Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
8. oldal 1972. június 23, péntek (Folytatás az 1. oldalról) A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bővülésével, a hatékonyság javulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel várakozásaink alatt maradtak. A vállalatoktól származott a bevételek négyötöd része. A bevételek 9 százalékkal növekedtek. Végeredményben a költségvetést 191,6 milliárd forint bevétellel és 194,9 milliárd forint kiadással zártuk. Amint azt már az 1972. évi költségvetés beterjesztésekor jeleztem —, • az állami költségvetésnek a tervezettet meghaladó, kereken 3,3 milliárd forint hiánya keletkezett. Ennek oka az, hogy a vállalatoktól remélt és elvárt bevételeink egy része nem folyt be, beruházási költségeink és a társadalmi közös kiadásaink a költségvetés végrehajtása során emelkedtek. Az 1973. évi népgazdasági terv- és költségvetés összeállításakor szigorú követelménynek tekintjük, hogy a népgazdasági egyensúllyal párhuzamosan költségvetés helyzete is javuljon. Az 1971. évi állami költségvetés végrehajtásáról írásban benyújtott törvényjavaslat tartalmazza a költségvetés teljesítésének adatait és részletes indoklását. A továbbiakban néhány olyan témakört emelek ki, amelyek eredményeink szempontjából alapvetőek, vagy jövőbeni fejlődésünket határozzák meg. Ezek sorában az első, a legfontosabb az: hogyan sikerült valóra váltani gazdaságpolitikánknak azt az alapelvét, hogy a lakosság életszínvonala tartósan, kiegyensúlyozottan növekedjék, az javuljanak?életkörülmények • Ez a követelmény 1971- ben is megvalósult. A lakosság jövedelme a tervezett mértékben emelkedett, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 2,5—3 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 5,6 százalékkal nőtt. A Minisztertanács rendszeresen foglalkozik a kereseti arányok elemzésével és szabályozásával. Megvizsgáltuk például, hogy milyenek és hogy változnak az iparon belüli bérarányok? A tények azt mutatják, hogy 5000 munkásnál többet foglalkoztató nagyvállalatok munkásainak átlagjövedelme 5— 10 százalékkal haladja meg az ennél kisebb vállalatokét. A munkások között is vannak az átlagosnál nagyobb keresetűek. Ez nagyrészt a jobb munkából, a nagyobb következett, teljesítményből de voltak aránytalanságok is, mert egyes melléküzemági, szövetkezeti, kisvállalati dolgozók és alkalmazottak jövedelemnövelési lehetősége kiemelkedően jó volt. Az állami szervek erre is figyelmet fordítottak. Szabályoztuk a termelőszövetkezeti alkalmazottak bérezését és munkaidejét, valamint a melléküzemági tevékenységét. A mezőgazdasági áruértékesítés növekedésével együtt érvényesült az a — már korábban is ható — irányzat, hogy a parasztság reáljövedelmének emelkedése a munkásokét valamelyest meghaladta. A IV. ötéves tervben egészében azonban valóra váltjuk az eredeti célt, hogy e két osztály jövedelmi helyzete azonos mértékben javuljon. A nem termelő ágazatokban több jelentős központi bérintézkedést hajtottunk végre. Több mint 22 000 orvos és gyógyszerész bérét 20 százalékkal emeltük. 10 000 bölcsődei gondozónő és védőnő 15 százalékos, mintegy 50 000 egészségügyi középkáder pedig 5—10 százalékos béremelést kapott. Mintegy 110 000 pedagógus bére átlagosan 20 százalékkal, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott, több mint 50 000 dolgozó fizetése átlagosan 10 százalékkal növekedett. Szélesítettük a gyermekek eltartásához nyújtott támogatást és az öregek társadalmi ellátását. Kidolgoztuk azokat a javaslatokat amelyek alapján — több más intézkedéssel együtt — 1972. év január 1-i hatállyal felemeltük a három és több gyermekes családok, valamint az egyedülálló egy és két gyermekes szülők családi pótlékát, a már megállapított nyugdíjakat pedig — reálértékük megtartása céljából — 1971-től évenként 2 százalékkal növeljük. Az egészségügy és oktatás területén tovább bővítettük az intézmények hálózatát, emeltük ezek szakmai