Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B­Á­C­S - K­I­S­K­U­N M­E­G­Y­EI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxiv. évf. 354. szám Ara: 90 fillér 1969. november 1. szombat Kecskemét történetének arany betűs n­ra Ünnepi díszbe öltözött tegnap Kecskemét. A háza­kon vörös és nemzetiszínű lobogókat lengetett az őszi szél és simogatott a felhők közül elő-előbukkanó nap­sütés. Nagy-fontősé#ő-ese­ményre, a város történeté­be aranybetűkkel vésett napra, a negyedszázaddal ezelőtti felszabadulására emlékezett a megyeszékhely lakossága. A szabadságun­kért vérüket, életüket ál­dozó szovjet hősök emlé­kének tisztelegve, s ugyan­akkor jogos elégedettséggel visszapillantva a negyed­század alatt megtett útra, s erőnk, akaratunk tudatában a még szebb, s méginkább kiteljesedő jövő iránti ren­díthetetlen hittel, bizako­dással. Délelőtt a Városi mozit népesítette be az ünneplő közönség, Kecskemét vezető testületeinek: az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, a Plazafias Népfront és a KISZ városi bizottsága együttes ünnepi ülésére jöt­tek össze a megyeszékhely lakosságának képviselői. Ősz és deresedő hajú meg­­lettebb korúak, akik cselek­vő részesei voltak a fel­­szabadulást követő új élet elindításának; fiatalabbak, akiket a felnőtté válás kü­szöbén ért a szabadság haj­nala, s azóta derekasan for­gatják a szerszámot az új élet építésén; és még ifjab­bak, akik azokban a törté­nelmi napokban tanulták az első lépéseket, az első szavakat, s ma már az őket megelőző generációkkal vállvetve munkálkodnak a szocializmus építésén. A magyar és szovjet him­nusz hangjaival tíz órakor kezdődött el az ünnepi ülés. Majd Major Pál színmű­vész tolmácsolásában Ju­hász Ferenc: A szegényso­ron című műve, s az óvó­nőképző intézet énekkará­nak műsora mélyítette az esemény hangulatát. Ezután Reile Géza, a vá­rosi tanács vb-elnöke meg­nyitotta az ünnepi ülést, tisztelettel köszöntve a ju­biláló város lakosságát, az ülés résztvevőit. Külön is üdvözölte az helyet foglaló elnökségben z sőt, az MSZMP Nyers Re­Politikai Bizottságának tagját, Központi Bizottság titkárát, a Kecskemét országgyűlési képviselőjét, dr. Frigyest, az MSZMP Molnár Köz­ponti Bizottságának tagját, a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnökét, or­szággyűlési képviselőt, N. Szikacsov elvtársat, a Szov­jetunió magyarországi nagy­­követségének tanácsosát, K. Sz. Ponomarjev gárda-ve­zérőrnagyot, a megyénkben ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok parancs­nokát, Buda Gábort, a me­gyei pártbizottság titkárát, dr. Varga Jenő országgyű­lési képviselőt, a megyei tanács vb-elnökét, Kállai Árpádné országgyűlési kép­viselőt, s Kecskemét párt-, állami és társadalmi szer­veinek korábbi vezetőit, akik ugyancsak eljöttek az ünnepi ülésre. A Szovjetunió elleni há­borúba hajtott magyar nép legjobbjai hazafias köteles­ségüknek tettek eleget, ami­kor életveszélyt vállalva szervezték és vezettek magyar ellenállást a fasiz­­­mus és a háború ellen. A huszonötödik évfordulón meghajtjuk a kegyelet és megemlékezés zászlóját , a magyar népi ellenállás, a magyar forradalmárok előtt, akik harcoltak és meghal­tak népünk szabadságáért. Ezután történelmünk ho­zai kiépítéséhez. Jelenleg már 111 kilométer a vízhá­lózat hossza, és 13 ezer la­kásba jut el vezetéken az egészséges ivóvíz. A parkok kiépítése meg­szépítette városunkat. Em­lékszünk még a régi főtér­re, amely zöldség-, hús-, hal-, tejárusító bódéival in­kább vásárhoz, mintsem város központjához hason­lított. Növekedett a városias jelleg az utak burkolásá­val, az aszfaltjárdák épíz­lekedés. Most évente több, mint 10 millió utast szállí­tanak a városi közlekedést bonyolító autóbuszok. A felszabadulás azok ke­zébe adta a földet, akik megművelik. Az elmúlt év­tizedekben a mezőgazdaság­ban forradalmi változás ment végbe. A parasztság szövetkezeti összefogása a munkásosztály és népi ál­lamunk sgítségével a ter­melés beláthatatlan fejlő­dését nyitotta meg. Tíz ter­melőszövetkezetünk és itt fejlődésének beszédes bizo­nyítékait vázolta fel Erdé­lyi elvtárs, hozzátéve: A dolgozó ember javára tör­ténő fejlődés nem helyi sa­játosság, hanem az egész országra jellemző vonás. 