Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

JSi 2 • PETŐFI NÉPE • 1974. április 27. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanács megvizsgálta a személyzeti munka továbbfej­lesztéséről 1968-ban hozott hatá­rozatának végrehajtását. Megál­lapította, hogy az általában ked­vező hatással volt a személyzeti munka helyzetére és fejlődésére, hozzájárult a vezetés színvonalá­nak emeléséhez. A kormány most új határozatban szabályozta az állami személyzeti munka rend­jét. Magasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben, rögzíti a személyzeti munka de­mokratizmusa fejlesztésének mód­ját, a vezetők személyzeti felada­tait, a személyzeti apparátusok teendőit, a vezetőképzés célkitű­zéseit, a minősítési és nyilvántar­tási rendszert. A Minisztertanács a határozatát a Magyar Közlöny­ben nyilvánosságra hozza. A Minisztertanács megtárgyal­ta a vállalati felügyelő bizottsá­gok működésének tapasztalatairól szóló jelentést. A bizottságok se­gítik a minisztériumok felügyelet­­i tevékenységét, egyszersmind a felügyelt vállalatokat. A kormány úgy határozott, hogy szükséges a bizottságok munkamódszereinek, személyi összetételének javítása, a bizottsági tagok speciális kép­zésének megszervezése és az elemző tevékenységhez szükséges információk körének bővítése. A nehézipari miniszter jelen­tést tett a KGST keretében az Ural-hegység közelében levő Orenburg és a Szovjetunió nyu­gati határa között tervezett föld­­gázvezeték hazánk által vállalt szakaszának építésével kapcsola­tos előkészületekről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést terjesz­tett ,elő az ipari... dolgozók üzemi szociális körülményeinek a Szak­­­­szervezetek Országos Tanácsával együtt végzett utóvizsgálatáról. A jelentés megállapítja, hogy a vál­lalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a munkahelyi körül­mények javítására, a szociális el­látás fejlesztésére. Az ilyen célokat szolgáló, egy főre jutó költségek az elmúlt négy évben a vizsgált vállalatoknál 12 százalékkal növekedtek. Az ellá­tás színvonalában­ és a terhek vi­selésében azonban — részben az anyagi lehetőségek korlátai, he­lyenként pedig szemléleti okok miatt — még elég nagyok a kü­lönbségek. A kormány a jelentést tudomásul vette és a munkahelyi szociális körülmények további fejlesztése érdek­ében.. .batsá^gfatot hozott" a rendelkezésre álló anyagi esszközök jobb"felhaszn­­álásá"ra? A kormány megtárgyalta és­­ el­fogadta a munkaügyi miniszter javaslatát a költségvetésből gaz­dálkodó egyes intézmények alkal­mazottainak béremelésére és az államigazgatási dolgozókéval azo­nos, új bérrendszerük bevezetésé­re. A béremelésre ez év július el­sejével, megfelelő differenciált­sággal kerül sor. Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter javaslatot tett a munkaidő-csökkentés további ki­­terjesztésére a tanácsi kommu­nális szolgáltató vállalatoknál és költségvetési üzemekben. A kor­mány úgy határozott, hogy a munkaidőcsökkentés kiterjesztésé­re — a szükséges feltételek meg­teremtése után ■=— ez év második felében és legkésőbb a következő évben folyamatosan kerüljön sor. A rövidített, átlagosan heti 44 órás munkaidő bevezetésével a dolgozók keresete nem csökken­het, ugyanakkor a települések kommunális ellátását és a lakos­ság szolgáltatási igényeinek ki­elégítését a