Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
Világ proletárjai, egyesöljetek! Peron Nt A BÁCS-KISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG NAPILAPJA xxvn. évf. 295. szám 1972. dec. 15., PÉNTEK r Avat 90 fillér A kormányhatározat nyomán másfél milliárd liter tej várható Bács-Kiskun megyében Július 30-án hozták nyilvánosságra a kormány 1025/1972-es és ezt követő határozatait, amelyek egyszeriben új lehetőségeket tártak fel az eddig nem elég gazdaságos szarvasmarha-tenyésztés előtt. A felvásárlási ár emelése és egyéb intézkedések ugyanis jövedelmezővé teszik az ágazatot. A mezőgazdasági szakigazgatás az új követelményeknek megfelelően várhatóan január közepéig dolgozza át a megye középtávú fejlesztési tervét. Ebben olyan jelentős tennivalók is helyet kapnak, mint a tej átvétele, feldolgozása, az áru eddiginél zavartalanabb szállítása. Ez utóbbi feladatok megvitatására találkoztak tegnap Kecskeméten a Középmagyarországi és a Csongrád megyei Tejipari Vállalat, az Állattenyésztési Felügyelőség, s a megyei mezőgazdasági szakigazgatás vezetői. Gádor József mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető tájékoztatása szerint a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének terve kétirányú. Más feladatokat kell megoldani a nagyüzemi és megint másokat a háztáji és kisegítő gazdaságok állattenyésztésében. A nagyüzemi tehenészetekből származó tej összegyűjtése általában zökkenőmentes. A háztáji és kisegítő gazdaságok számára, elsősorban a kiterjedt tanyavilágú Homokhátságon jelent több gondot a tej értékesítése. Kevés az átvevőhely, s azok sincsenek korszerű hűtő- és egyéb tejkezelő berendezésekkel felszerelve. Ez nem mai keletű mulasztása az élelmiszer-gazdaságnak, pótlását azonban a nagy költségek miatt egyszerre nem lehet megvalósítani. Szükség van arra, hogy a szarvasmarha-tenyésztő gazdaságok, a tejipar a kölcsönös érdekek egybehangolásával együttesen valósítsa meg a tej átvételének korszerűsítését. Hortobágyi György, az Állattenyésztési Felügyelőség munkatársa az állatszámlálás adatait ismertette. Eszerint jelenleg 54 ezer 900 tehenet gondoznak Bács-Kiskun megyében. Ebből 26 ezer 500 az állaSágokban, a többi a háztáji és kisegítő gazdaságokban található. Az előirányzat szerint 1973 ban 1,3 milliárd, 1975-ben pedig másfél milliárd liter tejet fejnek Bács-Kiskun megyében, amelynek több mint kétharmadát értékesítik termelők. A tejipar képviselői elmondották, hogy Bács-Kiskun megye déli részén, a kalocsai járás déli felében, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat körzetében általában jobbak a tej összegyűjtésének feltételei, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat, amely a Homokhátság és a megye északi felében vásárolja a tejet, sokkal nehezebb helyzetben van. Ebben a körzetben néhány új átvevőhelyet akar létesíteni a tejipar, s azokat felszereléssel is ellátja. A kivitelezést azonban a saját erejéből nem tudja megvalósítani, számít az érdekelt mezőgazdasági üzemek támogatására. K. A. A sütőipari és szövetkezeti gazdaaz ünnepekre készül November elején kezdődött az üzempróba a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat Szolnoki úti, valamint Róbert Károly körúti üzemében. Ez utóbbi a napjainkban ismeretes legkorszerűbb berendezéssel ellátva és a technológiát legmodernebb alkalmazva végzi munkáját. Küszöbön áll már a termelés teljes ütemének az elérése, s ezt követően nagyobb mennyiség jut majd az egyre közkedveltebb, finom fehér kenyérből a karácsonyra fogyasztóknak, feltétlenül még fokozottabban az igényekhez igazodik a termelés. — Milyen tapasztalatokkal szolgált az elmúlt hónap? — kérdeztük Somogyi József igazgatót. — Az intenzív dagasztó gép munkába állítása már a Csongrádi úti üzemünkben is a minőség lényeges javulását szolgálta. A Róbert Károly körúti üzemben ezen felül új technológiát is alkalmazunk, ami a gép hatásfokát nagymértékben növeli. A karácsonyi, szilveszteri felkészülésről is igyekeztünk a vállalat vezetőitől tájékozódni. Mint mondották, a mennyiséget illetően korai lenne még pontos számokról beszélni. Egy bizonyos: karácsonyra a hagyományos ünnepi tésztafélékből — bejgliből és keltkalácsból — mintegy 100 mázsányi kerül a fehér asztalra. S már az év fordulójára is gondolva, előregyártott krémeslapokból, a habroló és a képviselőfánk alapanyagából minden eddiginél bőségesebb mennyiséget