Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
V. C. B Az ötödik év sikeréért oldog új évet — mondjuk és í rjuk ezekben a napokban hozzátartozóinknak, barátainknak, kívánjuk ismeretlen honfitársainknak és minden népnek egyaránt. Boldog új évet — milyen régi és régóta ismétlődő szavak, de mennyire változó tartalommal! Az idősebb és középkorú nemzedék emlékszik: mit értettünk boldog új év alatt kerek 20 esztendővel ezelőtt, amikor a szovjet hadsereg az utolsó csapásokat mérte a Magyarországot bitorló német és magyar fasiszta hordákra. Aztán a következő években, amikor megindult az újjáéledés a romokból, és kibontakozott társadalmunk átalakulása a szocializmus útján. Hosszú lenne felsorolni e köszöntés tartalmának változását. Ma nemzetünk szabad, nem nyom bennünket a társadalmi osztályok heves érdekellentéte, törvényes rendben élünk, az egyes ember megbecsülésének alapja többé nem a régi privilégium, a családfa, a származás, hanem az odaadóan végzett munka és magatartás. A boldogabb életben a magyar munkásnak nem kell megütköznie a tőkéssel, a dolgozó paraszt sem tart ki szipolyozóitól. Magunk formáljuk életünket, országunk gazdagságát gyarapítjuk, a társadalmi haladást támogatjuk az egész világon és harcolunk a békéért. Hazánk gazdasági fejlődése és ezen belül az egyes ember életkörülményeinek javulása két rajtunk múló feltételén múlik: egyrészt azon, hogy a kitűzött gazdasági feladatok mennyire helyesek és előrevivők, másrészt azok végrehajtása miként valósul meg. Az elmúlt évek azt mutatják, hogy tapasztalatai a kitűzött gazdasági feladatok helyesek, a gazdasági fejlődés számottevő, ami életünk úgyszólván minden területén érezhető. Ezt bizonyítja gazdasági fejlődésünk egésze. Az ipari termelés mennyisége négy év alatt 40 százalékkal emelkedett. Leggyorsabban fejlődött a vegyipar, s azon belül a műtrágyagyártás, a gyógyszertermelés, a műanyaggyártás. Új ipari kombinátok épültek, a régi üzemek nagy része korszerűsödött. Fejlődött iparunk teljesítőképessége. Előreléptünk megkezdett úton a nálunk iparilag fejlettebb országok színvonala felé. A mezőgazdasági termelés — egyes évek kedvezőtlen időjárása ellenére — négy év alatt kb. 10 százalékkal emelkedett. Erősödtek termelőszövetkezeteink. A mezőgazdaság sok ezer géppel, szállítóeszközökkel, új gazdasági épületekkel gazdagodott. Terjednek az új technikai eljárások, nő a felhasznált műtrágya, a nagy hozamú vetőmag és a növényvédőszer mennyisége. Ekképpen évről évre terebélyesedik nagyüzemi mezőgazdaságunk anyagi-műszaki bázisa. Jelentősen emelkedett a lakosság életszínvonala, amely megközelíti az ötéves végére előirányzott tervidőszak mértékét. Feltűnő a bérek és különösen a béren felüli juttatások gyors növekedése. A kifizetett nyugdíjak összege például 1960-ban 4,5 milliárd forint volt, 1964-ben 7 milliárd. A fogyasztási árak — az idénycikkek és néhány, táplálkozásban nem elsőrendű élvezeti cikk kivételével— szilárdak. A parasztság jövedelme megközelíti az ötéves terv végére tervezett színvonalat, bár a mezőgazdasági termelés a tervezettnél lassabban emelkedett. Ebben az időszakban valósult meg a parasztság állami, egészségügyi ellátása, új szocialista eleme a paraszti életformának, a nyugdíjellátás is. Rendszeresen bővül a lakosság kulturális ellátása, emelkedik műveltsége. Szocialista rendszerünk magasabbrendűsége nyilvánul meg abban is, hogy nálunk a munkaképes korú fiatalok nagyobb hányada tanul középiskolákban, szakiskolákban és egyetemeken, mint a fejlettebb iparral és mezőgazdasággal rendelkező kapitalista országokban. 1964-ben 60 százalékkal többen érettségiztek, mint 4 évvel ezelőtt. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma majdnem megkétszereződött. A televízió-előfizetők száma 1960- ban 103 ezer volt. Most több mint 600 ezer. A megtermelt javak elosztása pártunk politikájának megfelelően úgy történt, hogy rendszeresen emelkedjék az életszínvonal és ugyanakkor ne feledkezzünk meg a termelés bővítéséhez szükséges beruházásokról sem. Az elmúlt 4 évben sok létesítménnyel gazdagodtunk. Sok milliárd forint értékű berendezés és gép üzembe állítása tette könnyebbé, eredményesebbé munkát. Az iparban az egy munakásra jutó gépek értéke négy év alatt átlagosan 26 százalékkal növekedett. Gazdasági eredményeink tehát számottevőek, és jövőt tekintve is biztonaságérzet tölthet el bennünket. Gyáraink, szövetkezeteink, közigazgatási irányító szerveink tevékenysége azonban nem mentes fogyatékosságoktól, hibáktól sem. Melyek ezek? — A munka termelékenysége nem emelkedik tervszerűen, sok helyen nem kielégítő a termelés szervezettsége és a munkafegyelem. — A termékek önköltségének csökkentése lassúbb a tervezettnél. — A takarékosság elve a gyakorlatban megcsorbul, sok a pazarló építkezés és az egyéb költekezés. — A műszaki haladás elmarad a követelményektől, sok termékünk minősége kifogásolható. Az új esztendő egyben ötéves tervünk utolsó éve. Az ötéves terv időszakában népgazdaságunk töretlenül és jelentősen fejlődött. 