Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-19 / 299. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA * xxn. evf., 299. sz. Ara 60 fillér nd. dec- 19, kedd Megnyitották a téli tárlatot Immár harmadízben került megrendezésre a megyénk képzőművészetét bemutató megyei képzőművészeti tárlat a Kecskeméti Katona József Múzeum kiállítási termeiben. A vasárnap délelőtti ünnepélyes megnyitón megjelent Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Bodor Jenő, a megyei pártbizottság munkatársa, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára, továbbá a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Kádasi László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Nagy vonalakban elemezte a mostani tárlaton látható anyagot: örvendetes, hogy múlt kiállításokhoz képest mind a mennyiségi, mind minőségi téren előrehaladás tapasztalható. Alkotó művészeink bátrabban nyúlnak a témákhoz és tematikai téren is bővült a választék. Az ünnepi beszéd után a nagy számban megjelent érdeklődők megtekintették a kiállítást amelyet dr. Telepy Katalin művészettörténész rendezett. A délelőtti órákban a Hazafias Népfront székházában hirdették ki a megyei tanács képzőművészeti pályázatának eredményét és egyben kiosztották a díjakat. Első díjat kapott Esti tanulás című képével Noel G. Gábor festőművész. Weintrager Adolf Vaskúti utca című képével a második díjat érdemelte ki. Különdíjat kapott Goór Imre, Marostordai Anna és Palkó József. Kádasi László megnyitó beszédét mondja. Bontakoztassuk ki a dolgozók alkotó kezdeményezését Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Tegnap a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa ülést tartott, amelyen részt vett Buda Gábor, a megyei tanács vbelnökhelyettese is. A tanácskozást Mohai Ede, az SZMT elnöke nyitotta meg, majd Szabó Lajos, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára terjesztette elő a megye szakszervezeteinek közvetlen és távlati feladatairól szóló referátumot Feladatunk a szocialista tudat fejlesztése Az előadó bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformjának előkészületei az MSZMP IX. kongresszusának és a Központi Bizottság határozatainak megfelelően befejeződtek. Ma már mindenki előtt ismert, hogy az új gazdasági mechanizmusra való áttérés nagy horderejű politikai feladat, bevezetése alapvetően fontos társadalmi érdek, ami egybeesik az egyes csoportok és dolgozók személyi érdekeivel is. Szakszervezeteink történelmi feladata, hogy a szocializmus építésében — különösen annak döntő szakaszaiban még fokozottabban segítsék — párt célkitűzéseinek megvalósítását — mondta többek között Szabó elvtárs. — Ilyen helyzet állt elő most is. A párt Központi Bizottságának 1966. májusi ülése óta — amikor állást foglalt a gazdaságirányítási rendszer reformja mellett —, több mint másfél év telt el és állt rendelkezésünkre a felkészüléshez. Megyénk szakszervezetei több mint 13 ezer aktivistát képeztek ki, akik hosszabbrövidebb tanfolyamok keretében ismerték meg a reformmal összefüggő elvi és politikai kérdéseket. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés átmeneti időszakában — s a továbbiakban is — igen fontos feladat hárul a szakszervezeti aktivistákra a nevelő munka területén. Az előrehaladás döntő feltétele, hogy a termelés gyorsabban nőjön, mint a fogyasztás. Különös gondot kell fordítani a termelés hatékonyságának fejlesztésére. A termelés ugyanis növekedhet oly módon is, hogy hatékonysága nem fejlődik. Azt a jelszót tehát, amelyet az ötvenes években így fogalmaztunk meg, hogy „Termeljünk többet, jobban élünk”, oly módon kell módosítanunk, hogy: „Termeljünk hatékonyabban, hogy jobban éljünk!’’ Szakszervezeti munkánkban az 1968. évi terv célkitűzéseivel összhangban az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatos feladatok segítését kell előtérbe állítani. Meg kell értetnünk a dolgozókkal, hogy a reform az egész társadalom további felemelkedését szolgálja és megvalósítása egybeesik minden dolgozó személyes érdekével. Határozottan fel kell lépnünk a helyi érdekek túlhajtása, az esetleges vállalati spekuláció, a jogtalan haszonszerzésre irányuló törekvésekkel szemben. A gazdasági mechanizmus reformja jó talaj a szocialista tudat továbbfejlesztéséhez. Ugyanakkor a párt politikájának eltorzítása hozza a szocialista tudat akadómagasabb szintű kibontakozását. Ezért a jövőben még határozottabban fel kell lépni a kispolgári, önző szemléletmóddal szemben. Új formákkal gazdagodott a munkaverseny A harmadik ötéves terv jövő évi feladatainak sikeres teljesítése lehetővé teszi, hogy az egy főre eső reáljövedelem 3—4 százalékkal, illetve az egy keresőre jutó reálbér másfél-két százalékkal növekedjék. Ennek alapján az ötéves terv első három évében elérjük a reáljövő(Folytatás a 3. oldalon.) Szabó Lajos elvtárs beszámolóját tartja. „Legyen méltó nagy névadój óhoz !" Kodály Zoltán nevét vette fel a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium Kecskemét nagy fiának, Konács művelődésügyi osztályának dály Zoltánnak 85. születésnapja alkalmából háromnapos ünnepségsorozaton emlékezik a szülőváros. A megemlékezések a közül minden bizonnyal az volt legbensőségesebb, amelyet hétfőn délben rendeztek a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskolában és Gimnáziumban. Az intézet feldíszített előcsarnokában — filmesek és televíziósok reflektorfényében — gyülekeztek a vendégek. Megjelent az ünnepségen Lugossy Jenő, a művelődésügyi miniszter helyettese, Vásárhelyi Zoltán Kossuth-díjas zenepedagógus, Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának megbízott vezetője, Erdélyi Ignác, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára, Újvári Lajos, városi tanács vb-elnökhelyettese, valamint az iskolai zeneoktatás számos képviselője és a társadalmi, tömegszervezetek vezetői, munkatársai. Rész lett az ünnepségen Kodály Zoltán özvegye is. Az intézet összesített énekkarának bevezetője után Krajcsovszky József, a városi favezetője kérte a miniszterelnökhelyettest: engedélyezze, hogy az iskola felvegye Kodály Zoltán nevét. Lugossy Jenő miniszterhelyettes mondott ezután ünnepi beszédet. Méltatta Kodály Zoltánnak az egész világon elismert művészi és zenepedagógiai munkásságát, majd arról beszélt, hogy a nagy művész és pedagógus elképzelése: „a zene mindenkié”, csak a szocialista társadalomban valósulhat meg maradéktalanul. Pártunk és kormányunk gondoskodik róla, hogy ebből a hagyatékból élő valóság legyen. Száz ének-zenei iskolában évente 85 ezer órában tanítanak ma zenét. Amikor a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium felveszi Kodály Zoltán nevét, az iskola nevelőtestülete és a tanulóifjúság vessen számot azzal, hogy a név kötelez. Az intézet, amely mindig nagyon közel állt Kodály Zoltán szívéhez, legyen méltó a nagy névadóhoz! — mondotta a miniszterhelyettes. Nemesszeghy Lajosné, a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium igazgatója mondott ezután köszönetét, majd az ünnepség kegyeletes pillanata következett: magnetofonszalagról felhangzott Kodály Zoltán beszédének egy részlete, amelyet az iskola új épületének felavatásakor mondott. B. J.: Vasárnap délután Szabadszálláson két nagysikerű hangversenyt rendeztek Kodály Zoltán születésének 85. évfordulója alkalmából, ső A Kodály-ünnepségsorozat eleseményeként szobaton avatták fel a kecskeméti nagyállomás épületének falán elegyezett eméktáblt. Ezen a helyen állott az az épület, amelynek egyik szolgálati s’ksában születet Korá’y Zoltán. Képüükön: Reile Géza, a kecskeméti városi tanács vb elnöke felavatja az emléktáblát.