Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-01 / 232. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 737. SZÁM Ara oo Világ proletárjai, egyesüljetek! JCléte-1961. OKT. 1, VASÁRNAP Fokozottabban vonják be a nőket a párt által kitűzött feladatok végrehajtásába A megyei pártbizottság ülése Szeptember 30-én, szombaton kedddörzSKem BHSZ tetőti a megyei pártbizottság. A pártbizottság ülésének elnökségében helyet foglalt: Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára, Orbán Józsefné, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának politikai munkatársa, Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, Glied Károly és Erdősi József, a megyei pártbizottság titkárai, dr. DaUot Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Borsodi György, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Varga Jenő, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese és Pankotrics Józsefné, a nőtanács megyei titkára. Molnár Frigyes megnyitó szavai után Borsodi György terjesztette elő a megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolóját a nők helyzetéről. A megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója Először azokra a jelentős változásokra emlékeztette a résztvevőket, amelyek az elmúlt évek alatt népünk életében végbementek. Ennek következtében megyénkben is gyors ütemben fejlődik a szocialista ipar és a mezőgazdaság, növekszik a dolgozó nép jóléte. Politikai és gazdasági sikereinknek, a szocialista átalakulásnak cselekvő részesei és aktív segítői voltak az asszonyok és lányok. Jó munkájukra, lelkesedésükre természetesen a szocializmus építésének mostani szakaszában még fokozottabb szükség van. A megyei párt-végrehajtó bizottság éppen ezért szükségesnek tartotta, hogy a pártbizottság is napirendre tűzze a nők helyzetének megtárgyalását és az új körülményeknek megfelelően határozza meg a feladatokat A marxizmus—leninizmus tanításának megfelelően pártunknak az az álláspontja ebben a kérdésben, hogy a nők nélkül nincs igazi politikai tömegmozgalom, a nők nélkül nem lehet a szocializmust felépíteni. Lenin arra hívta fel a figyelmet: *,A tömegeket nem lehet bevonni a politikába, ha nem vonjuk be a politikába a nőket.” A lakosság többségét alkotják A velük való fokozott törődést többek között indokolja nagy számuk is. Megyénkben, hasonlóan az ország többi részéhez, a nők a lakosságnak több mint felét alkotják. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják: ahhoz, hogy gazdasági és politikai feladatainkat teljesítsük, a nőket is meg kell nyerni, be kell vonni a párt által kitűzött politikai és gazdasági feladatok végrehajtásába. Borsodi elvtárs ezután emlékeztetett arra, hogy a régi kapitalista rendszer, amely a társadalom túlnyomó többségét elnyomta és kizsákmányolta, még fokozottabb elnyomásban részesítette a nőket. A nőknek nem voltak politikai jogaik; a nők lenézett, kisemmizett, alacsonyabbrendűnek tartott tagjai voltak a társadalomnak. A megkülönböztetés nemcsak a politikai, társadalmi életre, a gazdasági életre is kiterjedt. Elzárták a nők elől a fejlődés útját, nem adtak módot nekik a tanulásra, művelődésre, azonos munka elvégzésénél a nődolgozó jelentősen kevesebb bért kapott, mint a férfi. Egyenjogú tagjai a társadalomnak Szocialista rendszerünk egyik nagy vívmánya, hogy megszüntettük ezt az igazságtalanságot, megvalósítottuk a nők és a férfiak egyenjogúságát. A nők ma már egyenjogú tagjai a társadalomnak, tehetségük és rátermettséigtHt szerint bármilyen vezető funkciót betölthetnek, végzett munkájuk alapján részesednek a javakból „egyenlő munkáért egyenlő bért” alapon, a férfiakkal egyenrangú félként élvezik a népi demokrácia vívmányait. Törvények védik a dolgozó nők jogait, számos rendelkezés teszi könnyebbé a