Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-21 / 119. szám
A LAKOSSÁG 50,2 SZÁZALÉKA VÁROSLAKÓ A Miskóc-nemzetség egykori tulajdona, a török- és a Habsburg-ellenes szabadságmozgalmak bástyája, a század elejétől iparosodó Miskolc lakossága elérte a 200 ezer főt. Az 1944. december 3-án felszabadult, akkor 65 ezer lakosú város gyors ütemű fejlődésével az ország nehézipari bázisává alakult. Hasonlóan gyors a növekedés hazánk más iparilag fontos körzeteiben is. Magyarország 10 572 000 lakosának 50,2 °,u-a városokban él, az összlakosság 19,2" $-a pedig a fővárosban. 1941-ben a népesség 38, 1960-ban 44,2%/„-a volt városlakó. A felszabadulás után alakult új városok szoros kapcsolatban álltak a vidék iparosításával. Bányák, üzemek, erőművek építése új munkaerő foglalkoztatását követelte, így kis településekből új szocialista iparvárosok jöttek létre. — TERRA — (fpRA) 1 r./ Sopr&no 40.1 53 Kapuvár* 11 27.5 32 Sírvár Ajka u.S 14 14.2 26* Balatonfüred 66.012* f O Szombathely 53.71b 7 -^Zalaegerszeg Tapolca. <-~’j 29.0 49 o as 14* Nagykanizsa Miskolctapolca 10 km“Vili,. — x Balassagyarmat 1^13,406 - // Mosonmagyaróvár Esztergom • I) 20.128 - 23.530v o Gyöngyös Komárom Szentendred/ ■ Hatvan2~’236 • W.012 .'2115 11 »Gödöllő '9.923 fia?b,?nya ® '6725 I 50.371 “ BUDAPEST Jászberény '783.; 2065 30 '31 ■ O ...__. " Százhalombatta/ cogléd Szolnok Sátoraljaújhely 16.219 Kazincbarcika.. • . *?\ jj j jo J Sárospatak' ^ Ozd*''^^^V f 15.315 Kisvárda 39... . [ S '4,315 MiskolcC'J ) . Salgótarján LeninvárWNyír ® Wh*" . 34.2 44 Eger 3.317 '^sj 612 3,0 f 38,656 ° Mezőkövesd OHajdúnánás,Nyírbély'’ Mátészalkai • ",9 16 / • 18.9 ib Hajdúböszörmányo 3218 ■ 32.131 Keszthelyi 14.2 20 q36.0 45 Kaposvár 48.5 69 ° • Nagyatád Várpalota ,,rí 2,Vesímén? Székesfehérvár alfi 56.295 IA Dunaújváros * 26.9 54 O Szekszárd 18.2 30 Karcag ° 25.8 24 C3S2 ° 7 «691119 * Oroszlány páPao ... ,2 8 20 Százhalombatta ___RjH _T 37.931 ° 4S nI^24 2^5 oKisújszállás mV3 Nagykőrös. l. 125 ° T,uík,?ve 25,6 28 ° jMeztílur0 Kecskemét o .2 23 £ ± 1^-' \ .J 66.8 90 Szarvas* BékésX / Kiskunfélegyháza 20_,,, - 22-3ll 33.136 o OÍ Békéscsaba o . .Kiskőrös Csongrád *7« 13.414 20520,0 • Orosháza ,5 OKalocsa Szentes 3',735 j 3.818 0 92.6 341 o Hódmezővásárhely Kiskunhalas S 53.755 «•>* 25.4 28 _ cr^----^nMak^3?7'30 Bajar’"' V.z-SzegedA 1J 0 o Debrecen '3'.6187 Hajdúszoboszló '8.623 I . t' nsn" Dombóvár • 75.18 Ml Szigetvár ' 9.312 ♦ Komló Pécso 26.9 29 '20.4 163 T. Törökszentmiklós 30.7 38 . "9.370 Mohácsi '6.6 20» 50 km 86.1 A városi lakosság száma (ezer fő) 1960-ban 119 A városi lakosság száma (ezer fő) 1976-ban • A felszabadulás óta alakult város ♦ Szocialista város BEMUTATÓ ELŐTT Hernádi Gyula: Csillagszóró Sikeres kiállítások, irodalmi műsorok, hangversenyek cáfolják évek óta azt a téves hiedelmet, hogy a hőmérséklet növekedésével arányosan csökken a némi odafigyelést, érzelmi azonosulást igénylő művészi alkotások látogatottsága. Viszonylag színházakban tartja legerősebben magát a „szezon végén valami könnyűt” nézet. Hernádi Gyula Csillagszóró című játékának mai bemutatója ezért is merész kezdeményezés. Nem árulunk el titkot, ha