munkaidő csökkenté­se mellett is biztosítani kell. Az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnökének javaslata alapján a kormány — a tőkés világpiacról importált anyagokkal való foko­zottabb takarékosság érdekében — elrendelte a szénhidrogének, egyes vegyipari és ruházati alap­anyagok termelői árának 1975. évi emelését. A részleges termelői árrendezésre annak figyelembe­vételével kerül sor, hogy a nép­gazdaságban felhasználásra kerülő energiahordozók zömét a hazai termelés mellett a szocialista or­szágokból származó import vál­tozatlan áron biztosítja. Az ár­rendezéssel emelkedő termelői ár­színvonal részbeni ellensúlyozá­sára a kormány határozatot ho­zott a vállalatok eszközlekötési járulékának csökkentésére. A pénzügyminiszter, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke javaslatot terjesztett a kor­mány elé a külföldiek gépjármű­üzemanyag vásárlásának szabá­lyozására. A kőolaj és kőolajter­mékek világpiaci árának emelke­dése, a környező országokban vég­rehajtott gépkocsiüzemanyag-ár­­emelések, illetve az üzemanyag­vásárlás céljából történő határát­lépések mérséklése szükségessé teszi, hogy átmenetileg a külföl­diek üzemanyag-vásárlásait akár saját gépjárművel érkeznek, akár Magyarországon bérelnek gépko­csit, méltányos díjhoz kössék. A kormány úgy határozott, hogy külföldiek üzemanyagot ez év má­jus 30-tól csak vásárlási enge­dély ellenében szerezhetnek be, amelyért gépjárműtípusként meg­határozott összeget kell fizetni. A kormány utasította az­­ érdekelt szerveket hogy az engedélyek árusítását bel- és külföldön egy­aránt szervezzék meg. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének előterjesztése alapján a Minisztertanács úgy határozott, hogy az ENSZ 1974. augusztus 19—30. között Bukarestben­­ meg­rendezendő világnépesedési kon­ferenciáján hazánkat kormány­­szintű delegáció képviselje. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) Magyar kereskedelmi küldöttség Japánban Szurdi István belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegen­­forgalmi Tanács elnöke bel­kereskedelmi és idegenforgalmi szakemberek kíséretében, a ja­pán kormány meghívására, pén­teken Japánba utazott. A küldöttség látogatásának célja a japán piac megismerése, a perspektivikus fogyasztási cikk­­import lehetőségeinek helyszíni felmérése. A magyar—japán idegenfor­galmi kérdések egyeztetése, az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos tárgyalások­­ folyta­tása a japán turistaforgalom növelése érdekében. Ezenkívül a magyar küldöttség tanulmányoz­za Japánban a korszerű kereske­delmi és vendéglátóipari egysé­gek, szállodák,­ raktárak üzemel­tetését, gépesítését, belső üzem­­szervezését. Japánból származó teljes im­portunkból egyébként a belke­reskedelmi vásárlások­­ arányai az utóbbi években 9—101 száza­lék körül alakult, s az idén elő­reláthatólag már eléri a 3,5—4,5 millió dollár­­ értéke. (MTI) Joszip Broz Tito életrajza A horvátországi Kumrovec fa­luban, 1892. május 25-én szüle­tett Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság és a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének elnöke, Ju­goszlávia marsallja, a JSZSZK fegyveres erőinek főparancsnoka. Szülőhelyén végezte el elemi iskoláit. 1907-től 1910-ig Szisza­­kon lakatosmesterséget tanult, ipariskolát végzett. 