Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-14 / 11. szám

1972. január 14., péntek Csongrád és Bács összefogása « üzemek fejlesztésére Csongrád és Bács megye területén rohamosan nö­vekszik a személygépkocsik száma. A két megyei, illet­ve a Szegedi Városi Ta­nács együttesen mintegy 23 millió forinttal járul hoz­zá az autójavító üzemek fejlesztéséhez. Ebben a legnagyobb ös­­­szeggel, 10 millió forinttal, a szegedi tanács szerepel, s ezzel körülbelül a felét fe­dezi a szegedi szervizüzem rekonstrukciós költségei­nek. A nagyszabású mun­kához már hozzáfogtak, az elSj új típusú gépi­­e­s rendezéseket már fel is sze­relték. Megkezdte működé­sét az olasz licenc alapján készült amely öt perc kocsimosógép­ alatt tesz tisztába egy-egy autót. Ezenkívül „diagnosztikai” üzemrészt, valamint fénye­zőüzemet rendeznek be. Hasonlóképpen tanácsi segítséggel korszerűsítik a hódmezővásárhelyi, vala­mint a kiskunfélegyházi szervizüzemet. Rendelet a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletér­e Az MTI hírmagyarázója írja: A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló egy évvel ezelőtti kor­mányrendelet hatálya ki­terjed a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérle­tének, tehát a termelőmun­ka folytatásában szükséges hivatali, kulturális, egész­ségügyi, társadalmi stb. célra használt helyiségek bérletének főbb elveire és általános szabályaira is. Lényeges eltérés van azon­ban a lakás- és a nem la­káshelyiség használatában, s e sajátosságoknak megfe­lelő eltéréseket külön is szabályozni kellett. Az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésére ezért hozott a Miniszterta­nács rendeletet a nem la­kás céljára szolgáló Helyi­ségek bérletéről. Az új rendelet figyelem­be veszi, hogy a helyiségek általában többféle szakmai tevékenység folytatására alkalmasak, a helyiségek jelentős része a közületi szervek elhelyezéséről szóló jogszabályok hatálya alá tartozik, tehát a bérbe­adóknak nincs szerepük abban, hogy milyen szak­mai munkát, feladatkört ellátó bérlőnek utalják ki a bérleményt. A helyiség bérlője tehát nem követel­heti a bérbeadótól azokat a felszereléseket és átalakí­tásokat, amelyek a tevé­kenysége gyakorlásához szükségesek. Lehetővé te­szi viszont a rendelet, hogy a bérbeadót terhelő mun­kákat elvégezze a bérlő a bérbeadó helyett és költ­ségére. Természetesen mód nyílik arra is, hogy a bér­lő — főként a helyiség kor­szerűsítésének költségéből — az összeg 75 százalékát beszámítsa a bérbe. Nem követelhet viszont költség­megtérítést a bérbeadótól a bérlő, ha saját szakmai te­vékenységének jellege mi­att végez különleges épí­tési munkát — díszes fal­és padlóburkolatot, kira­kati portálcserét stb. — amelyet a bérek költség­tartama miatt nem lehet a bérbeadó kötelezettségévé tenni. Ilyen esetekben a bérbeadó kikötheti, hogy a bérleti jogviszony megszű­nésekor a bérlő köteles az átadáskori állapotot saját költségén visszaállítani, de hozzájárulhat ahhoz is, hogy e munkálatok költsé­geinek egy részét beszá­mítsa a bérlő a bérbe. (A lakásbérletnél ilyen lehe­tőséget nem engei m:g­y korábbi rendelt­ ) A nem lakás céljára szol­gáló helyiségek felmondá­sát — hasonlóképpen a la­kásbérlethez — megfelelő cserehelyiség biztosításá­hoz köti az új rendelet. Ki­vételt tesz a garázsoknál, amelyek bérleményét cse­rehelyiség biztosítása