Petőfi Népe, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 52. szám Ara 90 fillér 1976. március 2. kedd Fóliasátor 50 ezer négyzetméteren Tompán a Kossuth Termelőszövetkezetben az idén 165 hektáron termesztenek zöldséget. Legnagyobb területen, 110 hektáron különböző fajtájú étkezési paprikát ültetnek. A napokban kezdték meg a fóliasátrakban a tápkockákba tűzdelt palánták kirakását. Az idén kísérletképpen két hektáron tápkockával együtt ültetik ki a palántákat az erre a célra átalakított palántázógép segítségével. (Pásztor Zoltán felvétele) Egyetértés az SZKP Központi Bizottság politikai és gazdasági irányvonalával Leonyid Brezsnyev vitazárója Az SZKP XXV. kongresszusa hétfőn délelőtt, munkájának 6. napján lezárta a kongresszus első két napirendi pontját. A mindössze félórás délelőtti ülésen Gyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Bejelentette, hogy az első két napirendi ponttal, tehát a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolóival kapcsolatban 139 delegátus jelentkezett szólásra, s 44 vitafelszólalás hangzott el. Kunajev javaslatára a kongresszus megszavazta az első két napirendi pont vitájának lezárását. Ezután az elnök felkérte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, az első napirendi pont előadóját vitazáró beszédének elmondására. Küldött elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójának megvitatásában részt vettek minden köztársaságunk képviselői , a központi bizottságok titkárai, a területi pártbizottságok titkárai, felszólaltak a munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek képviselői. A párt bel- és külpolitikája kérdéseinek széles körét érintették. Nem kétséges, hogy az új Központi Bizottság, amelyet majd megválasztunk, figyelmesen tanulmányozni fogja az elhangzott észrevételeket, s azokat figyelembe veszi majd munkájában. Az általános vitáról szólva három mozzanatot szeretnék kiemelni. Szerintem ezek a legfontosabbak. Mindenekelőtt nagy megelégedéssel állapítható meg, hogy a kongresszuson felszólalt valamennyi küldött egyöntetűen helyeselte a Központi Bizottság politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. Teljes támogatást kapott a Központi Bizottság beszámolójában vázolt, jövőre vonatkozó irányvonal is. Elvtársak, ez azt jelenti, hogy sok milliós pártunk — amelynek akaratát mi itt kifejezésre juttatjuk — eszmeileg és politikailag összeforrottan, egységesen fogadta a XXV. kongresszust. Ki kell emelni a vita rendkívül konstruktív, tárgyszerű elvszerű jellegét. Az elmúlt ötés éves terv eredményeinek komoly elemzése, a párt és az ország jelenének és jövőjének átgondolása, fejlődésünk számos problémájára vonatkozó érdekes javaslatok, saját tevékenységünk önkritikus, követelményeket támasztó megközelítésé — vok az itt elhangzott beszédek legtöbb jellemvonásai. Ez pedig azt jelenti, hogy a kongresszuson csakúgy, mint az egész pártban, a kommunistákhoz méltó, alkotói munkastílus uralkodik. Egységesen és erőteljesen hallatták szavukat a proletár internacionalizmusról, a népek barátságáról és a békéért vívott harcról. Ez a mi politikánk, és ettől nem térünk el. Ki kell emelni a felszólalók nagy optimizmusát, magabiztos, céltudatos hangját. Mindez az ügyünk sikerébe, a terveink realitásába vetett szilárd meggyőződésnek és annak a felismerésnek az eredménye, hogy ha a párt kollektív bölcsességével kijelöli a célokat, kitűzi saját maga és az egész ország feladatait, akkor megvalósulnak ezek a célok, megoldódnak ezek a feladatok. Köszönetet mondok mindazoknak az elvtársaknak, akik nagyra értékelték a beszámolót, s elismerő szavakkal szóltak Központi Bizottságunkról, Politikai Bizottságunkról, rólam és külföldi barátainkról. De az a helyes dolog, ha eddigi sikereinket úgy tekintjük, mint a párt vezető szervei, továbbá a pártbizottságok és az összes pártszervezet kollektív munkájának, együttes erőfeszítésének eredményét. Az alábbiakban közöljük az SZKP XXV. kongresszusának határozatát az SZKP Központi Bizottsága Leonyid Brezsnyev előterjesztette beszámolójáról: „Miután meghallgatta és megvitatta L. I. Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára előterjesztésében az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját, a párt soron levő bel- és külpolitikai feladatairól, elhatározza: 1. Teljes egészében helyesli a párt Központi Bizottsága politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. 