1911-től há­rom éven át fémmunkásként dol­gozott Zágrábban, Szlovéniában, Csehországban, Ausztriában és Németországban. 1913—14-ben Zágrábban katonai szolgálatot tel­jesített. Az első világháború ki­törése után háborúellenes propa­gandatevékenységéért letartóztat­ták. Petervaradinban bebörtönöz­ték. 1915-ben az orosz frontra vezényelték, ahol súlyosan meg­sebesült és fogságba esett. 1917- ben megszökött a fogolytáborból és a Nagy­ Októberi Szocialista Forradalom napjaiban csatlako­zott a Vörös Gárdához. 1920-ban tért vissza Jugoszláviába, s 1927-ig mint gépész és szerelőlakatos dolgozott. 1910-től a horvátországi és szlavóniai szociáldemokrata párt tagja volt. A Jugoszláv Kommu­nista Pártnak 1920-tól tagja. 1927­-től a fémmunkásaik szak­­szervezete zágrábi területi bizott­ságának titkáraként tevékenyke­dett. Forradalmi nézetei, tevé­kenysége miatt többször elbo­csátották, le is tartóztatták, bör­tönbüntetésekre ítélték. 1928-ban kommunista propaganda vádjá­val ötévi szigorított börtönbün­tetést szabtak ki rá. Kiszabadu­lása után vette fel a Tito nevet és illegalitásba vonult. A Jugo­szláv Kommunista Párt horvát­országi területi bizottságának tagjaként részt vett a JKP Köz­ponti Bizottságának munkájában. 1934-ben a párt politikai bizott­ságának tagjává választották. A jugoszláv delegáció tagja­ként 1935-ben részt vett a Kom­intern moszkvai kongresszusán, tagja lett a Komintern balkáni titkárságának. 1936-ban megvá­lasztották a JKP Központi Bi­zottságának szervező titkárává. 1937-től a JKP főtitkára lett. Ve­zetése alatt, 1941. július 4-én fo­gadták el azt a határozatot, mely a megszállók és a hazaárulók elleni fegyveres felkelés megkez­déséről szólt. A háború alatt a jugoszláv népfelszabadító hadse­reg és a partizánalakulatok fő­­parancsnoka volt. 1944-ben parti­zánjai élén bevonult a felszaba­dított Belgrádba. A felszabadulás után Tito 1966-ig a JKP, majd a JKSZ­ Központi Bizottságának főtitkára, 1966-tól a párt központi bizottságának el­nöke, az 1969. évi IX. kongres­­­szus óta a JKSZ elnöke. A fel­­szabadulástól 1953-ig a kormány (szövetségi végrehajtó tanács) el­nöke, honvédelmi miniszter és a jugoszláv népfront elnöke volt. 1953-tól folyamatosan Jugoszlávia államelnöke (köztársasági elnök), ebbe a tisztségbe öt alkalommal — legutóbb 1971-ben — újravá­lasztották. 1953-tól 1963-ig a Ju­goszláv Dolgozók Szocialista Szö­vetsége Szövetségi Bizottságának az elnöke, 1947-től 1960-ig a har­cosok szövetségének az elnöke volt, 1960-tól pedig tiszteletbeli elnök. (MTI) Katonai junta l Portugáli Rt., a jövő­ben héttagú junta­­ fogja kormányozni, élén Antonio de Spinola tábornokkal. A tábornok — akit a csütörtö­kön katonai felkeléssel megdön­tött jobboldali Caetano-kormány márciusban menesztett helyettes vezérkari főnöki tisztéből — pén­tekre virradó éjjel az ország ös­­­szes rádió- és tv-állomásai által közvetített beszédet mondott. Bejelentette, az országban „sza­bad választásokat” fognak kiírni, új államelnököt választanak, a junta minden állampolgár számá­ra biztosítani fogja az egyetemes nyilatkozatokban rögzített alap­vető jogokat, az állampolgári sza­badságjogokat, tiszteletben fogja tartani szerződésben vállalt nem­zetközi kötelezettségeit. Jelezte, mihelyt megválasztják az új köztársasági elnököt, újból az alkotmányos intézményekre ruházzák