Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 154. szám Arai 90 fillér 1976. július 1. csütörtök Megyei településfejlesztési nagyaktíva Kecskeméten Átadták a jutalmakat Tegnap délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében rendezte meg az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a Bács-Kiskun megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága az 1975. évi és az 1971—75. évek közötti településfejlesztési versenyt értékelő nagyaktívát. A városok, járások és községek vezetőit, a meghívottakat Farkas József, a népfront megyei bizottságának titkára köszöntötte, közöttük az elnökségben helyet foglaló Horváth Istvánt, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét és dr. Bodóczky Lászlót, a HNF megyei bizottságának elnökét. Megnyitó beszédét követően Farkas József felkérte Tokai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, hogy tartsa meg előadói beszédét a tanácsok 1975. évi és 1971—75. évi településfejlesztési munkájáról, az 1976. évi feladatokról és az 1976—80. évek közötti ötéves verseny meghirdetéséről. Tokai László beszédének rövidített változatát és a nagyaktívan kitüntetettek névsorát lapunk 3. oldalán közöljük. Az előadói beszédet szünet követte, majd felszólalásokra került sor. Felszólalt a településfejlesztési nagyaktíván Geri István, Kalocsa Város Tanácsának elnöke, Salga Mihályné, a Kunpeszéri Községi Tanács V. B. titkára és a községi pártbizottság titkára, Baunoch György, a kiskunhalasi járási hivatal elnöke, Varga József, a népfront felsőszentiváni községi bizottságának titkára, Vajda György, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat igazgatója, Gádor József, a Kecskeméti Városi Tanács elnöke, Majer Imre, a Dunavecsei Nagyközségi Tanács elnöke és Burai István, HNF kunfehértói községi bizottaságának elnöke. A felszólalásokban elhangzott kérdésekre, véleményekre és javaslatokra Tokai László adott választ, majd dr. Gajdócsi István átadta a jutalmakat a helyezést elért települések képviselőinek és a társadalmi munkában kimagasló teljesítményt nyújtott szocialista brigádoknak, illetve személyeknek. A kitüntetések és jutalmak átadása után Horváth István mondott zárszót, amelyben a következőket hangsúlyozta: — A jelenlevők között ,sokan vannak, akik nem először vesznek részt ilyen nagyaktíván, sőt olyanok is, akik 1959 óta mindegyiken jelen voltak. Mégis egyetértünk azokkal, akik felszólalásukban ünnepélyesebben fogalmaztak, mert a településfejlesztési nagyaktívák sorában ez mostani valóban ünnepélyesebb. a A versenyben arra törekedtünk és a jövőben is az lesz a fő célunk, hogy megszűnjön a települések, a falu és a város közötti különbség. Ennek csupán látszólag mond ellent az, hogy a fejlesztésben van rangsorolás olyan értelemben, hogy a települések rangjuknak, funkciójuknak megfelelően fejlődjenek — mondta a megyei pártbizottság első titkára, majd arról beszélt — utalva néhány felszólalásra —, hogy helytelen volna amiatt keseregni, amiért az 1964-es eredmények alapján 1975-ben megye országosan a Bács-Kiskun második helyre került, hiszen ilyen a versenyek rendje, természete. Felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes körülnézni a megyében, a településeken, hogy miként és hol tehetünk többet fokozása érdekében.eredményeink — Végezetül a megyei pártbizottság, a megyei tanács és Hazafias Népfront megyei bizottasága nevében gratulálok a nyerteseknek, városoknak, községeknek egyaránt és további jó munkát kívánok a következő esztendőkben céljaink megvalósításához — fejezte be zárszavát Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. i AZ EURÓPAI BÉKÉÉRT, BIZTONSÁGÉRT, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT ÉS TÁRSADALMI HALADÁSÉRT Dokumentum kiadásával fejeződött be Berlinben az európai kommunista és munkáspártok konferenciája Szerdán — magyar idő szerint 9 órakor — folytatta munkáját Berlinben az európai kommunista és munkáspártok konferenciája, melynek munkájában 29 küldöttség vett részt. Reggel sorrendben a hatodik ülés következett, melynek elnöki tisztét Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára töltötte be, az első szónok pedig Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke volt. Őt Lars Werner, a (svéd) Baloldali Párt a kommunisták elnöke és Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt főtitkára követte. A déli, hetedik ülésen Harilaosz Florakisz, a Görög EP Központi Bizottságának első titkára