nél­kül is felmondhatja a tu­lajdonos abban az esetben, ha maga, vagy közeli hoz­zátartozója számára szük­séges ez a helyiség. A rendelet a kihirdetéssel lép hatályba. (MTI) Nagy beruházások 1972-ben Európa legnagyobb és legmélyebb bauxitbányája Az országos új létesít­mények egyik legjelentő­sebbike a Halimba 3. el­nevezésű bauxitbánya — kialakítására már eddig 700 millió forintot költöttek. E hatalmas összeg felhaszná­lásával eddig a tervezett föld alatti munkák 98 szá­zalékát elvégezték, s így most már lényegében csak az aknatorony és a külszí­ni csilleforgalmi pálya megépítése vár csak befe­jezésre. Az új bánya, amely Eu­rópa legnagyobb és leg­mélyebb bauxittermelő üzeme lesz, természetesen már működik is. A mun­kálatok előrehaladtával párhuzamosan az idén már 400 000 tonna bauxitot ad a feldolgozó iparnak. Ter­melése a beruházás teljes befejezése után tovább nö­vekszik, s a negyedik öt­éves terv második felében „Halimba 3.” alkalmas lesz évi 600 000 tonna b­auxit kitermelésére. A magyar—szovjet tim­föld­ és egyezmény alumíniumipari szempontjából végrehajtása rendkívül nagy jelentőségű bányában korszerű módszerek alkal­mazásával olyan koncent­rált munkahelyeket alakí­tottak és alakítanak ki, amelyek lehetővé teszik a termelés gazdaságosságá­nak nagyon számottevő ja­vítását. A munkafolyama­tokat maximálisan gépesí­tik. K­alimbán, 250 méter mélyen a föld alatt üzemelő szivattyúk Jó a kapcsolat a partnerekkel Idei tervük harminckétezer tonna baromfi feldolgozása A megye egyik legna­gyobb termelési értéket produkáló üzemét, a más­fél milliárd forint értékű árut előállító Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállala­tot kerestem fel, hogy tá­jékozódást nyerjünk idei terveikről. Csizmadia Ist­ván igazgató válaszában először az elmúlt évi ered­ményeket ismertette. Mint mondotta, az 1971-es esz­tendő amolyan próbaév volt a baromfiipar átszer­vezése után. Az új szerve­zetben a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat irányítása alá került a kis­kunhalasi és a székesfehér­vári gyár, s jó néhány te­lephely. Tavaly áprilisban fejeződött be a kecskeméti tollüzem építése, s ezzel ide összpontosult az ország­ban a tollfeldolgozás. A ve­zetés legfontosabb feladata ily módon a vállalati szer­vezet kialakítása volt. A belső problémák meg­oldása mellett természete­sen nagy gondot kellett fordítani a mezőgazdasági üzemekkel való kapcsolatok ápolására, további erősíté­sére. S hogy ez nem volt eredménytelen, azt igazol­ja: vegyesbaromfi-fel­vá­sárlási, illetve feldolgozási tervét a vállalat 5,9 száza­lékkal túlteljesítette. Első­sorban a liba- és a pulyka­feldolgozás volumene emel­kedett, s libamájból is 15 tonnával állítottak elő töb­bet, mint egy évvel koráb­ban. A vállalat öt — Bács, Pest, Tolna, Veszprém és Fejér — megye 110 mező­­gazdasági üzemével tart termelési kapcsolatot. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a májliba 70 százalé­ka Bács-Kiskun megyéből kerül a gyárakba. Házinyu­­lat is dolgoznak fel, ame­lyet Tolna, Bács és Fejér megyéből vásárolnak fel, s most a kecskeméti Törek­vés Tsz­el folynak tárgya­lások nagyobb nyúlte­­nyésztő telep létesítéséről. Az elmúlt évi eredmé­nyek közé tartozik, hogy a belső üzemi szervezettség megszilárdult — a párt­­szervezet, a szakszervezet, a gazdasági vezetés, a mű­szakiak és a szocialista bri­gádok jó együttműködése — lehetővé tette a feldol­gozó gépsorokon a maxi­mális teljesítmények stabi­lizálását. Csirkéből 4 ezer, pulykából 2 ezer, pecsenye­­kacsából 2500 darabot dol­goztak fel általában órán­ként. Bevált — az ország­ban először itt alkalmazott — folyadékos fagyasztó el­járás és ezzel az új mű­szaki megoldással megva­lósult a zárt ciklusú ba­romfifeldolgozás, ami a vá­gástól a csomagolt tárolá­sig folyamatossá tette a termelést. Egyedül a tojásfeldolgo­zásban volt 16 százalékos lemaradás. Ez egyébként várható volt, ugyanis a fel­­vásárlási árak kötöttségei sok termelőt a közvetlen ér­tékesítésre ösztönöztek. Az idén a múlt évihez ha­sonló termelési program megvalósítását irányozták elő. Ez annyit jelent, hogy a termelő berendezések jó kihasználásával 1,5 milliárd forint értékű árut szándé­koznak termelni, amelynek 70 százalékát exportálják. A kecskeméti gyár 23 ezer, a kiskunhalasi 9 ezer tonna vegyesbaromfit, s ezen fe­lül — a székesfehérvári üzemmel együtt — mint­egy 200 millió tojást dol­goz fel. A mezőgazdasági partne­rekkel jó ütemben folynak az idei szerződéskötések. Feladat a nagy testű ba­romfi — elsősorban a máj­liba — tenyésztés növelése. A mezőgazdasági üzemek részére — azon kívül, hogy a szerződések nagy terme­lési biztonságot nyújtanak — az állategészségügy te­rületén is sok segítséget ad a vállalat. A Phylaxia Szé­rumtermelő Vállalattal együttműködve például, ol­tóanyaggal látják el a ve­lük szerződő gazdaságokat. Csizmadia István igazga­tó azzal fejezte be tájékoz­tatóját, hogy a mezőgazda­­sági partnerekkel való jó kapcsolatok, a vállalat gyá­rainak, üzemrészeinek poli­tikai, gazdasági és szakmai vezetése, valamint a szo­cialista brigádok munkaver­senye jó alapot nyújt az idei másfél milliárdos ter­melési program teljesítésé­hez. Vonatkozik ez az új tollüzemre is, ahol az el­múlt évben megfelelő veze­tő- és munkáskollektíva kovácsolódott össze, s a már említett vállalati termelé­si előirányzaton belül 151 millió forint értékű tollat szállít — túlnyomórészt a külföldi megrendelők ré­szére. N. O. Befejeződött a „Takarót a vietnami gyerekeknek” akció A vietnami részére készített gyermekek takarók utolsó 7 ezer darabos szál­lítmányát a Magyar Nők Országos Tanácsa útnak in­dította rendeltetési helyé­re. A „Takarót a vietnami gyermekeknek” akció ezzel sikeresen befejeződött. A Magyar­ Nők Országos Tar­nácsa ezúton is köszönetet mond azoknak a szemé­lyeknek, kollektíváknak, szocialista brigádoknak, üzemek, szövetkezetek, in­tézmények dolgozóinak, út­törőcsapatok és KISZ-szer­vezetek tagjainak, akik és amelyek bekapcsolódtak az akcióba. Lelkes munkájuk eredményeként több mint 20 ezer takaró gyűlt ös­­­sze a vietnami gyermekek részére. A Magyar Nők Or­szágos Tanácsa kéri, hogy a vietnami nép megsegíté­sére szánt további adomá­nyokat a Magyar Szolida­ritási Bizottság címére jut­tassák el. (MTI) S. oldal Lapunk január 15-én, szombaton Mi történt cím­mel új rovattal jelentkezik. A rovatban a felszabadulás utáni 25—20—15 és 10 év­vel ezelőtt lezajlott — és oly kevéssé közreadott —, a megjelenés napján tör­tént eseményekre vagy más, a közvéleményt ér­deklő adatokra emléke­zünk. A rovat, természete­sen, a teljesség legkisebb igénye nélkül, csupán íze­lítőt adhat egy-egy időszak történéseiből. Mégis úgy hisszük, hogy