Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-01 / 127. szám
Messzebb látni — Mi már elültettük ezeket a szőlőket — mondta egy idős tsz-elnök —, de nem tudjuk, ki műveli majd meg őket, mert a fiatalok nem jönnek. Igen, a mezőgazdaság elnéptelenedéséről sokan panaszkodnak. De a probléma egyáltalán nem ilyen egyszerű. Számos példát tudnánk mondani arra, hogy már „visszafelé is áramlik” a fiatalság a faluba, a termelőszövetkezetbe. Az utóbbi években igen sok szó esik erről. Nem véletlen, hogy a felsőbb szervek szorgalmazzák a mezőgazdasági szakmunkásképzést, szakmacsoportokat állítottak fel, elkészítették a képzés tantervét. Ezekben néha túlzott követelményeket támasztottak, s olyan ismereteiket szándékoztak adni, amikre a közeljövőben valóban nem lesz szükségük a mezőgazdaságban dolgozóknak. „Lenn” azonban, a termelőszövetkezetekben, a fiatalok és a szülők körében, sőt még az állami gazdaságokban is aligalig talált megértésre a felsőbb szerveknek ez a törekvése. Vannak ugyan jó példák szép számmal, különösen a bajai járás és Kiskunfélegyháza termelőszövetkezeteit illeti dicséret. De sok helyen bizony ugyanúgy gondolkoznak erről, mint azelőtt. Némi túlzással így: A kapanyélhez nem kell iskola. Való igaz, sok még a kézi munka a mezőgazdaságban, a gépesítés még jó ideig nem lesz képes egészen kiszorítani. De annyi bizonyos, hogy a mai nemzedék meg fogja érni a gépesítés, kemizálás olyan fokát, ahol legalábbis a nehéz fizikai munka végképp eltűnik. S addig is, ahogyan szaporodnak a gépek, ahogyan egyre több műtrágyát, vegyszert kap a mezőgazdaság, ahogyan egyre újabb módszerek honosodnak meg, s valóban a tudomány mindinkább termelőerővé válik — úgy nőnek az igények képzettség, hozzáértés tekintetében a mezőgazdasági dolgozókkal szemben. Hogy egészen közismert példát mondjunk: az állattenyésztésben a nyolcórás munkaidő bevezetésének, a kettős műszak megszervezésének is alapvető feltétele a gépesítés. De ma még hiába szerezné be sok gazdaság a gépi berendezéseket, ha nincs elég hozzáértő szakembere. Ezért a mezőgazdasági szakmunkásképzéssel akkor is törődni kell, ha az idén, vagy jövőre még nincs kilátásban számukra megfelelő munka a gazdaságban. A szakmunkásképzés némiképp előtte kell járjon a pillanatnyi szükségleteknek. Csakis így használható ki késedelem nélkül majd annak idején a költséges berendezés, az új termelési eljárásokra való átállás, a tudomány eredményeinek, a korszerű gazdálkodás módszereinek bevezetése. Ahol ezt nem látják be, csalódni fognak a gépesítésben is és legfőképpen felesleges veszteségeket okoznak maguknak. Az iskolaév végével még itt a lehetőség, hogy a pályaválasztási felhívás során elkövetett mulasztásokat pótolják a mezőgazdasági nagyüzemek. A nyolc és fél ezer Bács megyei végzős nyolcadik osztályos közül csaknem kétezer nem jelentkezett továbbtanulásra. Közülük még lehet válogatni. Néhány százan lesznek azok is, akik középiskolába, vagy ipari szakmára nem juthattak be. Megfelelő felvilágosítás, a mezőgazdasági szakmák megismerése után jónéhányuk bizonyára szívesen szerződik a közös gazdaságokba. A legfontosabb természetesen, hogy maguk a gazdaságok ismerjék fel a szakmunkásképzés jelentőségét, kezdeményezzenek, mérjék fel leendő szükségleteiket és ne sajnáljanak szerény anyagi áldozatot hozni már más a jövőjükért. M. hi Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA r xxn. evf., 127. sz. Ara 60 fillér 1%7. június 1, csütörtök Az EAK-Jordániai védelmi egyezmény háttere Miért utazik Mohieddin Damaszkuszba? KAIRÓ (MTI) Az Al Ahram szerdai számának jelentése szerint a jordániai—egyiptomi védelmi egyezmény váratlan megkötését üzenetváltás előzte meg Husszein király és Nasszer elnök között. Az üzenetváltás nyomán kitűnt, hogy a két fél számos pontban egyetért, így került sor a jordániai—egyiptomi védelmi egyezmény megkötésére, valamint az Aref iraki elnökkel folytatott megbeszélésre. Az AFP kommentárja rámutat, hogy Husszein király „drámai helyzetet fordított a maga javára”. Jordánia, amely teljesen el volt szigetelve a közelkeleti válság fejleményei során, visszanyerte helyét az arab frontban. Ha az EAK elnöke nem lett volna hajlandó fogadni Husszeint — írja a francia hírügynökség —, a jordán trón összeomlott volna. Az EAK a közelmúltban is több ízben bírálta Jordánia és Szaúd-Arábia politikáját. Sukeiri, a palesztinai felszabadítási szervezet vezetője már régebben szakított Husszein királlyal. A keddi egyezmény után Husszein király Sukeirivel együtt tért vissza Jordániába. Husszein jordániai király keddi kairói villámlátogatásának eredményei örömmel töltötték el mind az EAK, mind Jordánia népét. Délután fél ötkor írták alá a védelmi egyezményt. Ez alkalomból Nasszer és Husszein beszédet mondott. A király