terhes és családos anyák helyzetét. Államunk évenként sok százmillió forintot fordít arra, hogy létrehozzon és fenntartson olyan intézményeket, óvodákat, napközi otthonokat, egészségvédelmi intézményeket és más egyéb létesítményeket, melyek könnyítik a dolgozó nők helyzetét, könnyebbé, szebbé teszi életüket, kulturáltabb körülményeket biztosítanak számukra. Pártunk a dolgozó nép érdekeinek megvalósítására dolgozta ki politikáját, célunk az egész nép gazdasági és kulturális színvonalának felemelése, a dolgozó nép anyagi jólétének növelése. Elmondhatjuk: ebben az országban minden az emberért történik. De a párt, a szocialista rendszer küzd az egyéni élet, a családi élet sáért is boldogul.Nemcsak azzal, hogy törvények meghozatalával védelmezi a családot, hanem azzal is, hogy megteremti a kiegyensúlyozott családi élet kialakításának feltételeit. Elmondhatjuk: évről évre könnyebbé válik a család fenntartása, növekszik népünk életszínvonala. Szaporodnak az olyan családok, ahol az apa mellett a családanya, sőt a felnőtt fiúgyermekek is rendszeres keresővé válnak. Ez többek között azt is eredményezi, hogy növekszik a család keresete, több jut ruhára, élelemre, szórakozásra. Az úri Magyarország sok esetben a családapának sem adott munkalehetőséget, nem csoda, hogy számos család szétesett, gyermekeik az utcára, jobb esetben a menhelyre kerültek. A megváltozott életnek más, szembetűnő, külső jelei is megmutatkoznak. A hazánkban járt külföldieknek elsősorban az ötlik a szemükbe, milyen vidáman élnek nálunk az emberek és milyen szépen, ízlésesen, csinosan öltözködnek nálunk a nők. A fejlődés igen nagy és jelentős volt. Mégsem mondhatjuk el, hogy minden rendben van e téren és nincs semmi javítanivaló a munkánkban. őszintén meg kell mondani, az egyenlőséget még nem sikerült minden vonatkozásában megvalósítani és a nők még nem foglalták el megyénkben sem azt a helyet a közéletben, a gazdasági építésben, ami joggal megilleti őket. Néhány foglalkozási ágtól eltekintve, a legtöbb helyen még mindig kevés a női vezetők száma. Ennek számos oka van. Egyik oka az értetlenség a férfiak részéről, ami még vezető funkciókban levő elvtársainknál is megnyilvánul. Néha arra szükség van — különösen váasztások alkalmával —, hogy vezetőket kell meggyőznünk arról, hogy a nőknek is ott a helye a tanácsokban, pártvezetőségekben, azokat is jelöljék megválasztásra. Sokan még mindig előítéleteket táplálnak, lebecsülik a női munkaerőt, ellene vannak a nők vezető helyre való állításának. Azt is meg kell nyíltan mondani: a nők között is elég gyak ran találkozók helytelen, maradi nézetekkel. Számosan közülük még most is azt tartják: „a nőknek nincs szükségük a politikára, az a férfiak dolga”, nem szívesen vállalnak felelősséggel járó frakciót, nem a képességüknek megfelelő állást töltenek be, és sokan a nők közül vonakodnak a közéleti szerepléstől. A munkásnők helyzete Az előadó ezután a nők különböző rétegeinek helyzetét elemezte. Megállapította, hogy a minisztériumi és a helyi ipari dolgozóknak több mint 35 százaléka nő. Megyénk ipari üzemei között döntő szerepe van az élelmiszeriparnak és jelentős helyet foglal el a textilipar. Mindkét iparág jellegénél fogva elsősorban női munkát igényel. — Megyénkben az élelmiszeripari üzemekben a dolgozók 80 százaléka, a Bajai Ruhaüzemben több mint 85, a Bajai Gyapjúszövetgyárban pedig 58 százaléka nő. Vállalataink közül a kereskedelem és a vendéglátóipari vállalat az, ahol nagyobb számban dolgoznak nők. Eddigi tapasztalataink azt igazolják, hogy üzemeink nőmunkásai megállják helyüket, szívvel-lélekkel dolgoznak a tervek (Folytatás a 2. oldalon.) Készült figyelemmel hallgatják a beszámolót. A megyei pártbizottság ülésének elnöksége. A részvevők egy csoportja a tanácskozás szünetében.