Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-01 / 180. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xx. evf. 180. sz. Ara So fillér ms. aug. i, vasárnap Gyürközni és cselekedni baráti társaságban ültek együtt a közéleti sérfk, s egyikük dohogva szóváette: sok a hiba, a meggondatlanság, a vétkes kártokozás. El is mondta, a közeli folyó árterében kutat mélyítenek egy tervezőiroda tervei alapján. Mikor ő ott járt, a dolgozók nevettek-bosszankodtak, mert tudták, azt a területet minden évben elönti az ár..Küzdeni kellene az ilyen tervező tevékenység ellen” — merengett a közéleti férfi, s igen meglepődött, amikor azt a következtetést vontuk le: mindenki küzdjön a maga területén, a maga tapasztalatai szerint. Ha ő hibát, vétket lát, ne man n meg közöttünk , sopánkodással, hanem cselekedjen, a tervezőirodáig is vigye el felháborodását. Hibás rendelkezések, meggondolatlan tervek, s az ezekből fakadó károk ugyanis nem az égből hullanak le jégeső gyanánt. Nem a természet vak erejéből, hanem emberi gyengékből születnek — hozzá nem értés, tájékozatlanság, a valóságos problémáktól való távolság jellemzi az ilyen és hasonló példák okozóit. Az ilyen esetek nem a szocializmusra, hanem a szocializmust építő társadalom összetettségére jellemzőek, amelyben bőven ott élnek még a bírálandó és megszüntetésre érett negatív vonások, de az azok ellen harcoló emberek is ott szorgoskodnak. Ám mintha ezeknek a negatív vonásoknak néha nagyobb teret adnánk, mint a tapasztalatcserére érett tetteknek, jó példáknak. Nemrégen az ideológiai offenzíva feladatairól tanácskozott egy nagyobb kollektíva. Mint az ilyenkor lenni szokott, a bölcs és értelmes gondolatok közé bőven beszűrődtek a gondok; ez is, az is. beruházás is. intézkedés is kellene a tudatformáláshoz, népi-nemzeti egység kialakításához, a kulturális forradalom újabb sikereihez stb. Egy járási vezetővel beszélgettem szünetben, aki — mintegy zárójelben — felvázolt egy rövid és győzelmes harcot. A járási székhelyen — bár területükre az állattenyésztés a jellemző — állandó volt a húshiány, s a vásárlók elégedetlensége. Terveztek ezért egy tsz-húsboltot, amelyben kiselejtezett tenyészállatok húsát hozták volna forgalomba. Közbeszólt azonban egy rendelet, amely szerint olyan községben, városban, ahol állami húsbolt van — noha sokszor és gyorsan kiürül — ott nem lehet tsz-boltot nyitni. Ha belenyugodnak, máig sem szűnik meg az elégedetlenség, ők azonban megkeresték a szabályos kiskaput, a piacon építettek ideiglenes, de szilárd téglaépületet , s máris megoldották a helyi kereskedelem legnagyobb gondját. Kérdeztem, s tudnak erről a lehetőségről más járások is? Nem, nem beszélt róla senkinek, ott helyben, a nagy kollektív tanácskozáson sem. Terjeszteni kellene pedig az ilyen vértelen csaták örömét, hiszen a győzelmi hírek még a háborúban is lelkesítették a katonákat. Márpedig békés csaták voltak, s lesznek a jövőben is. Itt mondjuk el, bár más megyében történt, az egyik modern, vígeposzba kívánkozó példát — a jó munka „büntetéséről”. Az ötéves terv egyik fontos nagyberuházásáért összefogott minden helyi erő, s az a tervben megszabottnál fél évvel hamarabb el is készült, belépett az energiahordozó anyagok termelésébe. S ekkor valahonnan elindult egy bürokratikus hadjárat; fegyelmit kell adni a tervfegyelem megsértéséért. Hogy elemezni kellene a jó munka összetevőit? Hogy ki kellene számítani a fél év nyereség várható népgazdasági hasznát? Hogy terjeszteni kellene a szocialista kooperáció helyi eredményeit? Ezek a gondolatok meg sem fogamzódtak a bürokrata agyában. Szerencsére a megyei politikai vezető szervek vették azt a bátorságot, hogy az ígért fegyelmi helyett dicséretben részesítették az arra méltóakat. Szivattyús kút mélyítése, tszhúsbolt létesítése, beruházások elkészülte — egy szüntelenül épülő ország erőfeszítéseit jelképezik. Dicséretes erőfeszítéseket, amelyek serkenthetik a milliók tettvágyait, így vagy úgy befolyásolhatják hangulatukat, alkotókedvüket is. Ha nem megy simán, majd megy nagyobb határozottsággal és erélyel. Meg kell szoknunk, hogy az év minden szakában, s a munka minden területén felkészüljünk a várható küzdelmekre — amelyek az átalakuló emberi társadalomban is természetesek. A tervteljesítés számadatai mindenütt telítve vannak erőfeszítésekkel, s ezt követően az emberi akarat diadalával. Elavult rendeletek vagy lelketlen betűvágók ideig-óráig vethetnek csak gátat az áradó kezdeményezésnek — a fejlődés végül is törvényszerű és állandó jellegű. Nem siránkozni kell, mint a népmesei család, amely a nehéz káposztáskőtől féltette a még meg sem született gyermeket, hanem gyürkőzni és cselekedni, de mindenütt! Legyen erőnk és hitünk hozzá, hogy a terméketlen dohogást mindenütt felváltsa az eredményeket szülő tettrekészség. Jurmics László I Szerelik a gépeket Július 1-én adta át az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat a Kecskeméti Barnevál új feldolgozó üzemét. Jó ütemben halad a gépek beszerelése és előreláthatólag szeptember 15-én megindulhat a munka a csarnokban. A legkorszerűbb gépekkel felszerelt üzemben a jelenlegi 1500-zal szemben 2000 baromfit dolgoznak majd fel óránként. (Pásztor Zoltán felvétele.)___________ Befejezéséhez közeledik megyénkben az aratás Utolsó szakaszába érkezett megyénkben az aratás. Az állami és a termelőszövetkezeti gazdaságokban szombaton már a 200 ezredik holdról is lekerült a gabona, s még mintegy 4—5 napi munka vár a betakarító gépekre, valamint egyes helyeken a kézi kaszásokra. A nagy munkában derekasan helytálltak a kombájn vezetők, a traktorosok és a kézi aratók egyaránt. A közös gazdaságok gabonaföldjeinek az 55 százalékáról — a kombájnok segítségével — már magtárba került a termés. A Bajai Állami Gazdaságban, ahol a gabonatáblák összesen 7358 hold területén kora hajnaltól késő estig 28 kombájnos dolgozott, a zab kivételével ma teljes egészében végeznek az aratással. Több kombájnos országosan is a legjobb teljesítményt nyújtotta. Sereg Lajos például több mint 80 vagon gabonát aratott csépelt, s Kmetovics Lászlónak 70, Kiss Lászlónak pedig 62 vagon volt a teljesítménye szombaton estig. Az eddigi mérések szerint a gazdaságban holdanként 16,5 mázsa átlagterméssel fizet a búza. A kombájnosok hozzáfogtak a 440 hold zab termésének a betakarításához is, egy részük pedig a bácsbokodi és a bácsborsodi szövetkezeti gazdaságoknak nyújt segítséget. Hétfőn pedig öt kombájn Veszprém megyébe indul segíteni az ottani betakarítás munkájában. Megyeszerte meggyorsult a tarlóhántás is. Ebben munkában hétszáz traktora vesz részt, s számos helyütt éjjel is dolgoznak. Így a korábbi elmaradást helyenként sikerült már pótolni. A termelőszövetkezetekben eddig több mint 100 ezer holdon művelték meg a tarlót, amelynek egy részén — mintegy 30 ezer holdon — frissen zöldellnek a másodvetésű növények. Megkezdődött a hordás is a megye minden részében: naponta összesen mintegy félezer lovasfogat és vontató hordja asztagba a kévéket , s már 150 cséplőgép zúg a szérűkön. Szombaton a kétszázezredik holdról is lekerült a gabona Megalakult a Megyei Termelőszövetkezeti Tanács Szombaton délelőtt Kecskeméten ünnepi alakuló ülést tartott a Megyei Termelőszövetkezeti Tanács. Tagjain kívül jelen volt dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, továbbá a megyei tanács vb, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei bíróság több képviselője, s néhány felvásárló vállalat vezetője. Dr. Tompa Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Megyei Tsz Tanács elnöke — a megnyitójában elmondotta, hogy szükségszerű volt létrehozni a tsz-tanács megyei szervezetét, amely mostantól kezdve a megyei tanács mellett tanácsadó testületként működik. Ennek megfelelően tagjainak a számát felemelték közöttük tíz tsz-elnök, három főmezőgazdász és két főkönyvelő foglal helyet. Tompa elvtárs ismertette a tsz-tanács ügyrendjét, s ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy évente legalább négy alkalommal szándékoznak ülést tartani. Ezenkívül a tanács különböző kérdésekkel foglalkozó csoportjai többször is összejönnek. Az új testületnek alapvető célja lesz a szövetkezeti mozgalom fejlesztése és erősítése. Ezután dr. Matos László, megyei pártbizottság mezőgazadasági osztályának vezetője, köszöntötte a Megyei Termelőszövetkezeti Tanácsot, s ismertette a megye mezőgazdaságának az utóbbi években elért eredményeit. A többi közt arról beszélt, hogy megkétszereződött az egy hold szántóra jutó termelési érték, a nagyüzemi gazdaságok 51 ezer holdon telepítettek szőlőt és gyümölcsöst, s az anyagi ösztönzők eredményeképp több mint 12 ezer forint a tsz-gazdák közösből származó átlagos évi jövedelme. Ezután dr. Major József, a tsz-tanács jogügyi főelőadója, beszámolt a szövetkezetek jogi ellátottságának fejlődéséről, ismertette az ezzel kapcsolatos hiányosságokat is. Az ünnepi alakuló ülés a tsztanács tagjainak a hozzászólásaival fejeződött be. Hazánk szép tájain: (3. oldal) Szabadság — szereteid <(. oldal) „Csodatevő“ Gergő (*. oldal) Vasárnapi riport (T. oldal) A nehezen nevelhető szülők ((. oldal) A fogyasztók rovásáÁ (1?. oldal)