Petőfi Népe, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTS­Á­G­Á­N­A­K NAPILAPJA Volán, 1972 Kétszáznegyvenezer tonnával több áru A sajtó hasábjain sűrűn szerepelnek a közlekedés­sel kapcsolatos gondok. S hogy problémák adódnak, az természetes, hiszen népgazdasági tervek vég­­­rehajtása nyomán állandó­an növekszik az ipar, a mezőgazdaság termelése. Emellett mind többet uta­zik a lakosság is, s ez a szállító vállalatokra ró év­ről évre nagyobb feladato­kat. A Volán Kecskeméti 9-es számú Vállalatának igazgatójától, Sohajda Jó­zseftől kérdeztük, hogyan készültek fel az idei tavaszi és nyári szállítási idényre. • Valóban, évről évre növekednek a szállítási fel­adatok — kezdte tájékoz­tatóját Sohajda József igazgató. — Tavaly példá­ul 8,1 százalékkal több árut, anyagot továbbítot­tunk rendeltetési helyére, mint 1970-ben. Annak el­lenére, hogy 18,2-ről 16,1 kilométerre csökkent az átlagos szállítási távolság — s ez kedvezőtlenül ha­tott árutonna-kilométer tervünk teljesítésére (csak 0­6 százalékkal tudtuk túl­­tljesíteni) — összegészí­­tv­e. mégis jó eredménye­ 1­­t ért el vállalatunk. .A­hol csak lehetővé vált, p­l.kocsis járműveket in­dítottunk, s ily módon re­­zsikilométerben jelentős — 1 ,5 ’ezer kilométer —meg­takarítást értünk el, ami 72,7 százalékos javulás az egy évvel korábbihoz mér­t­en. Emellett 13,9 százalék­i­­al csökkent az egy ton­na szállítmányra jutó ál­lásidő, vagyis kevesebb idő alatt több súlyt tudtunk továbbítani. Vállalatunk most is arra törekszik, hogy kielégítse megyénkben a népgazda­ság szállítási igényeit. Igen fontos feladatunknak tartjuk ezért az üzem- és forgalomszervezés falának emelését. A színre­ko­rábbi évektől eltérő voná­sa törekvéseinknek, hogy növekvő feladatainkat nem a járműpark növelésével, hanem teljesítőképességé­nek jobb kihasználásával hajtjuk végre. Ebben az . -ben 3 millió 761 ezer fa áru elszállítása vár ■ ~,­ ami 240 ezer tonná­va­l több a tavalyinál. Hogy ezt végrehajthassuk, áru­tonna-kilométer tervünket 2 millió tonnával kell túl­­tel­jesítenünk, járműveink a­­ kelesét 3,3 százalékkal, pótkocsis kilométerek m­nnyiségét pedig 6,2 szá­lakkal növelni. Természetesen mindez­e­n csupán forgalomszer­vezésen múlik, igen fontos, hogy céljaink elérésében támogassanak bennünket a fuvaroztató üzemek, vál­lalatok, gazdaságok és in­tézmények is. Járműveink állásidejének, s a MÁV va­gonjai berakodásának, il­letve kiürítésének időtarta­mát a gépesítés fokozásával igyekszünk tovább csök­kenteni. A fuvaroztató vál­lalatok számára lehetővé tesszük, hogy több, vezető nélküli gépjárművet bérel­hessenek tőlünk.­­ A lakosságot bizonyosan érdekli, mit akarunk ten­ni a személyforgalom to­vábbi javítására. Vállala­tunk nyolc darab Ikarus 66 típusú autóbuszt vásá­rol. Ebből három buszt a kiselejtezettek pótlására, öt darabot pedig a Baja— Hercegszántó vonalon meg­szűnő vasútforgalom átvé­telére, állítunk be. A zsúfolt­ság csökkentésére Kecske­méten négy autóbuszt csuklós busszá alakítunk a át. Ugyanebben a városban 13-as számú járatot csúcsforgalmi időben 15 percenként közlekedtetjük. A 3-as busz részére a mű­kertvárosi lakótelep jobb közlekedésének sára hurokfordulót megoldó­képe­zünk ki. Járműveink zsú­foltságának csökkentésére tárgyalásokat folytatunk a vállalatok, iskolák, intéz­mények lépcsőzetes mun­kakezdéséről. A helyközi forgalomban is jelentős fejlesztést ter­vezünk. Ebben az évben Kecskemét—Hetényegy­há­za 4, Kecskemét—Fülöphá­­za 4, Kecskemét—Izsák 2, Kecskemét—Ágasegyháza 2, Kiskunhalas—Kunszál­lás 2, Kecskemét—Város­föld 4, Kiskőrös—Ökördi puszta 2, Bocsa—Abonyi major 2, Baja—Sükösd 2, Baja—Dusnok 2, Kalocsa— Dunapataj 1, Kalocsa—Or­das 1, Baja—Szeremle 4, Baja—Mátételke 2, Baja— Hercegszántó 4, Baja—Dá­­vod 6, Baja—Bácsborsód viszonylatban 18 új autó­­buszjáratot állítunk forga­lomba. Bugac, Kiskunfél­egyháza és Kunfélegyháza