Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 'PETŐFI M £ PE MAGYAR SZOCIALISTA­­ MUNKÁSPÁRT BÁCS­-KISKUN MEGYEI BIZOT­TSÁGÁNAK NAPILAPJA Vállalati jövedelem- és bérszabályozás Dr. Buda István miniszterhelyettes előadása Kecskeméten Mint arról korábban hírt adtunk lapunkban, a me­gyei tanács vb munkaügyi osztálya a TIT-tel karölt­ve középfokú munkaügyi tanfolyamot indított nagy érdeklődésre való te­­­kintettel annak idején el­határozták, hogy szabad­­egyetem jelleget adnak az oktatásnak azáltal, hogy a tíz olyan foglalkozást is tartanak, amelyeken mi­nisztériumi vezetők, illetve egyetemi tanárok lesznek az előadók. Ezeken a ren­dezvényeken pedig lehető­vé teszik, hogy a vállala­tok vezető állású dolgozói is részt vegyenek. Tegnap került sor Kecs­keméten, a Városi Művelő­dési Központban az­­ első szabadegyetem jellegű ren­dezvényre, amelyen dr. Buda István munkaügyi miniszterhelyettes a válla­lati jövedelm- és bérsza­bályozásról tartott előadást. Először a gazdaságirányítás reformja óta eltelt három év tapasztalatait értékelte. Mint mondotta, igen fon­tos eredmény, hogy amíg a tervutasításos rendszer elleplezte a hibák o­kait, a gazdaságirányítás új rend­szere feltárja azokat. A gondokról szólva rá­mutatott, hogy nem volt elég hatékony az elmúlt időszakban a munkaerő­­felhasználás. Az elkövetke­ző időszakban ezen kell változtatni. A negyedik öt­éves terv előirányzatai sze­rint a reálbért 16—18, reáljövedelmet 25—27 szá­­­zalékkal kell növelni. A szabályozók január 1-én életbelépett módosításai ezt a célt szolgálják. módosítások egyik legfon­­­tosabb eleme, hogy a vál­lalatokat a munkaerővel való hatékonyabb gazdál­kodásra ösztönözze. Ezt csak igen megfontolt válla­lati bérpolitikával valósít­hatják meg. Az előadás után a megye iparának sajátosságait tük­röző kérdéseket tettek fel a hallgatók, amelyekre miniszterhelyettes részletes a válaszokat adott. N. O. Jószolgálati ellenőrzés ,a­mikor a közelmúltban az 1970. évi tevékenységét » * összegezte, elemezte a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a tárgyalás alapjául szolgáló elnöki jelentés indított a címben szereplő — a diplomácia szótárából ismert — jelző kölcsönvételére. A demokratizmus széles körű érvényesülése fejező­dik ki abban, hogy a dolgozók a határozatok meg­hozatalán túl a végrehajtás ellenőrzésében is részt vesznek. Méghozzá kiváló hatékonysággal, amelyet a közügyekért mindenkor szívesen tenni kész népi ellen­őrök szakismerete biztosít. A népi ellenőrzés munká­jának hasznosságára említhetjük például azt a 26, a legfontosabb gazdasági témakörökben tavaly végzett vizsgálatot, melyek tapasztalatait — a vezetés szá­mára fontos tanulságok leszűrése céljából — megtár­gyalták a megyei, járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságai is. A legnagyobb jelentőségűnek azokat a NEB által kezdeményezett, figyelmeztető, nevelő jellegű eljárá­sokat tekinthetjük, amelyek a törvényesség helyre­­állítását szolgálták, tavaly például százötvenkét sze­mély felelőssége kapcsán. Mert a népi ellenőrzés lé­nyege alapvetően és elsősorban a megelőzés. S ezt a lényeget sokan még ma sem értik igazán. Hiszen csakis ezzel magyarázható, hogy nem egy vizsgált gazdasági egység vezetője — amikor a fogyatékosságokra