Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

Galéria Halason Fanfárok hangjaival kezdődött Kiskunhalason, a Szilády Áron Gimnáziumban az új galériát fel­avató ünnepség. Az ősi iskola ha­talmas könyvtárterme zsúfolásig megtelt vasárnap délelőtt, amikor Sallai Sándor iskolaigazgató kö­szöntötte a megjelent vendégeket, köztük Katanics Sándort, a me­gyei pártbizottság titkárát, Tán­­czos Sándor tanácselnököt és Sza­bó Miklóst, a városi pártbizottság titkárát. Dr. Welker Ottó osztályvezető tolmácsolta a Művelődésügyi Mi­nisztérium elismerését. Közvetlen szavakkal méltatta a közízlés fej­lesztését szolgáló kezdeményezést. A Szilády Galériában látható ki­állítások révén a halasiak is meg­ismerkedhetnek a kortárs művé­­szettel. Külön kiemelte a gimná­zium, a II. Rákóczi Ferenc Szak­­középiskola és a városi szakma­közi bizottság összefogását, ők rendezték közösen a galéria első tárlatát, amely a Szentendrén élő művészek alkotásait mutatja be. Ez június 10-ig, naponta 15—18 óra között tekinthető meg. Bereczki Lóránd művészettörté­nész, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályá­nak a munkatársa tartott ezt kö­vetően tárlatvezetést. A megnyitón több szocialista brigád tagjai is részt vettek és nagy tetszéssel szemlélték Bar­csai Jenő, Czóbel Béla, Gráber Margit, Klimó Károly és mások festményeit, grafikáit. A rendezők úgy tervezik, hogy szeptemberben egy másik művész­telephez vagy csoporthoz tartozó képzőművészek munkáiból nyit­nak kiállítást. Versenyeznek a kecskeméti járás növényvédő szakmunkásai Második alkalommal, vasárnap, a Szikrai Állami Gazdaságban a járás tizennégy növényvédő szak­munkása — a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok vetélkedősorozatának keretében — izgalmas verse­nyen mérte össze tudását. Az állami gazdaságok megyei főosztálya, a Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége és a járási KISZ- bizottság rendezésében lebonyolított versenyen elő­ször több mint 80 szakmai-elméleti és politikai kér­désre válaszoltak a résztvevők. A szellemi fotók és feladatlapok kitöltése után Halasi István, a Szikrai Állami Gazdaság és Batka Béla, a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet fiatalja holtversenyben állt az első helyen. A verseny második részében ügyességi és gya­korlati feladatokat kellett a fiataloknak elvégezni. Először erő- és munkagéppel oszlopok között ve­zették járművüket, ezután MTZ—50 erőgéppel, és­ RSNAV—12 permetezőgéppel egy hold szőlő első permetezését hajtották végre az előre elkészített permedével. A szakértő zsűri ellenőrizte, hogy megfelelő mennyiségű vegyszert szórtak-e ki, helyesen állí­tották-e be gépeiket és milyen lett a permetezés minősége. Az összesített pontszámok után jobb gyakorlati munkájával Juhász Ferenc, a Szikrai Állami Gazdaság versenyzője szerezte meg az első helyet, második Halasi István, harmadik pedig Batka Béla lett. Jutalomként öt-, négy-, három­száz forintos vásárlási utalványt kaptak és részt vehetnek a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban jú­nius 14-én megrendezésre kerülő megyei versenyen. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok legközelebbi járási versenyére augusztus 12-én, a tiszaalpári Ti­­szatáj Termelőszövetkezetben kerül sor, ahol a szántóversenyt rendezik meg. Az itteni verseny győzteseit külföldi üdüléssel jutalmazzák. Cs. I. Hordozható röntgenkészülék A Leningrádban létrehozott Kvant nevű készülék külsőre egy fényképezőgépre emlékeztet, de a „képességei" ennél sokkal fonto­sabb szerepre teszik alkalmassá. A mindössze 900 gramm súlyú műszer két centiméter vastag fé­met is át tud világítani és a képet egy speciális ernyőre vetíti. Szak­emberek véleménye szerint az­ új­donság a technikában és a gyó­gyászatban nyer majd alkalma­zást. A Kvanttal