Kecel—Kis­viszonylat­ban a délelőtti munkásszál­lítási igények kielégítését tervezzük. A március 6-án indított, hajnalban közlekedő új kecskeméti budapesti autó­­buszjáratunk máris igen népszerű. Június 18-tól augusztus 27-ig az idén is megindítjuk a reggel Sió­fokra és onnan este Kecs­kemétre visszatérő járatot Mint az eddigiekből kitűnik, baja—hercegszán­is­zói vasúti forgalom átvéte­lén kívül új autóbuszok vásárlására lehetőségünk nem nyílik, ezért az emlí­tett új járatokat jobb for­galomszervezéssel és éssze­rű módosításokkal igazít­juk a kívánalmakhoz — fejezte be nyilatkozatát a Volán Kecskeméti 9-es számú Vállalatának igaz­gatója. N. O. Nyolc új autóbusz Bábszakkörök országos konferenciája Tavaszi szünet van az Óvónőképző Intézetben, mégsem üres az épület. Néhány napra a bábosoké a második emelet: itt ren­dezte meg a Népművelési Intézet a szokásos — éven­te összeülő — bábszakköri konferenciát. Dr. Bakkay Tibornéval, az óvónőképző tanárnőjé­vel beszélgetve tudtam meg, hogy ide jöttek az ország számos felsőfokú oktatási intézetéből mind­azok, akik a bábjátékkal foglalkoznak. Gazdag a program. Mindjárt a folyosón egy szívi- és ötletgazdag báb­kiállítást láthattak a részt­vevők. De nemcsak nézték: ők maguk is készítettek néhány apróságot, mert az elméleti foglalkozásokat összekötötték a gyakor­lattal. Emellett filmek is pörögtek: „A báb mozga­tása”, „Amíg a bábu élet­re kel” — s még néhány más, módszertani jellegű. Részt vett a konferen­cián Kós Lajos, a pécsi Bóbita bábegyüttes veze­tője, és előadást tartott a bábjáték rendezéséről. Koós Iván, az Állami Báb­színház művésze pedig a nemzetközi eredményekről számolt be. A sok-sok előadást, fog­lalkozást szinte fel sem so­rolhatjuk. S a munka ered­ményét mi bizonyíthatná jobban, mint az óvónők „Ciróka” bábcsoportjának kedves bemutatója a vá­rosi művelődési házban, vagy az óvodások, kisis­kolások öröme , amiért a bábosok fáradoznak. L. A. GYÜMÖLCSÖZŐ TÁRGYALÁSOK MOSZKVÁBAN A MUNKAVERSENYBEN ELÉRHETŐ KITÜNTETÉSEK ÉS JUTALMAK EMELIK A MAGÁNGÉPKOCSIK HASZNÁLATÁNAK TÉRÍTÉSI DÍJÁT A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatá­si Hivatala közli: a Mi­nisztertanács pénteken ülést tartott. Fock Jenő, a Miniszter­­tanács elnöke tájékoztatta a kormányt az általa ve­zetett március kormányküldöttség 27-én és 28-án Moszkvában folytatott tár­gyalásairól. A testvéri barátság lég­körében tartott megbeszé­léseken a két ország kor­mányfői tájékoztatták egy­mást a Szovjetunióban és Magyarországon folyó gaz­dasági építőmunka ered­ményeiről. Megtárgyalták a kétoldalú együttműkö­dés továbbfejlesztésének és elmélyítésének kérdé­seit. Áttekintették a most folyamatban levő ötéves terv keretében megkötött egyezmények végrehajtá­sát. Eszmecserét folytattak néhány távlati kérdésről, azokkal a feladatokkal összefüggésben, melyek a magyar—szovjet gazdasági együttműködés fokozásá­nak közös óhajából és a KGST-tagországok együtt­működése további elmélyí­tésének, a szocialista gaz­dasági integráció fejlesz­tésének komplex prog­ramjából adódnak. A tár­gyalásokat valamennyi megvitatott kérdésben nézetek azonossága jelle­­­mezte. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnök­sége és a munkaügyi mi­niszter közös előterjeszté­se alapján a kormány ha­tározatot hozott a mun­kaverseny egyes kérdései­ről. A munkaverseny-moz­­galom a szocializmus ma­gasabb fokon történő épí­tésének nagy erőforrása és széles társadalmi tá­masza. Az egyének és a kollektívák munkaver­­seny-mozgalma a munka­­teljesítés minőségileg ma­gasabb formája. Irányítá­sa az állami, gazdasági szervek és vezetők, vala­mint a társadalmi szervek közös feladata. Szervezése és ösztönzése a gazdasági irányító munka elválaszt­hatatlan része, a vezetők munkaköri kötelessége. A munkaverseny alapve­tő formája a szocialista brigádmozgalom. A szocia­lista brigádok mozgósító és példamutató szerepet töl­tenek