megírjuk, hogy a próbákon sokat töprengtek a valóságos és groteszk elemeket vegyítő mű hiteles ’tolmácsolására, a fontos mondandó leghatékonyabb továbbítására alkalmas stílus, forma kidolgozására. Angyal Mária rendező is hangoztatta, hogy az évad végén szokatlanul nagy erőfeszítést követel a művészektől Hernádi sajátos formanyelvének elsajátítása. — Hernádi a mai kor jelenségeinek, problémáinak a krónikása. A sokszor bizonyos megnyilvánulásokban érthetetlennek látszó dolgokat a maguk bonyolultságában ábrázolja. A világ képtelenségeit, vagy a legképtelenebb helyzetek lehetőségeit a művészi ábrázolás során nem tünteti el, sőt különösen fogékony az abszurd, vagy efelé hajló tünetekre. Ezeket a művész jogán felnagyítja a fantázia játékával és legtöbbször az emberiség szemszögéből vizsgálja a választott helyzetek lehetőségeit, követelményeit. A Csillagszórót az egyik jeles kritikus a legjobb Hernádiműnek minősítette és biztatta a színházakat, hogy mutassák be. Örvendetes, hogy megjelenése után másfél évvel láthatjuk az Új Írásban közölt kétrészes játékot. A Csillagszóró alaphelyzete reális. Napjainkban az újsághír szintjén levő esemény. Hernádi az eltérített Boeing 747-es Jumbo-Jet utasterében egy olyan helyzetet teremt, melyben géprabló nem saját bőrét menti avagy pénzt akar. A géprablás része, eszköze nagy tervének, az őrült fantaszta által „ideálisnak" vélt társadalom megalapításának. Ebből az alaphelyzetből a lehetséges társadalmi magatartásformák sok variációját mutatja föl. A mindenre kész fegyveresek előtt, a halál árnyékában élesen kirajzolódnak a jellemek, világnézeti különböségek. Ilyenolyan ember is akad a Földet szimbolizáló Jumbo fedélzetén, Hernádi optimizmusát, humanizmusát jelzi, hogy néhányan hősökké válnak az emberiség megmentéséért. Szándékosan kerül mindenfajta pszichologizálást. A világot fenyegető őrültet már csak azért is kénytelenek vagyunk komolyan venni, mert ideológiájának megdöbbentően racionális, s éppen ezért megtévesztő mozzanatai, elemei is vannak. • Mi volt a rendező legfőbb törekvése? A dolog lényege az, hogy a közönség váljék a színpadi események részesévé, érezze, hogy mindezek bárkivel megtörténhetnek. • • Mindent összevetve: a mű szokatlansága, technikai egyéb nehézségei ellenére örömésmel készültünk a bemutatóra. Fontosnak érezzük a Csillagszóró mondandóját. Az emberek végül is lefogják, a fegyvergyárosok kezét és pusztító bombából csillagszórót csinálnak. Újra és újra. A főbb szerepeket Szakács Eszter, Forgács Tibor, Soproni Ági, Trokán Péter, Pécsi Ildikó alakítja. A díszleteket Najményi László tervezte. H. N. t Megkezdődtek az iskolákban a tanév végi ismétlések: a tanulók a pedagógusok irányításával áttekintik a tanult anyagot, rendszerezik ismereteiket. A pedagógusok ismét számba veszik azokat a gyerekeket, akik a tanév eredményes befejezése érdekében fokozott figyelmet, segítséget igényelnek. A gyengébb tanulókkal a pedagógusok a tanítási órákon tervszerűen, differenciáltan foglalkoznak, s e munkához kérik a napközi otthonok vezetőinek és a szülői háznak az általuk megjelölt támogatását is. A tanítás befejezését követően kezdődik meg a pótló