Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-16 / 219. szám
r Szüreti előkészületek a Bajai Állami Gazdaságban A Bajai Állami Gazdaság közel 1500 hold szőlővel rendelkezik, amelyből most az ősszel mintegy 700 hold termését kell betakarítani. Az idei száraz időjárás az előre becsült 30 mázsás átlagtermést sajnos, kedvezőtlenül befolyásolta, s ezért a felmérések szerint kadarkából, olasz rizlingből és kövidinkából 22 mázsa átlagra számítanak. A gazdaság dolgozóinak így is H—15 ezer mázsa szőlő szüretelését és feldolgozását kell elvégezniük, öt helyett két helyen Az állami gazdaság terve szerint a szüretet hat brigád végzi, s egyben egyben 60—80 munkás dolgozik majd. A tervben meghatározták a szállító járművek számát is. Billenőplatós gépkocsik és dömperek szállítják majd a szőlőt a feldolgozó helyekre. A tavalyi gyakorlattól eltérően, ebben az évben nem öt, hanem két helyen, Csátalján és Vaskúton dolgozzák fel a szőlőt. E centralizálással tetemes költséget takarít meg a gazdaság.A két üzem korszerű berendezése lehetőséget nyújt arra, hogy szakszerűen, könnyebben végezzék el a munkát A csátaljai üzemben — amelyet a gazdaság dolgozói egyébként kísérleti pincének is neveznek — négy pneumatikus sajtológép működik majd. Itt a Szőlészeti Kutatóintézet közreműködésével vörösborkészítés nagyüzemi módszereit tanulmányozzák már e második éve. Az idén szakítanak a hagyományos fakádas erjesztéssel s bevezetik a korszerűbb vasbetonkádas erjesztést Ennek érdekében a csátaljai borpince mellett négy különböző típusú, egyenként 50 hektóliter mustot befogadó betonkádat építettek. A csátaljai feldolgozó üzem naponta mintegy 800 mázsa szőlőből készít mustot Hasznosítják a tapasztalatokat Csátalján szerzett tapasztalatokat hasznosítják a vaskód — jelenleg is épülő — borkombinátban. Az ott már rendelkezésre álló hét pneumatikus sajtoló és félautomata hidraulikus prések az ősz folyamán több mint 10 ezer mázsa szőlőt dolgoznak fel. A nagyméretű különleges erjesztő tartályokat és gépeket ebben az évben használják először. A borkombinát átadott egységeiben a szóló feldolgozása már komplex gépesítéssel történik. Nyári Sándor, a gazdaság főkertésze kérdésünkre elmondotta, hogy — ha az időjárás engedik— szeptember 20-án megkezdik a szüretet A várható szőlőmennyiség feldolgozásához kellő számú gép áll rendelkezésükre, s a 12 ezer hektoliter űrtartalmú fahordókban, valamint a betonhordókban mintegy 20 ezer hektoliter bort tudnak tárolni. Megtörtént a szemle Megtudtuk azt is, hogy e hónap elején az állami gazdaság vezetői a feldolgozó helyeken, a pincékben szüret előtti szemlét tartottak, s megállapították, hogy minden előkészület megtörtént a közepesnek ígérkező termés betakarítására. G. G HORBOZHATÓ TŰKÖXATÓ Irtunk már róla, hogy a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezetben tavasztól késő őszig a szabadban tartják a baromfiakat. Az ezer hemsík tyúkot hordozható ólakban a gazdaságnak mindig arra a határrészére szállítják, ahol nem tesznek kárt a termésben, emellett maguk szerezhetik meg táplálékukat. Ily módon nem sokba kerül a közös gazdaságnak a baromfiállomány etetése. előztük meg a hit tiffeket / A munkaédelmi őrség tevékenysége a Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalatnál Ha látogató érkezik a Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalathoz, nem állja meg kérdés nélkül: Kik azok a piros karszalagos munkások a műhelyekben? — A munkavédelmi őrség szolgálatban levő tagjai — válaszoljuk ilyenkor. — ők