be a munkában, a tanulásban és a közösségi életben. A kormányhatározat in­tézkedik a munkaverseny­ben elnyerhető kitünteté­sekről és jutalmakról. A legeredményesebben mű­ködő vállalatokat és szö­vetkezeteket évenként, (Folytatás a 3. oldalon) XXVI. évf. 82. szám 1972. április 8. SZOMBAT Ara: 90 fillér Az igények többet kívánnak Takarmánytermesztési tanácskozás Kecskeméten Az életszínvonal emelke­désével mind nagyobb sze­repet kapnak az élelmi­szer-fogyasztásban az állati eredetű tápanyagok. A nö­vekvő igények kielégítésé­hez szükséges az állatte­nyésztés fejlesztése, mely­nek függvénye a takar­mánytermesztés. E fontos témáról tanács­koztak pénteken Kecske­méten a városi tanács dísztermében, a megye ál­lami gazdaságainak, ter­melőszövetkezeteinek ve­zetői, a takarmányfelvá­sárlással és forgalmazás­sal foglalkozó vállalatok képviselői. A tanácskozás előadójának meghívták dr. Lénárt Lajos, mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest. Jelen volt Erdélyi Ignác, a me­gyei pártbizottság titkára. Dr. Glied Károlynak, a megyei tanács elnökhe­lyettesének megnyitója után a miniszterhelyettes emelkedett szólásra. Elő­adásában a keveréktakar­­mány-gyártással és a to­vábbi elképzelésekkel fog­lalkozott. Utalt az állatte­nyésztés fejlesztésében el­ért eredményekre. Számot­tevő az előrelépés a ser­téstenyésztésben. Jövőre az iparszerűen működő tele­pekről másfél millió ser­tést kap a népgazdaság. Nagyon lényeges, hogy gondoskodjunk takarmányról, a elegendő növekvő állatállomány számára. Fejlesztenünk kell nemcsak a termelési módszereket, hanem a technológiai eljá­rásokat is. Ezért hoztuk létre az utóbbi évtizedben az abraktakarmány-keverő üzemeket Sajnos, a nö­vekvő igények kielégítésé­vel nem tudunk lépést tar­tani. A Gabonatröszt ke­zelésében levő takarmány­keverők jelentős része mű­szakilag elavult. Számos termelőszövetkezetben lé­tesítettek kisebb keverő­­ket, ezeket viszont leg­többször nem használják ki. Ennek számos oka van, többek között a koncentrá­­tumárak nem ösztönöz­nek a saját keverésre. A jelenlegi helyzeten csak megfelelő intézkedé­sekkel lehet változtatni. Gádor József, a megyei tanács mezőgazdasági élelmezésügyi osztályveze­­s­tője a takarmánytermesz­tés helyzetét tekintette át előadásában. Elmondotta, hogy az állatállomány ab­­raktakarmány-szükségletét nem tudják kielégíteni az üzemek. Ha a terveket nézzük, megállapítható, hogy 1975-re a megyében mintegy 8—10 ezer vagon abraktakarmány hiányával lehet számolni. Szálasta­karmányból 15 ezer vagon­nal kevesebb várható, mint a szükséglet. Hasonló a helyzet egyéb takar­mányféléknél is, arra figyelmeztet. Mindez hogy fejlesztenünk kell az ab­raktermesztés színvonalát, több lucernát, pillangóst kell vetnünk. Mezőgazda­­sági üzemeink keressék a takarmánytermesztés nö­velésének lehetőségeit. Fontos, hogy a mezőgazda­­sági szövetkezetek többet törődjenek a háztáji állat­­tenyésztés segítésével. Ez annál is inkább lényeges, mert még a negyedik öt­éves terv végére is a me­gye szarvasmarha- és ser­tésállományának mintegy 50, baromfiállományának pedig csaknem 50 száza­léka innen kerül ki. Dr. Molnár József, a Phy­­laxia Vállalat vezérigaz­gatója az állattápszerek és takarmánykiegészítő anya­gok gyártásában és fel­­használásában elért ered­ményeket ismertette. A vállalat számos új recep­torával kísérletezik. Han­goztatta, hogy a korszerű takarmánykeverék beltar­­talmi értékének összhang­ban kell lennie a biológiai követelményekkel. Éssze­rűbb takarmányfelhaszná­lással sokkal előbbre tu­dunk jutni, csökkenthetjük a költségeket, növelhetjük a hatékonyságot, javíthat­juk eredményeinket. Az előadásokat vita kö­vette, amelyen az üzemek vezetői számoltak be ta­pasztalataikról. K. S. Dr. Lénárt Lajos ismertette a keveréktakarmány­gyártás helyzetét és a további elképzeléseket. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next