Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-05 / 183. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XXVI. évf. 183. szám Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács együttes ülése A Magyar Szocialistának, a Központi Bizottság Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1971. augusztus 4-én Kádár János elvtárs elnökletével együttes ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság és a Minisztertanács tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizottság titkárai, megyei pártbizottságok első titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az államtitkárok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság és a kormány együttes ülése — megvitatta és elfogadta Komócsin Zoltán elvtárs titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről: — megvitatta és elfogadtagadta Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXV. ülésszakáról, valamint az 1971. évi népgazdasági terv teljesítésének helyzetéről szóló jelentést. Ötmillió naposbaromfi Megyénk keltetőállomásairól 1971. I. félévében kikerült naposbaromfiak száma magasabb volt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A termelő- és szakszövetkezeti, megyei tanácsi, ÁFÉSZ, és magánkézben lévő keltetők, valamint a kerekegyházi közös vállalkozás mintegy 4,9 millió szárnyast keltettek, 400 ezerrel többet, mint tavaly. Növekedett a csirke, a liba és a kacsa keltetése, illetve a kisállattenyésztőkhöz való kihelyezése. Az elmúlt években az igényt nem tudták kielégíteni, az idén azonban mindegyikből megfelelő mennyiség állt a vásárlók rendelkezésére. A keltetésre alkalmas tojásokat a termelőszövetkezeteknél, szakcsoportoknál, egyéni termelőknél és a mintaközségekben levő törzsállomány szolgáltatta. Új gépek beszerzése révén tovább nőtt a keltetőállomások kapacitása is, pillanatnyilag több mint kétmillió tojást tudnak a gépekben egyszerre elhelyezni. Ez mintegy 500 ezerrel több, mint 1970- ben volt. A dunavecsei ÁFÉSZ négy darab 15 ezres, a hercegszántói Új Élet Termelőszövetkezet 18 darab 10 ezres gépet helyezett üzembe. Ugyancsak az idén épült fel a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet új, ahol húsz, terméskeltetője, egyenként 10 ezer tyúktojást befogadó géppel folyik a keltetés. D. É. -KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1971. augusztus S, csütörtök Ara: 90 fillér Utazik a kollekció Az Alföldi Cipőgyár is felvonultatja termékeit a szeptember 17-én kezdődő szimferopoli kiállításon, ahol tíz napon át bemutatkozik Bács-Kiskun megye. A kecskeméti központú vállalat azt a kollekcióját küldi el, a krími testvérterületünk fővárosába, amelynek a modelljeiből jövőre 340 ezer párat exportálnak a Szovjetunióba. Jelenleg az idei szovjet megrendelések tételeit gyártják a kecskeméti üzemben. A szalagon a víkendcipők „futnak”, s ugyanezeket a modelleket csomagolják az asszonyok. (Tóth Sándor felvételei.) Jóváhagyta a településhálózat-fejlesztés tervét a megyei tanács vb Tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága első témaként a harmadik ötéves tanácsi fejlesztési terv végrehajtásáról, s egyidejűleg a negyedik ötéves tervről tárgyalt A Tokai László terv- és dr. Borbély Lajos pénzügyi osztályvezetők által együttesen előterjesztett két beszámoló feletti vitában részt vett Szabó Károly, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettese is. Az 1975-ig terjedő időszakra vonatkozó fejlesztési célkitűzésekkel összefüggésben véleményt nyilvánított az Országos Tervhivatal képviselője is. Mint mondotta: Bács-Kiskun megyét hosszú idő óta a kiegyensúlyozott, területileg és ágazatilag egyaránt céltudatos fejlesztési politika jellemzi. A negyedik ötéves tervben foglaltak is egyeznek a központi célkitűzésekkel, ami ugyancsak örvendetes, mert biztosítéka a további egyenletes fejlődésnek. Egyidejűleg azonban egy sor figyelemre méltó észrevétellel is élt Szabó elvtárs. Például — a megyei tanács vb tervgazdasági bizottságához hasonlóan — észrevételezte, hogy a helyi tanácsok nem tervezték meg a gyermekvédő intézeti, a szociális otthoni, illetve az általános iskolás kollégiumi helyek megyeileg előirányzott számát, holott ez rendkívül indokolt lenne. A megyei tanács soron következő ülésének előkészületei jegyében tárgyalva ismét a tervet, a végrehajtó bizottság jogosnak, reálisnak mondotta a tervgazdasági bizottság javaslatait. Mivel a kollégiumi helyek tervezését éppen a legnagyobb tanyavilággal rendelkező községek mellőzték, a vb kimondta: az érdekelt községekben szükséges újra megvizsgálni lehetőségeket, s ha kell faalugyűlések elé vinni a témát. Ülése további részében a megye településhálózatának fejlesztési tervéről, tárgyalt a tb. A településhálózat fejlesztésének koncepcióját tartalmazó kormányhatározat figyelembe vételével készült megyei terv célja, mintegy 20—30 évre olyan irányelveket adni a fejlesztést szolgáló tevékenységhez — városrendezés, beruházások telepítése, a termelő erők területi munkamegosztásának alakulását befolyásoló tervezés és szabályozás stb amelyek betartása elősegíti a településhálózat célszerű, arányos és gazdaságos fejlesztését A terv annak érdekében, hogy a megye lakossága mindenütt a szocialista társadalmi