2. Jóváhagyja az SZKP KB beszámolóját és javasolja minden pártszervezetnek, hogy munkájában érvényesítse azokat a tételeket és feladatokat, amelyeket L. I. Brezsnyev vetett fel az SZKP Központi Bizottságának beszámolójában.” A_Jongresszus mind ezt, mind a Igszponti Revíziós Bizottság beszámolóját jóváhagyó határozati javaslatot egyhangúlag, lelkes taps és éljenzés közepette elfogadta. Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára lépett a szónoki emelvényre, s felolvasott egy nyilatkozattervezetet, amelyben az SZKP XXV. kongresszusa kegyelettel megemlékezik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom mártírjairól, követeli mindazoknak a kommunistáknak és egyéb haladó személyiségeknek a szabadon bocsátását, akiket az imperializmus és a reakció a világ legkülönbözőbb részeiben bebörtönzött. Miután a kongresszus ezt az okmányt is egyhangúlag elfogadta, az elnök berekesztette a délelőtti ülést. Mi akkor járunk el helyesen, akkor járunk el lenini módon, ha, eredményeink tudatában, figyelmünket a még meglevő fogyatékosságokra, a megoldatlan feladatokra összpontosítjuk. Úgy gondolom, a kongresszus küldöttei egyetértenek azzal, hogy az ügy ilyen megközelítése mindennél jobban elősegíti a kommunisták és egész népünk politikai aktivitásának és alkotó energiájának fokozódását. Engedjék meg, hogy ennek jegyében zárjam szavaimat, úgy gondolom, hogy a Központi Bizottság beszámolójáról folytatott vita jellege és tartalma mentesít a terjedelmesebb záróbeszédtől. Ezt követően Viktor Grisin, a KB Politikai Bizottságának tagja az első napirendi ponttal kapcsolatos határozati javaslat előkészítésére szombaton alakított 110 tagú bizottság megbízásából felolvasta a határozatai javaslatot. Az SZKP XXV. kongresszusának határozata A 66. nemzetközi nőnapra készülve Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökének nyilatkozata Hazánk életének sajátos tartalmú és hangulatú ünnepe a nemzetközi nőnap, hiszen nálunk a nőkérdés megoldása a társadalom egészét átfogó, cselekvésben megnyilvánuló akarattá lett. Március 8-án a munkahelyeken több mint kétmillió lánynak, asszonynak nyújtják át a megbecsülés és tisztelet virágait. A közelgő 66. nemzetközi nőnap ünnepe egyben mindenütt a mérlegkészítés ideje: sorra megvizsgálják, hogy milyen intézkedéseket hoztak a dolgozó nők hétköznapjainak megszépítésére, élet- és munkakörülményeinek javítására? — erre kért választ Erdei Lászlónétól, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökétől az MTI munkatársa. — Az ünnepen emlékezünk arra, hogy Magyarországon három évtizeddel ezelőtt törvénybe foglaltuk a női jogokat, és kimondtuk a női egyenjogúságot. Azzal is büszkélkedhetünk, hogy e törvény nem maradt megvalósítatlan szabály. Nálunk a női egyenjogúság a társadalom egészének ügye lett: programunk a nők és a férfiak közös munkájával érlelte és érleli gyümölcsét. A nők egyenjogúságáért folytatott világméretű harcnak jelentős állomása volt az elmúlt év. A nők nemzetközi évében elért eredmények továbbfolytatása jó lehetőséget ad hazánkban is a nőpolitikai munka áttekintésére, értékelésére, illetve további feladataink meghatározására. Pártunk Központi Bizottsága hat évvel ezelőtt átfogóan vizsgálta a nők helyzetét, kijelölte a teljes egyenjogúságért elvégzendő feladatokat. Megállapíthatjuk, hogy a végrehajtás jó úton halad, az egész társadalom összefogásával munkálkodunk a női egyenjogúság teljes kibontakoztatásán. — Elmondhatjuk, hogy a dolgozó lányok, asszonyok érdekében végzett munka az utóbbi időszakban az élet minden területén sokat fejlődött. A munkahelyeken terveket dolgoztak ki, s a termelés minden területén hatékony intézkedések születtek munkakörülményeik javítására, kedvezőbb munkafeltételek biztosítására. A gyárakban, üzemekben jelentős összegeket fordítottak s fordítanak a munkásnők fizikai megterhelésének csökkentésére. Általánossá vált az a gyakorlat is, hogy a gyermeket váró anyákat szinte minden vállalatnál a korábbinál jobban segítik, könnyebb munkára helyezik. A vállalati „alkotmányok” sok helyen már olyan célokat rögzítenek, hogy elsősorban a családfenntartó, vagy a sokgyermekes anyákat mentesítik az éjszakai műszaktól, példák sokaságát említhetnénk, amelyek szerint a munkahelyeken a dolgozó anyáknak külön anyagi támogatást, pótszabadságot és kedvezményes üdülést biztosítanak, bővítették a nagy családok üdülési lehetőségeit. A nődolgozók közül minden második anya. Ezzel kapcsolatban kiemelkedő szerepük van a nőpolitikai határozat megvalósulásában azoknak a központi gazdasági és szociálpolitikai intézkedéseknek, amelyekre a legutóbbi