ügyelnek arra, hogy munkatársaik betartsák a kötelező balesetvédelmi óvórendszabályokat, másrészt figyelmeztetik a vezetőket, ha valahol baleseti veszélyt tarpasztalnak. Vállalatunknál Thury Gyula, az üzembiztonsági megbízottja szervezte meg a munkavédelmi őrséget. Vele beszélgettem az őrség munkájának tapasztalatairól, s általában a balesetvédelmi munkáról. Gyula bácsit éppen az új belépők csoportja veszi körül. — Ezüstösen csillog ősz haja, ahogy a legfontosabb tudnivalókat magyarázza az új munkatársaknak. — Minden új belépőt két órás elméleti oktatásban részesítünk — közli az előadás végén. — A munkahelyen pedig gyakorlatilag is oktatást kapnak a művezetőktől a legfontosabb balesetvédelmi előírások betartását illetően. Különösen fontos ez a szezonjellegű munkáknál, ahol sok új dolgozót kell foglalkoztatnunk. De az aprólékos magyarázatokkal még nem ér véget a mi munkánk. Nézzünk be az egyik műhelybe — javasolja. — Ez a munkavédelmi őrség naplója — mutat egy füzetet Mészáros István, a munkavédelmi őrség egyik szolgálatban levő tagja. — Ide jegyezzük be az észlelt hiányosságokat, naplót felváltva vezetjük. Ezzel is az a cél, hogy mindannyian jól elsajátítsuk az óvórendszabályban írtakat, és ki-ki nagyobb felelősséget érezzen a saját és munkatársai testi épségűr megóvásáért. Megnéztük, hogyan valósulnak meg a naplóba jegyzett észrevételek, javaslatok. A hengerszékes malomban figyelmeztető táblák, szemléltető képek hívják fel a figyelmet az egyes speciális gépeknél vagy az egyes munkahelyeken előfordulható balesetekre. A hengerszékeknél éppen lakatosok dolgoznak. Emelőszerkezetet szerelnek fel, mert eddig baleseti veszélyt rejtett a hengerek kézzel történő kiemelése. Ugyanitt kőművesekkel is találkozunk, akik egy ajtót helyeznek át, hogy a hengerek szállítása veszélytelenebb legyen, de több intézkedést is sorolhatnánk. Ehelyett Gyula bácsit kérdezem: kai — Mit mutatnak a statisztiadatok? Eredményes-e a munkavédelmi őrség munkája? — Augusztus hónapban — feleli Thury Gyula — több mint 1100 volt üzemünkben a dolgozók száma, s mindössze 3 kisebb baleset fordult elő. Ezek is a gyárban eddig új, szokatlan technológiai folyamatoknál történtek. Így például üvegtörés és ládaszegezés okozott kisebb sérülésit Tanulsgaikat a legközelebbi baleset oktatáson ismertetjük a dolgozókkal. Thury Gyula ezzel már siet is tovább. Délután oktató filmelőadást tartanak. Ezt készíti elő. A vetítést én is megnézem. Érdekes, tanulságos, a konzervgyártással kapcsolatos munkavédelmi és egészségügyi kisfilmek voltak műsoron. Munka után szívesen nézik ezeket dolgozóink különösen ha a filmekben ismert színészek szerepelnek. Persze, sok még a tennivaló, hogy üzemünkben kevesebb legyen a balesetekből adódó munkakiesés. A fentebb írtak azonban bizonyítják, hogy munkavédelmi őrség és a vállaalat vezetősége sokat tesz ennek biztosítása érdekében. Kovács László , üzemi tudósító Téliesünk ex hizlalót A Soltvadkert felé vezető műútról is jól láttuk, hogy nagyban építkezik a kiskőrösi József Attila Tsz. Aztán közelebbről is szemügyre vettük a télire készülő 120 férőhelyes sertéshizlalót. Már a tavasszal felépült ugyan a szerfás épület, amely a nyáron jól megfelelt a követelményeknek. A szükséges faanyagot kiutalásra kapták, a tetőzethez pedig nádat vásároltak. Idejekorán hozzáfogtak a téliesítéshez és a szövetkezet háromtagú brigádja élénken dolgozik a betonozáson. A brigád tagjai, Oroszi Pál, Artner Károly és Darányi Péter elmondották, hogy a szövetkezet gazdái verték