követelményeknek megfelelő ellátottságot élvezzen, a települések jelenlegi helyzetének elemzéséből kiindulva határozza meg a távlatban betöltendő szerepkörüket. Mint már ismeretes az országos településhálózat-fejlesztési koncepció Kecskemétnek felsőfokú központi, Bajának részleges felsőfokú központi szerepkört szánt. A megye többi városához hasonlóan Kunszentankrost és Kiskőrös községeket középfokú, Bácsalmást pedig részleges középfokú ellátást biztosító központtá fejlesztésre irányozta elő. A településhálózat-fejlesztés megyei terve a városokon és a városiasodó községeken kívül 28 alsófokú körzetközpontot határoz meg. E községek elhelyezkedése, a környező kisebb településekkel való jó közlekedési kapcsolatuk, s a jelenlegi fejlettebb ellátottságuk lehetővé teszi kisebb szervezőközpontokká történő fejlesztésüket. Az alsófokú központi szerepkör betöltésére alkalmas további 9 községnek (pl. Dunavecse, Izsák, Lajosmizse stb.) — jelenlegi fejlettségük, s viszonylag kevés áldozattal, leggyorsabban biztosítható fejlesztésük miatt — kiemelt alsófokú központi szerepet jelöl meg a terv. Négy olyan községet — Nemesnádudvar, Tass, Szalkszentmárton, Borota —, amelynek az alsófokú központhoz való kapcsolódása a nagy távolság, vagy a rossz közlekedési viszonyok miatt nem lehetséges, s így az alapfokú ellátást helyben kell biztosítani, a terv részleges alsófokú központtá javasolja szervezni. Végül az alsófokú központok által vonzott települések legalsó — falu — fokozatát jelentik azok a kisközségek, melyek szerepköre a helyileg kielégíthető igények biztosítására korlátozódik. A megyei településhálózat-fejlesztési terv további részében rögzíti ipar, a mezőgazdaság, a vasúti, közúti és víziközlekedés, valamint az energiagazdálkodás, s a szénhidrogén felhasználás fejlesztésének irányelveit. Megvitatása után a megye településhálózat-fejlesztési tervét jóváhagyta a végrehajtó bizottság, egyidejűleg elismerését tolsmácsolta a terv készítőinek: az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Területrendezési Főosztályának, illetve a Városépítési Tudományos Tervező Intézetnek. Néhány megfelelő határozat hozatala mellett pedig utasította a megyei szakosztályokat, felkérte a megye területén érdekelt, nem tanácsi irányítású szerveket, hogy az elfogadott településhálózatfejlesztési terv kategóriarendszerét és alapkoncepcióit irányelvként vegyék figyelembe a megyét érintő tervezések során. A végrehajtó bizottság ülése néhány bejelentés tudomásulvételével ért véget, & k Termelés és értékesítés A negyedik ötéves Iő terv időszakában a megye élelmiszer-gazdaságában új fajták, termelési módszerek honosodnak meg, számottevően növekszik a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés. A tapasztalatok szerint a hozamok emelkedésével, a kínálat növekedésével nem tart lépést a feldolgozóipar, a felvásárló kereskedelem. Emlékezetes, hogy két évvel ezelőtt sok gyümölcsöt azért nem szüreteltek le a mezőgazdasági üzemekben, mert nem tudták értékesíteni. Emiatt a termés jelentős része tönkrement. Hasonló gondok jelentkeznek más tekintetben is. Újabban számos panaszt hallunk az állattenyésztő üzemektől. Ebben a tervidőszakban a mezőgazdasági termelés a körzetek sajátosságainak megfelelően fejlődik. A bácskai területen kiemelt feladat szarvasmarha- és a sertés- a tenyésztés fejlesztése, a Duna menti vidékeken speciális növények, a fű- a szerpaprika, a vöröshagyma korszerű termesztése kerül előtérbe, a Homokhátságon pedig nagyarányú erdő- és cellulóznyár-telepítés, vízrendezés, talajjavítás történik a következő években, azonkívül felújítják a szőlőültetvényeket is. Mindez egy sor feladatot is jelent a felvásárló vállalatoknak, az élelmiszeriparnak. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat vezetői elmondják, hogy a raktárbővítések nem tartanak lépést a növekvő terméshozamokkal. Remény van arra,» hogy megépül egy Kecskeméten ezervagonos hűtőház, amely javít helyzeten. Bővíteni kellene a a borpincék befogadó képességét is. Az előző tervidőszakban ugyanis nem valósultak meg maradéktalanul a fejlesztési elképzelések. A vágóállat és állati termék növekvő kínálata, a tenyésztési kedv feltétlenül indokolja, hogy a kiskunfélegyházi vágóhíd gyorsabb ütemben és a tervezettnél nagyobb arányban korszerűsödjön. Ezenkívül minél hamarább készüljön el Baján, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és a húsipar közös vállalkozásaként a bácskai agráripari húskombinát. Ezenkívül sok kisebb vágóhídra van szükség. A jövő évtől 50 százalékos állami támogatást kapnak az üzemek ilyen vágóhidak építésére. Van már példa arra, hogy a szakosított sertésteleppel egyidőben az üzem megépítette a vágóhidat is. A mezőgazdasági üzemek nemrég készíttették el középtávú terveiket. Elképzeléseik akkor valósulnak meg, ha az élelmiszer-gazdaság minden ágazata lépést tart a termelés várható fejlődésével. Ha a közgazdasági tényezők nem elég ösztönzőek, a termelés sem fejlődik a kívánt mértékben. A tervek készítésekor számos észrevétel, jelzés érkezett az illetékes minisztériumokhoz a tanácsok, a területi szövetségek közvetítésével. Ezek jelentős része arra figyelmeztetett, hogy a termelés biztonságát az értékesítés lehetőségei teremtik meg. K. S.