Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 78. szám Ára 90 fillér 1976. április 1. csütörtök F^flSÍFc//^.m KÁDÁR JÁNOS HAZAÉRKEZETT SZÓFIÁBÓL Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a Bolgár KP XI. kongresszusán részt vevő magyar küldöttség vezetője, szerda délelőtt hazautazott Szófiából. A magyar delegáció vezetését a kongresszuson Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja vette át. Kádár János búcsúztatására a szófiai repülőtéren megjelent Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke. A Ferihegyi repülőtérre megérkező Kádár Jánost Biszku Béla, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, Győri Imre, Pallai Árpád, a KB titkárai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Pója Frigyes külügyminiszter, Benkei András belügyminiszter, a KB tagjai, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Hriszto Markov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Nagy Károly és Temesi János az MTI tudósítói jelentik: Szófiában szerdán reggel harmadik munkanapját kezdte meg a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa. A kongresszus munkája iránt változatlanul igen nagy az érdeklődés. Csaknem kétszáz külföldi újságíró tudósítja a világsajtót a bolgár kommunisták legfelső fórumának eseményeiről. Munkájuk megkönnyítésére a bolgár házigazdák vasárnap óta már két nagyszabású sajtóértekezletet rendeztek, legutóbb kedden délután. Ezen Kiril Zarev miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke tartott tájékoztatót a bolgár népgazdaság helyzetéről és a most kezdődő hetedik bolgár ötéves terv legfőbb célkitűzéseiről. A miniszterelnök-helyettesen kívül a külföldi újságírók kérdéseire több miniszter és más felelős beosztású vezető adott pontos, szakszerű választ. A nagy esemény természetesen nemcsak a külföld, hanem a hazai lakosság figyelmét is leköti. A rádió és a televízió egyenes adásban közvetíti az egész kongresszust, s így a magasszintű tanácskozás valóban az egész ország szeme láttára zajlik. Pencso Kubadinszki, a kedd délutáni ülés elnöke bejelentette, hogy a kongresszus címére számtalan üdvözlet érkezik munkáskollektíváktól katonai egységektől, tudományos kutatóintézetektől, oktatási intézményektől, komszomol- és úttörőszervezetektől, kommunistáktól és pártonkívüliektől. Szerdán folytatódott a Központi Bizottság beszámolójának vitája, és mind a délelőtti, mind délutáni ülésen több külföldi delegációvezető szólalt fel. (MTI) A Bolgár KP kongresszusának harmadik munkanapja • Kép a kongresszus szünetéből: Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára és Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusának szünetében. Cél a szervezett termeltetés A kisüzemi kertészet helyzetéről és fejlesztéséről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Bács-Kiskun megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén először — a pénzügyi osztály vezetőjének előterjesztésében — azt a jelentést tárgyalta meg, amely az MSZMP Központi Bizottsága 1974. december 5-i határozatából adódó feladatok megyei végrehajtásának tapasztalatairól készült. A tájékoztató jelentés megállapította, hogy a takarékossági intézkedési tervek végrehajtása jó eredményeket hozott, bár egyes intézmények és helyi tanácsok nem tárták fel az összes takarékossági lehetőségeket. Ugyanakkor — amint a megyei tanács elnöke összefoglalójában megállapította — tévedés volna azt hinni, hogy a takarékosság csupán kampányfeladat. A gazdaságos és ésszerű vállalati, tanácsi tevékenységet olyan folyamatnak kell tekinteni, amelynek jelenleg az elején tartunk. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta. Második napirendi pontként került a testület elé a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjének előterjesztésében a kisüzemi kertészeti termelés helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről készült jelentés. Megállapítja az írásos előterjesztés, hogy mind jobban nyilvánvalóvá válik a háztáji és kisüzemi gazdaságoknak a lakosság ellátásában mutatkozó fontos szerepe. Az ötéves tervidőszak célkitűzése,hogy a kisgazdaságok termelése évente átlagosan mintegy 1 százalékkal emelkedjen és ehhez az anyagi, műszaki feltételeket, az ösztönzést biztosítani kell. A megyében a kisüzemi gazdaságok száma meghaladja a 138 ezret, amelyhez közvetve, vagy közvetlenül kapcsolódik a lakosság kétharmada. E gazdaságok jelentőségére utal a fenti tényen túl az is, hogy a megyében 1974- ben az 57 ezer 644 hektár szőlőterületből 32 ezer 478 hektár tartozott a kisgazdaságokhoz. Ezen a területen termett meg az említett esztendőben a megye szőlőtermelésének 49 százaléka. Hasonló a helyzet a gyümölcstermesztésnél is. A körtetermésnek 65 százaléka, a cseresznyének 77 százaléka, a meggynek 85 százaléka, a szilvának 63 százaléka, a kajszinak pedig 54 százaléka a kisgazdaságokból származott 1974-ben. Igen jelentős a kisüzemi termelés aránya a megye zöldségellátásában is. A szóban forgó évben a 24 ezer vagonos össztermésből több, mint nyolcezer súlyvagon a háztáji és kisüzemi gazdaságokból származott. A továbbiakban a végrehajtó bizottság megtárgyalta és elfogadta azt a tájékoztatót, amely a Magyar Honvédelmi Szövetség Bács-Kiskun megyei vezetőségének és szerveinek munkájáról készült, majd a végrehajtó bizottság titkárának előterjesztésében bejelentéseket vitatott meg. E napirend keretében döntött az 1976. évi megyei meliorációs állami támogatási keret odaítéléséről. Ennek megfelelően a megye különböző termelő- és szakszövetkezetei, közös vállalkozásai és vízgazdálkodási társulatai a homoktalaj javítására, az altalaj lazítására, üzemen belüli vízrendezésre, köz célú vízrendezésre, homokzónázásra és komplex meliorációra összesen 41 millió 535 ezer forint állami támogatást kapnak. A végrehajtó bizottság végül úgy határozott, hogy javasolja a megyei tanácsnak a Bács-Kiskun megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat átszervezését. G. S. Jól sikerült a negyedév a félegyházi cipőgyárban Az elmúlt év végén fejeződött be az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárának nagyszabású konstrukciója. Most, amikor már az idei esztendőből is eltelt három hónap, arról beszélgettünk Kiss Bálinttal, a gyár igazgatójával, hogy vajon van-e már hatása ennek a beruházásnak. — Miután a rekonstrukció végrehajtása nem egyik napról a másikra történt — mondotta az igazgató —, természetesen az eredményeink sem ugrásszerűen jelentkeznek. A termelés növekedése az új műhelycsarnok elkészültével, az új szalagok beindításával már az előző években megkezdődött. Létszámunk is elérte közben a kívánt szintet, jelenleg 1009-en szorgoskodnak az üzem éves tervének végrehajtásán. Az üzemfejlesztés befejezésével — vagyis a múlt év végéig — 1970. évi termelésünk kétszeresére növekedett. Árbevételünk tavaly 263 millió 757 ezer forint volt, összesen 1 millió 346 ezer pár cipőt gyártottunk. Ebből 557 ezer párral szállítottunk szovjet, csehszlovák, NDK és lengyel exportra. Nyereségünk is elérte a tervezett 24 millió 56 ezer forintot. Dolgozóink a napokban hét napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak. Alaposan felkészültünk az 1976-os évre. A tervek szerint 1 millió 630 ezer pár cipőt adunk át a megrendelőknek. Március 31-ig 445 ezer pár cipő került le a szalagokról, 145 ezer párral több, mint tavaly az első negyedévben. Az idén korszerűbb technológia alkalmazására tértünk át, egy szalagon két műszakban már ragasztott cipőket készítünk, s ami nem lényegtelen, jelentős létszámmegtakarítással. Eredményeinket az egyre fejlődő szocialista brigádmozgalomnak is köszönhetjük. A múlt évben 28 kollektíva vett részt a munkaversenyben, jelenleg pedig 36 brigádunk van. Áprilisban részleteiben értékeljük a versenyt, s bízunk abban, hogy május 1-én újabb szocialista címeket tudunk odaítélni a brigádoknak — mondotta befejezésül Kiss