Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-01 / 26. szám
MAGYAR ÉVAI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS -KISKUN /Ipfl 60 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI LAPJA 1963. FEBRUÁR 1, PÉNTEK Nyers Rezső látogatása Kecskeméten Találkozott az iskolaigazgatókkal és részt vett a Törekvés Tsz zárszámadási közgyűlésén Csütörtökön délelőtt az Aranyhomok Szálló tanácstermében találkoztak Kecskemét iskoláinak igazgatói a város képviselőjelöltjével, Nyers Rezső elvtárssal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárával. A megbeszélésen részt vett dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, Erdélyi Ignác, kecskeméti városi pártbizottsága első titkára és Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke. A találkozót Reile Géza vbelnök beszámolója vezette be: — Mostani megbeszélésünk célkitűzése, hogy egyrészt rövid tájékoztatót adjunk az elvtársaknak városunk kulturális helyzetéről, másrészt hogy önök, a művelődésügy vezető dolgozói mondják el észrevételeiket, s tegyék meg javaslataikat, amelyekkel meggyorsíthatjuk a kultúrforradalom végrehajtását. Ezután elmondotta, hogy megyénkben népmozgalommá vált a tanulás. Beszédes számokkal hasonlította össze közoktatásunk helyzetét a húsz és negyven év előttivel. Negyven évvel ezelőtt 85 tanító volt a városban, ma pedig 475 pedagógus tanítja a város területén az általános iskolás gyermekeket. Egy nevelőre húsz éve hatvan, ma 26 tanuló jut. Akkor az iskolaköteleseknek mindössze 67 százaléka járt iskolába, ma gyakorlatilag mindenki részt vesz az oktatáson. A legfontosabb feladat a továbbiakban az iskolareform tárgyi feltételeinek biztosítása. Kecskeméten nem kielégítő a tantermi ellátottság. 1965-ig egy 12 tantermes zenei általános iskola, egy 12 tantermes általános iskola, egy 16 tantermes gimnázium, egy ugyancsak 16 tantermes mezőgazdasági szakiskola és egy iparitanuló-kollégium építését fejezzük be. összesen csaknem 60 millió forintot fordítunk az ötéves terv végéig az iskolahálózat bővíté-A népművelésben hasonlóan nagyarányú volt a fejlődés. Ma csaknem százezer kötet könyv áll az olvasók rendelkezésére Kecskeméten, a könyvtárakba több mint 11 ezren iratkoztak be, a kölcsönzött könyvek száma a múlt évben 274 ezer volt, amely a felszabadulás előttinek több mint háromszorosa! Reile elvtárs beszámolója után a megbeszélés résztvevői számos észrevételt és javaslatot tettek. Legtöbbjük nemcsak iskolája problémáival és nemcsak kulturális kérdésekkel foglalkozott, hanem — különösen a tanyai iskolák igazgatói — a környékbeli lakosság panaszaival és kívánságaival is. Sebők Lajos a városföldi tanyaközpont kijelölésének halogatását tette szóvá. Katona László elmondotta, mennyire gátolja az iskola második otthonná válását váltott rendszerű oktatás. Weither Vilmos, az ipari tanulóiskola igazgatója a szakemberképzés korszerű követelményeiről beszélt. Fekete József a cigánytanulókkal szerzett tapasztalatokról számolt be. Dr. Bán Ervinné azt fejtegette, hogy a politechnikai oktatás megszervezésénél ezentúl jobban figyelembe kell venni nemcsak a helyi adottságokat, hanem helyi gazdasági élet szükségleteit is. Dr. Búzás János vázolta a felnőttoktatásban elért kecskeméti eredményeket. Felszólalt még Halasi István, Lőrincz Miklós, Juhász Gyula, Krajnyák Nándor, Szennai Aranka, Nemesszeghy Lajosné és Zilahi Sebes Béla. Ezután Nyers Rezső elvtárs emelkedett szólásra. — Igen hasznos volt számomra a mai tanácskozás — mondotta. — Örülök, hogy mint a város képviselőjelöltje, közelebbről is megismerhettem gondjaikat, véleményüket. felszólalások nagyon széles skálán mozogtak, a kérések és panaszok orvoslása részben országos, részben helyi feladat. Örömmel hallottam, hogy saját munkaterületük gondjain túl általános érvényű kérdésekről is beszéltek. A kulturális felemelkedés ma közügy. A szocializmuson ugyanis nemcsak azt értjük, hogy igazságosabban osztjuk el a javakat, mint kapitalizmusban, s nemcsak azt, a hogy a javak bőségét kell megteremtenünk, hanem azt is értjük alatta, hogy magasabb kultúrát kell teremtenünk, mint amekkorára