Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA XX. ÉVF. 283. SZ. ArU 60 fillér 19*5. DEC. 1. SZERDA A tavalyinál 760 millió forinttal több termék Túlteljesítették JTM• a megye termelőszövetkezetei A megye termel­őszövetkezeti gazdaságaiban most összesítik az idei gazdasági eredménye­ket. Már az eddigiekből kitű­nik, hogy a természeti csapá­sok­ ellenére a tavalyinál több terméket állítottak elő. A kö­zös gazdaságok árubevételi ter­vüket, amely 700 millió forint­tal volt több a tavalyinál, 60 millió forint értékkel teljesítet­ték túl. A zöldség-és gyümölcs­­kertészetek, főként a szőlőterü­letek a tervezettnél kevesebb árut adtak. Ezt azonban szinte mindenütt pótolták a szántó­földi növénytermesztéssel, ahol a tervezettnél magasabbak vol­tak a hozamok. Gabonából pél­dául 1800 vagonnal többet ad­tak át az előirányzottnál. A nö­vénytermesztésből mintegy 50 millió forinttal magasabb a be­vétel a tervezettnél. Az állattenyésztésben is jók az eredmények. Hízott sertés­ből eddig 115 ezret értékesítet­tek, 45 ezerrel többet, mint ta­valy egész évben. Hízó marhá­ból pedig 2200-zal több kerül felvásárlásra a közös gazdasá­gokból. 5400 vagon különböző zöldségfélét adtak át központi készletbe. Gyümölcsből az el­múlt évinél 200 vagonnal keve­sebbet, összesen 1600 vagonnyit értékesítettek. Megszavazták a leszerelési világértekezletet NEW YORK. (MTI) Az ENSZ-közgyűlés hétfő es­ti plenáris ülésén 112 szavazat­tal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett (Franciaor­szág)­ elfogadták az első számú politikai bizottságnak azt a ha­tározatát, hogy legkésőbb 1967- ig tartsanak leszerelési értekez­letet az összes államok részvé­telével, beleértve a Kínai Nép­­köztársaságot is. Gromiko—Stewart tárgyalása MOSZKVA (MTI) A szovjet külügyminisztérium tanácstermében kedden meg­kezdődtek a hivatalos tárgyalá­sok Andrej Gromiko szovjet és Michael Stewart brit külügymi­niszter között. Michael Stewart angol kül­ügyminiszter kedden a Kreml­ben látogatást tett Anasztasz Mikojánnál, a legfelső tanács elnökségének elnökénél. A két államférfi megbeszélést tar­tott. Anarej Gromiko szovjet külügyminiszter — jobbról — üdvözli Michael Stewart brit külügyminisztert — balról — aki négy­napos hivatalos látogatásra november 29-én a szovjet fővá­rosba érkezett. Gépjavítás A csávolyi Egyesülés Terme­lőszövetkezet saját gépjavító műhellyel rendelkezik. Itt nem­csak kisebb javításokat végez­nek, hanem ötletes újításokkal új gépeket is konstruálnak. A már megyeszerte ismert csávo­lyi kukoricavetőgép is itt szü­letett. Készítettek egy műtrá­gyaszóró gépet is, melynek tel­jesítménye jóval nagyobb, mint a jelenleg használatban levők­nek. Képünkön a javítóműhely két traktorosa: Bognár Kálmán és Juhász László munka köz­ben. KÉT HÓNAP MÉRLEGE Vezet a Crombi és a habszivacs-kabát Bőséges árukészlet - növekvő kereslet Készülődés az ünnepi ajándékvásárra A készletrendezés és az ezzel összefüggő árleszállítás befejez­tével megkezdődött a Bács-Kis­­kun megyei szaküzletekben is az őszi-téli ruházati cikkek árusítása. A megyei ruházati kiskereskedelmi vállalat 43 egy­ségének ez évi 400 millió fo­rintos forgalmi tervéből 136 millió forint az utolsó negyed­évre esik. Mintegy 85—90 mil­lió forint értékű árukészlettel kezdődött az őszi-téli cikkek árusítása, és az áruutánpótlás az üzletekben azóta folyamatos. November 24-ig közel 70 millió forint értékű forgal­mat bonyolítottak le a bol­tokban. A megye városai közül a kalo­csai ruházati boltok érték el a legszámottevőbb eredménynöve­kedést , a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. A vásárlók részéről egyre fo­kozódik az érdeklődés a női kiscsizmák, a szivacsbéléses fel­öltők, a Crombi-télikabátok iránt és még javult az ellátás a különböző méterárukból és a felső kötöttárukból is. A Kecskeméti Pajtás Áruház­ban a nagy mennyiségű leányka és fiú télikabáton kívül eddig eladtak 1500 bakfiskabátot, 1100 pár gumicsizmát, 1600 tréning­ruhát. Október eleje óta az áru­ház forgalma megközelítette a 3 millió forintot. Felkészültek a karácsonyi, újévi ajándékvásárra is. Többek között bébioverál, szőr­mebélés, bébi eszkimóöltöny, gyermeksínadrág, jégzokni, sí­bakancs, télikabátok