Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 154. szám Arai 90 fillér 1976. július 1. csütörtök Megyei településfejlesztési nagyaktíva Kecskeméten Átadták a jutalmakat Tegnap délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében rendezte meg az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága, a Bács-Kiskun megyei Tanács és a Hazafias Nép­front megyei bizottsága az 1975. évi és az 1971—75. évek közötti te­lepülésfejlesztési versenyt értékelő nagyaktívát. A városok, járások és községek vezetőit, a meghívottakat Farkas József, a népfront me­gyei bizottságának titkára köszöntötte, közöttük az elnökségben he­lyet foglaló Horváth Istvánt, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét és dr. Bodóczky Lász­lót, a HNF megyei bizottságának elnökét. Megnyitó beszédét köve­tően Farkas József felkérte Tokai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, hogy tartsa meg előadói beszédét a tanácsok 1975. évi és 1971—75. évi településfejlesztési munkájáról, az 1976. évi fe­ladatokról és az 1976—80. évek közötti ötéves verseny meghirdetésé­ről. Tokai László beszédének rövi­dített változatát és a nagyaktívan kitüntetettek névsorát lapunk 3. oldalán közöljük. Az előadói beszédet szünet kö­vette, majd felszólalásokra került sor. Felszólalt a településfejlesz­tési nagyaktíván Geri István, Ka­locsa Város Tanácsának elnöke, Salga Mihályné, a Kunpeszéri Községi Tanács V. B. titkára és a községi pártbizottság titkára, Bau­­noch György, a kiskunhalasi já­rási hivatal elnöke, Varga József, a népfront felsőszentiváni köz­ségi bizottságának titkára, Vajda György, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat igazga­tója, Gádor József, a Kecskeméti Városi Tanács elnöke, Majer Im­re, a Dunavecsei Nagyközségi Ta­nács elnöke és Burai István, HNF kunfehértói községi bizott­a­ságának elnöke. A felszólalásokban elhangzott kérdésekre, véleményekre és ja­vaslatokra Tokai László adott vá­laszt, majd dr. Gajdócsi István átadta a jutalmakat a helyezést elért települések képviselőinek és a társadalmi munkában kimagas­ló teljesítményt nyújtott szocia­lista brigádoknak, illetve szemé­lyeknek. A kitüntetések és jutalmak át­adása után Horváth István mon­dott zárszót, amelyben a követ­kezőket hangsúlyozta: — A jelenlevők között ,sokan vannak, akik nem először vesz­nek részt ilyen nagyaktíván, sőt olyanok is, akik 1959 óta mind­egyiken jelen voltak. Mégis egyet­értünk azokkal, akik felszólalá­sukban ünnepélyesebben fogal­maztak, mert a településfejleszté­si nagyaktívák sorában ez mostani valóban ünnepélyesebb. a A versenyben arra törekedtünk és a jövőben is az lesz a fő cé­lunk, hogy megszűnjön a telepü­lések, a falu és a város közötti különbség. Ennek csupán látszó­lag mond ellent az, hogy a fej­lesztésben van rangsorolás olyan értelemben, hogy a települések rangjuknak, funkciójuknak meg­felelően fejlődjenek — mondta a megyei pártbizottság első­­ titká­ra, majd arról beszélt — utalva néhány felszólalásra —, hogy helytelen volna amiatt keseregni, amiért az 1964-es eredmények alapján 1975-ben megye országosan a Bács-Kiskun második helyre került, hiszen ilyen a ver­senyek rendje, természete. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy ér­demes körülnézni a megyében, a településeken, hogy miként és hol tehetünk többet fokozása érdekében.eredményeink — Végezetül a megyei­­ párt­bizottság, a megyei tanács és Hazafias Népfront megyei bizott­a­sága nevében gratulálok a nyer­teseknek, városoknak, községek­nek egyaránt és további jó mun­kát kívánok a következő eszten­dőkben céljaink megvalósításához — fejezte be zárszavát Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. i AZ EURÓPAI BÉKÉÉRT, BIZTONSÁGÉRT, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT ÉS TÁRSADALMI HALADÁSÉRT Dokumentum kiadásával fejeződött be Berlinben az európai kommunista és munkáspártok konferenciája Szerdán — magyar idő szerint 9 órakor — folytatta mun­káját Berlinben az európai kommunista és munkáspártok konferenciája, melynek munkájában 29 küldöttség vett részt. Reggel sorrendben a hatodik ülés következett, melynek el­nöki tisztét Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára töltötte be, az első szónok pedig Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke volt. Őt Lars Werner, a (svéd) Baloldali Párt a kommunisták elnö­ke és Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt főtit­kára követte. A déli, hetedik ülésen Harilaosz Florakisz, a Görög EP Központi Bizottságának első titkára elnökölt. Felszólalt En­rico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára, Dominique Urbany, a Luxemburgi