Bálint. O. L. ■liiNipiriri HfiHHHHHHSH • Nagy Józsefné tűzőnő munka közben. • Az első negyedévben állították munkába ezt a félautomata gépet, amellyel Boros Rozália a talpbélésekre ragastja a gyár márkajelvényét. (Opauszky László felvételei) % Növekedett a tejtermelés Épül a kiskunfélegyházi feldolgozó üzem Januárban és februárban 134 ezer hektoliter tejet fejtek Bács- Kiskun megyében, ötezer hektóval többet, mint 1975. első két hónapjában. A márciusi tejtermelést még nem összesítették, de az már bizonyos, hogy további emelkedésre lehet számítani. Kétségtelen, hogy a legelők fűtermése májustól kezdve már javítja a takarmányozást, a mezőgazdasági nagyüzemek ősz óta foganatosított intézkedései azonban a tejtermelés emelkedését tartóssá tehetik. Az utóbbi két hónapban az állami gazdasági és a szövetkezeti tehenészetek tejtermelése nőtt, a háztáji és a kisgazdaságoké nem változott. A kisgazdaságok lassabban heverik ki az előző évek takarmányozási és tejértékesítési nehézségeit. Változást hozhat ebben a kormány legutóbbi határozata a háztáji és kisgazdaságok árutermelésének segítésére. A nagyüzemi tejtermelés emelkedése nem véletlen. A mezőgazdasági szakigazgatási szervek ősszel sorra látogatták Bács- Kiskun megyében a szarvasmarhatartó gazdaságokat. Megvizsgálták a tenyésztési, takarmányozási, gondozási körülményeket, és javaslatokat dolgoztak ki a munka megjavítására. A közös gazdaságok többsége megszívlelte ezeket. Kiskunfélegyházán és másutt a tehenészetekből eltávolították az arra alkalmatlan személyeket, és hozzáértő, jószágszerető szövetkezeti gazdákat állítottak a helyükre. A félegyházi Egyesült Lenin Tsz tehenészetében csupán ez az intézkedés lik terekkel emelte a tehenek tejtermelését. A megyében 27 szövetkezet és 5 állami gazdaság tehenészete fogadta el az országos tejtermelési versenyfelhívást. A bácsalmási, a kiskunhalasi, kalocsai, városföldi, hosszúhegyi állami gazdasági, valamint a felsőszentiváni, vaskúti, fajszi, tiszakécskei, tiszaalpári, hajósi, solti szövetkezeti tehenészetek a verseny követelményeinek teljesítéséért fáradoznak. Másutt is tapasztalható kezdeményezés. A fülöpszállási Vörös Csillag Tsz-ben a szarvasmarha-tenyésztés átszervezése óta egy év alatt csaknem félezer literrel nőtt a tehenenkénti tejtermelés. Az élelmiszeripar készül növekvő tejmennyiség átvételére. Bácsbokodon a vajüzem felújításának első lépéseként tejtároló tartályokat állítanak fel. Kiskunfélegyházán a város környéke mezőgazdasági szövetés kereteinek, valamint a Középmagyarországi Tejipari Vállalatnak közös beruházásával napi 20 ezer liter tej feldolgozására alkalmas üzem épül. Kecskeméten szintén történt intézkedés az állami tejipar teljesítőképességének növelésére. A jánoshalmi Jókai Tsz, valamint a Duna-menti szövetkezetek solti tejüzeme évről évre javítja tevékenységét. Az elavult kalocsai és kiskunhalasi tejüzem felújítása azonban szükségszerűvé válik. K. A.: Szerelik a bácsbokodi vajüzem egyik tejtárolóját. 0 Napi 20 ezer liter tej feldolgozására alkalmam a kiskunfélegyházi közös vállalkozás üzeme. Őszre lesz készen. (Szilágyi Mihály felvételei) Az egyiptomi kormány politikája ellentmond az arab népek érdekeinek Szovjet kormánynyilatkozat Szadat egyiptomi elnök a közelmúltban, mint ismeretes, egyoldalúan érvénytelennek nyilvánította az 1971-es szovjet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerződést. Ezzel egyidejűleg Egyiptomban zajos szovjetellenes kampány indult meg, amelynek során kísérletek történtek a Szovjetunió Egyiptommal kapcsolatos álláspontjának elferdítésére, valamint arra, hogy az egyiptomi politika legutóbbi kudarcaiért a Szovjetuniót hibáztassák. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió kairói nagykövetsége cius 31-én nyilatkozatot adott ki az egyiptomi félnek. A nyilatkozat határozottal visszautasítja a hivatalos egyiptomi körök és a sajtó képviselőinek rágalmazó állításait. ■ té(Folytatás a 2. oldalon.)