várjá­k a vevőiket. A Kecskeméti és a Kiskun­félegyházi Állami Áruházban mintegy 37 millió forintot tesz ki az októberi, novemberi for­galom. Decemberben újabb 20 millió forint bevétellel számol­nak a két áruházban. A Kecskeméti Állami Á­ruház raktárában 70 ezer lábbeli van A cipőosztályon naponta 700— 800 pár lábbelit adnak el. Nem­sokára megjelennek az ünnepi ajándékozásra is alkalmas női pumps-cipők és a férfi papu­csok. Az utóbbi két hónapban 3500 női, gyermek, férfi télikabát ta­lált gazdára. A közönség tetszé­sét igen megnyerték a szövet- és Orkán-huzatú habszivacs té­likabátok, a női műszőrmebun­­dák. A mintegy harmincféle­­ anyagból készült — részben­­ műszálas — férfiöltönyök, to­­­­vábbá modern fazonú fekete öl­­­­tönyök, a női szövetruhák és a­­­­ teddisapkák az áruház legsike­­­­­­resebb cikkei. A női terliszter­i szövetruhákból azonban nem si­­­­kerül minden igényt kielégíteni. Végül: mit ígér a Kecskeméti­­ Állami Áruház az ajándékozási j­ó szezonra? A karácsonyig nyit­va tartó külön játékosz­tályon félmillió forint értékű játék várja a gyerekeket, a gazdag vá­lasztékú, modern kivitelű divat­cikkek — a felnőtt­ közönséget. B. Oy. Anyagi ösztönzők­ n­ek szó esett évközben üze­mi tanácskozásokon, igazgatói irodákban, sajtóban és a leg­különfélébb helyeken a terme­lés minőségi mutatóiról, ezek közül is elsősorban a termelé­kenység emeléséről és a ter­mékek előállításának gazdasá­gosságáról. Erre mozgósítottak az üzemi pártszervezetek, szak­­szervezetek, KISZ-szervezetek. És születtek is eredmények, hiszen a megye tanácsi ipara például a tervezettnél 4 száza­lékkal termelékenyebben dol­gozott az év első kilenc hó­napjában. Mindez egy hónappal az év befejezése előtt azonban nem jogosít fel arra egyetlen vál­lalatvezetőt vagy munkást sem, hogy teljes megnyugvás­sal tekintsen az elért ered­ményekre. Minden eszközt fel kell használni, hogy a hátra­levő néhány hét alatt — és a jövő évben is — tovább javul­janak a termelés minőségi mu­tatói. Annál is inkább mert a vállalatok egy része nem hasz­nált ki minden lehetőséget, többek között az anyagi ösz­tönzőket sem. Már­pedig ezek a politikai munka, az öntu­datra nevelés mellett igen ha­tékony rugói a termelési szín­vonal emelésének. A megye iparának éves tervteljesítéséhez jelenleg még csak a lehetőségek vannak meg. Éppen ezért helyes az anyagi ösztönző eszközökhöz is foko­zottabban hozzányúlni. Melyek ezek? A vállalatoknak megter­vezett átlagbérkeretük van. A háromnegyedévi gazdálkodási eredmények azt mutatják, hogy jelentős megtakarítás mutat­kozik e tekintetben. Ez egyben arra is enged következtetni, hogy a vállalatok nem használ­ták fel eléggé az anyagi ösz­­tözésre az átlagbérkeretet, ami a dolgozók életszínvonalát hi­vatott növelni, természetesen abban az arányban, ahogy a munka termelékenysége és a vállalati nyereség emelkedik. Másik forrás a létszámmeg­takarításból eredő bérmegtaka­rítás, amelynek 50 százalékát lehet a jól dolgozók között prémiumként kiosztani. Alap­elvként kell azonban leszögez­ni, hogy csakis azok kaphat­nak belőle, akik egy meghatá­rozott célfeladat érdekében többletmunkát végeztek. Pél­dául, ha valamelyik brigád vállalja, hogy egy vagy több taggal csökkenti a munkacsa­pat létszámát és oldja meg a ráháruló feladatot. Vagyis azok részesüljenek a jutalomban, akiknek jobb munkája lehető­vé tette a­­lkalmazható bérmegtakarítást, ez az anyagi ösztönző az adminisztratív dol­gozók körében is. Mindkét anyagi ösztönző alkalmazásánál a legfontosabb a célfeladat kitűzése. Jól élt a lehetőségekkel a Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vál­lalat Kecskeméti Telepe, a Ka­locsai Férfitömegcikkipari, Bajai és Kiskunhalasi Sütő­a ipari, a Bajai és a Dunavecsei Vegyesipari, a Vastömegcikkipari Kiskunhalasi Vállalat. T­ermészetesen az anyagi ösztönzőket a jövőben sem le­het egyedül üdvözítő csoda­szernek tekinteni. Továbbra is az első helyen a pártszerveze­tek, szakszervezetek, KISZ- szervezetek munkaversenyre mozgósító, lelkesítő, öntudatra nevelő tevékenysége áll. Raj­tuk múlik, hogy az érzelmek, amelyek a munkást az üzem­hez fűzik, a ,,miénk” tudata, minél jobban kifejlődjön ben­nük. N .O.

Next