Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-01 / 27. szám

T Sfr«C5^.|lóg proletárjai, egyesüljetek! »iiuy |/ivi«iviijui| vyjvauijviuft fcAfóJGftc AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS­ A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM. 27. SZÁM Ara 60 fillér 1967. FEBRUÁR 1. SZERDA 02302614 a párt agrárpolitikája elősegíti a. ......fejlődését Négynapos konferencia kezdődött Kecskeméten Az MSZMP IX. kongresszusa határozatainak­, a gazdaság­­irányítás új rendszerének, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola ok­tató, nevelő és tudományos kutató munkájában történő alkalma­zása, valamint a távlati feladatok meghatározása céljából tan­székvezető egyetemi tanárok, docensek, a társadalmi szervek és egyéb szervezeti egységek vezetőinek részvételével Kecskeméten kedden délelőtt, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának székházában konferencia indult. A négynapos tanácskozáson kon­zultációval összekötött előadások hangzanak el, főként a mező­­gazdaságot, a párt agrárpolitikáját, valamint ideológiai és kultu­rális kérdéseket érintően. A konferencia keddi első nap­ján az MSZMP járási és városi, mezőgazdasággal foglalkozó tit­kárai is jelen voltak. Ott volt a tanácskozáson Oláh György, a megyei tanács vb-elnökhe­­lyettese, dr. Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet igazgatója. Dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Kozma Pál professzor, a Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola rektora tartott megnyitó beszédet. Elmondta: Pártunk IX. kongresszusa után különö­sen időszerű egy ilyen tanács­kozás, amikor számos, egész társadalmunkat érin­tő fontos változás történik. Ezután dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja tartott előadást a párt ag­rárpolitikai intézkedéseiről, amelyek a IX. kongresszus ha­tározataiban szerepelnek. Megállapította, hogy a mező­gazdasági termelés számotte­vően fejlődött az elmúlt eszten­dőkben. A mezőgazdaság át­szervezésével egyidőben sikerült megoldani a termelés növelését. Az egészséges fejlődést bizo­nyítja, hogy az elmúlt ötéves tervidőszak alatt a mezőgazda­­sági termelés 10 százalékkal nö­vekedett. Az egyes ágazatokon belül bizonyos eltérés tapasz­talható ugyan, de a fejlődés a mezőgazdaság összességét tekintve, egyen­letes. Ezt még akkor is megállapít­hatjuk, ha a mezőgazdaság nem teljesítette a második ötéves terv célkitűzéseit. Ez főként ab­ban keresendő, hogy a lehető­ségeket nem helyesen és alapo­san mérlegelve vettük figyelem­be. Bebizonyosodott, hogy a ter­melőszövetkezeti mozgalom, mint gazdálkodási forma be­vált. A parasztság a fejlődés során közelebb került a munká­sok élet- és munkaviszonyai­hoz, gondolkodásához, s ilyen formában is közelebb került a falu a városhoz. Bizonyos nyug­talanító jelenségek azonban vannak. Nem lenne helyes kép, ha csak az eredményekről a beszélnénk. Vannak ellentmon­dások a tagok és alkalmazottak, a földtulajdon és a földhaszná­lat kapcsán, ellentmondásokat szülnek a termelőszövetkezetek közötti gazdálkodási színvonal és jövedelemben különbségek. A következőkben Dimény elv­társ részletesen elemezte az említett ellent­mondások megoldásának le­hetőségeit. A párt IX. kongresszusának ha­tározatai éppen erre irányul­A harmadik ötéves tervben megyeszerte nagyarányú építke­zésekre kerül sor. A közel 10 milliárd forint értékű beruházás azonban — a tervezett fejlesz­tést figyelembe véve is — meg­haladja a megye építőipari vál­lalatainak kapacitását. A vár­ható építőipari igények kielégí­tésének megoldásáról tárgyalt tegnapi ülésén három napiren­di pont keretében, s négy elő­terjesztés alapján a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. Először az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat har­madik ötéves tervre való felké­szülését vitatták meg. A válla­lat igazgatójának beszámolója szerint 2,8 milliárd forint érté­kű építkezés kivitelezésére je­lentettek be náluk igényt, ám a tervezett fejlesztés alapján is csak 2 milliárd 25 millióra tud­nak vállalkozni. Ehhez is 1965- höz viszonyítva 1970-ig 26 ezer forinttal kell növelni az egy munkásra eső termelékenységet, hatszázzal több építőipari dol­gozót felvenni, hat százalékkal növelni a szakmunkások ará­nyát, s közel nyolcmillió forint értékű új építőipari gépet kell beszerezniök. A vállalat tovább kívánja fejleszteni (évente 1000 lakás építéséhez) a nagy blokkgyártást. Az üzemi csarnoképítkezések 90 százalékát előregyártott váz­­szerkezet felhasználásával vég­zik. Központi