át az őket megillető jog­kört. A tervezett választások idő­pontját azonban nem közölte. Csak annyit mondott, hogy a ka­tonai junta az új államfő megvá­lasztása után le fog mondani. Spinola tábornok rádió- és tv­­beszédében végül hangsúlyozta, hogy Portugália ,,minden körül­mények között” megtartja tenge­rentúli területeit, ám ezeknek „nagyobb autonómiát” fog bizto­sítani. A katonai kormányzat már csü­törtökön bejelentette, hogy a meg­döntött rezsim összes vezetői megadták magukat, s hogy az At­lanti-óceánon levő Madeira-szi­getére fogják őket száműzni. Az ANI­ hírügynökség csütörtökön éjjel arról tudósított, hogy­­ már valamennyien Madeirára utaztak, ám később visszavonta e jelenté­sét, mondván, még nem ismere­tes, hogy az­­ utolsó pillanatban nem halasztották-e el távozásu­kat. A moszkvai Pravda pénteki számában megállapítja, hogy a portugál fegyveres erők jelenlegi fellépése sokkal, nagyobb arányú és sokkal komolyabb, mint a már­ciusi felkelés­­ volt. Ez azt­ tanú­sítja, hogy a portugáliai rendszer válsága elkerülhetetlenül mélyül és szélesedik. A portugáliai helyzettel foglal­kozó kommentár a továbbiakban rámutat: Most már világos, hogy a portugál hadsereg a rendszer támaszából a rendszer nyílt el­lenségévé változott. A 14 éve tar­tó afrikai háború kilátástalansá­­gáról való meggyőződés a demok­ratikus reformok követelése, az elemi szabadságjogokat elfojtó reakciós rendszer likvidálására irányuló törekvés — ezek voltak azok a tényezők, amelynek elő kellett idézniük és végül elő is idézték a hadseregnek a kormány elleni tömeges fegyveres fellépé­sét. ' Portugália’'haladó',erős, a por­tugál dolgozók — írja a Pravda — évek óta a legkegyetlenebb terror és megtorlások körülmé­nyei között kitartóan harcolnak a társadalmi élet demokratizálá­sáért, a szabadságjogok biztosítá­sáért és a szégyellnivaló gyarmati kaland megszüntetéséért. Most pedig, amikor küzdőtérre lépett a hadsereg is, amely célul tűzte ki a demokratikus szabadságjogok­­ helyreállítását és az általános vá­lasztásokat, kézenfekvő, hogy a korhadó Caetano-rendszernek meg kellett buknia. A NATO központjában nem keltett különösebb nyugtalanságot a lisszaboni katonai államcsíny. Egyrészt a katonai junta első ál­lásfoglalásaiból máris világos, hogy az ú­j lisszaboni vezetés kész fenntartani az atlanti szövetségi tagságából származó kötelezett­ségeit, beleértve a támaszpontok biztosítását is, másrészt a portu­gál fasiszta rendszer fennállása eddig bizonyos kényelmetlen helyzetet teremtett a szervezeten belül. A NATO egyes tagjai már több ízben vetették fel a szerve­zet különböző fórumain azt, hogy fasiszta diktatúra fennállása a NATO egyik tagállamában, kelle­metlen a szervezet által hivata­losan reklámozott­ elvek szem­pontjából, sőt azt is követelték, hogy „függesszék fel” a portugál diktatúra NATO-tagságát, bár a szervezet természetesen semmit sem tett, sőt fegyverszállításaival támogatta a gyarmati háborút. Most ez a kényes kérdés esetleg automatikusan megoldódik, anél­kül, hogy a NATO katonai céljai veszélybe kerülnének. (AFP, UPI, Reuter, TASZSZ) kormányozza Portugáliát . fi­r.: • Antonio de Spinola tábornok. ___ I Osztrák elnökválasztási előkészületek Franz Jonas osztrák államel­nököt Bécsben a parlament­ már­vány oszlopcsarnokában rava­talozták fel. Pénteken már a reggeli