Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-17 / 218. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxm. évf. 218. szám 1968. szeptember 17. KEDD Árat 80 fillér Színpompás záróünnepséggel ért véget a Szüret az Aranyhomokon S eseménysorozata Vasárnapra esőt jelzett a meteorológia, s érthető, hogy nemcsak a Szüret az Aranyhomokon rendezői, hanem azok a tíz- és tízezrek is, akik a kiállítást akarták megtekinteni és a záróünnepségben gyönyörködni, aggodalmasan kémlelték az eget. Az időjárás azonban olyan kellemes volt, mintha csak megrendelték volna. Ezen a napon Bács-Kiskun megye székhelyére látogatott Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, megyénk országgyűlési képviselője, akit dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára, Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára, Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke fogadott. Kecskemétre érkezett Franz West, az Osztrák Kommunista Párt lapja, a Volksstimme főszerkesztője, Gosztonyi János, az MSZMP Központi Bizottsága tagja társaságában, akiket Pozsgay Imre, a megyei pártbizottság titkára fogadott Eljött dr. Jókai Lóránd, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Kálazi József vezérőrnagy, hadseregparancsnok, akiket Buda Gábor, a megyei tanács vbelnökhelyettese kalauzolt. A vendégek megtekintették az élelmiszergazdasági és ipari kiállítást Nyers Rezső a megye és a város vezetőinek társaságában először a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet pavilonjánál időzött. Kása Antal tsz-elnök régi ismerősként üdvözölte, hiszen Nyers elvtárs már vett részt a szövetkezet egyik zárszámadó közgyűlésén. Nyers Rezső megtekintette a kecskeméti Béke, a Vörös Csillag, a lajosmizsei Kossuth Termelőszövetkezet pavilonjait is, s elismerően nyilatkozott a kiállított termékekről. Hosszan időzött az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kiállításánál, s Szegedi Sándortól, az intézet Mathiász János telepének vezetőjétől a legújabb kutatások eredményeiről érdeklődött Konzervgyár A Kecskeméti csarnokában elismerően nyilatkozott paradicsom ivóléről, amellyel megkínálták. Ezután a vendégek Sziéktói Stadionba mentek, a ahol 22 ezer ember gyűlt össze, hogy megtekintse a Szüret az Aranyhomokon záróünnepségét A lelátókon foglaltak helyet a metisztelt ünneplő közönség! Immár hagyománnyá vált, hogy kétévenként, a szüret kezdete alkalmából ünnepségsorozat keretében seregszemlét tartunk megyénk mezőgazdasági, ipari és általános fejlődése felett Megyénk és mintegy szimbólumaként székhelye Kecskemét méltán lett világhírűvé a síró homokon generációk szívós munkájával kialakított szőlő, gyümölcs és kertészeti kultúrájával — mondta bevezetőjében Varga elvtárs. — A mostani ünnepségsorozatnak az ad különös jelentőséget — folytatta szónok —, hogy a város a alapításának 600 éves évfordulóját ünnepeljük. A tudományos, kulturális rendezvények idei sorozatából különösen a jelenlegit lehet kiemelni, amely elsősorban Kecskemét helyzetéről ad képet, város de ugyanakkor reprezentálja a megye városainak, falvainak gazdasági és kulturális fejlődését is. Ezután a szónok köszöntötte a megye lakosságát, az ünnepségsorozat résztvevőit, az összesereglett népi táncosokat, népművészeket, a lovasbemutatók szereplőit. Rámutatott, hogy a kiállításon és a záróünnepségen termelési gyeszékhelyen tartózkodó angol, nyugatnémet és finn turistacsoportok. Kecskemétre látogatott erre az alkalomra a finn televízió stábja. Itt voltak a brémai rádió munkatársai és francia filmriporterek. Három órakor megszólaltak a harsonák, amellyel a hódmezővásárhelyi honvédzenekar köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően Fehér Sándor, a városi tanács vb-elnökhelyettese megnyitotta a záróünnepséget, majd dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke mondott ünnepi beszédet. eredményeivel és kultúrájával a megye legészakibb falujától a legdélibbre fekvőkig részt vesz szinte valamennyi város és község. Az előadó vázolta a felszabadulás előtti elmaradottságot, majd azt a nagyarányú méltatta fejlődést, amely a mezőgazdaságban és az iparban végbe ment. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a homok hasznosítására tudományosan megalapozott programot dolgoztak ki, amelynek keretében 53 ezer hold nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvényt telepítettek. Ennek jelentős része már termőre fordult. E nagyarányú telepítést a parasztságunk áldozatvállalása mellett államunk 1 milliárd forinttal támogatta — mutatott rá Varga elvtárs. A megyei pártbizottság útmutatása mellett jelentős ipari bázisok jöttek létre a megye öt városában és 12 nagyközségében. Ezzel lényegében megoldottuk a foglalkoztatottsági problémák jórészét. A textil-, bútor-, vasstömegcikkipar, valamint elektromos és szerszámgépipar mellett megteremtettük a műanyagfeldolgozás alapjait. Az iparosítás átalakította a megye társadalmi szerkezetét, a kereső családok csaknem fele ma már bérből és fizetésből él. Elemezve a megye településeinek kommunális fejlődését elmondotta: — Valamennyi községünket villamosítottuk már, s 1973- ra befejezzük közműves vízhálózatuk kiépítését is. A megyeszékhely fejlődésével foglalkozva hangoztatta, hogy Kecskeméten a hagyományos élelmiszeripar mellett a korszerű üzemek egész sora létesült. Tíz év alatt — 1960 és 1970 között — a városban hétezer lakás épül, megkezdték a vezetékes földgázhálózat kiépítését, új felsőfokú középiskolákkal, oktatási intézményekkel, s az idén az ország legkorszerűbb fedett uszodájával gazdagodott a megyeszékhely. — Megyénk dolgozói nevében ezúton is köszönetet mondunk a pártnak és kormánynak azért a nagyarányú segítségért, amellyel elősegítette megyénk ipari és mezőgazdasági fejlődését. Köszönetet mondok a megye lakosságának, amely alkotó módon vette ki a részét a célkitűzések megvalósításából. Elismerésünket fejezzük ki Kecskemét város párt-, tanácsi és társadalmi tetőinek, szervezeteinek, dea város valamennyi dolgozójának, akik szíves-lélekkel dolgoztak a megyeszékhely fejlesztésén, a jelenlegi ünnepségsorozat megszervezésén. E gondolatok jegyében nyitom meg az 1968. évi szüreti napok záróünnepségét. A beszéd után a budapesti lovasiskolások szólaltatták meg fanfárjaikat,, majd megkezdődött megyénk népi együtteseinek felvonulása. A menet élén haladt Andrásné Pirisi Julis és Szappanos Lukács népművész, mindketten a Népművészet mestere kitüntetés tulajdonosai, őket 19 népi együttes követte. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Varga Jenő beszéde Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke beszédét mondja. Szüreti tánc. Nyers Rezső elvtársat paradicsomivólével kínálják a Kecskeméti Konzervgyár pavilonjában. Krím területi pártküldöttség érkezett a megyébe Ismét kedves vendégeket köszönthetünk: a szovjetunióbeli Krím terület és Bács-Kiskun megye között kialakult, immár hagyományos testvéri kapcsolatok ápolása, továbbfejlesztése jegyében öttagú pártdelegáció érkezett tegnap Kecskemétre. Az SZKP Krím Területi Bizottságának másodtitkára, Alekszej N- Makusin elvtárs által vezetett küldöttséget — melynek tagjai: Nikolaj K. Szerdjuk, a területi tanács mezőgazdasági osztályvezetője, Georgia A. Glazkov, a krasznoperekopi járási pártbizottság első titkára, Anna G. Kusnarjova, a Szevasztopol Szovhoz igazgatója és Valentin I. Cserkasz, a nizsnegorszki járásbeli Krupszkaja Kolhoz elnöke , Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Délután a megyei pártbizottságon dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket. A fogadáson jelen voltak Erdősi József, Pozsgay Imre és dr. Horváth István, a megyei pártbizottság titkárai, valamint Buda Gábor, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Molnár elvtárs szívélyes szavakkal üdvözölte a küldöttség tagjait, akiknek nevében Alekszej N. Makusin mondott köszönetet a fogadtatásért. Felhasználva egyben az alkalmat, számos üzenetet tolmácsolt. Mint mondotta, küldöttségük alig győzte jegyezni azt a sok forró, testvéri üdvözletet, melynek átadását a Krím terület és külön SzimferopKÜ párt- és tanácsi vezetői, valamint a már megyénkben járt küldöttségek tagjai rájuk bíztak. Ezt követően Erdősi József tájékoztatta a vendégeket a megye helyzetéről, törekvéseiről és gondjairól. Ennek kapcsán nagyon őszinte, közvetlen hangulatú baráti eszmecsere alakult ki. A delegáció tagjai — érdeklődésüknek megfelelően — főként a mezőgazdasági üzemek helyzete, s az ott folyó pártmunkával kapcsolatban tettek fel számos kérdést. A fogadás után a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti telepére látogatott el a delegáció.