keverőtelepet lé­tesítenek évi 25 ezer köbméter beton előállítására, modul­barakk építéséhez előregyártott elemek gyártását pedig a je­lenlegi 90 ezerről 180 ezer négy­zetméterre növelik. A vállalat igazgatója többek között azt kérte, hogy a korszerű építke­­zésszervezés előfeltételeinek biztosítására, ahol lehetséges, egy helyen évi 300-500 lakás építésére alakítsanak ki lehető­séget. A vb arra hívta fel a vállalat vezetőinek figyelmét, hogy a többi építőipari vállala­nak. Többek között a már meg­jelent nyugdíjrendelet is ezt szolgálja. Szólt a termelőszövetkezeti kongresszus előkészületeiről, termelőszövetkezeti területi szö­­­vetségekről. Az előadás után számos kér­dés hangzott el, amelyekre Di­mény elvtárs válaszolt t­ Délután az Országos Szőlésze­Kutató Intézet kecskeméti Mathiász János telepét, majd a Duna—Tisza közi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézetet látogat­ták meg a konferencia részt­vevői. A tanácskozás szerdán folyta­tódik, tokkal építse ki az egymást se­gítő együttműködést A KISZÖV a szövetkezeti építőipar helyzetéről terjesztett elő beszámolót. Az előterjesztés szerint az építőipari tevékeny­séget folytató 36 szövetkezet 2500 lakást épít fel a harmadik ötéves tervben, ebből 1100 la­kást többszintes épületben. Ezután a vb a tanácsi építő­ipar feladatairól tárgyalt az építési, az ipari és a pénzügyi osztály előterjesztése alapján. Megállapította, hogy az építő­ipar fejlesztését hosszabb távla­tokra kell kidolgozni. A jelen­leg működő vállalatok­ és házi­lagos építőbrigádok mellett he­lyes létrehozni újabb mélyépítő és magasépítő vállalatot. Az új vállalatok létrehozásával kap­csolatos tervezetet a szakosztá­lyok még a tavasz folyamán terjesszék a vb elé. A házilagos építőbrigádokról a vb­ megállapította, hogy igen hasznos munkát végeztek az el­múlt években. Nemcsak kom­munális, hanem jelentős­­ ipari és mezőgazdasági létesítménye­ket is megvalósítottak. Az üze­mi sajátrezsis és a tanácsi há­zilagos építőbrigádokra a jövő­ben is szükség lesz. A nagyobb létesítmények építését azonban a lehetőleg a vállalatokra bízzák beruházók. Ahol azonban gazdaságosabb, gyorsabb a megvalósítás házilagos brigád­dal, ott továbbra is azzal dol­goztassanak. A vb úgy döntött, hogy négy előterjesztés alapján egy­­­séges határozatot kell kidolgoz­ni a megye építőipara minden szektorának fejlesztésére, ame­lyet képessé kell tenni a har­madik ötéves tervben rá váró feladatok megvalósítására. Gül a végrehajtó bizottság V a­megyei kórház egy részének át­a­költöztetésére hozott határoza­tot. Az erre vonatkozó döntést holnapi számunkban részletesen ismertetjük. N. o. Az építőipar fejlesztéséről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága ötven méter magas acélszer­kezet az or­szágút mellett, az intervízió mikrohullámú közvetítőállo­mása, Csávoly közelében. Mel­lesleg a község legmagasabb építménye ez a nemzetközi „láncszem”. Te­tején két para­bolatükör, egyik Pécs, az másik Szabad­a­ka felé állítva. Horváth At­tila, a pécsi tv­­közvetí­tőállo­más itteni meg­bízott vezetője ■— a csávolyi „toronyőr” — kezében a rá­diótelefonnal, a parabolák vég­ső beállítását irányítja. (Kép oldalt.) Sietős munka folyik itt, torony lábánál a meghúzódó gép­házban. A pos­ta, rádió és te­levízió műszaki igazgatóságá­nak szakembe­rei az átadás előtti utolsó próbákat, méréseket végzik. Lenti képünkön: Gyű­­rűsi Ferenc és Tóth Zoltán a rádiófrekvenciás szekrényeken el­lenőrző méréseket folytatnak Pécs és Csávoly „összehangolása” céljából. (Hatvani — Pásztor) Szovjet párt­munkás-k­ü­ldöttség látogatása megyénkben Tegnap délelőtt megyénkbe látogatott a nyolcadik napja ha­zánkban tartózkodó pártmunkás-küldöttség. szovjet A D. Raszulov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Tadzsikisztáni KP első titkára által vezetett öttagú delegációt Kecskeméten dr. Molnár Fri­gyes, a megyei pártbizottság első titkára és Borsodi György, a megyei pártbizottság titkára fogadta. Elsősorban a pártirányítás néhány kérdését, ezen belül a párt­gazdaság irányítását tanul­mányozó küldöttség tagjainak dr. Molnár Frigyes adott átfogó áttekintést a megye életéről, helyzetéről. A vendégek és­­ a vendéglátók egyaránt hangsú­lyozták a kölcsönös tapasztalat­szerző látogatások jelentőségét, hasznosságát. Tegnap délután a Városföldi Állami Gazdaságban gyűjtöttek tapasztalatokat a delegáció tag­jai, ma pedig a bajai járási pártbizottságon tanulmányozzák a pártszervezeteknek a gazdasá­gi feladatok megoldásában be­töltött szerepet.

Next