elnökölt. Felszólalt Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára, Dominique Urbany, a Luxemburgi KP elnöke és Alvaro Cunhal, a Portugál KP főtitkára. A délutáni ülésen négy felszólalás hangzott el. Az első felszólaló Georges Marchais, a Francia KP főtitkára volt. Őt Martin Gunnar Knutsen, a Norvég KP elnöke, majd Ermenegildo Gasperoni, a San Marino-i KP elnöke követte. Az ülés utolsó felszólalója Kádár János, az MSZMP KB első titkára volt. Az ülésen Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára elnökölt. Félórás szünet után Michael O’Riordan-nak, Írország Kommunista Pártja főtitkárának elnökletével megtartották a konferencia néhány perces záróülését. Elhatározták, hogy a szerkesztő bizottság által kidolgozott dokumentumtervezetet elfogadottnak tekintve, azt a sajtó rendelkezésére bocsátják. Az elnök a részt vevő küldöttségek nevében megköszönte aémet Szocialista Egységpártnak és személy szerint Erich Honeckernek, a KB főtitkárának a tanácskozás sikeres munkája érdekében kifejtett tevékenységét, majd a konferencia dokumentuma egy bekezdésének felolvasásával zárta az európai kommunista és munkáspártok kétnapos berlini tanácskozását. A délutáni órákban az NSZEP Központi Bizottsága fogadást adott a berlini konferencia 29 küldöttsége tiszteletére. Kádár János felszólalása Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt, küldöttségünk nevében tisztelettel köszöntöm tanácskozásunk minden résztvevőjét, testvérpártjainkat, Európa kommunistáinak sok milliós táborát. Pártunk üdvözölte és kezdettől fogva támogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeményezését az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívására. Abban a meggyőződésben vettünk részt az előkészítés munkájában is, hogy nemzetközi helyzet közös elemzésével, a békét és a társadalmi haladást előmozdító közös tennivalóink meghatározásával, kölcsönös szolidaritásunk kifejezésével jó szolgálatot teszünk Európa népeinek. Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy napjaink nemzetközi viszonyait az enyhülés és a világ forradalmi folyamatainak előrehaladása jellemzi. Az erőviszonyok a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom javára változnak. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásának fontos tényezője a szocialista országok dinamikus fejlődése, összefogása, békepolitikája és teljes szolidaritása haladás minden erejével. A szocialista országok együttes ereje jelenti ma a világ békéjének legfőbb biztosítékát és a szabadságért küzdő elnyomottak, a függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés jogáért küzdő népek harcának szilárd támaszát. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Népköztársaságban folyó szocialista építőmunkával, demokratikus rendszerünk fejlesztésével, nemzetközi tevékenységünkkel nemcsak népünk érdekeit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk szocializmus nemzetközi pozíciójának erősítéséhez,a szocialista országok összefogásának megszilárdításához. A világhelyzet fejlődésének jelentős tényezője a kapitalista országok kizsákmányolt munkásosztályainak, dolgozó tömegeinek fokozódó harca. A kapitalizmus általános válsága mélyül, s a gazdasági élet mellett egyre inkább áthatja a társadalom egészét. A tőkés rendszer a válságból azzal keres kiutat, hogy a terheket megpróbálja a dolgozók vállára rakni és fokozza a monopóliumok diktatúráját. A helyzet gyökeres megoldására egyedül kommunistáknak van olyan programja, amely a tömegek érdekeit szolgálja, alapvető társadalmi változásokat követel és a monopóliumok hatalma ellen a legszélesebb népi egységre támaszkodik. Ebben a harcban testvérpártjaink szervezetileg erősödnek, tömegbefolyásuk növekszik. A világforradalmi folyamat előrevitelében mind jelentősebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító mozgalmak. Harcuk nyomán további haladó vonások jelennek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pártunk elvi következetességgel erősíti kapcsolatait ezen országok kommunista pártjaival, felszabadító mozgalmaival, segíti a nemzeti és a társadalmi felemelkedésért vívott harcukat. A nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az enyhülés, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés politikája. Az eredmények hosszú harcban, következetes erőfeszítések nyomán születtek. Ezt a küzdelmet tovább kell folytatni háború és a hidegháború megaszállottjai, a történelem kerekét visszafordítani próbáló