foglalkozások második szakasza, ez az általános iskolákban 11 munkanap. A pedagógusok azokat a gyerekeket jelölik ki a részvételre, akik a tanítás befejezésekor egy vagy két tantárgyból elégtelenre állnak. A tanulóknak a részvétel kötelező. Az elmúlt tanévben az ország általános iskoláinak 57 százalékában szerveztek pótló foglalkozásokat és az azokon rész vevő tanulóknak mintegy 80 százaléka sikerrel fejezte be a tanévet. A 11 nap természetesen nem csodaszer. A pótló foglalkozások sem tudnak csodát művelni azokkal a gyerekekkel, akik valamilyen okból egész évben nem tanulták. Ezeknek a foglalkozásoknak elsősorban az a közvetlen céljuk, hogy pótolják a tanulók ismereteiben levő hiányokat, erre utal az elnevezés is. Szélesebben értelmezett céljuk, hogy a segítségnyújtással csökkentsék a javítóvizsgát tevők, s annak esetleges kudarca miatt a tanévvesztők számát. Nem haszontalanok ezek a foglalkozások végső soron azoknak sem, akik nem tudtak megbirkózni a követelményekkel, így könnyebben készülnek fel a javító vizsgára. Az általános iskolákban és a gyógypedagógiai intézményekben — az érintett tanulók számára — ezek előírt foglalkozások, de szervezhetők gimnáziumokban az 1—111. évfolyamok egy vagy két tárgyból bukásra álló tanulóinak is. Ez a harmadik éve érvényben levő rendelkezés szerves része annak az 1972-es oktatási párthatározatot követő intézkedéssorozatnak, amely az iskolai munka színvonalát hivatott emelni (MTI) Tanév végi ! Küzdés önmagunkkal ismétlések . Kétféle szándék, s akarat, kétfajta magatartás tusakodik bennünk. Nem a bibliabeli jó és gonosz, hanem a nyughatatlan, s a könnyen beletörődő. Az igazat százszor megrágó, s a hamisra gyorsan bólintó. A dolgát hévvel tevő, s a kötelességét ímmel-ámmal teljesítő. A jónál is jobbat akaró, s a gyatrát természetesnek tartó. A nagy, közös érdekek tiszta szívű őre, s az, ki legyint, mint semmiségre, a magáért-törtetésre. Hol meghúzódik egyik mögött a másik, hol egyszerre mutatkoznak. Van, ahogy kibékíthetetlen ellenfeleknek tűnnek, s azután összeborulnak, mintha testvérek lennének. A társadalmi változások hordozója az ember, de melyik kerekedik felül a kettő közül? Az-e, aki képes félretolni egyéni érdekeit, hogy előnyt adjon másokénak, vagy az, akinek mindig és mindenben a saját ügye a fontos, a többi előtt álló? Felelhetünk erre is, arra is igennel. Nem azért, mert az igazság arcvonásai kivehetetlenek, hanem mert e vonások folyamatosan átrajzolódnak. Vonzóra és taszítóra, komorra, s mosolygósra. Holnapot építeni annyi, mint mássá tenni magunkat. Csakhop ez nem megy parancsszóra, s az elhatározás sem elegendő. Maroknyi mindennel szemben állót, törvényt semmiben nem tisztelőt,a magát társadalmon kívülre helyezőt leszámítva valamennyi emberben ott a tisztesség, a becsület. S mivel a munka, az értelmes cselekvés, a jobbító szándék nem egyik, hanem alapvető jellemzője, s mércéje az emberi értékeknek, a tisztesség, a becsület legfőbb talaja sem lehet más, csak ez. Okosabbak, s tehetősebbek vagyunk elődeinknél, mert amit ránk hagytak, azt a tudomány, a technika nagy seregnyi vívmányával gyarapítottuk. Új felfedezésekre jutottunk, s