Petőfi Népe, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-10 / 136. szám
st MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xxi. evf., 136. sz. Ára 60 fillér m«. jün. 10, fentek Felelős éberséggel Szafíréba illő eset történt az egyik termelőszövetkezet legutóbbi zárszámadó közgyűlésén: az elnök megtartotta a beszámolót, de nem ült le a helyére, hanem a zsebéből előhúzott egy-két teleírt papírlapot, valahonnan a gazdák sorából magához intette az ellenőrző bizottság elnökét, átadta neki az irkafirkát, azzal, hogy ismertesse a tagság előtt: az elmúlt évben a bizottság hogyan őrködött a gazdálkodás rendje felett. Meg kell vallani, számottevő még azoknak a közös gazdaságoknak a száma, ahol a fenti esethez hasonlóan formálissá halványodott az ellenőrzés, olyannyira, hogy még a bizottság elnökének a zárszámadási beszámolóját is a vezetőség készíti el. Ilyenkor mondjuk azt, hogy a bizottság „csak a papíron létezik”. Akad azért kivétel is, s ez a maga nemében nem kevésbé tanulságos. A lászlófalvi Alkotmány Tsz-ben például szintén a vezetőség készítette el az ellenőrzésről szóló beszámolót, s ennek megfelelően ugyancsak semmitmondó volt. Csakhogy amikor a közgyűlés során felszólalt az ellenőrzési bizottság elnöke, minden külön készülődés nélkül kiteregette azokat a hibákat, amelyeket előző évben a vezetés és a tagság elkövetett. Végeredményben tehát nem az a fontos, milyen a beszámoló — bár a tagság alapos tájékoztatása e tekintetben sem mellőzhető —, hanem az, hogy az ellenőrző bizottság ellátja-e azt a feladatot, amellyel végeredményben a tagság bízta meg. A feladatot, amit így foglalhatunk össze: védeni a közös vagyont, s megtenni mindent, ami a jó gazda gondosságától kitelik. S az ellenőrzéssel erre kell buzdítania a szövetkezet minden gazdáját, vezetőjét. * Egyre több az olyan szövetkezeti gazdaságok száma, ahol fenti követelményeknek mindinkább megfelel az ellenőrző bizottság. A gazdálkodás ellenőrei — érdekes, de jellemző módon — a gazdaságilag már megszilárdult tsz-ekben tárják fel inkább az önmagukban többnyire súlyosnak nem is nevezhető hibákat. E körülmény arra utal, hogy a szóban forgó szövetkezetek nem kis részben az ellenőrzés hatékonyságának köszönhetik megszilárdulásukat. Csak néhány megállapítás a bizottságoknak a legutóbbi zárszámadó közgyűléseken elhangzott beszámolóiból: a tiszakécskei Szabadság Tsz-ben nem ügyeltek eléggé az öntözőcsövekre, a bugaci Béke Tsz-ben évek óta improduktív a méhészet, az izsáki Aranyhomok Tsz nagy raktárában nincs elegendő polc. Nemrég pedig a nyárlőrinci Petőfi Tsz ellenőrző bizottsága végzett alapos vizsgálatot az üzemanyag felhasználásával kapcsolatban. Kitűnt, hogy a raktár nem zárható, a traktoros bármikor tankolhat, amennyit akar. Nem is mérik a kiadott üzemanyagot. A bizottság a helyzet sürgős megváltoztatására hívta fel a tsz-vezeték figyelmét. Nem rossz módszer, ha a bizottságok tervet készítenek az ellenőrzések lebonyolítására. A tiszakécskei Béke Tsz ellenőrző bizottsága például az év minden negyedére meghatározta feladatát Ilymódon az év folyamán az ellenőrzés a gazdálkodás minden ágazatára kiterjed. S ez a követendő gyakorlat. Mert így idejében fel tudnak készülni egy-egy vizsgálat szakszerű lebonyolítására, s ha szükséges, külső szakértőt is bevonhatnak az ellenőrzésbe. Pár hónappal ezelőtt a kecskeméti járás valamennyi községében, a Hazafias Népfront és az ügyészség kezdeményezésére, közösen beszélték meg a feladatokat az ellenőrző bizottságok elnökei és tagjai. Ez, a tapasztalatok szerint, igen hasznos volt. Az önképzés, a jó módszerek megismerése is segíti a gazdálkodás ellenőreit hogy szemük mind érzékenyebben fogja fel a rejtett, vagy az álcázott hibákat is, nem a bizalmatlanság, hanem a közösért való felelős éberség jegyében. H. D. A csarnok legmagasabb pontján Mintha a lenin városi toronyházakkal akarna versenyre kelni, olyan magasra tör a ZIM új melegüzemi csarnokának az olvasztóműje. Szép innen a kilátás, szívderítő nézni az új városrészt is. A munka azonban veszélyes, teljes figyelmet kíván. A kupola kéményét rögzítő acélvázat 27 méteres magasságban festi a Közúti Gépellátó Vállalat dolgozója. Mélyen alatta, a csarnokban is folyik a munka: szerelik az automata kádformázó berendezés j A-gépsorát. (Pásztor Zoltán felvétele.)1 Negyvenöt mázsa csöves kukorica, Homok/ 16 mázsa rozstermés holdanként termelőszövetkezetek szakembereinek tapasztalatcseréje Csütörtökön a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya és a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet növénytermesztési és talajerőgazdálkodási tapasztalatcserét rendezett. A tanácskozásra a megye különböző részéről jelen voltak a homokon gazdálkodó termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szakemberei. A résztvevőket dr. Bauer Ferenc, az intézet növénytermesztési osztályának vezetője fogadta. Helyszínen tekintették meg a szakemberek az intézet kísérleti parcelláit. A vendégek a gyakorlatban is tapasztalhatták, hogy megfelelő talajműveléssel, vetésforgóval jelentősen növelni lehet a termésátlagokat a lepelhomokon. Dr. Bauer Ferenc osztályvezető, valamint Mester László tudományos munkatárs már 1958. óta végeznek kísérleteket. Céljuk: kutatni a terméseredmények növelésének lehetőségeit a futóhomokon. A szerves anyagban szegény homoktalajok talajerő fenntartása főként csak zöld- és műtrágyákkal lehetséges, mivel istállótrágyában ez a vidék elég szegény, és ami van is, azt elsősorban a kertészetekben használják fel. A kutatók alkalmazzák az úgynevezett kecskeméti módszert, mely szerint a szöszösbükkönyös rozsnál és a somkórónál csak a tarló- és gyökérmaradványokat szántják le, a zöldtömeget szénaként értékesítik. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez esetben is számottevő terméseredmény-növekedés jelentkezik. Ezzel a módszerrel hasznosul a zöldtakarmány és jelentős talajerőjavulás is mutatkozik. A vetésforgó-kísérletek azt bizonyítják, hogy megfelelő agrotechnika és talajerőpótlás alkalmazásával homokon is lehet érni a 15—16 mázsás holedankénti rozstermést, olyan területeken is, ahol a szokványtermesztésben 4—5 mázsát takarítottak be. Kísérleteikben 45 mázsa csöves tengerit termesztettek holdanként, öntözés nélkül. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a bajai járásban alkalmazott sortrágyás kukoricavetést érdemes a homokterületeken is alkalmazni. Másodvetésként 137 mázsa silókukoricát takarítottak be holdanként, ami igazolja, hogy a silókukorica fővetésként való alkalmazása nem cél-Ha másodvetésként takarítják be, jobban kihasználják a talajt és számottevő zöldtakarmányt kapnak a gazdaságok. A vendégek megtekintették a takarmányhüvelyesek napraforgóval társított, zöldtakarmány céljára történő termesztésének kísérleteit. A kísérletben napraforgót kilenc takarmánya hüvelyessel próbálják ki már harmadik éve. Lényeges szempont itt, hogy melyik keverék révén lehet a homokon területegységenként nemcsak legtöbb szárazanyagot, hanem legnagyobb fehérje mennyiéget nyerni. A résztvevők a délutáni órákban értékelték a látottakat, elismeréssel nyilatkoztak a kísérletekről és megállapították: — Ezek azt bizonyítják, hogy azokon a homokterületeken, amelyeket nem hasznosítottunk a kertészeti termesztés céljára megfelelő eljárásokkal, számottevően növelni lehet a terméseredményeket. Kiss János miniszterhelyettes Kecskeméten Tegnap Kecskemétre látogatott Kiss János kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke kíséretében megtekintette a Zománcipari Művek Gyáregységében folyó építkezést és rövid eszmecserét folytatott az üzem vezetőivel. Megyei szakoktatási tanácskozás Eredményesebb mezőgazdasági szakképzést Rákóczi és a Kiskunság Termelőszövetkezettel együttesen megszervezték a tsz-közi szakoktatást — a résztvevők megismerkedtek ennek helyzetével, vívmányaikkal és gondjaikkal. húszévesnél fiatalabb szövetkezeti gazdák számaránya például az összeshez viszonyítva mindössze 2,2 százalék. Az elöregedés veszélye miatt különösen fontos a szakmai utánpótlásról való gondoskodás. A tíz termelőszövetkezet vezetőiből alakult kiskunfélegyházi mezőgazdasági értelmiségi szakkör tagjai alapos felvilágosító munkát végeztek a végzős általános iskolai tanulók közt a mezőgazdasági szakma megkedveltetésére. Felhasználták az agitációra a szülői értekezleteket, sőt az osztályfőnöki órákat is. Ennek eredményeként az előző évi 2—3-mal szemben a múlt tavaszon már csaknem hatvanan jelentkeztek mezőgazdasági tanulónak, s kötöttek a közös gazdaságokkal szerződést. Idén 47 gyümölcstermesztő és 21 baromfitenyésztő szakmunkástanuló adta be jelentkezését, a rajtuk kívül még jó néhánynak a jelentkezésére számítanak. Rövidesen zöldségtermesztő és szarvasmarhatenyésztő osztállyal is bővíteni kívánják a szakoktatás körét. A korábbi, elsősorban a szükséges létszámra irányuló törekvések helyett ma már egyre több lehetőség nyílik a tanulmányi eredményen alapuló, céltudatos válogatásra is. A tanácskozás részvevői ezután megtekintették a szakmunkástanulók számára a gazdaság központjában épülő szociális létesítményeket, s elbeszélgettek a fiatalokkal tanulmányaikról, terveikről. Délután élénk eszmecsere keretében vitatták meg a látottakat, majd Horváth Antal, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa foglalta össze a szemle és megbeszélés tapasztalatait. Magyar Ferenc oktatási főelőadó pedig az idei szakoktatás célkitűzéseit, feladatait ismertette. Ma, pénteken az 1965—1966. oktatási év tanulságait, eredményeit összegezik, s a szakoktatási előadók járásonként és városonként beszámolnak a mezőgazdasági képzésben megtett újabb lépésekről.k X. Az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának kezdeményezésére csütörtökön Kiskunfélegyházán , a járási és városi tanácsok vb szakoktatási előadóinak, valamint számos tömegszervezet képviselőinek részvételével — kétnapos szakoktatási tanácskozás és tapasztalatcsere kezdődött. Délelőtt a kiskunfélegyházi Bem József Tsz-ben — ahol a