1965-ben mint eddig pártunk gyakorlatban kipróbált, és bevált politikáját folytatjuk gazdasági munkában is. Folyatatjuk az ötéves tervben kitűzött feladatok végrehajtását. Emeljük az anyagi javak termelését, de nagyobb gondot fordítunk a termékek korszerűségére, minőségére, a munka termelékenységének emelésére és a termékek önköltségének csökkentésére, a takarékosság elveinek betartására.Egyszóval, ahogy mondani szokás javítjuk a gazdasági tevékenység hatásfokát. Tehát: — Megszilárdítjuk és kismértékben tovább emeljük a lakosság eddig elért életszínvonalát, még több erőfeszítést teszünk a megfelelő áruellátás biztosítására. — Gondolunk a jövőre is, ennek megfelelően tovább építjük az országot. Bővülnek a meglevő termelőüzemek, az építők és szerelők szorgos munkája révén új gyárak kezdik meg a termelést. Új lakótelepek, középületek, utak könnyítik és szépítik az életet. — Fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a testvéri szoca(Folytatás a 2. oldalon:{ VnO* »V} + 1965 küszöbén Mit vár az új esztendőtől, milyen tervei vannak — ez iránt érdeklődtek munkatársaink több párt- és gazdaságvezetőtől, felkerestek termelőszövetkezeti elnököt, brigádvezetőt. A válaszokat az alábbiakban közöljük.szocialista Járó Kábor szocialista brigádvezető — 1965-ben azt szeretném elérni, hogy a munkacsapatomban még jobb legyen a szellem, még összekovácsolódottabb legyen gárda, tovább javuljon a munakaerkölcs — kezdte kérdésünkre adott válaszát a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége zománcozó üzemének szocialista brigád vezetője. — Eddig kétszer nyertük el címet. Most azonban e kitüntető nemcsak arról van szó, hogy harmadszor is a kitüntetés birtokába jussunk: az egész üzemrész szocialista címéért küzdünk, másik három brigáddal együtt. A mennyiségi tervet hosszú idő óta 102 százalékra teljesíjük. Emellett a kezünk alól kikerülő munkadarabok 82 százalékát kell exportképes minőségben elkészítenünk. Mi eddig 5 tizedszázalékkal túlteljesítettük a minőségi mutatót. Elhatároztuk, hogy az új esztendőben az általunk zománcozott kádak 84 százalékát készítjük el exportminőségben. Brigádunk tagjaiban járnak politikai szorgalmaoktatásra. 1965-ben a politikai képzés magasabb fokára szeretnénk eljutni ezért két brigádtag társammal őszre kérni fogjuk, vegyenek fel vennünket a hogy hároméves marxista-leninista esti egyetemre. Vörös Vilmos, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára Az 1965. évi terv teljesítésével kapcsolatban, a járás pártszervezeteire váró feladatokról, a következőket mondotta: “ A Központi Bizottság december 10-i határozata még jobban ráirányítja az alsóbb vezető szervek figyelmét a gazdasági tervek maradéktalan teljesítésére és az eddiginél is fokozottabban hivatkozik felelősségérzetükre. A kecskeméti járás mezőgazdasága 1964-ben teljesítette a kötelezettségeit. A felvásárlási tervet már november 30-ig 123,5 százalékra teljesítették. 34 400 holdon földbe került az ősszel a kenyérgabona. 1965- ben azonban a tavalyinál nagyobbak a feladatok. A járási pártbizottság a januári ülésén foglalkozik majd a tervvel kapcsolatos tennivalókkal. A pártszervezeteknek három munkaterületet kell különös figyelemmel kísérniük. A kenyérgabona termelését elsősorban, hogy az esős időjárás miatt későn bevetett területeken is megfelelő terméseredményeket érhessünk el. Továbbá az állatállomány növelése érdekében a takarmánytermesztést, s végül az 1965-ös évre eső 2600 hold szőlő és gyümölcs telepítését. Az anyagi ösztönző módszerek állandó tudatosítása és javítása mellett — folytatta Vörös elvtárs — többet kell fogalalkozniuk a pártszervezeteknek szocialista brigádmozgalommal. Az ültetvényeken dolgozó brigádokban nagy számban találunk fiatalokat és főképp zöldségtermesztésben nőket. Ennnek az ágazatnak jó eredményei elsősorban nekik köszönhetők. Az állattenyésztésben azonban — a baromfitenyésztést kivéve — nem alakultak brigádok. Úgy látjuk, azért, mert a gazdaságok vezetői nem gondoskodtak a dolgozók váltásáról, a szabad időről. A fiatalok tehát nem vállalták az állandó lekötöttséget. A pártszervezetek feladata is lesz ezeken segíteni, s akkor az állattenyésztésben is meghonosodó brigádmozgalomtól nagyobb eredményeket várhatunk ebben a termelési ágban is. I*a<iki Árpád, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár 2. számú Gyáregységének igazgatója — Eddig üzemünk a Kiskunfélegyházi Alföldi Műanyagfeldolgozó Vállalat néven volt ismert — mondta többek között az igazgató. — 1965. január 1. után a Kohó- és Gépipari Minisztérium irányítása alá kerül, mint a Villamosszigetelő és Műanyaggyár 2-es számú Gyáregysége. Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülése fontos feladatul jelölte meg az export és az import arányának javítását. Üzemünk az exportra készülő műszaki cikkek gyárázsába kapcsolódik be. Elsősorban a híradástechnikai és járműipari üzemekkel mű(Folytatás a 3. oldalon.)