Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek’ magyar szocialista munkáspárt bács-Kiskun megyei bizottságának napilapja xxvn. évfolyam, 258. szám Ára: 90 fillér A megyeszékhely felszabadulásának 28. évfordulóján átnyújtották a „Kecskemétért’’ emlékérmeket Kecskemét felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából tegnap délután a városi tanács épületében együttes ülést tartott az MSZMP városi végrehajtó bizottsága és a városi tanács végrehajtó bizottsága Az ünnepi ülés résztvevőit — közöttük dr. Romany Pált, a megyei pártbizottság első titkárát és dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét — Szabó Lajos, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd felkérte Reile Gézát Kecskemét Város Tanácsának elnökét, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Keile Géza emlékeztetett a felszabadulást követő esztendők újjáépítő, országteremtő munkájára. Vázolta azt az utat, amelyet Kecskemét és a város lakossága az eltelt 28 esztendő alatt megtett, majd összegezte azokat az eredményeket, amelyek a több mint negyedszázados munka során születtek. A városi tanács elnökének rövid beszéde után Szabó Lajos ismertette a Kecskeméti Városi Tanácsnak azt a határozatát, amellyel első ízben 1972- ben odaítélte a „Kecskemétért” elnevezésű emlékérmet. Ezt az emlékérmet ketten kapták meg: Dörner Henrik a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója és Dudás Mihály, az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat nyugdíjasa. Mindketten kiemelkedő munkát végeztek a város építése, fejlesztése érdekében, kötelességükön messze túlmenően dolgoztak Kecskemét lakosságának jobb, kulturáltabb ellátásáért. A kitüntetéseket Reile Géza nyújtotta át. A kitüntetettek nevében Dörner Henrik mondott köszönetet. G. S. A „Kecskemétért” emlékérem tulajdonosai: Dudás Mihály és Dörner Henrik Megkétszereződött a háztáji árutermelés A Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének termelésfejlesztési bizottsága által elkészített jelentés szerint 1969 óta a körzetben megkétszereződött a háztáji gazdaságok árutermelése, illetve a szövetkezeteken keresztül történő értékesítése. A kormányhatározatok és a szövetkezetpolitikai irányelvek fokozták az egyéni termesztési kedvet, és egyre több közös gazdaság ismerte fel a háztájiban rejlő lehetőségek kihasználásának előnyeit. Az egyéni és a szövetkezeti gazdaságok közötti együttműködésnek sokféle formája alakult ki, az állattartás, a takarmányellátás, a beszerzés és az értékesítés területén egyaránt. A jó kapcsolat kiépítése a háztáji bizottságok feladata, munkájukat azonban még csak kevés helyen végzik jól, mint ahogy a szövetkezetek is eltérő módon és mértékben segítik a háztáji gazdálkodást. A homokhátsági mezőgazdasági szövetkezetekhez mintegy 34 500 család tartozik, a művelésükben levő terület pedig csaknem 64 ezer hektár. A háztáji termelés zömét az állattartás teszi ki, a megye összes gazdaságaihoz viszonyítva a szarvasmarhaállománynak 54, a sertésnek 88, a baromfinak 64 százaléka van a Homokhátság egyéni és kisegítő gazdaságaiban. Termelőmunkájuk támogatása, illetve új termelő- vagy szakszövetkezeti üzemágként való elismerése tehát elengedhetetlen. A homokhátsági körzet mezőgazdasági üzemeinek képviselői a közös és a háztáji kapcsolatának fejlesztési lehetőségeit, az árutermelés további növelésének feltételeit beszélték meg tegnap Lászlófalván. Az írásban elkészített jelentéshez Ballus Tibor, a tszszövetség munkatársa adott kiegészítést. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állategészségügyi munkát alaposabbá kell tenni a háztáji gazdaságokban is, hiszen kevés erőfeszítéssel tbc, és brucellózismentessé lehetne tenni jó néhány községet és tanyát, ahonnan azután a szövetkezetek is beszerezhetnék az állomány utánpótlásához a szarvasmarhákat. D. É. 1972. november 1., szerda Együttműködés a szőlőtermesztésben, -feltokozásban, -értékesítésben Kedden a kiskunmajsai Jonatán Szakszövetkezetben tartotta ülését a Szakszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége. A kiskőrösi székhelyű érdekképviseleti szerv vezető testülete huszonhárom szövetkezet szőlőtermesztésének helyzetét, a középtávú telepítési terv végrehajtásának, valamint a szőlő feldolgozásának, tárolásának, értékesítésének eredményeit, tennivalóit vitatta meg. Az ország leginkább szakosodott szőlőtermesztő vidékének szakszövetkezeteiben tizenöt és fél ezren dolgoznak. A tagság jelentős része a jövőben is ebben látja megélhetésének legfőbb forrását. Munkájuk eredménye többek között az, hogy ebből a körzetből származik az ország bortermésének tíz-tizenegy