a vályogtéglát, s ezekből készül a hizlaló oldala. Néhány nap múlva már be is fejezik a munkát. Már az áprilisi malacok is 55 kilósak, s még ebben az évben meghizlalják őket és átadják a felvásárlónak. H. D. Az exportjuk felvásárlási ára Az exportra felvásárolt hizlalt és feljavított árure érvényben levő árakat, amelyeket az állami gazdaságoktól és termelőszövetkezetektől felvásárolt árura állapított meg az Országos Árhivatal, most valamennyi exportra felvásárolt, hizlalt, illetve feljavított vágó juhra kiterjeszti A hizlalt és a feljavított juhra megállapított 8, illetve 7 forintos kilogrammonkénti ár a jövőben tehát nemcsak a közvetlen exportra felvásárol ürüre és vágó juhra, hanem exportra felvásárolt egyéb vágó juhra is érvényesíthető. • «. oldal Takarmánygazdálkodásunk időszerű kérdései Megyénk termelőszövetkezetei, a háztáji gazdaságok az elmúlt gazdasági évben következetesen hajtották végre a megyei pártbizottság és a megyei tanács határozatait az állattenyésztés fejlesztését illetően. Ennek eredményeként jelentősen megnőtt a közös és a háztáji állatállomány. Az első félévben pl. szarvasmarha-állományunk 17,7 százalékkal, ezen belül a tehénállomány 6 százalékkal nőtt. Ennél jelentősebben növekedett a sertésállomány, amely az első félévben 123,5 százalékos emelkedést mutat. Jelentősen növekedett a termelőszövetkezetek közös baromfi- és juhállománya is. Az állatállomány számszerű növekedésével együtt jelentős minőségi fejlődés is tapasztalható. Szövetkezeti gazdaságaink több ezer kiöregedett és a tenyészkövetelményeknek nem megfelelő koca helyett törzskönyvezett tenyészkocákat állítottak be, így jelentősen nőtt a malacszaporulat és a süldőállomány is. Az állatállomány téli takarmányellátása mindig nagy körültekintést igényel. Ez a feladat idén ősszel fokozottan jelentkezik a mezőgazdasági üzemekben, hiszen a megnövekedett állatállományt és az állatok termelőképességét az aszályos időjárás miatt viszonylag kevesebb szálas- és abraktakarmánytermésből kell a tél folyamán fenntartani. Ehhez többirányú szervezett intézkedés szükséges. Nagymértékben javíthatjuk takarmánypozíciónkat, ha minden takarmányértéket jelentő termést gondosan betakarítunk és tárolunk, ha feltárjuk és felhasználjuk a különböző takarmánytartalékokat, s végül, ha a rendelkezésre álló takarmányt a leggazdaságosabban használjuk fel. A takarmánybázis növelésére minden gazdaságban számos lehetőség van; ide tartozik elsősorban a silókukorica mielőbbi betakarítása és silózása. Silózzuk a kukoricaszárat Ezen túlmenően azonban nagy tartalékot jelent a kukoricaszár korai betakarítása és tartósítása is. Ennek érdekében megyénkben mindenütt szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a kukoricaszárat későn, vagy egyáltalán nem takarítják be. Több élenjáró állami gazdaság a szárat csövestől szeptemberben vágja le és később töri le a kukoricát, a szárat meg besilózza. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy időben lehet elvégezni a talajelőkészítést az őszi kalászosok alá. Ugyancsak nem helyes a kukoricaszárat eltüzelni, vagy alászántani, mert belőle értékes takarmány nyerhető. Ha egy ki szár termése például 15 mázsa, és azt jó minőségben takarítjuk be, akkor a Csukás adatai szerint — kh-ként 390 kg keményítő-értéket és 25,5 kg emészthető fehérjét nyerünk; ha a szárat késve takarítjuk be, akkor az emészthető fehérjét teljesen elveszítjük és a keményítő-értékből is közel 200 kg-ot veszítünk. Rendkívül nagy számok jönnek ki így, ha számításunkat