kínálnak. Félkész tortakarikából hozzávetőleg 13 ezret készítenek. Az ünnepnapokat megelőző hetekben a sütőipar munkásai 14—16 órás műszakokat tartanak. Ennek is köszönhető, hogy a szokásos 260—280 mázsa helyett csaknem félezer mázsányi péksütemény kerül a karácsonyt megelőző napokban a boltokba. Ünnep szombatján délután 2 órán egyébként az utolsó, kiszállításra kerülő mennyiség i kisül. — Az arányokat tekintv az ország egyetlen társválalata sem állt át a miéikéhez hasonló ütemben a intenzív dagasztógép alkamazására — mondotta befejezésül az igazgató. J. T. - Véget ért az országgyűlés téli ülésszaka Csütörtökön délelőtt a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával kezdte meg harmadik munkanapját az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson rész vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot Pávai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke terjesztette elő. (Folytatás a 3. oldalon) Az országgyűlés harmadik napján a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat expozéját tartja: Párdi Imre. (MN fotó — KS) Felavatták a kiskunhalasi papíripari üzemet Új, korszerű üzemmel gazdagodott Kiskunhalas, amelyet a Papíripari Vállalat létesített 65 millió forintos beruházással. A gyárat tegnap avatták fel. Az ünnepségen Sárosi Sándorné részt vett könnyűipari miniszterhelyettes és Manek György, a Papíripari Tröszt vezérigazgatója. Az üzem, amely a párt és a kormány vidéki iparosítási programjának megfelelően létesült, nagyobbrészt nőket foglalkoztat. Évi termelési értéke eléri a 125 millió forintot, s korszerű műhelycsarnokaiban 7500 tonna papírt dolgoznak fel. Elsősorban az édesipar és a kozmetikai ipar részére gyártanak dobozokat és egyéb csornai óeszközöket. Az üzem termékeinek egy részét külföldi megrendelésre készítik. Kői ’’'kön a* plőzör elkésült új nyílhely.- ■n-nak, amelyben már korábban megkezdték a textili^r részét a csévék, valamint a dobozok gyártását. Kodály Zoltán-emlékülés a Magyar Tudományos Akadémián Csütörtökön a Magyar Magyar Tudományos Akadémia és a Művelődésügyi Minisztérium rendezésében Kodály Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából emlékülést tartottak a Magyar Tudományos Akadémián. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes, Nagy Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, Erdey-Grúz Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes. A résztvevők között ott volt hazai, társadalmi, művészeti életünk számos kiválósága, köztük Kodály Zoltán özvegye. Megnyitójában Erdey- Grúz Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hangsúlyozta: Kodály zenei munkássága egyaránt része a magyar és az egyetemes kultúrának. Nekünk, magyaroknak Kodály Zoltán munkássága különösen nagy jelentőségű. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes a Magyar Népköztársaság kormánya nevében üdvözölte az emlékülés hallgatóságát. Születésének 90. évfordulóján úgy emlékezünk Kodály Zoltánra, mint aki ma is közöttünk él — mondotta. — Kodály életművében összeforrt és egységes egészként maradt ránka a zeneszerző, a zenetudós és zeneoktatás új útjait megalkotó pedagógus. Egységes egész ez az alkotás, hiszen műveinek anyanyelve a népzene, ezt a zenét kutatta és ezen az anyanyelven oktat, tanítja a zenét, a dalt. Ennek a népzenének értékéről, szépségéről ő írt a legszebben, hiszen a szép magyar szónak is mestere volt. Egyike volt azoknak, akik szenvedélyesen, fáradságot nem ismerve tárták fel és gyűjtötték a nép ősi dallamkincsét, ez a feltárt dallamkincs gazdag forrása lett új, haladó zenekultúránknak. ’ Szabolcsi Bence „Kodály I Zoltán emlékezete” címmel tartott előadást. — Kodály illúzióvilágának középpontjában egy dallamosságában tökéletes, eggyéforrott, boldog Magyarország állott. Kodály kijelentette, hogy amit európai zenészek megtalálnak klasszikus művészetükben, azt mi egyes egyes dal a népdalban kereshetjük. Ortutay Gyula akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztálya elnökének felszólalása azt j elemezte, mire tanít ma bennünket Kodály Zoltán t ! életműve. — Kodály munkásságának (s ebben természetesen egész életműve egy testvér Bartók Béláéval!) számunkra egyik legjelentősebb eredménye a magyar népzene felfedezése, feltárása, majd tudományos elemzése. Ortutay Gyula kiemelte, hogy Kodály Zoltán minden művében a teljességre törő, az egész közösséget áhító szenvedély ölt testet