Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-25 / 279. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK' küszöbén a megye építőipara A legzordabb évszak, a tél az építőipart érinti a legérzékenyebben. A sürgető feladatok — megkezdett beruházások és a lakásprogram — miatt azonban nem közömbös, mennyire tudják függetleníteni magukat az építőipari vállalatok a következő hónapokban az időjárástól. A kérdésekre kapott válaszokból megállapítható, hogy a vállalatok a lehetőségekhez mérten, felkészültek az évszakváltásra. Kijelölték a leggazdaságosabban téliesíthető munkahelyeket, helyszínre Beszerezték és a szállították folyamatos munkához nélkülözhetetlen eszközöket: fűtőberendezéseket, fóliákat, kötésgyorsítókat stb. A színhelyek kiválasztásánál az épületek készültségi fokát a foglalkoztatható munkásgárdát és mindenekelőtt a partnerek igényeit vették figyelembe, így a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat tervében kiemelt helyet kapott a lakásprogram. Kecskeméten a Széchenyivárosban 160 lakásban, a lakótelephez tartozó kommunális létesítményekben, az iskolában, valamint az óvodában és bölcsődében végzik a belső szerelést. Kalocsán egy 42 és egy 26 lakásos, Kiskunfélegyházán pedig egy 50 lakásos tömbön dolgoznak a tél folyamán. Nem szünetel a munka a fontos köz-, illetve üzemi épületeken sem. Kecskeméten a műszaki főiskola és a mezőgazdasági főiskola építkezésén, a párt- és tanácsszékházban szakipari tevékenységet végeznek. Kiskunhalason, a Pamutnyomóipari Vállalat 11 ezer 500 négyzetméter alapterületű csarnokának szerkezetét készítik el, hasonló munka folyik a bajai sertéstelepen is. Az utóbbinál az egyes épületeket folyamatosan adják át a technológiai szerelést végző vállalatnak. Bajáról és Kalocsáról a kiskunhalasi kórház építésére csoportosítják át a munkásokat, mert e két városban nincs téliesítésre alkalmas munkahely. Ily módon a vállalat dolgozóinak 80 százaléka nem kényszerül télen sem fagyszabadságra. Az ÉPSZER Vállalat kapacitását túlnyomórészt a különböző ipari üzemek számára készülő létesítmények kötik le. Örvendetes, hogy szinte valamennyi megkezdett beruházás szerepel a téliesítési programban. Az építkezéseket három kategóriába sorolták. Az elsőbe kerültek a legelőrehaladottabb és legsürgősebb feladatok. Ezeknél végleges fűtés mellett dolgozhatnak az épületeken belül. Ki kell emelni ezek közül a Kecskeméti Sütőipari Vállalat részére, épülő csarnokot és a négytantermes szakmunkásképző iskolát Jánoshalmán. Az előbbinél a téli időszakban végzett munkával szeretnének lefaragni az 1972. végére kitűzött határidőből. A második csoportban, aminél a téliesítés fokozottabb felkészülést, fűtőberendezéseket, fóliázást, vagy ideiglenes üvegezést követelt, található a Kiskőrösi Irodagépipari Vállalat csarnoka, valamint a félegyházi műanyaggyár beruházása. Ennél és a kunszentmiklósi TEMAFORG telepén az egyes elkészülő épületeket — kazánházat, szociális létesítményt — még a tél folyamán átadják. Amennyiben az időjárás lehetővé teszi, folytatják a munkát a harmadik kategóriában szereplő, a mégkezdésre váró — beruházásokon is. F. M. -**:• 'J- ' Sikeres a megyei rádióakció Egy hő 3 ötezernél több készüléket vásároltak „Legyen minél több Bács-Kiskun megyei lakásban rádiókészülék” — talán ez lehetne a mottója az október 15-én indult megyei rádióakciónak. A mozgalom szervezői a napokban értékelték az egy hónap során elért eredményeket. Megállapították, hogy a lakosság számottevő része élt az akció nyújtotta kedvezményekkel, s az első négy héten 5296 rádiókészüléket vásároltak, csaknem annyit, mint máskor egy egész negyedév alatt. Asztali rádiókból az említett időszakban kishíján ezer, zsebrádiókból több mint 2800 talált gazdára. Ezenkívül csaknem másfél ezer táska- és autórádió kelt el. A kecskeméti járásban négyhónapos álagforgalomnak megfelelő min.mv.lségű rádiókészüléket vásároltak. A hasonlóképp nagyszámú külterületi népességgel bíró kiskunhalasi járásban ugyanakkor ennek csupán a felét. Erre a tényre a legkézenfekvőbb magyarázatnak az látszik, hogy a lakosság valószínűleg kevésbé ismeri az akcióban rejlő előnyöket. A nagyszabású akció még nem ért véget, s éppen az örvendetesen nagy érdeklődésre való tekintettel, most van folyamatban kiterjesztése, illetve meghosszabbítása december 24-ig, az eredetileg tervezett november 30. helyett. Joggal reménykedhetünk tehát abban, hogy a végső mérleg felülmúlja a várakozást. És ennek a kultúra áldásait mindeddig csak módjával élvező családok ezrei látják majd igazán hác’"At. iJL XXVI. évf. 219. szám 