figyelmeztették — ilyen kérdést szegezett a népi ellenőröknek: „Tudnak-e bizonyítani saját zsebre történő haszonszerzést?!” Pedig képlete­sen szólva: amikor már ég a ház, kevés reménnyel kecsegtet a tűzoltás... A tüzet kell megelőzni! A népi ellenőrök nagyon jól tudják, hogy a társa­dal­mi tulajdon gyarapításának olyan akadályozói, mint például a hanyag, felelőtlen, vagy gondatlan maga­tartás, legalább annyira károsak lehetnek, mint egy­­egy bűncselekmény. Tevékenységük során ezért fára­doznak a szemlélet megváltozásán. Az a cél, hogy mindenki úgy fogja fel az ellenőrzést, mint a társa­dalmi vagyon megőrzésének fontos eszközét. E szemlélet kialakítása érdekében a múlt évi vizsgálatok tapasztalatait, s a javasolt intéz­kedéseket 165 különböző nyilvános fórumon — anké­­ton, üzemi gyűlésen, közgyűlésen, értekezleten, veze­tőségi ülésen stb. — összesen mintegy 5300 dolgozó részvételével tárgyalták meg. S ha ezek után, végezetül megemlítjük, hogy a me­gyei NEB 692 különböző egységet érintő tavalyi vizs­gálatai nyomán, a feltárt fogyatékosságok felszámo­lására hozott javaslatok 99 százaléka az érdekeltek egyetértésével találkozott — ebben van a lényeg! Ta­lán ez igazolja a legékesebben a népi ellenőrzés jó­­szolgálati jellegét. P. L A választók 70 százalékát összeírták Tegnap múlott egy hete, hogy az április 25-re kiírt országgyűlési képviselői és tanácstagi választások szer­vezeti előkészületei jegyé­ben megkezdődött a válasz­tásra jogosult állampolgá­rok összeírása. A megye szerte munkához látott több mint ezerhétszáz összeíró­­biztos azóta nemcsak eljut­tatta az érdekeltekhez az összeírólapokat, hanem azoknak mintegy 70 száza­lékát be is gyűjtötte. Szá­mos községben befejeződött az összeírás és dicsérete­sen halad a munka a kül­területi településeken. Kecskeméten tegnap reg­gel elsőként T. Nagy Ist­ván külterületi összeíró­biztos jelentette: Vacsihe­­gyen mintegy ötszáz válasz­tásra jogosult összeírásá­val befejezte a munkát. S a nap folyamán több köve­tője is akadt. Az összeíró­biztosok hétfői elszámolá­sa eredményeként a Kecs­keméten összeírandó mint­egy 50 ezer választópolgár közül csaknem 35 ezer sze­mély összeírása megtör­tént. Több biztos ugyanakkor jelezte, néhány választónál a másodszori, illetve több­szöri visszatérésekor sem sikerült az összeírólapot megszerezni. Minthogy az összeírás határideje már­cius 5-én lejár, ezúton is kérik az érdekelteket: tá­vollétük esetén szívesked­jenek az összeírólapokat a biztosok részére a szom­szédnál, vagy a házfelügy­e­­lőnél hagyni. Március 6-án ugyanis már a választói névjegyzék összeállításához lát hozzá a végrehajtó bi­zottság. Dicséretesen dolgoznak a külterületi biztosok Budapestre érkezett Jakubovszkij marsall Budapestre érkezett I. I. Jakubovszkij, a Szovjet­unió mars­allj­a, a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erői főpa­rancsnoka, és Sz. M. Sze­­menko hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke. gyi A vendégeket a Ferihe­repülőtéren Czdnege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter, és a mi­nisztérium más vezetői fo­gadták. A repülőtéri foga­dásnál jelen volt I. V. Tu­­tarinov vezérezredes, Varsói Szerződés egyesített a fegyveres erői főparancs­nokának magyarországi