színvonalát. . Az idén hozott egészségügyi törvény alapján állampolgári joggá fogjuk emelni az egészségügyi ellátást. A lakosság jövedelme az áruellátás oldaláról megalapozott volt, biztosítottuk a fogyasztói piac egyensúlyát. A kereskedelem folyó áron számolva 9 százaalékkal több árut adott el, növekedés változatlan áron mérve, is meghaladta a 7 százalékot. Gyarapodott az alacsonyabb jövedelműek igényeit kielégítő áruk mennyisége. Egyes termékekből — például a sertéshúsból, kötöttáruból — javult a kínálat. Bővült a tartós fogyasztási cikkek választéka, amit szemléletesen bizonyít a forgalom 12 százalékos növekedése. A több tartós fogyasztási cikk természetesen megnöveli a lakossági ipari javító szolgáltatások iránti keresletet. Tavaly e téren is tapasztaltunk némi javulást, az ezt támogató szabályozó módosítások nyomán, helyzettel azonban nem vaagyunk még elégedettek. Az elmúlt évben a tervezett 71 000 helyet 75 000 lakás épült. A negyedik ötéves terv nagy feladatai miatt javítani kell a lakásépítést és -gazdálkodást a központi és a tanácsi szerveknél és vállalatoknál egyaránt. Az állami költségvetés vállalta a hatósági árváltozások fedezetét, de ez nem nyújthat forrást minden költségnövekedésre. Éppen ezért a tervben előírt mutatókat — épületszint alapterület, felszereltség, szanálás — szigorúan be kell tartani az eltérés veszélyeztetheti az előirányzott lakások megépítését A tanácsi kedvező vonású gazdálkodás volt tavaly, hogy a tanácsok — a vállalatok és más szervek közös összefogásával — sok létesítményt valósítottak meg, sajnos, a későbbi fenntartás pénzügyi forrásaira már kevesebb gondot fordítottak. A vállalatok és szövetkezetek a fejlesztési alapjába tanácsok csaknem 2,5 milliárd forintot utaltak át, hogy ilyen módon — a településfejlesztési tervekbe illeszkedően — lakóházakat, közműveket, óvodákat, napközi otthonokat hozzanak létre. Bács megyében csaknem 500 napközi otthoni helyet létesítettek. Nyíregyházán a város vállalatai összesen 35 millió forintot ajánlottak fel óvodaépítésre. A gazdasági elemzéseknek mindig egyik kulcskérdése hogyan ítélhetjük meg a vizsgált időszak fejlesztési beruházási tevékenységét? Az elmúlt évet — a korábbi időszakhoz hasonlóan — nagyarányú fejlesztés jellemezte. Bővültek ipari és építőipari kapacitásaink, javult a mezőgazdasági üzemek technikai felszereltsége. Üzembe helyeztük a TVK polietiléngyárát, a Gagarin Hőerőmű újabb 200 megawattos egységét. Termelni kezdett az alumínium széles szalaghengermű Székesfehérvárott és az évi 2500 lakás kapacitású házgyár Debrecenben. Több mint 65 000 szarvasmarha- és 250 ezer sertésférőhelyet létesítettünk. A beruházások eredményeként nemzeti vagyonunk több mint 5 százalékkal emelkedett. 1971-ben a beruházások csaknem kétszer olyan gyorsan növekedtek, mint a nemzeti jövedelem termelése. A beruházási kifizetés 100 milliárd forint volt, a tervezettnél 11 milliárd forinttal több. A folyó esztendő öt hónapjának tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy az idei beruházási színvonal a tervnek megfelelően alakulhat, ha mind a központi szervek, mind a vállalatok megértik és végrehajtják a hatályos intézkedéseket. Napjainkban a munkamegosztás, a szakosítás mindinkább nemzetközi méreteket ölt, következésképp külgazdasági kapcsolataink alakulása fejlődésünk nélkülözhetetlen alkotóeleme. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink legfőbb kifejezési formája a külkereskedelmi forgalom alakulása. 1971-ről szólva, a kivitelre és a behozatalra hatott a tőkés világpiac dekonjunktúrája, az 1970-es kedvezőtlen mezőgazdasági év miatt elmaradt export. Éreztette hatását a tőkés világ pénzügyi válsága. 