli. A nemzeti felszabadító forradalmak hatalmas hulláma elsöpri a gyarmati rendszert, alámossa az imperializmus pilléreit A volt gyarmatok és félgyarmatok helyén fiatal szuverén államok keletkeztek és keletkeznek. Ám a harc még nem ért véget A kolonializmus bilincseit lerázó népek a felszabadulás különböző fokán állnak. Sokan közülük a nemzeti állam megteremtése után gazdasági önállóságra és a politikai függetlenség megszilárdítására törekszenek. Az össznemzeti feladatok megoldásának az alapfeltétele az imperializmus elleni következetes harc. Az imperializmus arra törekszik, hogy a volt gyarmatokat és félgyarmatokat megtartsa a kapitalista gazdasági rendszerben, s ennek keretei között rögzítse egyenlőtlen helyzetüket. A mai kolonializmus fő oszlopa az imperializmusa.Egyesült Államok (Folytatás a 2. oldalon.) A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet — az emberiség fejlődésének útja