1971. november 25. CSÜTÖRTÖK Ára: 90 fillér Lépések az arabTM Izraeli „párbeszéd“ felélesztésére Részleges elsötétítés Egyiptomban KAIRO (MTI) Az Afrikai Egységszervezet küldöttsége szerdán befejezte kétnapos egyiptomi látogatását. A Senghor, szenegáli elnök vezette delegáció három hét leforgása alatt másodszor járt Kairóban, hogy lépéseket tegyen az arab—izraeli „párbeszéd” felélesztésére. Az afrikai küldöttek — csakúgy, mint korábban — Egyiptom után Izraelt is felkeresik. Tahszin Pesir, az egyipromi kormány szóvivője Szadat és az AESZ-delegáció érdemi tárgyalásainak befejeztével kijelentette: országa reméli, hogy a béke afrikai követeinek sikerül majd rábírniuk Izraelt a fegyveres terjeszkedés politikájának feladására és a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtására. Az egyiptomi kormány szóvivője újságírók kérdéseire válaszolva elmondotta még, hogy a közelkeleti béke esélyei nem tűntek el ugyan teljesen, de nagyon csekélyek. A megoldás — mint arra a Mena hírügynökség jelentése szerint Szadat elnök az afrikai küldöttek előtt rámutatott — az izraeli megszálló erők maradéktalan visszavonásában van. Csakis az összes megszállt területek kiürítése lehet a béke alapja. » « * Mamduh Szalem egyiptomi belügyminiszter kedden részleges elsötétítést (Folytatás a 2. oldalon) Új létesítmények, berendezések Bajra Az elkövetkezendő időszakban újabb nagyarányú fejlesztésre kerül sor a bajai gyapjúszövő gyárban. Ennek előhírnökeként valósult meg két beruházás ebben az évben. Nemrégiben helyezték üzembe a 10 millió forintos költséggel épített és felszerelt új kazánházat, amely első képünkön látható. A kazánház tervezésénél már a jövőre gondoltak, mert ezzel fűtik majd a későbbiekben felépülő üzemcsarnokokat is. Az óránként 18 tonna gőzt adó berendezés egyetlen szépséghibája, hogy széntüzelésű, így az üzem nem kapcsolódhat be a gázprogramba. Ezenkívül a tervekben nem csupán a termelés bővítése s az ehhez kapcsolódó beruházások szerepelnek, hanem új szövetek feldolgozására is felkészülnek. A hagyományos alapanyagú termékek mellett a jövőben műszálból készült szöveteket is gyártanak. Az utóbbiak gyártelenítésére több mint 10 millió forintért vásároltak hőrögzítőszárítógépet Nyugat-Németországból. A berendezés, amelyet második kezünk ábrázol, két hete érkezett meg. Az üzemi prózák tapasztalatai alapján, teljesítménye, hagyományos anyagok esetén is kétszerese a régi gépnek: percenként 8—10 méter szövetet gyűrtelenít. 1 A mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata a korszerű növényvédelem A külföldi növényvédőszerek alkalmazásáról, a vegyszeres gyomirtás tapasztalatairól, a pajzstetű elleni védekezés újabb lehetőségeiről tegnap Kecskeméten, három szerv rendezésében tanácskozást növényvédelmi tartottak termelőszövetkezetek, szakaszövetkezetek és állami gazdaságok vezetői. A megbeszélésen részt vett dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese és Maár András, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun megyei elnöke is. Mint Gödör József, megyei tanács osztályvezetője megnyitójában említette, az elmúlt évi felmérések szerint a kár- és kórokozók által okozott veszteség a kertészeti és a szántóföldi növénytermesztésben elérte a 200 millió forintot. E probléma megoldására a növényvédő géppark minőségi cseréjét, a komplex hatású szerek elterjesztését, a növényvédelmi szakpropaganda hatékonyabbá tételét, s nem utolsósorban a technológia állandó fejlesztését javasolta. Hangsúlyozta, hogy az exportkövetelmények egyre nagyobb felelősséget rónak a gazdaságokra, emiatt nagy figyelmet kell fordítani a szermaradványok mennyiségére és összetételére is. Ezután a Ciba-Geigy növényvédőszerek Magyarországon címmel Andrásfalvy Pál, a svájci vállalat budapesti képviselője tartott előadást. Mint említette, a két nagymúltú vegyipari cég külön-külön is jelentős szállítója volt a magyar mezőgazdaságnak, de az egyesülés óta az egyik legnagyobb külkereskedelmi partnerünk lett a mezőgazdasági kemizálás területén. A svájci vállalat rendkívül gazdag választékkal rendelkezik. A jelenlegi tárgyalások szerint a jövőben az eddigieknél még több növényvédőbért importálunk e cégtől. A továbbiakban M. Berencon, a svájci vállalat kutatója. Apjok Ferenc, a Martonvásári Állami Gazdaság agronómusa. dr. Jenser Gábor, a Kertészeti Kutató Intézet osztályvezetőj. dr. Fodor Tamás, az állami Gazdaságok Főosztályának nyíregyházi főkertésze. Világi Ennőd, a Budapesti Vegyiművek munkatársa, s végül M. TJürnar, a külföldi vállalat kutatója tartott időszerű szakmai kéret^kr51 előadást. T. L.