szélsőséges imperialista körök meg-megújuló ellentámadásaival szemben. A politikai enyhülés megszilárdításáért harcolva, a katonai enyhülés előmozdításáért harcolva számíthatunk a dolgozó tömegek, valamennyi békeszerető erő aktív támogatására. Kedves elvtársak! Az európai helyzet az elmúlt években jó fordulatot vett. Az élet igazolta az európai kommunista és munkáspártok 1967-ben Karlovy Varyban tartott értekezletén kidolgozott akcióprogramot. Közös harcunk elvezetett a második világháború óta megoldatlan kérdések jelentősnek lezárásához. Fejlődnek részea szocialista és a tőkés kapcsolatai. Az elmúlt országok évben Helsinkiben megtartották az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszát. Ez a békeszerető erők és a realitásokkal számoló politikai jelezők közös sikere volt. Történelmi jelentőségű, hogy ezen konferencián részt vettek 33 euróapai és két észak-amerikai ország legmagasabb szintű képviselői, akik erkölcsileg, politikailag elkötelezték magukat a béke megszilárdítása, a békés egymás mellett élés elveinek és gyakorlatának érvényre juttatása mellett. A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év bebizonyította a záróokmány ajánlásainak életképességét, annak ellenére, hogy a tőkés országok vezetőinek egy része a záróokmány egyes pontjait mellőzi, másokat pedig kiemel. A szocialista országok komolyan veszik a vállalt kötelezettségeket, a megái'""-'-'•■'■mk egységes és kölcsönös végrehajtásáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törekszik az államok közötti kapcsolatok fejlesztésére, a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés kibővítésére, az információcsere javítására, az emberek között kapcsolatok szélesítésére, s ugyanezt várja természetesen a tőkés országok kormányaitól is. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapodások valóra váltása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építő munkához, a kapitalista országokban pedig az égető társadalmi problémák a dolgozók javára történő megoldásához, a társadalmi haladáshoz. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű országok vannak amelyekben ellentétes osztályérdekek érvényesülnek, s ennek következtében egymással kibékíthetetlenül ellentétes ideológiák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitalizmus természetét és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fejlődés objektív törvényeken alapul. Minden nép joga, hogy önállóan, külső beavatkozás nélkül válassza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A forradalom a társadalom belső fejlődésének a következménye, kívülről nem lehet rákényszeríteni senkire. Éppen ezért minden erővel elemezzük az ellenforradalom erőszakos terjesztését is. Kedves elvtársak! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő tényezője. A kommunisták a legállhatatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének. így volt ez a múlt században, amikor tudományos világnézetünk, a marxizmus megszületett, így volt a századfordulót követően, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új fejezet kezdődött az emberiség történelmében. Ez jellemezte a kommunisták magatartását a második világháború idején, amikor mozgalmunk és az első szocialista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot azért, hogy a fasiszta fenevad világot romboló, népeket pusztító garázdálkodásának véget vessenek, megteremtsék a népek hőn óhajtott vágyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez másként napjainkban sem, amikor a kommunista és munkáspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdításáért, további térhódításáért és a társadalmi haladás ""ügyének nak síkra előmozdításáért szállAz egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nemzetközi kommunista munkásmozgalom számára a cselekvés vezérfonala tudományos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításait az egyes kommunista pártok hazájuk nemzeti sajátosságainak, történelmi hagyományainak és társadalmi viszonyainak figyelembevételével önállóan alkalmazzák. Ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja, vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák mag taktikájukat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A proletár internacionalizmus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegezték azt a burzsoázia nemzetközi összefogásával és a nacionalizmussal, a sovinizmussal. Az internacionalizmus eszméje állandóan gazdagodott, hatása nőtt, és a nemzetközi kommunista mozgalom ennek erejével fejlődött a történelem leghatalmasabb politikai mozgalmává. A proletár internacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját, mert az egyes pártok eredményei erősítik nemzetközi mozgalmunkat, és a nemzetközi kommunista mozgalom erősödése segíti az egyes pártokat. A proletár internacionalizmus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együttműködés, amely feltételezi az egyes pártok önállóságát és af egyenjogúságát, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást. A kommunista pártok között voltak, vannak és nyilván lesznek is véleményeltérések, viták, egyes ideológiai, politikai, taktikai vagy stratégiai kérdések megítélésében, ez a fejlődés velejárója. A történelem tanúsága szerint mozgalmunk erősödését az szolgálja, ha eszmecseréinket kölcsönös megbecsülés, a proletár a internacionalizmus szelleme hatja át, és állásfoglalásainkat, tevékenységünket alapvető érdekeink és céljaink azonossága vezérli. A kapitalista osztályellenség, a nemzetközi imperializmus a kommunizmus ellen vívott évszázados harcában korán felismerte és ma is nagyon jól tudja, mi a proletár internacionalizmus jelentősége az osztályharc szempontjából. Ezért küzd ellene minden módon, igyekszik mozgalmunkat a nacionalizmus, a szovjetellenesség szításával, a nemzeti elzárkózás ösztönzésével, mozgalmunkban fellelhető minden antimarxista és szakadár nézet felhasználásával gyengíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében a proletár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít minden burzsoá és antimarxista nézetet, nacionalizmust, a szovjetellenességet, mert tudja, hogy mindez mozgalmunk egysége, az emberi haladás ellen irányul. Pártunk ezért támogatja, hogy a kommunista és munkáspártok kapcsolatai erősödjenek, hogy képviselőik két-, több és sokoldalú talákozók keretében rendszeresen találkozzanak. testvérpártoknak ki kell cserélniük forradalmi tapasztalataikat, tanácskozniuk kell a nemzetközi politika fő kérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internacionalizmus szellemében, összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket semmibevevő nagy monopóliumok, az imperializmus nemzetközi összefogása ellen. Kedves elvtársak! Véleményünk szerint a szerkesztő bizottság által készített dokumentumtervezet az európai kommunista és munkáspártok jelen értekezletének napirendjével és céljával összhangban van. Elemzi a nemzetközi helyzetben, az Európa biztonságáért folytatott harcban bekövetkezett változások lényegét, körültekintően határozza meg közös feladatainkat az adott helyzetben. Egyetértünk a dokumentumnak azzal részével is amely felhívással fordul Európa haladó, demokratikus erőihez, mindenekelőtt a szocialista, szociáldemokrata pártokhoz, hogy működjünk együtt a béke és a biztonság közös ügyének megerősítésében. A szerkesztő bizottság munkájában közreműködő 28 testvérpárt egyikeként mi is részt vettünk a dokumentum készítésében, amely meggyőződésünk szerint alkalmas arra, hogy segítse Európa munkáspártjainak, kommunista és valamennyi haladó erejének közös harcát, felemelő céljaink elérését. Pártunk elfogadja a beterjesztett okmányfedezetet és elfogadásra javasolja az értekezleten részt vevő minden testvérpárt küldöttségének. Befejezésül, kérem a testvérpártok küldötteit, vigyék magukkal hazájukba a magyar kommunisták üdvözletét és jókívánságait. Biztosíthatom önöket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szocializmust építő és békeszerető magyar nép teljes erejével támogatni fogja tanácskozásunk állásfoglalásait, és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Európa béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrésze legyen. Köszönöm a figyelmet! Baráti találkozó Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára június 30-án megbeszélést folytatott Berlinben. A két párt vezetői foglalkoztak néhány nemzetközi kérdéssel és megállapították, hogy az európai kommunista és munkáspártok konferenciája fontos hozzájárulás földrészünk kommunista és munkásmozgalmának összeforrottságához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev tájékoztatták egymást az MSZMP XI., illetve az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásának alakulásáról, és kifejezték teljes megelégedettségüket afelett, hogy álandóan mélyül a magyarszovjet párt és államközi együttműködés. A találkozó baráti légkörben zajlott le.