25 év alatt évszázadok mu­lasztásait pótoltuk. Ezután köszönetet mon­dott mindazoknak, akik a felszabadulás óta tevéke­nyen részt vettek Kecske­mét óriási erőfeszítést kí­vánó építőmunkájában. (Fnlytatás a. nidai QTV Impozáns látvány volt a fegyveres erők díszszemléje. (Pásztor Zoltán felvételei) Erdélyi Ignác ünnepi beszéde Ezután Erdélyi Ignác, a szabadon városunk dolgos más évei hányszor váltották városi pártbizottság első tit- népe, szinte érezve e pilla­ egymást, mígnem a felsza­kára emelkedett szólásra. nat történelmi nagyságát, badulással a nemzeti fog­­. Történelmi évforduló hatalmas jelentőségét. getlenség és a társadalmi szólít mindannyiunkat . A győzelmesen előre vo­ haladás új korszaka kezdőd, mai ünnepre. Keletről naló Vörös Hadseregben né­­hetett meg népünk törté­nyugatra halad a hálás pünk, nemcsak a hatalmas nelmében. Majd így foly­­megemlékezések sora: kö­ hadigépezetet, az emberára- tatta: vetve a szabadság kivívá­­datot látta, hanem valami . Az ünnepi évfordulón sának áldozatos útját, a újat, szépet, a történelem jogos öntudattal gondolunk győztes Vörös Hadsereg va­­során félbeszakadt, kettétéri vissza az elmúlt negyed­­hulását. Ez a szívünkben, törekvések megvalósulását, századra. A felszabadulással emlékezetünkben mély nyp. Kommunisták demokraták, új lap nyílt szűkebb pát­­mát hagyó időszak szeptem- hazafiak vágya teljesedett f­iánk, városunk történeté­ben­­ 3-tól április 4-ig, Bat­ be­­ben is. Nem egyszerűen be­tony­ától Nem­esm­ed­vesig A történelem során ele­­telt lapokat követő új lap tart. Ezen időszak egyik je­­szőr lépett magyar földre eZj hanem a sabadságot, az les dátuma 1944. október 31 olyan hadsereg, amely nem életet, a soha nem látott szeretett városunk. Kecske- hódítani jött hanem Kiűzni fejlődést megnyitó korsza­­kot felszabadulásának nap- a hazánkat mélybe taszító, ké! Hiszen a felszabadulást jó, elnyomó fasiszta erőket, követő ^negyedszázad alatt Huszonöt esztendővel ez- megnyitni népünk előtt a Kecskemét alföldi mezővá­­előtt lélegzett fel először felemelkedés útját. fosból fejlett iparral ren­delkező mezőgazdasági vá­ Halatelt szívvel és jogos öntudattal auÖÄ?et £ ii& megyéjének. Lakosainak­­ legtermészetesebb nem- rabbi korszakaira utalt vis­­­száma 1944-ben a város je­­zeti érzésünk az a tiszte- sza a szónok, érzékeltetve: lenlegi területén 59 ezer let és hála amely a felsza- mennyi nagy haladó szán- volt, ma meghaladja a 79 hódító szovjet hadsereg és déli bukott el, és az elnyo- ezret, szovjet nép iránt megnyil­vánul hétköznapokon és ünnepeinken egyaránt. Há­latelt szívvel gondolunk a hazánkat felszabadító szov­ . ... , . , , ,, , . set hadseregre a szovjet A 25 esztendo alatt 6700 tesevel. A 25 év alatt ha­t g ’­ombo épült fel Kecskemé­­romszor annyi útépítés tör­ katonákra, a szovjet embe­rekre. Vérüket hullatták, tea. A város lakosságának tént mint a felszabadulás közel egyharmada a felsza­ előtt összesen. Megkezdő­ ecetüket adtak a magyar badulás óta épült korszerű dött a magasabb kulturális szabadságért. Sohasem fe­ lakásokban lakik, igényt jelentő vezetékes lejtjük el ezt az értünk ho­­l A felszabadulás után gázszolgáltatás. Korábban zott áldozatot­ kezdtünk hozzá a vízháló- ismeretlen volt a helyi köz­­ gazdag számvetés szakszövetkezetünk- rövid idő alatt 2000 holdat megha­­ladó új szőlő- és gyümölcs­­ültetvényt telepített, s ez annyi, mint korábban fél évszázad alatt született eredmény. Nagy jelentőségű volt városunk mai arculatának kialakulásában az a válto­zás, mely az ipar fejlődése révén jött létre. Ma 30 üzem­ és 13 kisipari ter­melőszövetkezet működik Kecskeméten. Az iparban foglalkoztatottak száma a felszabadulás előtt nem ér­te el a négyezret, m most pe­dig meghaladja a húszezret! Városunk ipara évente 4 milliárdnyi értéket termel. Az állami üzemek és a he­lyi ipar olyan mértékben fejlődött, hogy jelenleg már komoly tényezője a belföldi ellátásnak és az exportnak is. * Korszerűsödtek, bővültek a régi üzemek, s újak léte­sültek. Nagyüzemmé fejlő­dött a Kecskeméti Kon­zervgyár, a Zománcipari Művek és még több üzem. Az új üzemek egész sorát említhetjük: Fémmunkás Vállalat, Parkettagyár, Ké­­ziszerszámgyár, Rádiótech­nikai Gyár, Irodagép Válla­lat, Szék- és Kárpitosipari Vállalat — mind-mind jel­zője rohamos fejlődésünk­nek ... A negyedszázad gazdag számvetéséről szólva a to­vábbiakban a kereskede­lem, a művelődésügy, a kultúra, egészségügy stb.

Next