feltaláltunk képtelenségnek tartott dolgokat. A szabadság fogalmához eltéphetetlenül hozzáfűztük az internacionalizmust, a humanitáshoz a szolidaritást, a béke óhajához a békéért való küzdést, a munkához a tudatosságot, az országhoz a miénk birtokos névmást. Ennek általános, tehát meghatározó érvényét nem vonja kétségbe senki sem, ám miféle önáltatásként hihetnék, hogy mindenkor, s a társadalmat alkotó egyedek mindegyikében ez, s csakis ez van a jelen?! • Ott van bizony ezek mellett, s olykor fölébük kerekedve a köz iránti közömbösség, az összegező célokkal szembeni restség a cselekedeteket másokra hagyó tunyaság. Aki kiemelkedik társai közül, az sem teszi dolgát örökösen hibátlanul, s még kevésbé tökéletesen. Hogyan várhatná el bárki ezt az átlagtól?! a mérnök elnagyolt rajza, a dudva lepte föld, a selejthalomra lökött termék, a pecsétéit az embernél fontosabbnak tartó tisztviselő, a csak jogokat ismerő állampolgár ma még nem szabályt erősítő kivétel, de vigyázzunk, nem is szabály! Hanem tükre egy változó társadalom kisebb, s nagyobb ellentmondásainak, megjelenítője annak az emberi egyenetlenségnek, mely mindannyiunkban meglelhető. Szavaink szárnyán könnyen repülünk előre, ám lassabban mozdul lábunk. Olykor megoldottnak véljük azt, ami még elvégzésre vár, mert türelmetlenül kívánjuk a jobbat, szebbet, emberibbet, de el-elfeledjük, hogy e sietség elsősorban nem mások noszogatása, hanem a magunk őszi tökélése. Tiszta, másokat, s bennünket egyaránt szolgáló tettekre, példaadásra, társadalmat és egyént összeforrasztó cselekedetekre. A maga helyén minden ember fontos, csupán testmagasságban vannak kicsik és naevek. Amúgy képletesen kicsivé — ahogyan naggyá! — mi tesszük magunkat. Akkor, ha el sem kezdjük, vagy könnyen föladjuk a küzdést, ha beletörődünk abba, hogy ami kikerül kezünk alól, az silány, semmit nem ér, senkinek nem használ. • Van, hogy beletörődünk. Fejünket elfordítva tűrjük a pazarlást, s magunk is pocsékolunk. Elfogadjuk az elfogadhatatlant, fontossá emeljük a lényegtelent, s a sor végére lökjük azt,ami döntő. Hol azért, mert így kényelmesebbnek látszik, hol mert kedvünket szegik, mert mások is ezt csinálják. Azután föltámad bennünk a gazda indulata, jogérzése, s elkezdjük csapkodni az asztalt, hogy ez így tovább nem mehet. S megmutatjuk, mit tudunk, mi telik tőlünk,ha akarjuk, mi mindenre vagyunk képesek. Nagyszájú, mindenből viccet csináló legények festenek csodálatot az idősebbek arcára, amikor a fele idő alatt, mint ahogy a program előírja, megcsinálják a nagyjavítást. Az örökös fegyelmezetlenkedőt ráncba szedi — mert így fogadja be — a brigád, s a mérő, nők, aki mnt rutinnal tervezett, egyszer csak rálel a nagybetűs Feladatra, mely fölössé teszi az órát, összemos nappalt és éjjelt. Ilyenek vagyunk. Bevallva magunknak, vagy csak sejtve, két arc néz a tükörből ránk. Erényeink és gyengeségeink ülnek ki e két arcra, s akkor sem tűnnek el, ha behunyjuk egyik vagy mindkét szemünket. Együtt, erényeinkkel és gyengéinkkel vagyunk igaziak, emberek, valónkat megmutatok. Most is, amikor a munkát, a teremtést köszöntjük, ünnepeljük, amikor közösségek és egyének a társadalmi elismerést