folytatott klini­kai kísérletek például kimutatták, hogy a kórtermekben, illetve beteg otthonában végzett vizuális a röntgenvizsgálatok az orvosi se­gélynyújtás fontos részét képez­hetik. (APN—KS) Termelőszövetkezeti fogászat A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben a város közelsége is sürgeti, hogy az ipari üzemekhez hasonló szociális ellátottságot, munkafeltételeket teremtsenek a mezőgazdaságban. Ezt figyelembe véve szorgalmazzák az ilyen irányú igények megteremté­sét. A nagy gazdaság tizenöt majorjában — három kivételével — már elkészültek, vagy építés alatt vannak a szociális, kulturális létesít­mények. A tsz központjában üzemi konyha, étterem épül, s rövidesen átadásra kerülnek a növény-, illetve állattenyésztő központok pihe­nőszobái, zuhanyozói. Példás a tsz-tagság egészségügyi ellátottsága is. A rendszeres tanyai orvosi ügyelet mellett megnyílt a fogászati rende­lő is, amit a gazdaság saját költségén, a legkorszerűbb fogászati esz­közökkel szerelt fel. A gondoskodás eredménye — évente egymillió forintot költenek szociális-kulturális célokra —, hogy nincs munka­erőhiány, sok a fiatal a termelőszövetkezetben. A KECSKEMÉTI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT KÓRHÁZ­­KÖZI ÚTI RAKTÁRÁNÁL, BONTÁSI FAHULLADÉK ELADÓ, A: 30,— FT/Q ELADÁS: MINDEN SZERDÁN ügyintéző: Varga. Telefon: 13-638. 1856 Baján megnyílt a teljesen átalakított, minden igényt kielégítő zenés „Belvárosi eszpresszó”, ahol minden kedves vendéget szeretettel várnak a Belvárosi eszpresszó dolgozói. 803­3 tonnás autódarunkkal bérmunkát vállalunk június, július, augusztus hónapokra. Vas- és Építő­ipari Szövetkezet, Kecel. Telefon: 66. Ügyintéző: Kővárfi Attila. 882 MEGKEZDŐDÖTT AZ EGYETEMI, FŐISKOLAI VIZSGASZEZON Huszonegyezer új diplomás Hazánk 55 felsőoktatási intéz­ményében, a nappali, az esti és a levelező tagozatokon több mint kilencvenezer egyetemista, főisko­lás kezdte meg az idei év végi vizsgáit. A nappali tagozatokon 58 ezernél is többen, az estin csak­nem nyolcezren, a levelezőn pe­dig több mint 24 ezren adnak szá­mot felkészültségükről. A vizsgák jelenlegi rendje alap­ján lehetőség nyílik arra, hogy az egyes egyetemek, főiskolák a he­lyi sajátosságokhoz, igényekhez és feladatokhoz igazítsák részletes előírásaikat. A hallgatók önállóan oszthatják be vizsgaidejüket, terv­szerűen készülhetnek a szám­adásra. Változatosabb és sokrétűbb vizsgáztatás módszere is, mint ko­­­rábban. Az a cél, hogy olyan el­járásokat alakítsanak ki, amelyek mindinkább kizárják a számon­kérésből az esetlegességet, a vé­letlen elemeket. Az új vizsgáztatási módszer kö­zött számos helyen szerepel ezút­tal is az írásbeli feladatlapokkal — a tesztekkel — történő számon­kérés. Sok karon, szakon, ahol a tantárgy jellege lehetővé teszi, kí­sérleteznek az úgynevezett „jegy­­megajánlással” — az írásbeli vizs­ga, valamint az évközi tanulmá­nyi munka alapján a tanár szó­­beliztetés nélkül felajánlhatja, a hallgatónak a megítélt érdemje­gyet, s ha azt a diák elfogadja, indexébe' máris bejegyzi. Elégte­len és jeles érdemjegyet azonban nem lehet szóbeliztetés nélkül „megajánlani”. A vizsgázó több mint kilencven­ezer diák között 21 338 az utolsó­éves, közülük több mint 12 és fél ezren nappali tagozaton végeznek. A vizsgaidőszakkal párhuzamo­san megkezdődött a most végző egyetemisták,­­ főiskolások elhe­lyezésének előkészítése. Az új dip­lomások változatlanul két módon juthatnak álláshoz: pályázattal vagy egyéni elhelyezkedéssel. A pedagógusjelöltek továbbra csak pályázat útján helyezkedhet­né­nek el. A végző hallgatók számá­ra megpályázható pedagógusállá­sokat a legúja­bb gyakorlat sze­rint egy évben két alkalommal te­szik közzé: áprilisban és június­ban. A pedagógusképző intézmé­nyekben a pályázati felhívásokat nyilvánosan függesztik