százaléka. A kiskőrösi területi szövetséghez tartozó gazdaságoknak a termelési értéke meghaladja az évenkénti egymilliárd forintot. Az ültetvények zöme kisparcellás, hagyományosan művelt szőlő, amelyeknek hozama nem éri el a korszerűen művelt, nagyüzemi telepítésekét. A kisüzemi ültetvények csaknem fele — összesen kilencezer hold — jó vagy közepes termőképességű és megfelelő anyagi befektetéssel korszerűsíthető. Több szakszövetkezet nagyüzemi telepítéssel igyekszik pótolni a kiöregedett ültetvényeket. Elkezdődött a telepítés Csengődön, Kecelen, Kiskőrösön, Soltvadkerten, a közeljövőben indul meg Kiskunmajsán, ahol a Jonatán Szakszövetkezet és a Közép-magyarországi Pincegazdaság együttműködési szerződése 1976-ig összesen 400 hold szőlő ültetését irányozza elő. A két fél közösen határozza meg a telepítendő fajtákat, a szőlő művelésének, a termés értékesítésének a módját. Ilyen, vagy ehhez hasonló együttműködésre van még lehetőség a kiskőrösi területi szövetség körzetében másutt is. A körzet tizenhárom szakszövetkezetében van szőlőfeldolgozó, amelyeknek együttes teljesítőképessége naponta hét-nyolcezer mázsa. Tároló tizennyolc gazdaságban található. Néhány szövetkezet társulással igyekszik bővíteni a pincét és a szőlőfeldolgozót, vagy a közeli állami gazdasággal, illetve kereskedelmi vállalattal együttműködve értékesíti termését. Évente 40 ezer hektoliter bort forgalmaz a soltszentimrei Ezerjó, csengődi Szakszövetkezet, Aranyhomok a MONIMPEX külkereskedelmi vállalat és a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ Soltszentimrén társulásával felépített borpalackozó. K. A. Kombájn a szőlőben A hidas traktorra emlékeztem, hidromotorokkal működő Chisholm-Ryder szőlőkombájn után elmaradó termés mennyisége 3—4 százalék, nem több, mint a kéziszedés esetén. A Kunbajai Állami Gazdaságban ilyen géppel végzik az idei szüretet. Erről szól tudósításunk a 4. oldalon. I Közös A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság fejlődésében kapcsolatainak újabb, jelentős állomás a lengyel államfő ma kezdődő magyarországi látogatása. A két ország viszonyában érvényre jutó alapelvek egyaránt megfelelnek hazánk és a Lengyel Népköztársaság nemzeti érdekeinek, hozzájárulnak határozottan a szocialista országok egységét szolgáló törekvésekhez. Közös érdekeink jutnak kifejezésre a többi között a két országnak a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kifejtett konstruktív tevékenységében, s a két ország együttesen munkálkodik az európai teremtésén is.biztonság megA két nép hagyományokban történelmi bővelkedő kapcsolata az elmúlt negyedszázadban teljesedett ki, a közös célért, a szocializmus felépítéséért való munkálkodás során. A legutóbbi években állandó gyakorlattá vált a kölcsönös konzultáció, a szocializmus építésével kapcsolatban országainkban felvetődő konkrét problémákrólpasztalatcsere folytatott raEzt igazolják a legutóbbi idők magas szintű kölcsönös látogatásai is. A magyar—lengyel kapcsolatok egyik fontos alapja az 1948-ban megkötött és 1968. május 16-án megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelynek szellemében számos megállapodás jött létre a különböző területeken folytatott tevékenység összehangolására. Csupán az elmúlt két esztendőben tucatnyi jelentős megállapodás született, egyebek között az 1971— g I 75. évi gazdasági együttműködésről és a népgazdasági tervek egyeztetéséről stb. A tudományos kapcsolatok fejlődésében kiemelkedő fontosságú a két ország akadémiái közötti — 1972—1975-re szóló — együttműködési egyezmény. S a közelmúltra visszatekintve: alig néhány hete született meg a magyar—lengyel kulturális és tudományos együttműködési vegyes bizottság létesítéséről szóló megállapodás. Ami a Lengyel Népköztársasághoz fűződő gazdasági kapcsolatokat illeti: az 1950—1971-es időszakban a kölcsönös árucsereforgalom csaknem hatszorosára emelkedett. A kétoldalú hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodás 1971 és 1975 között, a korábbi tervidőszakhoz mérten, mintegy 65—70 százalékos növekedést irányzott elő, ezt azonban — mindkét ország kívánságára — a felek időarányosan is túlteljesítik. A két baráti együttműködésének ország fejlődése a tudomány és a közművelődés területén végzett munkában is jól tükröződik. Ma már a tudományos és a kulturális élet különböző ágazataiban is távlati tervek szabják meg — a szocializmus építésének adott szakaszához igazodó — közös tennivalókat. Henryk Jablonski államelnök ma kezdődő magyarországi látogatása szocializmustépítő, közös úton haladó együttműködésének nevezik, újabb jelentős állomása, egyszersmind hagyományos barátságunk ünnepe lesz.