órákban hosszú sorokban várakoztak a végső tisztelet­­adásra a bécsiek. Délelőtt az orsz­ág tartományaiból érkezett küldöttségek is a parlamenthez vonultak az utolsó búcsúra. A megüresedett osztrák szö­vetségi elnöki tisztség betöltésé­re a június 23-án rendezendő vá­lasztáson dönt az osztrák nép. Lényegileg azzal, hogy a kor­mány kitűzte az elnökválasztás napját és azt a nemzeti tanács főbizottsága jóváhagyta, meg­kezdődtek az előkészületek. Franz Jonas érdemeire tekintettel a pártok a temetésig nem hoz­zák nyilvánosságra jelöltjeiket. Ennek ellenére az osztrák lapok pénteken már bő terjedelemben foglalkoztak az osztrák nép előtt álló döntés kérdésével. A Volkstimme, az Osztrák Kommunista Párt lapja úgy ér­tesült, hogy csak két jelölt lép a választók elé. A kormányon levő szocialista párt Rudolf Kirchschläger külügyminiszter jelölését helyezte előtérbe, míg a a Néppárt Hermann Wilhalmot, korábbi néppárti kormány volt­­ alkancellárját. A Volk­stimme megírta: mindkét je­lölt elfogadása szinte biztosra vehető. Ugyanakkor megállapí­totta, hogy mindkét jelölttel szemben a pártokon belül el­lenvélemények tapasztalhatók. A szocialisták azt kifogásolják, hogy Kirchschläger pártonkívüli és katolikus, a Néppárt egyes köreiben Wilhalmot népszer­űt­­len politikusnak tartják és ke­vés esélyt jósolnak neki. HÍREK • HÍREK NAPTÁR 1974. április 27., szombat Né­rnap: Zita Napkelte: 4 óra 95 perc. Napnyugta: 18 ó­ra 50 perc. Holdkelte: 8 óra 28 perc. Holdnyugta: — IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: túlnyomóan borult, párás idő, több­felé ismétlődő esővel, egy­két helyen zivatarral. Mérsé­kelt, változó irányú szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 6—11, legmagasabb nappali hőmérséklet 10—15 fok között. A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: április 25-én a középhőmérséklet 13,6 (az 50 éves átlag 12,8), legmagasabb hőmérséklet 19,5 Celsius-fok volt. A napsütéses órák száma 8. Április 26-án a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 9,3, a dél­ben 1 órakor mért hőmérséklet 10,3, a legalacsonyabb hőmérséklet 9,3 Cel­­sius-fok volt. Csapadék 5,2 milliméter.­­ Kecskeméti Katona József Színház műsora Április 27. este 7 óra: EGY IGAZI ŰR Jászay-bérlet. Tiszakécskén este fél 8 óra: LUXEMBURG GRÓFJA MOZIMŰSOR április 27.: KECSKEMÉT VÁROSI fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! ÖZVEGY COUDERCNÉ 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Színes, francia—olasz film. KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! A TÖRÖKFEJES KOPJA Színes, magyar történelmi kalandfilm. LOTTÓ A Tabon megtartott 17. heti lottósorsoláson a következő szá­mokat húzták ki: 10, 34, 47, 84, 85 Az április 29-i tárgynyeremény­­sorsoláson, a 17. játékhét szelvé­­nyei vesznek részt. (MTI­) — Kiváló ifjúsági klubok. Har­mincadikén, kedden az ifjúmun­kásklubok megyei találkozóján a KISZ megyei bizottsága öt ifjúsá­gi klubot tüntet ki Kiváló ifjúsági klub címmel. A fajszi Kilián György, a solti Váci Mihály, a bácsalmási Forrás, a kecskeméti ifjúmunkás és a kecskeméti fegy­veres erők ifjúsági klub az okle­vélen kívül 10—10 ezer forintot is kap. Dicséretben és 5—5 ezer forint pénzjutalomban részesíte­nek további hat ifjúsági klubot. — Több zöldséget, gyümölcsöt ígérnek. A tavalyinál több friss