Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKAÁPA­RT BA­CS-KISKCW M FÜVEI 012O7T5ÁCÁMA1/ i/­PJ A XXV. évf. 257. szám Ara: 1 forint 1970. november 1, vasárnap Megyei pártértekezlet N­égy év már nagyon is mérhető idő. Talán ez egyik oka annak, hogy a kommunisták jó ideje ilyen időközön­ként vonják meg munkájuk mérlegét. A november végi X. pártkongresszussal zá­ruló eseménysorozatban ma és holnap a megyei pártértekezleté a szó. Az alsóbb pártértekezletek képviseletében összeülő több száz küldött összegezi és véleményt alkot arról, ami 1966 óta történt és oko­san tervezgető előrelátással felvázolják a következő időszak törekvéseit. Tehát felelősségteljes, a megye alkotóerőinek legjavát magában foglaló politikai fóru­mon zajlik majd két napon át a vita: a megyei pártbizottság miként sáfárkodott négyéves megbízatásával és milyen mér­tékű hozzáadás, avagy korrekció szüksé­ges a holnap terveihez. Az augusztus óta tartó kommunista ta­nácskozások több ezer felszólalója kinyil­­vánította, hogy a párt vezetése sikerre vitte a IX. kongresszus határozatait. A társadalmi, gazdasági, az ideológiai, vagy a kulturális élet bármelyik területéről is legyen szó: előbbre jutottunk! Régi szólásmondás, hogy néhány esztendő úgyszólván semmiség a történelem köny­velésében. De mintha az utóbbi négy­vagy ötesztendős időszak lezárásakor azt kellene megállapítani, hogy rövid idő alatt is lehet nagy eredményekre jutni. A történelem egy-egy percére manapság több alkotás, több az ember érdekében való jut, mint annak előtte napokra, hetekre. V­ajon nem jelentős történelmi vál­lalkozásról és lépésről volt-e szó akkor, amikor három évvel előbb egy új gazdasági mechanizmus vette kezde­tét? A reform, amelyik nagy népgazda­sági tartalékokat szabadított fel, egész­ségesebb arányokat teremtett a gazdál­kodásban és többre értékeli az emberi teremtő akaratot, tehetséget, éppen ezért gyorsabban juttat céljainkhoz. Amikor összegezünk feledhetjük-e, hogy valaha a Duna—Tisza közének ezen a táján alig volt ipari munkás, s még a legmerészebb előrelátók sem jósolhatták a füstölgő gyárkémények szaporodását. Ugyan ki hitte volna, hogy napjainkra a városoktól messze elmaradottabb köz­ségek valamelyike is modern gyárat mondhat magáénak? A pártértekezlet küldöttei éppen ezért büszkén vehetik tudomásul, hogy csupán a legutóbbi terv­ciklus alatt az iparban foglalkoztatottak száma 15 ezer fővel növekedett. Ez azt jelenti, hogy a keresők több mint egy­negyede az iparban dolgozik. Erre a bá­zisra épül az a reális terv, hogy az ipar­­fejlesztés néhány év alatt további 10—12 ezer új munkást foglalkoztasson. S hogy milyen nagy jelentősége volt a mezőgazdaság tíz évvel előbbi szocialista átszervezésének, azt az utóbbi évek eredményei igazolják a legmeggyő­zőbben. Régebben, de a felszabadulás után is sokáig egyhelyben topogó mező­gazdasági termelés erőteljes fejlődésnek indult, és ezekben az években túlszár­nyalt minden eddigi teljesítményt, gazdasági reform áldásos hatásaként kez­­­detét vette a termelés intenzív folya­mata, a vállalatszerű gazdálkodás, és kialakult — ami ettől elválaszthatatlan — az önállóság. A kenyérgabona, a takarmányok, kertészeti ágazatok termásátlagai soha a nem látott termést produkáltak. Termé­szetesen ezzel összefüggésben javultak a gazdálkodás műszaki-technikai feltételei is. Több gép, épület, műtrágya, öntözőmű szolgálja a föld dolgozóinak szorgalmát De a személyi feltételek is megváltoztak. Bár e téren még sok gond előre látható mégis elégedetten vehetjük tudomásul, hogy a mezőgazdaságban, amely valaha a legminimálisabb szakértelmet tételezte fel, manapság ezrével dolgoznak tudósok, felső- és középképesítésű vezetők, szak­emberek és a modern technikát is alkal­mazni tudó szakmunkások. A mezőgaz­dasági termelés még sok-sok lehetőséget kínál. Az állattenyésztés, ezzel összefüg­gésben a háztáji gazdálkodás, a kisegítő és melléküzemágak fejlesztése, elsősor­ban az élelmiszeriparral való kooperáció, a további gépesítés, mind egy-egy jelen­tős lépés az intenzív gazdálkodás irá­nyába, egy-egy jelentős lépés azért, hogy a szövetkezeti parasztság még jobban éljen. • •­­Összhangban az országos fejlődéssel, a megye iparának és mezőgazda­ságának kedvező irányú változásaival a lakosság életkörülményei is észrevehe­tően megváltoztak. Ezt a változást mérni lehet a reáljövedelem, a pénzbevételek, a takarékosság mutatószámainak mere­dek felfelé ívelésével, a rövidebb mun­kahéttel, a kiskereskedelmi áruforgalom 54 százalékos emelkedésével, a kommu­nális ellátottság és a lakáshelyzet vala­melyes javulásával. Ezek a számok azon­ban különböző arányokban és mértékben összegeződnek az egyes állampolgár számvetésében. Ez képezi alapját a párt politikájával való egyetértésnek, a jövőt illetően is a pártpolitika