bármiféle társadalom képes. Nem osztálylehet elképzelni a szocializmust úgy, hogy az alacsony kulturáltság talaján létrehozhatjuk az anyagi javak bőségét. S úgy sem, hogy a szegénység talaján magas fokú kultúrát hozunk létre. Az utóbbihoz jólét, az anyagi bőséghez, a magas fokú termelékenységhez pedig műveltség, szakműveltség és általános műveltség szükséges. Nyers elvtárs után dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. A gazdasági és a kulturális tevékenység egységéről beszélt. Bizonyságul megemlítette, hogy a megyei vezető szervek együtt készítették el Bács- Kiskun megye ötéves gazdasági és kulturális tervét. Az iskolareformról szólván elmondotta, hogy az elképzelések még nem véglegesek, s a következő évek tapasztalatai erősen befolyásolhatják a mostani terveket. Végül Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára szólt azokról a célkitűzésekről, amelyek Kecskemétet a mezővárosi jellegű kulturális színvonalról is fejlett iparú nagyváros színvonalára emelik. A találkozás Reile elvtárs zárszavával ért véget. ★ dr. Délután Nyers Rezső elvtárs Molnár Frigyesnek, az MSZMP megyei bizottsága első titkárának, Erdélyi Ignácnak, a kecskeméti városi pártbizottság első titkárának társaságában a megyei pártbizottságon elbeszélgetett a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet elnökével, Szmolenszky Lászlóval, s a közös gazdaság pártszervezetének titkárával, Budai Ferenccel. Nyers elvtárs behatóan érdeklődött a szövetkezeti gazdaság fejlődésének mértéke és a további előrelépést akadályozó nehézségek felől. Kérdésedre a két szövetkezeti vezető részletes tájékoztatást adott. A többi között elmondották, hogy a szakszerű vezetés, nem kis részben az ösztönző módszerek, a premizálás és a vezetők, valamint a szövetkezeti gazdák közötti együttműködés szilárdabbá válásának eredményeként sikerült a tsz-nek munkaegységenként minden hónapban 10 forint előleget fizetnie, s a munkaegység értéke elérte a 30 forintot, amely valamivel több mint kétharmadrészt készpénzben, másrészt természetben már kiosztásra is került. Egy-egy szövetkezeti gazda évi jövedelme — a háztáji gazdaságából származón kívül — 10 ezer 800 forint. Van több olyan család, amelynek két-három tagja több mint ezer egységnyi munkát végzett, tehát 30 ezer, vagy ennél nagyobb jövedelemben részesült. Ami a termelőszövetkezet erre az évre vonatkozó munkáit, s terveit illeti: jól előkészített talajba 100—100 holdon és 60—M1 százalékos arányban az ősszel idejében elvetették a szovjet Bezosztája, illetve a magyar Bánkúti búzát. Mélyszántást 500 holdon végeztek, s mihelyt az időjárás engedi, folytatják ezt a munkát. Zöldségféléket — borsót, paradicsomot, dinnyét stb. — összesen 400 holdon termesztenek. A 62 tehénből álló állományt saját nevelésű növendékmarhákból növelik, s úgyszintén százon felülire növelik a jelenlegi 74 koca számát. A nagyobb mértékű sertéstenyésztéshez rendelkeznek megfelelő férőhellyel, — viszont szükségük volna egy száz férőhelyes szarvasmarhaistállóra. Gépeket — traktort, tehergépkocsit — is akarnak vásárolni. Remélik, hogy az időjárás az idén jobb lesz a tavalyinál, s megvalósítják terveiket, amelyek közt szerepel az is, hogy havonta 20 forint előleget akarnak fizetni egy-egy munkaegységre. Részben erre a célra is egymillió forint értékű tartalékkal rendelkeznek, amelyből 300 ezer forint a készpénz. A szövetkezeti gazdák szocialista tudatának a kialakítása érdekében igen sokat tett, s a tervek szerint szándékszik tenni a szövetkezet pártszervezete. Több politikai jellegű előadást tartottak, aminek eredményeként céltudatosabbá vált a közös munka, s a kommunisták nevelésének hatására két iskolában több mint negyvenen végzik az általános iskola utolsó osztályait. A szívélyes beszélgetés után Nyers Rezső elvtárs részt vett a termelőszövetkezetnek a Cifrapalotában megtartott zárszámadási közgyűlésén. Baráti beszélgetés a tanácskozás szünetében. Balról jobbra: Erdélyi Ignác, Nyers Rezső és Ujvári Lajos, a városi tanács vb művelődési osztályának vezetője. Rejte Gém, a városi tanács vb elnöke megnyitóbeszédét mondja.