Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
{ A IX. kongresszus szerdai tanácskozása Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szerda reggel 9 órakor folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. A délelőtti tanácskozást Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke nyitotta meg. Ezután Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Az államigazgatás fejlesztése a szocializmus teljes felépítésének szolgálatában Kállai Gyula felszólalása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A magyar kommunisták és a többi magyar hazafi önfeláldozó harcainak eredményeként sikerrel megoldottuk a szocialista forradalom két nagy szakaszának — a munkáshatalom megteremtésének és kiépítésének, továbbá a szocialista termelési viszonyok létrehozásának — történelmi feladatait. Most forradalmunk harmadik nagy szakaszában vagyunk, amelynek célja a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ezt tűzte népünk elé pártunk VIII. kongresszusa; ezen munkálkodtunk az elmúlt négy évben; jelenlegi kongresszusunknak is ez a fő jelszava. Társadalmunk döntő többsége magáénak vallja pártunknak a szocializmus teljes felépítésére irányuló célkitűzéseit és odaadóan munkálkodik megvalósításán. Ennek az egyetértésnek az alapján formálódik a legszélesebb körű nemzeti egység. A formálódó, erősödő szocialista nemzeti egység azonban nem jelenti azt, hogy az osztályharc már befejeződött hazánkban. Természetesen az osztályharc nálunk már nem a tőkések, a földesurak, a kulákok ellen folyik és nem utcai tüntetésekben, sztrájkokban nyilvánul meg, hanem abban, hogy milyen sikerrel vezeti és irányítja pártunk a legszélesebb tömegeket a szocializmus teljes felépítésére. Ennek megfelelően az osztályharc eszközei és módszerei is tovább változnak az adminisztratív és hatalmi eszközöktől és módszerektől gazdasági, ideológiai, szervezési és nevelési irányban. A szocialista nemzeti egység megszilárdításáért folytatott küzdelmünk szempontjából nagy fontossága van a Hazafias Népfront-mozgalomnak. Többször elmondtuk már, de kongresszusunkon ismét hangsúlyozni kívánom: Számunkra a népfront nem taktika, hanem politikánk szerves része, amelyet nélkülözhetetlennek tartunk az osztálynélküli társadalom megteremtéséért folytatott küzdelemben — mondotta Kállai Gyula, majd így folytatta: A szocializmus építése több párt együttműködésével is lehetséges. Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunk 1948 után megszűnt a többpártrendszer, s fejlődésünknek ugyancsak sajátos vonása volt az, hogy a többpártrendszer visszaállításához mindig a hazai és a nemzetközi reakció fűzte reményeit. Ezzel szemben dolgozó népünk nagy történelmi győzelmét, szocializmus alapjainak lerakását egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki! A tömegek odaadó, alkotó munkája és pártunk iránt megnyilvánuló mélységes bizalma igazolja, hogy népünk túlnyomó nagy többségében nincs semmiféle társadalmi vagy politikai igény más pártok létezésére! A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével fogja megvalósítani! A szocializmus alapjainak lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa. Megnövekedtek tehát a lehetőségek arra, hogy a szocializmus teljes felépítésének szakaszában a népfrontmozgalom még szélesebb körben, még eredményesebben tegyen eleget feladatainak városban és falun egyaránt. A Hazafias Népfront az utóbbi időben mind nagyobb fontosságú közjogi funkciót is betölt. A kormány összetételére, nagy jelentőségű törvények megalkotására pártunk Központi Bizottságával és népköztársaságunk Elnöki Tanácsával együtt tesz javaslatot az országgyűlésnek. A népfront közjogi feladatai különösen megnövekednek most, amikor az országgyűlési választások is egyéni választókerületekben történnek majd. A népfront-szerveknek nagy munkát kell végezniök a jelölőgyűlések megszervezésével és a választások lebonyolításában. Arra törekszünk, hogy a népfront még nagyobb mértékben járuljon hozzá szocialista államéletünk demokratizálódásához. A szocialista építésben elért eredmények és az erősödő szocialista nemzeti egység alapja az állam és az egyházak között kialakult viszonynak is. A Központi Bizottság beszámolója üdvözli és helyesli azt a párbeszédet, amely több nyugati országban most van kialakulóban katolikusok és kommunisták között. Ez a párbeszéd nálunk lényegében már befejeződött, s az együttműködés közös munkává érlelődött. A szocializmus építésének nagy munkájában a vallásos meggyőződésű emberek is becsülettel részt vesznek, mert alapvető érdekeik őket is a szocialista társadalomhoz fűzik, egyetértenek azokkal a célokkal, amelyeknek eléréséért a szocialista állam küzd. Két évtized tapasztalatai az egyházi vezetők többségét is elvezették ahhoz a felismeréshez, hogy az állam és az egyházak közötti együttműködés az egyetlen reális út. Az állam és a katolikus egyház között kialakult normális viszony hozta magával azt is, hogy államunk és a Vatikán megállapodást kötött. A Vatikán — történelme során először — de jure elismerte egy szocialista állam létét és a Magyar Népköztársaságban az állam és a katolikus egyház között kialakult viszonyt. A létrejött megállapodás népköztársaságunk nemzetközi sikere volt. Népünk egyre szilárduló nemzeti egysége nem jelenti azt, hogy hazánkban a szocializmusnak már nincsenek ellenségei. Vannak, sőt az utóbbi néhány évben valamelyest élénkült is a tevékenységük főként amiatt, mert úgy vélik, hogy a nemzetközi helyzet éleződése őket támogatja. De ezek ma már nem képeznek szervezett osztályerőt, csupán egyedekről, kis csoportocskákról van szó. Politikai muníciójuk vagy a hagyományos antikommunizmus kelléktárából kerül ki, vagy pedig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink, problémáink felnagyításából, elj torzításából áll. Ezek a csoportotok erős politikai és számos (Folytatás a 2. oldalon.) í >> y.'-'i Vv* ■/ * <*' $&§ M1w iliifc l Világ proletárjai, egyesüljetek ! eföfi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xxl évp., 2*3. sz. Ára 60 fillér «««. dec. u csütörtök (Tinié?! Kosipi ma érkezik Franciaországba PÁRIZS (MTI) i Koszigin szovjet miniszterelnök, aki ma érkezik hivatalos látogatásra Franciaországba, államfőnek kijáró fogadtatásban részesül: érkezésekor de Gaulle elnök fogadja az Orly-i repülőtéren és 101 ágyúlövés üdvözli. Koszigin miniszterelnök kilenc napig marad Franciaországban. A fővároson kívül három nagy vidéki városba: Toulouse-ba, Lyonba és Grenobleba látogat. Franciaországi tartózkodása idején több alkalommal is folytat megbeszélést de Gaulle elnökkel, aki már közvetlenül megérkezése után ebéden látja vendégül az Elysée-palotában és akivel a szovjet miniszterelnök látogatásának utolsó két napját is együtt fogja tölteni az elnök Rambouillet-i kastélyában. Koszigin látogatásának mind párizsi hivatalos körök, mind pedig a francia közvélemény nagy jelentőséget tulajdonít. De Gaulle elnök a múlt heti minisztertanácsokon külön is hangoztatta a látogatás fontosságát. Túlszárnyalják az évi tervet Rosszul kezdődött az év a Kecskeméti Ruhaipari Vállalatnál: első negyedévi tervét mindössze 86,8 százalékra teljesítette az üzem és — ezzel párhuzamosan — a vártnál gyengébben alakultak a termelés gazdaságosságát jelző mutatók is. Az üzem vezetősége a dolgozók plénuma előtt tárta fel a hibákat és ezen az őszinte hangú termelési tanácskozáson megszületett a közös elhatározás: „Az első félév végéig pótoljuk a lemaradást, december 31-ig pedig túl is szárnyaljuk az idei előirányzatot.” E vállalást rögzítették a pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny jegyzőkönyvében is. A minap felhívta telefonon szerkesztőségünket a vállalat igazgatója és örömmel újságolta, hogy a kollektíva állta a szavát: a pártkongresszus előtt végrehajtották az ez évre előirányzott 38 millió forint értékű termelési feladatot, sőt az export vonalán jelentős túlteljesítést is elérték. Arra a kérdésre, hogyan alakultak a munka gazdaságosságát jelző mutatók, egyetlen mondattal válaszolt az igazgató: — A nyereség túlteljesítésének az eredményeképpen körülbelül kétheti munkabérnek megfelelő részesedést oszthatunk. Mindehhez hadd fűzzük még hozzá, hogy szépen búcsúzott az üzem a helyi ipartól. Január 1-től kezdődően ugyanis már a Habselyem és Kötöttárugyár üzemeként folytatja munkáját. Reméljük, hogy az új gazdánál is ilyen jól „szolgál” majd. Nincs hóakadály a megyében Szórják a síkos utakat • Emberek, gépek az eltakarítási munkában Egy-két hetet késett ugyan, de így is azt mondhatjuk, hogy „menetrendszerűen” megérkezett az első hó. A megye területén szerdán reggelre és a délelőtt folyamán hat-tizenöt centiméter vastagságú hóréteg esett le. Ezzel egyidőben megkezdődött az eltakarítási munka. A Közúti Igazgatóság hószolgálatának tájékoztatása szerint megyénkben nincs hóakadály, az utak járhatók. Az igazgatóság emberei, gépei azonban dolgoznak: homokot szórnak a letaposott hótól síkossá vált utakra, több helyen pedig — tegnap délelőtt — gépi és vontatott hóekével folyt a munka. Míg a homokszórást 24 teherautóról végzik, a hő eltakarításában összesen 65 hóeke működött Kecskemét közre. belterületén megindult a munka tegnap regis gel hogy a legforgalmasabb utakról eltakarítsák a hóréteget. Kilenc szállít'ó'vízközi vontatók és teherautók segítségével hordják ki a havat a Külső körúton kívüli lapos területre. . Az eltakarítási munkában résztvevők száma jóval meghaladja a százat. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Közúti Főigazgatóságának szerda délelőtti jelentése szerint az országban négy megyében — Veszprém, Somogy, Baranya és Tolna — esett nagyobb mennyiségű hó, s ezekben a megyékben a hóréteg vastagsága meghaladja a húsz centimétert. Valamivel később kezdődött a havazás Győr- Sopron, Pest, Szolnok, Békés és Bács-Kiskun megyékben. A hóeltakarító gépek különösen Veszprém megyében dolgoznak nagy erővel. Egyelőre az országban sehol nincs hóakadály, s az időjárás további alakulásától függ, hogy milyen erők kell mozgósítani az utak takarítására. G. S