ki. Az első gyorsmérleg szerint egy­két kisebb létszámú szaktól elte­kintve, általában az idén is jóval több állás várja a végzősöket, mint ahányan diplomáznak. Változatla­nul jelentős a pedagógushiány, fő­leg a vidéki általános iskolákban és általában az óvodákban. Ugyan­csak keresettek a reálszakos taná­rok is, de kedvező helyzetben vá­laszthatnak a lehetőségek közül a végzős mérnökök, közgazdászok, orvosok is. (MTI) t 1973. május 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Gabi — Szeretnivaló teremtés ez a „pöttöm” lány. Szemében ott vib­rál mindig az érdeklődése. Mikor legutóbb ötöst kapott, nem a jó jegy volt a fontos neki, hanem az, hogy ezután kevesebb tandí­jat fizetnek a szülei. A fenti szavakkal Csóti Györgyné tanárnő jellemezte kedvenc tanítványát, az elsős Gál Gabriellát. (A zeneiskolában elsőéves, egyébként másodikos, a Kiskunhalasi Szűcs József Álta­lános Iskolában.) Az apa, Gál László ezt mondja: — Ha a boltba küldjük, olyan gyorsan indul, azt se várja, hogy mondjuk, mit kell hoznia. A játé­kot félreteszi, s magától kezd gyakorolni naponta a hegedűjén. Az édesanya: — Szeret dolgoz­­gotni, sok örömünk van benne. Lehet, hogy könnyebb lett volna neki a zongorázás, de kicsi a la­kás, el se fért volna benne a hangszer. Sokat olvas. Én is vi­szek neki könyvet a városi könyvtárból, de ő beiratkozott a napközi és az úttörőház könyv­tárába is. Gabi nyolcéves. Sötétbarna sze­mű, és fiús, rövidre nyírt haja van. Csupa mozgás, eleven te­remtés. Minden zavartság, elfo­gódottság egy felnőtt­ nélkül társalog, akár A kiskunhalasi zenei napok megnyitóján találkoztam vele a művelődési központ folyosóján, közvetlenül az ünnepség kezdete előtt. Egyszercsak félbeszakítja a beszélgetést: — Most mennem kell hangol­ni! Majd azután beszélgetünk, ha akarja a bácsi. A műsorban Rebikov: Cseh tánc című művét játszotta. Ami­kor színpadra lépett, a nézőté­ren mosolyogtak az emberek. — Nagyobb a hegedű, mint a hege­dűs — súgta valaki mellettem. Néha bizony eltévedt kicsit az a csúnya vonó, de Gabi mindig „kivágta” magát. Óriási tapsot kapott. A műsor után kérdeztem tőle: miért hegedűs? Ezt mondta: — Mert szeretem. Meg anyu is akarta. És a hegedűnek szép hangja van. — Ez az első sze­replésed közönség előtt? — Igen. — Örülsz? — Örülök, de egy­szer feljebb ment a kezem. De azért jó lett. — Tovább faggatom. — Mi akarsz lenni? — Fod­rásznő. Szeretem a babám haját fésülni. — Ha nem sikerül ez a terved, mi leszel? — Akkor or­vosnő. — Van barátnőd? — Szűcs Ildikó, a N­. C-ből. Együtt járunk iskolába. — Hallom, sze­retsz rajzolni is? — Nagyon. Dió­szegi Balázs festőművész bácsitól sokat tanulunk. És táncolok a gyermekoperában is. Búcsúzás előtt kérdezi, mért faggatom? — írok rólad az újságban — mondom. — És mit tetszik írni? — kérdezi kíváncsian. — Hát amiről beszélgettünk, azt. — Az jó lesz — mondja elgondolkozva. Tiszta gyermek szeméből — úgy érzem — felém sugárzik a jövő. Varga Mihály • Gabi a hegedűvel, egyik házi hangversenyen. • Diószegi Balázs festőművész rajza Gabiről. A METRÓÉ A JÖVŐ Naponta több mint félmillió utas — a főváros lakosságának egynegyede — utazik metróval. Még emlékszünk a tudósítások­ra, filmjelentésekre, amikor tel­jes hosszában megnyílt a 10 ki­lométeres kelet—nyugati vonal —, s már alig nézzük meg az állomások márványburkolatát, alig akad meg szemünk a moz­gólépcsősoron, nem csodáljuk a sebességet, az egymást gyorsan követő szerelvényeket. Birtokba vettük, használjuk, megszeret­tük, s megszoktuk a metrót Csúcsforgalomban már azon áhítozunk , bárcsak megnyit­nák már a­ második metróvo­nalat is. Nem is kell olyan soká várni­a rá — mondja Greschik Gyula, Metro Beruházási Vállalat osztályvezetője. — 1976 végére átadjuk a forgalomnak az észak— déli metró Deák tér—Nagyvárad tér közötti