1971 utolsó hónapjaiban csökkent a külkereskedeem egyensúlyhiánya, és ez az irányzat 1972-ben is folytatódik. Biztató eredményként értékeljük, hogy az idén öt hónap alatt a behozatal a múlt év azonos időszakához képest csaknem 6 százalékkal csökkent, míg a kivitel 26 százalékkal magasabb A népgazdaság fejlesztése, a munkamegosztás előnyeinek kihasználása szempontjából meghatározó számunkra együttműködésünk a KGST-országokkal, ezen belül is legfontosabb partnerünkkel a Szovjetunióval. Kapcsolataink szilárd alapokon és hosszúlejáratú megállapodásokon nyugszanak. Ezt kívánjuk továbbfejleszteni az előttünk álló 15 éves időszakra. Hozzákezdtünk a szocialista integráció komplex programjának megvalósításához. Ez azt is jelenti, hogy az együttműködésben még nagyobb szerepet kapnak a távlati gazdaságfejlesztési kérdések. A KGST- ben elsősorban a több országot érintő új beruházási célok összehangolása fokozódott. Ami a nem szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat illeti, azokat a nemzetközi piac sokféle tényezője, a konjunktúra változása és a nemzetközi pénzügyi viszonyok alakulása erőteljesen befolyásolják. Kapcsolataink ma már itt is túlmutatnak az egyszerű adásvételi ügyleteken. Műszaki-tudományos, nyeket kulturális egyezmékötöttünk több európai és Európán kívüli országgal. gi, Jó néhány mezőgazdasáélelmiszeripari termékünk külpiaci értékesítési lehetősége kedvező. Tartósan exportképesnek ítélhető ezen belül különösen a vágómarha és a marhahús. A kormányszervek hosszabb ideje foglalkoznak a szarvasmarhatartás feltételeit javító intézkedések kidolgozásával. Az anyagi érdekeltség eszközeivel kívánjuk elérni, hogy a mezőgazdasági termelés oldaláról belföldön színvonalas tej- és tejtermékellátást lehessen nyújtani, marhahúsexportunk pedig növekvő mértékben járuljon hozzá tőkés fizetési mérlegünk javításához. Őszintén meg kell mondanunk, hogy a jelenlegi helyzetben az államháztartás jelentősebb terhet vállalni nem tud, tehát a teendő intézkedéseink pénzügyi kihatását túlnyomórészt a mezőgazdasági ágazaton belüli átcsoportosítások útján kell ellensúlyozni. Gazdasági munkánk eredményeire a tervek, a közgazdasági szabályozók és a szubjektív momentumok egyaránt befolyással vannak. Ez utóbbiak, az emberi tényezők jelentősége nagyobb, mint azt gyakran feltételezik. Jogosult ezért, hogy röviden néhány olyan témát is érintsünk, amelyek a vállalati közgondolkodás problémakörébe tartoznak manapság. Most, nemcsak elvileg, de gyakorlatilag is mindenkinek el kell fogadni, hogy tartósan nem oszthatunk el többet, mint amennyit megtermelünk. A gazdálkodás alapvető mércéje a fejlesztés területén a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök minél jobb kihasználása; követelmény ez a központi szerveknél, a tanácsoknál és a vállalatoknál egyaránt. A beruházási feszültségek enyhítésére irányuló intézkedéseinket félreértik akik úgy gondolják, hogy azok lényege az ötéves beruházási terv leszállítása. Erről nincs szó, hiszen az ötéves tervben elhatározott célokat megvalósítjuk, a beruházásra előirányzott összeget végül is teljes egészében felhasználjuk, de erőink jobb összpontosításával. Gazdaságunk intenzív utakra való vezetésének feltétele a meglevő kapacitások jobb kihasználása. A vizsgálatok azt állapították meg, hogy a termelő kapacitások időbeni kihasználása az elmúlt években nem sokat javult. Sok területen a modern, korszerű gépi berendezések kihasználása nem megfelelő. A teljes műszakokban is jelentős még a kapacitástartalék. A baráti országokhoz viszonyítva a vegyipar műszakszáma nálunk a legalacsonyabb. Jobb szervezéssel, rugalmasabb vállalati bérpolitikával nagyon sokat lehet javítani a helyzeten. Nem kedvező a kép az elhasználódott, korszerűtlen és amortizált állóeszközök selejtezése tekintetében sem. További üzemeltetésük a legtöbb esetben konzerválja az elmaradt technikát. A banknál ma is több olyan hiteligény van, amelyben magas építési hányad mellett szeretnének a vállalatok beruházni, miközben a meglevő csarnokokban 20—25 éves — szaknyelven szólva — „0-ra leírt” gépek álldogálnak kihasználatlanul. Célszerű tehát előnyben részesíteni azokat a megoldásokat, amelyek az adott kapacitások korszerűsítése, jobb kihasználása, a munkaszervezés javítása révén növelik az eszközhatékonyságot. Bátrabban lehet selejtezni. Gazdaságunk helyzete, fejlődése — amint a beszámolóból és a költségvetési adat- és információtömegből is kitűnik — sokkal bonyolultabb, mintsem hogy nagyon röviden jellemezhető lenne. Mégis, ha összefoglaló képet akarunk, néhány kérdésre világos választ kell adnunk.1 Hogyan ítéljük meg eredményeinket a tervek tükrében? Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy mind az alapvető gazdasági folyamatokat, mind a költségvetési gazdálkodást a tervszerűség jellemezte, még akkor is, ha az elmúlt év nem volt mentes a gondoktól. Vajon miből fakadnak ezek a gondok, nehézségek? Elsősorban abból, hogy a gazdálkodás hatékonysága nem javult az elvárható ütemben; másodsorban pedig abból, hogy az elosztási folyamatban még nem sikerült szilárdan ellenállni az erőforrásainkat meghaladó igények nyomásának. Abból, hogy ezekről nyíltan beszélünk, senki sem vonhat le téves következtetést, hiszen gondjainkat megosztjuk, hibáinkkal szembenézünk, és határozott intézkedéseket hozunk azok megszüntetésére. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezekkel a gondolatokkal kiegészítve fogadja el az 1971. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, és hagyja jóvá a beterjesztett törvényjavaslatot. Faluvégi Lajos pénzügyi miniszter beszéde után Oltijk István, Borsod megye 10. választókerületének képviselője, a terv- és költségvetési bizottság előadója emelkedett szólásra. Utána Weiszböck Rezsőné, a soproni szőnyeggyár igazgatója. Győr-Sopron megye 16. választókerületének képviselője, Géczi János megyei tanácselnök, Nógrád megye 6. választókerületének képviselője és ifj. Lukács János állatorvos, Zala megye 2. választókerületének képviselője kapott szót. Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet után Apró Antal elnöklésével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Péter János külügyminiszter volt a következő felszólaló. Megkezdte munkáját az országgyűlés Faluvégi Lajos pénzügyminiszter Péter János felszólalása Péter János részletesen szólott a nemzetközi helyzet legfontosabb eseményeiről és elemezte moszkvai tárgyalások, vaalamint az NSZK-val kötött szerződések ratifikálása után kialakult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy világunkban a Szovjetunió a termonukleáris háborús veszély elhárításának legfőbb tényezője. Ha a termonukleáris háború veszélyének elhárítása valóban a fő feladata ma minden jóakaratú nemzetközi tényezőnek, akkor a szovjet—amerikai viszony javulása mindannyiunk közös érdeke — mondotta a külügyminiszter. A továbbiakban kitért a vietnami és a közel-keleti konfliktusra, majd megállapította, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyok között az európai kérdések értek meg leginkább a megoldásra. Az európai biztonsági konferencia előkészítésével kapcsolatban megjegyezte: Mi a konferencián abban a tudatban lennénk készek már ma vagy holnap részt venni, hogy az együttműködésre a biztonság megszilárdításáért már minden erő rendelkezésre áll és a konferencia nem vallana kudarcot. Péter János hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a világ mai helyzetében a nemzetközi feltételek kedvező vagy kedvezőtlen alakulása döntő mértékben a szocialista országok együttműködésétől függ. Ha ez az együttműködés töretlen lett volna, akkor ma nem kellene a vietnami agresszió ügyeivel, a Közel-Kelet válságával és más tragikus kérdésekkel foglalkoznunk.+ A kormány népgazdasági tevékenysége — mondotta befejezésül a külügyminiszter — a nemzetközi béke és biztonság ügyét szolgáló terveket valósította meg, s reálisan vette figyelembe tervei kialakításánál a nemzetközi erőviszonyokat; eredményeivel hozzá is járult a nemzetközi viszonyok kedvező alakulásához. A külügyminiszter felszólalását követő vitában karort szót többek között dr. Bognár József, a világgazdasági tudományos tanács