megtestesítő kitüntetést vették, veszik át, a jutalmat, mert én cselekedtek, úgy dolgoztak, hogyelsősorban saját gyengéiket gyűrték le, magukkal küzdöttek még. Ez sikereik magyarázata, ala-p, s forrása is, a jövőt tekintve. Holnapra a jók mellé újak sorakoznak, s egyetlen eredmény sem örök, hanem mindig frissítést, gyarapítást kívánó. Társadalmi haladásunk mértéke ezer dologtól függ, de végső soron mégis1 attól, miként alakul a küzdés, önmagunkkal. Attól szembenézünk-e gyengéinkkel, s azokkal együtt szemléljük-e azt, amit elértünk. • Sok mindent elértünk. Sok mindent kell még elérnünk. M. O. Hozamnövelő mikroelemek A Péti Nitrogén Műveknél a gyorsan ismertté és népszerűvé vált levéltrágya, a Mikromid után a kutatók most újabb levéltáplálék kikísérletezéséhez kezdtek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából magnéziummal és káliummal dúsított mikroelem-koncentrátumokat állítanak elő. A magnézium egyébként egyre népszerűbb a mezőgazdászok körében, mert nagymértékben segíti a levelekben a klorofilképződést, a káliumdús levéltrágya pedig főleg a cukorrépatermesztésben növeli majd a hozamokat. (MTI) \ 1976. május 21. • PETŐFI NÉPE • 3 Hogyan csinálják? Mi az, ami nincs a pénzintézeteknél a megyében? — így kezdődhetne egy keresztkérdés, amire a jól felkészült válaszoló felelhetne úgy is: a brigádmozgalom. De nem lenne teljesen igaza, ugyanis az OTP megyei fiókjainál, kirendeltségein, és a kecskeméti igazgatóságon is vannak szocialista brigádok, sőt, nem is akármilyenek: Bács-Kiskun megyében 25 brigád 284 tagja tevékenykedik magasabb fokozat, kitüntető cím elnyeréséért. Egy szocialista brigád, Tóth László nevét viseli Kecskeméten. A megyei igazgatóság számviteli osztályán dolgozókat tömörítő kollektíva pedig a huszonöt közül is kiemelkedő eredményt ért el: tavalyi munkájuk elismeréseképpen az „Aranykoszorús szocialista brigád” címet kapták meg. Ami, ha megemlítjük azt is, hogy csupán két éve alakultak, nem kis dolog. Hogyan sikerült, milyen jó módszereket találtak ki, milyenek a vállalásaik? — ezt kérdeztük a Tóth László brigád vezetőjétől,Fischer Róbertnétől. — Még mielőtt belefognánk az események ismertetésébe, hadd mondjam el, hogy a (kollektívát) a vállalat kiváló brigádja címre terjesztettük fel — mondja büszkén Lakos Kálmán, az OTP megyei igazgatósága szakszervezeti bizottságának titkára. Jeischer Róbertné hirtelenjében nem is tud mit mondani, ezért az asztalra teszi az önértékelés egy példányát és a múlt év két félévéről készített beszámolókat. Persze, szűkszavúak ezek a papírok. Például tavaly áprilisban — először az OTP megyei igazgatóságának történetében — a szülési szabadságon és gyermekgondozási szabadságon levő kismamákat látták vendégül, gyermekeikkel együtt; felhasználva arra is az alkalmat, hogy a kollégákat tájékoztassák a munkahely eseményeiről, és az őket érintő, időközben megjelent rendelkezésekről. „Mikor megtudták a kismamák, hogy a Tóth László brigád szervezi a találkozót, mondták, akkor biztos hogy eljönnek. Nagy sikere volt a tizenötféle házisüteménynek, amit erre az alkalomra sütöttek a brigád tagjai — mivel hogy tizenöten vagyunk.” Sokat