Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-01 / 153. szám
a megyei pártbizottság lapja a Népköztársaság Elnöki Tan Minisztertanács elnöke letette XX. ÉVF. 153. sz. Ara 60 fillér 1965. JÚL. 1. CSÜTÖRTÖK Az Elnöki Tanács beiktatta Kállai Gyulát a Minisztertanács elnökét Az Elnöki Tanács szerdán délelőtt ülést tartott. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége együttes javaslata alapján Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, érdemeinek elismerésével, a Minisztertanács elnökének tisztsége alól felmentette; dr. Münnich Ferencet saját kérésére, egészségi állapota miatt, érdemeinek elismerésével, államminiszteri tisztsége alól felmentette és nyugállományba helyezte; Pap Jánost, más irányú fontos pártmegbízatása miatt, érdemeinek elismerésével, a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól felmentette. Kállai Gyulát a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól felmentette és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé megválasztotta. Szerdán délben Dobi István, nácsa elnöke előtt Kállai Gyula, a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke, Fehér Lajos és Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) Lassan vonul le az ár Bajánál a vízállás: 924 centiméter Tegnap százegyedik napjába lépett a megáradt folyó elleni megfeszített küzdelem, az árvízvédekezés. Ez az igen hosszú, soha nem tapasztalt időtartamú és igen magas vízállás nemcsak a védekezési munkában közvetlenül részt vevőket vette igénybe, de az egész ország érdeklődését, aggodalmát és segítségét a Baja—Mohács— országhatár közötti Duna-szakaszra terelte. Úgy néz ki, hogy a legnehezebb helyzeten túl vagyunk, bár az erőpróba tovább tart. Bajánál a Duna vízállása tegnap még mindig 14 centiméterrel volt magasabb az 19E4. évi maximumnál, a mérce 924 centimétert mutatott. Az előrejelzések szerint, bár igen lassan, de tovább apad a folyó és július 2-ára már „leszalad” 920 centiméterre. Ez a magasság azonban még mindig nagy, különös tekintettel a száz napja ázó töltések állapotára, s éppen ezért a védelmi munka lendülete nem csökkenhetett máig sem. Igaz, hogy a helyzet nyugodtabb már a gátakon, de korántsem veszélytelen. A Bajától északra terjedő Duna-szakaszon a munka inkább a figyelőszolgálatra terjed, Úszódnál és Ordas községnél különösebb baj nincs, a szivattyúzás igen sokat segített. A Dunavölgyi-főcsatorna tájékán is egy kicsit felszabadult a védelem, ami szintén a szivattyúzásnak köszönhető. Szó van arról, hogy a csatorna által veszélyeztetett területekről kitelepített családok hamarosan visszatérhetnek otthonukba. (Folytatás a 3. oldalon.) Aratnak a mohácsi szigeten ÁLLAMVIZSGA Ma csütörtökön ünnepség keretében veszik kézhez diplomájukat a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum nappali tagozatának végzős hallgatói. Ezt a számukra nagy jelentőségű pillanatot azonban két évi szorgos tanulás és végül legnagyobb próbatétel, az államvizsga előzte meg. A tanulmányait most befejezett 53 növendék közül 33-an megyénkben folytatnak majd szakmai tevékenységet; harmincan termelőszövetkezetben, többiek pedig állami és kísérleti gazdaságokban találnak munkalehetőséget. A képünkön felkészültségéről az államvizsga során éppen számot adó ifjú Várnagy István például a Helvéciai Állami Gazdaságba kerül majd, ahol gyakorlati idejének letöltése után brigádvezető agronómusként dolgozik tovább. A kép jobboldalán az I. számú államvizsga-bizottság tagjai (balról jobbra): Szabó Árpád, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum gyümölcstermesztési tanszékének vezetője, dr. Tompa Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a vizsgabizottság elnöke, dr. Mészöly Gyula Kossuth-dvas, az intézet igazgatója, dr. Kozma Pál tanszékvezető egyetemi tanár, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektorhelyettese és Mészáros Imre, a felsőfokú technikumok üzemszervezési instruktora. (Pásztor Zoltán felvétele) Av.VVT Világproletárnek egyesüljetek! A járási irányítás módszerei és tapasztalatai Ülést tartott a megyei tanács Tegnap a megyei tanácsház kultúrtermében ülést tartott a megyei tanács. A testület tagjait dr. Varga Jenő, a végrehajtó bizottság elnöke köszöntötte, majd javaslatára a következő megyei tanácstagok foglalták el helyüket az elnökségben: dr. Pilcz Károly, aki az ülést levezető elnöki tisztet töltötte be, dr. Tompa Béla, Madarász László, Bene András, a Kecskeméti Járási Tanács V. B. elnöke, dr. Cseh László és dr. Kocher László. Miután a tanácsülés elfogadta az ülés napirendjére vonatkozó előterjesztést, dr. Pilcz Károly átadta a szót az első napirendi pont előadójának. A Kecskeméti Járási Tanács és V. B. szervező, irányító, valamint ellenőrző munkájáról szóló jelentést Bene András, a járási tanács vb elnöke terjesztette elő. Elöljáróban a járás általános helyzetét ismertette a tanácsülés résztvevőivel. Mint elmondotta, a kecskeméti járás területét és lakosságát tekintve a megye legnagyobb járása. Jellegzetes és a tanácsi munka szempontjából feltétlenül fontos körülmény, hogy a lakosságnak 67 százaléka még mindig külterületen él. A járás sajátosságai közé tartozik az is, hogy területének 65 százaléka futó- és egyéb homoktalaj, 14 százaléka pedig szikes, csak feltételesen termő vagy terméketlen terület. A járás lélekszámából 52 ezer fő, közel 20 ezer család, a mezőgazdasági szövetkezetekben, szövetkezeti csoportokban található. A továbbiakban Bene elvtárs a tanács és a végrehajtó bizottság testületi tevékenységét — a vezetés színvonalát, az állandó bizottságok munkáját, a tanácstagok választókerületi tevékenységét stb. — ismertette a megyei tanács tagjai előtt. Mint elmondotta, az 1963-as választások során kedvezően alakult a kecskeméti járási tanácstagság összetétele is. A termelőszövetkezeti tagok arányszáma a tanácsban 11 százalékról 25 százalékra, az értelmiségiek száma 20 százalékról 25 százalékra, az egyetemi, főiskolai végzettségűek száma 13 százalékról 20 százalékra nőtt. Mindez kedvezően befolyásolta a járási tanács további működését, s kihatott a munka színvonalának javulására is. A tanácsülések igen aktívak. A napirendek különösen vitatottak voltak közül az elmúlt időszakban a tsz-ekben levő öregek helyzetével, az állami irányítással, a tsz-demokrácia betartásával, a járás kereskedelmi, egészségügyi helyzetével kapcsolatos kérdések. A tanácsülés határozatai általában alkalmasak voltak a feladatok eredményes végrehajtására. Mint Bene elvtárs elmondotta, e határozatok végrehajtásáról szóló jelentések egy része azonban még mindig formális volt, így a testületnek nyílt alkalma megfelelően nem ellenőrizni a munka eredményességét, a döntések politikai, gazd SprKtolói a 3. oldalon. ót ti«