iránti széles körű bizalomnak. A gazdasági, az életszínvonal és szo­ciális vonatkozásokban beállott változá­sokon túl, mikor egy pillantást vetünk a nehezebben mérhetővé, az emberek szocialista tudatának és kulturáltságának gazdagodására, akkor teljesen kerek ké­pet alkothatunk mindarról, ami az el­múlt négy esztendőben történt. Ha csak olyan adatot idézünk, hogy az alsó és középfokú oktatás helyzetének javítására csaknem 110 millió forint került felhasz­nálásra, hogy időközben két főiskola jött létre,­ már ebből a két adatból is arra a következtetésre kellene jutnunk, hogy nagyot léptünk előre. De a közoktatás, a közművelődés — beleértve a pártokta­­tást is — számtalan adata azt igazolja, hogy a szocialista építés előrehaladtával erősödik a társadalom egészének intel­­lektualitása. A jövőt illetően, amely mondhatni­­ ‘ már holnap kezdetét veszi, a Köz­ponti Bizottság irányelvei a szocializmus magasabb szinten való építését célozzák meg. Az ezt tartalmazó további politi­kának tartalma, módszere csak annyiban változik, amennyiben az említett maga­sabb szint ezt szükségessé teszi. Ennek a kongresszuson minden bizonnyal meg­erősítésre kerülő célkitűzésnek szolgálatában majd a következő állnak négy esztendőben a kommunisták és vezeté­sükkel a megye minden tettre kész, be­csületes állampolgára. W. D. Három kommunista az új chilei kormányban SANTIAGO DE CHILE Salvador Allende chilei köztársasági elnök pénte­ken, a késő esti órákban nyilvánosságra hozta ter­vezett kormányának össze­tételét. A 15 tagú kormány­ban a szocialista párt négy, a radikális párt három, a kommunista párt három, a chilei Egységes Népi Akció­mozgalom egy, a szociál­demokrata párt két, a Füg­getlen Népi Akció (API) pedig ugyancsak két tár­cával rendelkezik. Az ország külügyminisz­tere Clodomiro Almeyda (szocialista), belügyminisz­ter Jose Thoha (szocialis­ta), igazságügy-minisztere Lizandro Cruz Ponce (API), gazdaságügyi minisztere pedig Pedro Buskovic (API) lesz. A Chilei Kommunista Párt a rendkívül fontos munkaügyi miniszteri (Jose Oyarce), a közimunkaügyi miniszteri (Pascual Barra­za) és a pénzügyminiszteri (Americo Zorilla) tárcával rendelkezik. Az új chilei koalíciós kormány jövő kedden teszi le a hivatalos esküt Tízezer tonna drótfonat Az idén tízezer­ tonna különböző drótfonatot készít a Kiskunmajsai Drót- • , , , fonat Üzem. A leg­különbözőbb drótvastagságban, 0,28 millimétertől a 11 milliméteresig. A műhelyek gépeit saját terveik sze­rint maguk készítették. Tanácsi dolgozók kitüntetése Szombaton délelőtt Kecs­keméten a megyei tanács székházában, a tanácsok fennállásának huszadik év­fordulója alkalmából több­ részt hosszabb ideje tevé­kenykedő tanácsi dolgozó kitüntetésére került sor. Összesen huszonnyolcan kapták meg a Belkereske­delem, az Országos Terv­hivatal, a Könnyűipar, a Mezőgazdaság, az Egész­ségügy, a Munkaügyi Mi­nisztérium, a Vízgazdálko­dás kiváló dolgozója, to­vábbá a Minisztertanács által a tanácsi dolgozók számára alapított kiváló dolgozó jelvények valame­lyikét, illetve a Szocialis­ta kultúráért kitüntetést. A kitüntetéseket dr. Var­ga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke adta át. A ki­tüntetettek nevében Petikó János, a Kalocsai Járási Tanács V. B. elnöke mon­dott köszönetet. Nyolc tanácsi vezető a tegnapi ünnepséget meg­előzően a minisztériumban vette át a Mezőgazdaság, a Pénzügy, az Építésügy, illetve a Könnyűipar ki­váló dolgozója kitüntetést. i*r. Varga Jenő átnyújtja a kitüntetést dr. Kárpáti Antalnak, a Bajai Városi Tanács V. B. titkárának­ Befejeződött a szüret Bács megye nagy kitér­ üdén sok volt a „dézsma”. jedésű szőlőültetvényein a j A fokozott növényvédelem hét végére lényegében be­­j ellenére — helyenként tíz­­fejeződött a szüret. A vi­­szek­ permetezés után — déli termő szőlejében az 115—20 százalékban pusztí­ az államigazgatási munká­t ott a peron­oszpóra. A bő­séges csapadék , és a nap­fényhiány kedvezőtlenül­ hatott a termés alakulá­sára, az érésre. A tőkékről becslések szerint­ 400 000—1 500 000 mázsa termést „vitt­ el” . az időjárás. A veszteséget a minőség sem pótolja. Általában ala­csony cukorfokúak a mus­tok , és az illat- és zamat­­anyagok sem teljes érté­kűek. A minőség javításá­­­ra, vagons­zám­ra sűrítik a­­ mustot. A Szikrai Állami­­ban élenjáró, s túlnyomó­ í Gazdaságba már megér­ke­zett a Kecskeméti Kon­zervgyárból a sűrítmény, néhány nagyüzemi gazda­ságban pedig saját maguk állítottak­ elő a borok ja­vítására­­ sűrítményt. A pincészetekben fejtik a újbort. Becslések szerint egymillió négyszázezer hek­toliter idei termésű szőlő­lével dolgoznak a borá­szok. Szüret után megkezdték a tőkék takarását, a sza­porítóanyag begyűjtését. Áldozat Bacchus falusi oltárán (4 oldal) Mai krónika (5. oldal) Küldöttek (6. és 7. oldal)

Next