szakaszát. Tizenöt kilométer — Milyen is lesz ez a máso­dik vonal? — A várost észak—déli irány­ban metszi át, majd 15 kilomé­ter hosszúságban. A déli vég­állomás a kispesti Határ út és az Üllői út kereszteződésében épül, az északi végállomás Új­pesten az István téren. A metró vonala az Üllői utat követi a Kálvin térig, innen a Belváros felé halad, a Felszabadulás tér, a Deák tér, Marx tér majd a Váci út alatt húzódik Újpestig. A Deák Ferenc téri átszálló állomás lesz a metróhálózat első jelentős csomópontja. Itt lehet majd átszállni a második metróvonalról a kelet—nyugati vonalra és a régi földalattira is.­­ E második vonal kialakí­tását előtanulmányok, vizsgála­tok előzték meg. Műszaki és gazdasági megfontolások alap­ján döntöttek arról is, hogy mi­lyen mélységben haladjon itt a vonal. Eszerint a Marx tértől Újpest felé, illetve a Nagyvárad tértől Kispestig előnyösebb kis mélységű burkolat alatti, kő­a regvasút építése. Úgy 8 méter mélységben , mint a kelet­­nyugati metró Népstadion állo­másánál. A belvárosban már 20 —28 méter mélyen, az első sza­kasz fölött vezetik­­ az első sza­kaszt, mint ismeretes a Duna­­meder alatti­­ átvezetés miatt kel- Naponta két méter alagút Jelenleg 10 munkahelyen 1500 emberrel folyik az építkezés. Állomások, alagutak formálód­nak. Egy-egy nap általában 2 méternyit nő az alagút, egy év alatt 1—1,5 kilométer metróvo­nal épül. Természetesen fel­használják a kelet—nyugati met­ró építési szerkezeteket tapasztalatait, olyan alkalmaznak, ame­lyek már az első vonalnál be­váltak, így a máris budapesti szakirodalomban típusúnak ne­lett mélyebbre építeni). A pesti oldal talajviszonyai nem éppen kedvezők a metró építésére. A felszín alatt 10—14 méterre a talaj Duna-hordalék, amelyben talajvíz van. Ez alatt agyagos talajban halad az építés. És mert magasabb talajrétegben dolgoz­nak a metró­építők, mint ko­rábban — több építési nehézség várható, vezeti öthajós rendszerű állo­mást. (A Kossuth Lajos téri és a Batthyány téri állomások öt­csöves rendszerűek.) — Külsejében milyen lesz ez a vonal? — Sokban hasonlít majd a már megépülthöz. Az állomá­sok, a mozgólépcsők, az utastér kialakításában. A forgalmasabb helyeken már négy mozgólépcső szállítja majd az utasokat, ugyanolyan sebességgel, mint a mostaniak. A Szovjetunióból érkező szerelvények — bár kül­sejükben alig térnek el a már forgalomban levőktől — techni­kailag modernebbek lesznek. Az állomások építészetileg az első vona­l állomásaihoz hasonlíta­nak. Előzetes becslések szerint kelet—nyugati vonal után — a a metró észak—déli vonalán utaz­nak majd a legtöbben. Eszerint igaz, hogy több évtized távla­tában, de már kirajzolódnak a további metróvonalak is. A for­galmi közlekedési tanulmányok azt mutatják, hogy harmadik metróvonalként a Dél-Buda— Zugló összeköttetést kell megte­remteni. Elképzelés szerint Budafokról induló vonal a Mó­a­ricz Zsigmond körtér, a Kálvin tér érintésével jutna el az új­palotai lakótelepre. Ezért az észak—déli vonal Kálvin téri ár­a vonalát két irányban várha­tóan naponta egymillió-egyszáz­­ezer utas veszi majd igénybe. A két metróvonal a teljes kiépí­tés után a főváros tömegközle­kedésének 20 százalékát fogja lebonyolítani. Tehermentesítő hatása különösen a belső terü­leteken lesz jelentős, — s újabb felszíni villamosvonalak meg­szüntetését teszi lehetővé. lomását már a későbbi terv fi­gyelembevételével alakítják ki — ahol a két metróvonal át­szálló állomása, a ráckevei HÉV és a csepeli gyorsvasút burkolat alatti bevezetése is összefut. A negyedik vonal a jelenlegi elképzelések szerint talán Óbu­dát kötné össze a Boráros tér­rel, a Margitszigetet, a Marx teret érintve a Nagykörút nyom­vonalát követve. K. M. Lesz harmadik, negyedik metróvonal is 9 Az észak—déli metró vonala.9 ilyen lesz a Kálvin téri aluljáró,

Next