áru közvetítésére kapott megbí­zást a Bács megyei MEZŐTER­­MÉK. Az eddigi szerződéskötések szerint 12130 vagon zöldség és gyümölcs forgalmazására készül­tek fel. — A közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai címmel megjelent könyvalakban a Kos­suth Kiadónál a­ Magyar, Szocia­­lis Kft . Munkáspárt . KözpoMi ., bi­zottsága 1974. március 19—20-i ülésének a közművelődéssel fog­lalkozó napirendi pontja. A könyv tartalmazza a jelentést a közmű­velődés helyzetéről, tartalmaz sta­tisztikai adatokat. Aczél György előadói beszédét, a zárszót, vala­mint a Központi Bizottság hatá­rozatát a közművelődés fejleszté­sének feladatairól. — Keltetik a fácánokat. A Ge­­menci Állami Erdő- és Vadgazda­ság lencsi fácántelepén megkezd­ték a vadmadarak keltetését. Az idén 60 ezer kis fácánt nevelnek fel illetve értékesítenek a telep­ről. — Négyszáz svéd turista érke­zik ezekben a napokban hazánk­ba. Valamennyien a Husquaren háztartási gépgyár dolgozói, akik üzemi kirándulás formájában te­kintik meg Budapest idegenfor­galmi nevezetességeit. • EGYÜTT­MŰKÖDÉS: A veszprémi Bakony Műveknél elkészültek a 126-os típusú Polski Fiatokhoz szállítandó alkatrészek ipari minta­­példányai. Még az idén megkezdődik az alkatrészek sorozat­­gyártása. Képünkön­ a gyújtás­elosztókat vizsgálják. • A Széchenyi­­hegyi tv-adó rekonstrukciója során új adótornyot építenek a Közúti Gépellátó Vállalat szakemberei. A torony teljes magassága eléri a 160 métert. Képünkön: munkában az építők. Jobbról: a régi atatenna­­rendszer. Eszperantó tanácskozás Holnap 11 órai kezdettel Jász­­szentlászlón, a művelődési ház­ban ülésezik a Magyar Eszpe­rantó Szövetség­­ megyei területi bizottsága. Többek között meg­vitatták az őszi nyelvtanfolya­mok előkészítésével kapcso­latos tennivalókat, s az egyéb időszerű szervezeti feladatokat. Ekkor nyitják meg — ugyanott — a helyi , úttörők eszperantó szakkörének kiállítását is. — Mi hoztuk az időt — kiállí­tás Kiskunfélegyházán. Virág La­jos alezredes nyitja meg Kiskun­félegyházán, a fegyveres erők klubjában bemutatásra kerülő politikai dokumentumkiállítást április 3-án, kedden délután 5 órakor. — Tóth Menyhért festőművész kiállításának megnyitójára kerül sor április 29-én, hétfőn délelőtt 10 órakor Kalocsán az I. István úti kiállítóteremben. A május 19-ig nyitva tartó tárlatot Bánszky Pál, a Népművelési Intézet osz­tályvezetője nyitja meg. — Művészeti csoportok bemu­tatója Tompán. Április 28-án, dél­után 15 órai kezdettel rendezik meg az új tompai művelődési ház­ban a járási művészeti csoportok idei bemutatóját. A balotaszállási, jánoshalmi, rémi, kunbajai, jász­­szentlászlói, kisszállási és móric­­gáti együttesek lépnek közönség elé. Előtte — fél háromkor — ugyanott megnyitják a díszítőmű­vész körök járási kiállítását. — Rendezik a pásztormúzeu­mot. Megtörtént a bugaci pásztor­múzeum műszaki átadása és hoz­záláttak a körkörös épület belső berendezésének kialakításához. Ez idő alatt összegyűjtik, rende­zik az állandó kiállítás­ anyagát, a kiskunsági pásztorok életével kapcsolatos emléktárgyakat.­­ Kiváló címet kapott eredmé­nyes munkájáért a kiskunhalasi városi könyvtár. A kitüntető cím ünnepélyes átadására hétfőn ke­rül sor­ az intézményben, délelőtt tíz órai kezdettel. Az ünnepségen a város több közművelődési intéz­ménye közreműködik.

Next