képviselője és B. P. Iva­nov vezérezredes, az ide­iglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet hadse­reg csapatainak parancs­noka. (MTI) A Ganz Vaskúton A Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékek Gyá­rának nemrégen még a legegyszerűbb munkák­at végző vaskúti telepén évről évre bonyolultabb, nagyobb szak­értelmet igénylő berendezések készülnek. Most —mire­ képünkön látható — már exportra kerülő mozdonyok ellenállását szerelik sorozatban. Kijelölték az Országos Választási Elnökség tagjait Ülést tartott hétfőn Hazafias Népfront Orszá­­­gos Elnöksége. Kállai Gyu­la elnök vezette a tanács­kozást, amelyen Bencsik István főtitkár az országgyűlési beszámolt képvise­lők és a tanácstagok ál­talános választásának elő­készületeiről és a Népfront­mozgalom tevékenységéről Kijelölték az Országos Vá­lasztási Elnökség tagjait, akiknek funkcióját az El­nöki Tanács erősíti meg. (MTI) A III. Duna menti folklórfesztivál előkészületei Bővül a részt vevő országok köre Korábban már lapunk­ban hírt adtunk arról, hogy Kalocsán, Baján és Dunapatajon, a Szelidi-tó­­nál rendezik meg augusz­tus 19-től, 21-ig a III. Du­na menti folklórfesztivált, amelynek célja, hogy le­hetőség nyíljon a Duna mentén és a szocialista or­szágokban élő népek mű­vészetének, hagyományai­nak kölcsönös megismeré­sére; megkönnyítse a ma­gyar népi együttesek nem­zetközi kapcsolatainak ki­alakítását. A Művelődésügyi Mi­nisztérium támogatja és segíti a fesztivál megren­dezését. Programja szere­pel az országos műsornap­tárban is. Az idén nem­csak a Duna mentén élő nemzetek vesznek részt a találkozón, hanem vendé­geket és együtteseket vár­nak Lengyelországból is. A tudományos tanácsko­zásokon szívesen vállalko­zott előadás megtartására Hofer Tamás, a Néprajzi Múzeum tudományos tit­kára. A népművészet mes­tereinek találkozóján Csoóri Sándor költő kö­szönti a különböző orszá­gok képviselőit. A nép­rajzi kiállítások rendezé­sének ügyében eredményes tárgyalásokat folytattak a rendezők a lengyel, a bol­gár és a csehszlovák kul­turális intézmények buda­pesti képviseleteivel, va­lamint a Néprajzi Múze­ummal. Az Állami Könyv­terjesztő Vállalat is fel­ajánlotta, hogy kiállításo­kat rendez a folklór iro­dalmából. A fesztiválra ezer népi­táncost, több száz énekest és hangszeres szólistát vár­nak. A külföldi együttesek­nek a találkozót követő napokban lehetőséget ad­nak a rendező szervek ar­ra, hogy a megye más vá­rosaiban és nagyközségei­ben is bemutathassák mű­sorukat. A fesztivált az idén már nemcsak a ha­gyományőrzés jegyében rendezik meg, hanem olyan célzattal is, hogy mindennapjainkat miként tehetjük szebbé, gazdagab­bá a népművészet esztéti­kai értékeivel. A népmű­vészet termékeit nemcsak bemutatják, ezért ha­nem lehetővé teszik, hogy azokból vásárolhassanak is a látogatók. A Népmű­vészeti Tanáccsal közösen olyan ruhákból tartanak divatbemutatót, amelyek­hez a tervezők felhasznál­ták a népművészet díszí­tőelemeit. Az IBUSZ köz­pontjával folytatott tár­gyalások eredményeként külföldi turistacsoportok is ellátogatnak a feszti­válra. A III. Duna menti fol­klórfesztivál híre már túl­­untott országhatárainkon. Több, nemzetközileg is­mert néprajzi szakember érdeklődik a tanácskozások tudományos iránt. Cs. K.

Next