a megye 230 ezer kh-as kukorica-vetésterületére vetítjük. A takarmánybázis szempontjából a silókukorica és a szár silózásán kívül nagy gonddal kell biztosítani egyéb melléktermékek, mint a cukorrépafej, napraforgó-tányér tartósítását is, amelyek sok gazdaságban a hanyag, gondatlan szervezés miatt eddig tönkrementek. Szövetkezeti gazdaságaink vegyék igénybe a cukorrépa-termésükért járó nyersrépaszeletet, amelyet akár a kukoricaszár silózásához, akár savanyításra jól lehet felhasználni. Nagy gonddal készítsék elő a cukorgyár melasz tárolását és felhasználását is. A silózásit az összes tartalékok figyelembevételével úgy kell megszervezni, hogy a számosállatonkénti 10 köbméter silótakarmányt minden gazdaság biztosítsa. A téli takarmányozás megköveteli a különböző takarmánytartalékok feltárását. Itt számításba kell venni mindazon tényezőket, amelyekkel a téli takarmányozási napok számát csökkenteni lehet. Több szövetkezet például nem használta ki a legeltetési lehetőségeket és ugyanakkor a nehezen kaszálható kaszálók termését sem takarították be. A továbbiakban, ameddig lehet, minden legelőn legeltetni kell, sőt azon kaszálókat, amelyekről nem tudják biztosítani a fű betakarítását, feltétlenül legeltetéssel hasznosítják. Gondoskodjunk a lucernnterületek őszi kaszálásáról is. Kiszituueik téli legelőt Lehetőleg minden gazdaság készítsen állatai részére téli legelőt. E célból szeptemberben vessünk repcés rozsot, vagy ha nincs repcénk, akkor rozsot. Ez kedvező őszi időjárás esetén úgy megerősödik, hogy a juhállománynak például napi 1—2 órás legeltetéssel annyi tápanyagot, A-vitamint, íz- és zamatanyagot nyújt, amely kevés kiegészítéssel az állatok jó ellátását biztosítja. E területek korán tavasszal is adnak zöldtakarmányt és a kukorica vetése előtt letakaríthatók. A sertések legeltetése céljából ajánlatos spenótot is vetni; ez télen is biztosítja az értékes zöldtakarmányt, amelyet a sertés a hó alól is jellegeL Tároljunk gondosan Télen az egyik legnagyobb takarmánytartalékot a gondos tárolás biztosítja Ezért szükséges az esős időszak előtt felülvizsgálni szénakazjainkat, s meg kell óvni azokat a beázástól stb. Gondosan fel kell készülni a csöveskukorica megfelelő tárolására, mert sok kárt okozhat a penészedés, dohosodás. Téti takarmánygazdálkodásunk alapja továbbra is a szigorú takarékosság. Érdemtelenül egyetlen állat se kapjon takarmányt és főleg abrakot. Esetenként csökkenteni kell a juhok és a szarvasmarhák abrakadagját, mert igen sok tehén 5— 6 literes hozam mellett is kap bő abrakot, holott azt 10 liter tejen felül, érdem szerint észszerű csak adni. Az így megtakarított abrakot a biológiailag jobban értékesíthető sertéseknek és baromfiaknak adjuk. — Minden állatfajnál alkalmazzuk a szigorú adagolást, porciózást. A takarmányok gazdaságos felhasználásával, a jó elhelyezési lehetőségek megteremtésével egy időben fokozott gonddal kell az állategészségügyi követelményeknek is eleget tenni. Ezzel kapcsolatban méltán számítunk állatorvosaink áldozatkész munkájára, arra, hogy segítik a szövetkezeti állattenyésztőket, és ahol kell, még a tenyésztés irányításából is kiveszik részüket. A mennyiségben és minőségben megnőtt állatállományt csökkenés nélkül kell átteleltetni. Ez igen átgondolt, alapos tervszerűséget és fegyelmezett munkát követel meg minden szövetkezeti vezetőtől, a tagságtól és a szövetkezeti gazdaságokkal foglalkozó párt- és állami szervektől egyaránt. Sarok Antal, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese