Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xx. evf. 180. sz. Ara So fillér ms. aug. i, vasárnap Gyü­rközni és cselekedni b­arát­i társaságban ültek együtt a közéleti sér­­fk, s egyikük dohogva szóvá­­ette: sok a hiba, a meg­­gond­atlanság, a vétkes kárt­okozás. El is­­ mondta, a közeli folyó árterében kutat mélyíte­nek egy tervezőiroda tervei alapján. Mikor ő ott járt, a dol­gozók nevettek-bosszankodtak, mert tudták, azt a területet minden évben elönti az ár.­­.Küzdeni kellene az ilyen ter­vező tevékenység ellen” — me­rengett a közéleti férfi, s igen meglepődött, amikor azt a kö­vetkeztetést vontuk le: min­denki küzdjön a maga terüle­tén, a maga tapasztalatai sze­rint. Ha ő hibát, vétket lát, ne man n meg közöttünk , so­­pánkodással, hanem cseleked­jen, a tervezőirodáig is vigye el felháborodását. H­ibás rendelkezések, meg­­­gondolatlan tervek, s az ezekből fakadó károk ugyanis nem az égből hullanak le jégeső gyanánt. Nem a ter­mészet vak erejéből, hanem emberi gyengékből születnek — hozzá nem értés, tájékozatlan­ság, a valóságos problémáktól való távolság jellemzi az ilyen és hasonló példák okozóit. Az ilyen esetek nem a szocializ­musra, hanem a szocializmust építő társadalom összetettségére jellemzőek, amelyben bőven ott élnek még a bírálandó és megszüntetésre érett negatív­­ vonások, de az azok ellen har­coló emberek is ott szorgoskod­nak. Ám mintha ezeknek a ne­gatív vonásoknak néha nagyobb teret adnánk, mint a tapaszta­latcserére érett tetteknek, jó példáknak. Nemrégen az ideo­lógiai offenzíva feladatairól ta­nácskozott egy nagyobb kollek­tíva. Mint az ilyenkor lenni szokott, a bölcs és értelmes gon­dolatok közé bőven beszűrőd­tek a gondok; ez is, az is. be­ruházás is. intézkedés is kel­lene a tudatformáláshoz, népi-nemzeti egység kialakítá­­­sához, a kulturális forradalom újabb sikereihez stb. Egy já­rási vezetővel beszélgettem szünetben, aki — mintegy zár­ó­jelben — felvázolt egy rövid és győzelmes harcot. A járási székhelyen — bár területükre az állatte­nyésztés a jellemző — állandó volt a húshiány, s a vásárlók elégedetlensége. Ter­veztek ezért egy tsz-húsboltot, amelyben kiselejtezett tenyész­állatok húsát hozták volna for­galomba. Közbeszólt azonban egy rendelet, amely szerint olyan községben, városban, ahol állami húsbolt van — noha sok­szor és gyorsan kiürül — ott nem lehet tsz-boltot nyitni. Ha belenyugodnak, máig sem szű­nik meg az elégedetlenség, ők­ azonban megkeresték a szabá­lyos kiskaput, a piacon építet­tek ideiglenes, de szilárd tégla­épületet , s máris megoldották a helyi kereskedelem legna­gyobb gondját. Kérdeztem, s tudnak erről a lehetőségről más járások is? Nem, nem beszélt róla senkinek, ott helyben, a nagy kollektív tanácskozáson sem. Terjeszteni kellene pedig az ilyen vértelen csaták örö­mét, hiszen a győzelmi hírek még a háborúban is lelkesítet­ték a katonákat. M­árpedig békés csaták voltak, s lesznek a jövő­ben is. Itt mondjuk el, bár más megyében történt, az egyik modern, vígeposzba kí­vánkozó példát — a jó munka „büntetéséről”. Az ötéves terv egyik fontos nagyberuházásáért összefogott minden helyi erő, s az a tervben megszabottnál fél évvel hamarabb el is készült, belépett az energiahordozó anyagok termelésébe. S ekkor valahonnan elindult egy bürok­ratikus hadjárat; fegyelmit kell adni a tervfegyelem megsérté­séért. Hogy elemezni kellene a jó munka összetevőit? Hogy ki kellene számítani a fél év nye­reség várható népgazdasági hasznát? Hogy terjeszteni kel­lene a szocialista kooperáció helyi eredményeit? Ezek a gon­dolatok meg sem fogamzódtak a bürokrata agyában. Szeren­csére a megyei politikai vezető szervek vették azt a bátorságot, hogy az ígért fegyelmi helyett dicséretben részesítették az arra méltóakat. Szivattyús kút mélyítése, tsz­­húsbolt létesítése, beruházások elkészülte — egy szüntelenül épülő ország erőfeszítéseit jel­képezik. Dicséretes erőfeszíté­seket, amelyek serkenthetik a milliók tettvágyait, így vagy úgy befolyásolhatják hangula­tukat, alkotókedvüket is. Ha nem megy simán, majd megy nagyobb határozottsággal és erélyel. M­eg kell szoknunk, hogy az év minden szakában, s a munka minden te­rületén felkészüljünk a várható küzdelmekre — amelyek az át­alakuló emberi társadalomban is természetesek. A tervteljesítés számadatai mindenü­tt telítve vannak erő­feszítésekkel, s ezt követően az emberi akarat diadalával. El­avult rendeletek vagy lelket­len betűvágók ideig-óráig vet­hetnek csak gátat az áradó kez­deményezésnek — a fejlődés végül is törvényszerű és állan­dó jellegű. Nem siránkozni kell, mint a népmesei család, amely a nehéz káposztáskőtől féltette a még meg sem született gyer­meket, hanem gyürkőzni és cselekedni, de mindenütt! L­egyen erőnk és hitünk hozzá, hogy a terméket­len dohogást mindenütt felváltsa az eredményeket szülő tettrekészség. Jurmics László I Szerelik a gépeket Július 1-én adta át az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat a Kecskeméti Barne­­vál új feldolgozó üzemét. Jó ütemben halad a gépek besze­relése és előreláthatólag szep­tember 15-én megindulhat a munka a csarnokban. A leg­korszerűbb gépekkel felszerelt üzemben a jelenlegi 1500-zal szemben 2000 baromfit dolgoz­nak majd fel óránként. (Pásztor Zoltán felvétele.)­­___________ Befejezéséhez közeledik megyénkben az aratás Utolsó szakaszába érkezett megyénkben az aratás. Az álla­mi és a termelőszövetkezeti gaz­daságokban szombaton már a 200 ezredik holdról is lekerült a gabona, s még mintegy 4—5 napi munka vár a betakarító gépekre, valamint egyes helye­ken a kézi kaszásokra. A nagy munkában derekasan helytálltak a kombájn vezetők, a traktorosok és a kézi aratók egyaránt. A közös gazdaságok gabo­naföldjeinek az 55 százalé­káról — a kombájnok se­gítségével — már magtárba került a termés. A Bajai Állami Gazdaságban, ahol a gabonatáblák összesen 7358 hold területén kora haj­naltól késő estig 28 kombájnos dolgozott, a zab kivételével ma teljes egészében végeznek az aratással. Több kombá­jnos országosan is a leg­jobb teljesítményt nyújtotta. Sereg Lajos például több mint 80 vagon gabonát aratott­ csé­­pelt, s Kmetovics Lászlónak 70, Kiss Lászlónak pedig 62 vagon volt a teljesítménye szombaton estig. Az eddigi mérések szerint a gazdaságban holdanként 16,5 mázsa átlagterméssel fizet a búza. A kombájnosok hozzáfogtak a 440 hold zab termésének a betakarításához is, egy részük pedig a bácsbokodi és a bácsborsodi szövetkezeti gazdaságoknak nyújt segítséget. Hétfőn pedig öt kombájn Vesz­prém megyébe indul segíteni az ottani betakarítás munkájában. Megyeszerte meggyorsult a tarlóhántás is. Ebben munkában hétszáz traktor­a vesz részt, s számos helyütt éjjel is dolgoznak. Így a korábbi elmaradást he­lyenként sikerült már pótolni. A termelőszövetkezetekben ed­dig több mint 100 ezer holdon művelték meg a tarlót, amely­nek egy részén — mintegy 30 ezer holdon — frissen zöldell­nek a másodvetésű növények. Megkezdődött a hordás is a megye minden részében: na­ponta összesen mintegy félezer lovasfogat és vontató hordja asztagba a kévéket , s már 150 cséplőgép zúg a szérűkön. Szombaton a kétszázezredik holdról is lekerült a gabona Megalakult a Megyei Termelőszövetkezeti Tanács Szombaton délelőtt Kecske­méten ünnepi alakuló ülést tartott a Megyei Termelőszö­vetkezeti Tanács. Tagjain kívül jelen volt dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, továbbá a megyei tanács vb, a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága, a megyei bíróság több képviselője, s néhány felvásár­ló vállalat vezetője. Dr. Tompa Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Megyei Tsz Tanács elnöke — a megnyitójában elmondotta, hogy szükségszerű volt létre­hozni a tsz-tanács megyei szer­vezetét, amely mostan­tól kezd­ve a megyei tanács mellett ta­nácsadó testületként működik. Ennek megfelelően tagjainak a számát­ felemelték közöttük tíz tsz-elnök, három főmező­gazdász és két főkönyvelő fog­lal helyet. Tompa elvtárs ismer­tette a tsz-tanács ügyrendjét, s ezzel kapcsolatban megemlí­tette, hogy évente legalább négy alkalommal szándékoznak ülést tartani. Ezenkívül a tanács kü­lönböző kérdésekkel foglalkozó csoportjai többször is összejön­nek. Az új testületnek alapvető célja lesz a szövetkezeti moz­galom fejlesztése és erősítése. Ezután dr. Matos László, megyei pártbizottság mezőgaz­a­dasági osztályának vezetője, kö­szöntötte a Megyei Termelőszö­vetkezeti Tanácsot, s ismertette a megye mezőgazdaságának az utóbbi években elért eredmé­nyeit. A többi közt arról be­szélt, hogy megkétszereződött az egy hold szántóra jutó ter­melési érték, a nagyüzemi gaz­daságok 51 ezer holdon telepí­tettek szőlőt és gyümölcsöst, s az anyagi ösztönzők eredménye­képp több mint 12 ezer forint a tsz-gazdák közösből származó átlagos évi jövedelme. Ezután dr. Major József, a tsz-tanács jogügyi főelőadója, beszámolt a szövetkezetek jogi ellátottságának fejlődéséről, ismertette az ezzel kapcsolatos­­ hiányosságokat is. Az ünnepi alakuló ülés a tsz­­tanács tagjainak a hozzászólá­saival fejeződött be. Hazánk szép tájain: (3. oldal) Szabadság — szereteid <(. oldal) „Csodatevő“ Gergő (*. oldal) Vasárnapi riport (T. oldal) A nehezen nevelhető szülők ((. oldal)­­ A fogyasztók rovásáÁ (1?. oldal)

Next