dolgoztak a megyeszékhely felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére is. Kecskemét város díszoklevele volt a jutalmuk. Elvállalták, hogy a műkertvárosi óvoda kerítését befestik. „Már egy hete dolgoztunk — meséli a brigád vezetője — mikor rájöttünk: nem is olyan kis munka ez. Ettől aztán fellelkesültünk, és újult erővel festettünk. Szinte mindenki eljött, ami arra is bizonyíték, hogy van közösségi érzés a kollektívában." Ha valaki átböngészné a megyei művelődési központ vendégkönyvét, meglepődve tapasztalná, hogy szinte minden kiállítás után ott szerepel a Tóth László brigád bejegyzése is. Tapasztalatcserére hívták a bajai OTP-fiók Türr István szocialista brigádját, az autóval meg is érkeztek, még városnézésre is sor került. Ha már a tapasztalatcserére terelődött a szó, az sem lényegtelen, hogy milyen gazdasági vállalásokat tett a Fischerné által vezetett kollektíva Kétszázötvenezer forint betét „szerzése” helyett majdnem a dupláját teljesítették, 42 ifjúsági takarékbetéttulajdonost is „beszerveztek”. Okmányaik naprakészsége egy fő előadói ellenőrzés szerint jobb volt az országos átlagnál. A számviteli osztály három dolgozóját a könyvelési munkák zavartalanná tétele érdekében megtanították gépkönyvelni. Javult a munkahelyi légkör azáltal, hogy a szabadságon levő kollégáikat jól helyettesítették — állapítja meg egy másik jelentés. Esetenként még szabadszombatokat is cseréltek emiatt A Tóth László brigád tagjai — amint az a fentiekből is kitűnik — örökké jobbat, szebbet akaró lányok-asszonyok. És férfiak — ketten. Most megint nagy fába vágták a fejszéjüket: olyan eseményt szerveztek, amire eddig a pénzintézetek gyakorlatában nem volt példa: tizenegy gyermek számára tartottak névadó ünnepséget. A szendvicsek, kávé, üdítők felszolgálása előtt, az illően szép beszéd után az OTP, mint intézmény is kedveskedett a kismamáknak, illetőleg az apróságoknak: betétkönyvet nyitottak számukra a szakszervezettel közösen. Amiből kitűnik, hogy az OTP is pluszt akart adni a kismamáknak, ha már a brigád is azt tette. — Hogyan csináljuk, hogy havonta tartunk brigádgyűlést, teljesítjük a vállalásainkat? Ezt szokták kérdezni tőlem — mosolyodik el Fischer Róbertné. — Nincs titkunk. Valahogy úgy, hogy mindenki érezze: összetartozunk. Vitáik persze vannak, de ettől csak gazdagabbak leszünk, tapasztalatokban. Hát így csináljuk... Rövidke részlet egy jelentésből, amelyet Lakos Kálmán szb-titkár, és Kárpáti András, a megyei versenybizottság elnöke írt alá: „Igen jónak tartjuk azt, hogy a számviteli osztályon sokat javult a munkahelyi légkör, összeforrottabb, egymást támogató kollektíva alakult ki. Ezzel az osztály tevékenysége, gazdasági munkája is jobb lett. Mi van az OTP-nél? — így is kezdődhetne egy keresztkérdés. Amire egy jól felkészült válaszadó felelhetne úgy is: olyan brigádmozgalom,ami az egész intézmény munkáját előrelendíti, hatékonyabbá, jobbá teszi. S a válasz: igaz lenne. v B. J. 9 Az aranykoszorús brigád vezetője: Fischer Róbertné. 9 S egy felvétel a brigád legutóbbi eseményéről, a tizenegyes névadóról: Szőlős Lajosné az édesanya, Végh Józsefné a névadó szülő — a kisfiú: Zsolt. '