kijelentette, hogy ettől a naptól fogva az arab nemzet egy emberként száll szembe a kihívással. Husszeint és Sukeirit Ammanban ujjongó tömeg fogadta. A király hazaérkezését követően a jordán vezérkari főnök felhívást bocsátott ki, amely szerint minden 1940 után született állampolgárnak jelentkeznie kell a sorozó irodáknál. Ez egyértelmű az általános mozgósítással. Az Al Ahram jelentése szerint Mohieddin, az EAK alelnöke, a népi ellenálló erők újonnan kinevezett parancsnoka szerdán Bagdadba utazott, s onnan Damaszkuszba repül. A Reuter azt írja: Lehetséges, hogy Mohieddin kísérletet tesz majd a Szíriai—jordániai konfliktus elsimítására. A damaszkuszi rádió kedden nem tett említést a jordániai—egyiptomi védelmi szerződésről. Makhosz Szíriai külügyminiszter, aki hétfőn Atasszi elnökkel együtt Moszkvában tárgyalt, szerdán reggel repülőgépen Párizsba utazott. Rabati jelentés szerint II. Hasszán marokkói király ked(Folytatás a 2. oldalon.) Kényelmes, divatos, új modellek Alföldi cipő öt kontinensen Az iparág szakembereinek és a belkereskedelemnek tegnap délelőtt képviselőimutatták be az Alföldi Cipőgyár kecskeméti központjában az üzem ez évi tavaszi-nyári-őszi kollekcióját. (A prémes hócipők és csizmák tervezése most folyik.) A bemutatón az Alföldi Cipőgyár részéről Hegedűs Menyhért igazgató, Lengyel Ferenc, a kiskunfélegyházi, Sebi András, a tatai üzemegység vezetője, Szorga István főmérnök, valamint az üzemek osztályvezetői, mérnökei voltak jelen, a belkereskedelem részéről Fogas István, a Délmagyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője és Dézsi István, a kecskeméti lerakat vezetője. A kiállított 52 pár cipőt Lukács László tervezte, kettő kivételével valamennyi új modell. Különösen a gyár termelésének jelentősebb részét képező gyermekcipőkön sikerült kitűnően a kényelmi, egészségügyi és esztétikai igények együttes kielégítése. Különlegességnek számítanak a nyitott, szellős, de a bokát szilárdan tartó nyári cipők és a vörös lakkdíszítésű fehér és fekete tipegők. A női és férfi cipők is könnyűk, kényelmesek. A százforintos disznóbőr „aratószandáltól” kezdve a tetszetős divatcikkekig minden típus megtalálható köztük. Jó néhány újítást és technológiai módosítást is megvalósítottak az új termékeken. Közülük minden bizonnyal a talpbélés alá simuló puha, rugalmas labelbetétnek örülnek legjobban a vásárlók. Fogas István elismeréssel nyilatkozott az új modellekről és elmondta, hogy júliusban többi cipőgyár készítményeivel a együtt Budapestre, a Divatcsarnok Lotz-termében megnyíló piackutató kiállításra küldik az Alföldi-cipőket. A kiállítás több nagyvároson is végigvándorol. A fogyasztók véleményéről szavazólapokon tájékozódnak ennek alapján nyújtják be és gyárakhoz a sorozatmegrendeléseket. Az Alföldi Cipőgyár három üzemegysége 1 millió 800 ezer pár cipőt készít az idén. Termelésük 18 százaléka exportra kerül, összesen mintegy 20 országba szállítanak. Többek közt Szovjetunióba, Svédországba, Kanadába, Líbiába, Mongóliába, Ausztráliába. Az Alföldi-cipők tehát mind az öt földrész útjait tapossák. (sz) Nyáreleji cipőszemle Szakmai cipővizit. (A kép bal szélén Hegedűs Menyhért igazgató, középen Fogas István, a nagykereskedelem képviselője.) ABC-áruház a Leninvárosban Szerdán délután fél háromra, a szőkébb szakmai bemutató kezdetére, az utolsó simítások is befejeződtek a kecskeméti leninvárosi ABC-áruházban. A megyeszékhely legmodernebb lakónegyedének új üzlete — mint ahogy már erről szerdai lapszámunkban hírt adtunk —, ma reggel fél hétkor nyílik meg a vásárlóközönség előtt, s naponként fél héttől este nyolc óráig várja a vevőket. A létesítmény építési és berendezési költsége megközelíti a 4,5 millió forintot. A polcokon, a raktárakban körülbelül 1500 féle különböző árucikk — mintegy másfél millió forint értékben —, képezi az „induló” készletet. A hagyományos bolti élelmiszerek mellett hidegkonyhai készítményeket, rövid- és divatáru, műanyag-, üveg-, porcelán-, edény-, játék-, sport és faárucikkeket is lehet kapni a megyeszékhely legkorszerűbb ABC-áruházában. (Kovács János felvétele.) Budapesten tanácskozik a KGST mezőgazdasági állandó bizottsága Szerdán a Gellért szálló különtermében megkezdődött a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának 23. ülésszaka, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Mongólia, Lengyelország, NDK, Románia, és a Szovjetunió küldöttségein kívül megfigyelőként a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselői is részt vesznek. A tanácskozást Szjulemezov, a bolgár küldöttség vezetője, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke nyitotta meg, majd Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány és a KGST végrehajtó bizottsága nevében köszöntötte a küldötteket.