évek gazdasági és társadalmi fejlődésének eredményeként nyílt lehetőség. A végrehajtás eddigi tapasztalatait összegezve arról is szólni kell, hogy bizonyos területeken az előrehaladás lassúbb és nehezebb. Változtatni kell azon, hogy a munkásnők politikai, szakmai, műveltségi színvonala nem éri el a munkásosztály egészének szintjét. Feladataink súlyát mutatja, hogy a szocialista iparban dolgozó munkások 41,2 százaléka leány és asszony. A nők általános és szakmai képzésének, politikai műveltségük növelésének fontosságát az ötödik ötéves terv céljai is hangsúlyozzák Lényeges feladat tehát, hogy széles körű és hatékonyabb felvilágosító munkával mozgósítsuk a lányokat és asszonyokat a tanulásra, önképzésre. A negatív jelenségek között tartjuk számon, hogy alig történt előrelépés a gazdasági vezetésben részt vevő nők arányának növelésére. Igaz, a vállalati intézkedési tervekben számolnak a nőkkel, mint utánpótlással, de konkrét előléptetésekkel, kinevezésekkel csak szórványosan találkozunk. E területen következetesebb harcot kell vívni azért, hogy az irányító posztokon a jelenleginél is nagyobb arányban bízzanak meg felelősségteljes, irányító munkával felkészült, arra alkalmas nőket. Ugyancsak erőteljesebb, hatékonyabb intézkedéseket sürget az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlati megvalósítása. Az eltelt esztendők mindannyiunk számára igazolták, hogy a határozatban foglalt feladatok megértésre találtak és cselekvésre késztettek: a dolgozó nőkkel kapcsolatos problémákat egyre inkább társadalmi kérdésként kezelik. Az eredmények és hiányosságok összessége azonban arra utal, hogy a KB-határozat végrehajtása a pártszervezetek, valamennyi állami, társadalmi és tömegszervezet több évre szóló feladata. A nőpolitikai munka továbbfejlesztésének irányát és legfontosabb teendőit a fejlett , szocialista társadalom építésének feladataival összhangban határozta meg pártunk XI. kongresszusa. Megvalósítása összehangolt, folyamatos munkát igényel az élet minden területén. Ennek szellemében időről időre napirendre kell tűzni a nők helyzetének alakulását, s az elért ered■ményeket tovább kell fejleszteni, gondolkodásunkat és magatartásunkat a szocialista követelményekhez kell igazítani — mondotta befejezésül Erdei Lászlóné. (MTI) A Szovjetunió népgazdasága 1976-1980. évi fejlesztésének fő irányai Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója Küldött elvtársak Az SZKB Központi Bizottsága a kongresszus elé terjesztette Szovjetunió népgazdasága 1976—1960. évi fejlesztése fő irányainak tervezetét. A tervezet a párt gazdasági és szociális politikájával összhangban kifejti a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa hazánkban történő további építésének programját. A párt előző kongresszusától bennünket elválasztó öt év teljesegészében megerősítette az SZKP XXIV. kongresszusán kijelölt politikai irányvonal tudományos megalapozottságát és magas fokú hatékonyságát. Tovább fejlődött soknemzetiségű hazánk népeinek testvéri együttműködése. A párt és a nép egysége megbonthatatlan. Ami a nemzetközi ügyeket illeti, még szilárdabbakká váltak a Szovjetuniót a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaihoz: Bulgáriához, Csehszlovákiához, Kubához, Lengyelországhoz, Magyarországhoz, Mongóliához, Német Demokratikus Köztársaasághoz és Romániához, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz, a Vietnámi Demokratikus Köztársasághoz, Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz fűződő barátság szálai. Országunk és a földkerekség valamennyi népe számára óriási jelentőségű az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram alaptételeinek sikeres valóra váltása. Hála a Szovjetunió, a szocialista közösséghez tartozó országok, az összes békeszerető népek és államok erőfeszítéseinek, a világban elmélyül a feszültség enyhülésének folyamata. A Központi Bizottság beszámolója, amelyet Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára terjesztett elő, összegezi a párt és a szovjet nép által az elmúlt öt évben végzett hatalmas munka eredményeit. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság, élén Leonyid Iljics BrezsMelyek voltak az ország fejlődésének fő gazdasági eredményei az utóbbi öt évben? Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szocialista termelés, meggyorsult a tudományos-műszaki haladás. Az ipari termelés, a beruházások és a népjólét emelését szolgáló új intézkedésekhez történt állami ráfordítások abszolút növekedésének mértékét tekintve a IX. ötéves terv országunk történelmének legjobb ötéves terve. A szovjet társadalom előre haladt a kommunizmus anyagiműszaki alapjai létrehozásának útján. A kilencedik ötéves terv teljesítésének eredményeként fenyérvel, elvi marxista—leninista álláspontot képviselve, nagy energiával és céltudatossággal gondoskodik az SZKP egész bélés külpolitikájának kidolgozásáról és sikeres megvalósításáról. Ezt újra megerősíti a párt Központi Bizottságának ,,A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányairól" címmel megtárgyalásra a kongresszus elé terjesztett tervezete, amelyet, mint ismeretes, a pártszervezetekben, a dolgozók gyűlésein és a sajtóban mélyrehatóan megvitatták. A dolgozók kinyilvánították a párt és a nép közös ügyének sikerre vitelében való, az előttünk álló feladatok mély megértésén alapuló nagy fokú érdekeltségüket, felvetették, hogy a minisztériumok, a főhatóságok és más gazdasági szervek fordítsanak nagyobb figyelmet a termelés megszervezésében tapasztalható hiányosságok felszámolására, termelési kapacitások kihasználásának javítására. A tervezet megvitatása során előterjesztett javaslatokat és kiegészítéseket nagy figyelemmel fogjuk megvizsgálni, a jelen dokumentum végleges formába öntése és az ötéves terv kidolgozása folyamán. A szovjet nép lelkes helyesléssel fogadta pártunknak a tizedik ötéves tervre vonatkozó új programdokumentumát, és ezzel kifejezésre juttatta, hogy egyöntetűen támogatja a párt gazdasági és szociális politikáját. Mentősen növekedett,az utóbbi tíz évben gyakorlatilag megkétszereződött az ország gazdaságipotenciálja. Ez világosan kitűnik, ha Szovjetunió népgazdasága kilencedik ötéves tervben elért fejlődésének mutatóit összehasonlítjuk a nyolcadik és a hetedik ötéves terv mutatóival. A Központi Bizottság beszámolójában Leonyid Iljics Brezsnyev melegen és szeretettel beszélt munkásosztályunk, kolhozparasztságunk és értelmiségünk nagyszerű munkasikereiről, és valamennyi küldött forró helyeslése közepette tolmácsolta nekik a kongresszus mély köszönetét. A gazdasági fejlődés eredményeit legteljesebben az ország nemzeti jövedelme jellemzi, amely a közfogyasztásnak és a nemzeti vagyon növelésének forrása. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves tervben 34 százalékkal volt nagyobb, mint a VIII. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem 75 százalékát fogyasztásra, a többit pedig felhalmozásra fordítottuk. Ha a mindenkori fogyasztási alapokhoz hozzászámítjuk azokat a felhalmozási összegeket is, amelyeket lakóházak, iskolák, kórházak, kulturális-oktatási intézmények, sportlétesítmények, a kommunális és szolgáltató üzemek építésére fordítottunk, akkor kiderül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül a népjólét céljaira, a nemzeti jövedelemnek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. Engedjék meg, hogy most az SZKP XXIV. kongresszusán kitűzött szociális program megvalósításában elért főbb eredményekkel foglalkozzam. A IX. ötéves terv feladatul tűzte az egész lakosság jólétének ■ Emelését, s ugyanakkor azt, hogy különleges figyelmet kell fordítani a dolgozók kisebb jövedelmű kategóriái életszínvonalának emelésére. • Ennek megfelelően sikerült lényegesen emelni a nép életszínvonalát. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt 20 százalékkal nőtt és elérte a 146 rubelt, a társadalmi alapokból történő kiegészítő kifizetésekkel a havi 198 rubelt. Jelentős előrehaladás történt a falusi lakosság életfeltételeiben. A kolhoztagok munka szerinti javadalmazása öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. Az elmúlt öt évben növelték a munkások, alkalmazottak, kolhoztagok és hivatásos katonák öregségi és rokkantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók, a szakközépiskolai és a műszaki tanintézeti tanulók ösztöndíját és más ilyen irányú intézkedéseket is tettek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg minden 15 évben megkétszereződik. Más szavakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társadalom többször is a fogyasztás minőségileg új színvonalát éri el. Az 1971—75-ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekedett a fő élelmiszer- és iparcikkek szilárd állami kiskereskedelmi árszintje mellett. Gyorsabban növekedett a hús-, a húskészítmények, a tojás és más termékek értékesítése, a lakosság évente csaknem egymillió személygépkocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970- ben. (Folytatás a 2. oldalon.) A Szovjetunió gazdasági fejlődésének eredményei