fiatalabbak, középkorúak és idősebbek egyaránt megtalálják maguk emlékeznivalóját. A a jelzett ,,kilométerkövek” nem zárják ki, hogy ese­tenként ne emlékezzünk régebbi eseményekre, első­sorban azokra, amelyek szoros kapcsolatban voltak a megye munkásmozgal­mával, a dolgozók elnyo­más elleni harcával. Bíz­zunk benne, hogy az olva­sók megnövekedett több tízezres tábora szívesen fogadja próbálkozásunkat és talán még segítségünkre is siet egy-egy érdekes ese­mény előrejelzésével. A ro­vat igyekszik a naponkénti rendszeres megjelenésre, ám forrás, vagy említésre méltó esemény híján elő­fordulhat, hogy egy-egy év­forduló, vagy esetleg a Mi történt teljes egészében nem jelenik meg. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács tegna­pi ülésén az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapján kormány­rendeletet hozott a a nem lakás céljára szol­gáló helyiségek bérletéről, a karbantartási és felújítá­si költségek viseléséről, va­lamint a helyiségek cseré­jéről, átruházásáról, illetve felmondásáról. A pénzügyminiszter, va­lamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kö­zös előterjesztésben java­solta az árvíz- és belvíz­károk felméréséről, a kár­talanítás és helyreállítás egyes kérdéseiről szóló ko­rábbi kormányhatározat módosítását, hogy a mező­­gazdasági nagyüzemek kár­rendezése a jövőben bizto­sítási szerződés alapján történjék. A rendkívüli ká­rok miatt előforduló nagy­mértékű eredményromlás esetén a jövedelem előző két évi átlagának 80 száza­lékáig terjedő hitelezést, illetve az állami támogatást továbbra is biztosítják. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke je­lentést terjesztett elő a nők gazdasági és szociális hely­zetének megjavítására 1970-ben hozott kormány­­határozat végrehajtásáról. A jelentés megállapítja, hogy a tárcák és főhatósá­gok átfogó tervei alapján a vállalatoknál intézkedé­sek történtek a határozat végrehajtására. Csökkent a nők, különösen a családos anyák harmadik műszak­ban történő foglalkoztatá­sa, túlóráztatása és enyhí­tettek az indokolatlan bér­aránytalanságokon is. A nők a korábbinál nagyobb arányban kapcsolódtak továbbképzésbe, növelték a a gyermekintézmények üze­meltetéséhez nyújtott vál­lalati támogatások össze­gét. A kormány a jelentést tudomásul vette, s felhívta a tárcák, az országos hatás­körű szervek, a tanácsok vezetőit, gondoskodjanak arról, hogy a nők helyze­tét javító intézkedések a vállalatok, intézmények szövetkezetek, éves és kö­zéptávú terveinek szerves részévé váljanak. A Minisztertanács meg­tárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnö­kének beszámolóját a nem­zetközi vízeelvi egyezmények alapján 1971-ben tett in­tézkedésekről és a nemzet­közi vízügyi együttműkö­dés főbb kérdéseiről. Fel­hatalmazta az Országos Vízügyi Hivatal elnökét a nemzetközi vízügyi egyez­ményekkel kapcsolatos to­vábbi feladatok végrehaj­tására. A Minisztertanács titkár­sága vezetőjének előter­jesztése alapján a kormány felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőik figyelmét az Or­szággyűlés decemberi ülés­szakán elhangzott képvi­selői észrevételekre és ja­vaslatokra azzal, hogy vizsgálják meg azok meg­valósít­ásának lehetőségeit, s erről tájékoztassák az or­­s­z­ág­ iés­elekét és az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb­­ ügyeket tárgyalt. (MTI)

Next