KP elnöke és Alvaro Cunhal, a Portugál KP főtitkára. A délutáni ülésen négy felszólalás hangzott el. Az első felszólaló Georges Marchais, a Francia KP főtitkára volt. Őt Martin Gunnar Knutsen, a Norvég KP elnöke, majd Ermenegildo Gasperoni, a San Marino-i KP elnöke követte. Az ülés utolsó felszólalója Kádár János, az MSZMP KB első titkára volt. Az ülésen Gordon McLennan, Nagy-Britan­­nia Kommunista Pártjának főtitkára elnökölt. Félórás szünet után Michael O’Riordan-nak, Írország Kom­munista Pártja főtitkárának elnökletével megtartották a kon­ferencia néhány perces záróülését. Elhatározták, hogy a szer­kesztő bizottság által kidolgozott dokumentumtervezetet el­fogadottnak tekintve, azt a sajtó rendelkezésére bocsátják. Az elnök a részt vevő küldöttségek nevében megköszönte a­émet Szocialista Egységpártnak és személy szerint Erich Honeckernek, a KB főtitkárának a tanácskozás sikeres mun­kája érdekében kifejtett tevékenységét, majd a konferencia dokumentuma egy bekezdésének felolvasásával zárta az európai kommunista és munkáspártok kétnapos berlini ta­nácskozását. A délutáni órákban az NSZEP Központi Bizottsága foga­dást adott a berlini konferencia 29 küldöttsége tiszteletére. Kádár János felszólalása Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkás­párt, küldöttségünk nevében tisztelettel köszöntöm tanácsko­zásunk minden résztvevőjét, test­vérpártjainkat, Európa kommu­nistáinak sok milliós táborát. Pártunk üdvözölte és kezdettől fogva támogatta a Lengyel Egye­sült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeménye­zését az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívására. Abban a meggyő­ződésben vettünk részt az előké­szítés munkájában is, hogy nemzetközi helyzet közös elem­­­zésével, a békét és a társadalmi haladást előmozdító közös tenni­valóink meghatározásával, kölcsö­nös szolidaritásunk kifejezésével jó szolgálatot teszünk Európa né­peinek. Európa jelene és jövője szem­pontjából biztató, hogy napjaink nemzetközi viszonyait az enyhü­lés és a világ forradalmi folya­matainak előrehaladása jellemzi. Az erőviszonyok a szocialista vi­lágrendszer, a nemzetközi mun­kásosztály és a nemzeti felszaba­dító mozgalom javára változnak. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásának fontos tényezője a szocialista országok dinamikus fejlődése, összefogása, békepoli­tikája és teljes szolidaritása haladás minden erejével. A szo­­­cialista országok együttes ereje jelenti ma a világ békéjének legfőbb biztosítékát és a szabad­ságért küzdő elnyomottak, a füg­getlenségért, az önálló nemzeti fejlődés jogáért küzdő népek harcának szilárd támaszát. Meg­győződésünk, hogy a Magyar Népköztársaságban folyó szocia­lista építőmunkával, demokrati­kus rendszerünk fejlesztésével, nemzetközi tevékenységünkkel nemcsak népünk érdekeit szol­gáljuk, hanem hozzájárulunk szocializmus nemzetközi pozíciój­á­nak erősítéséhez,­a szocialista or­szágok összefogásának megszilár­dításához. A világhelyzet fejlődésének je­lentős tényezője a kapitalista or­szágok kizsákmányolt munkás­­osztályainak, dolgozó tömegeinek fokozódó harca. A kapitalizmus általános válsága mélyül, s a gaz­dasági élet mellett egyre inkább áthatja a társadalom egészét. A tőkés rendszer a válságból azzal keres kiutat, hogy a terheket megpróbálja a dolgozók vállára rakni és fokozza a monopóliu­mok diktatúráját. A helyzet gyö­keres megoldására egyedül kommunistáknak van olyan prog­­­ramja, amely a tömegek érdekeit szolgálja, alapvető társadalmi változásokat követel és a mono­póliumok hatalma ellen a leg­szélesebb népi egységre támasz­kodik. Ebben a harcb­an testvér­pártjaink szervezetileg erősöd­nek, tömegbefolyásuk növekszik. A világforradalmi folyamat előrevitelében mind jelentősebb szerepet játszanak a nemzeti fel­szabadító mozgalmak. Harcuk nyomán további haladó vonások jelennek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pártunk elvi következetességgel erősíti kapcsolatait ezen országok kom­munista pártjaival, felszabadító mozgalmaival, segíti a nemzeti és a társadalmi felemelkedésért vívott harcukat. A nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az eny­hülés, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti bé­kés egymás mellett élés politi­kája. Az eredmények hosszú harcban, következetes erőfeszíté­sek nyomán születtek. Ezt a küz­delmet tovább kell folytatni háború és a hidegháború meg­a­szállottjai, a történelem kerekét visszafordítani próbáló szélsősé­ges imperialista körök meg-meg­­újuló ellentámadásaival szemben. A politikai enyhülés megszilár­dításáért harcolva, a katonai eny­hülés előmozdításáért harcolva számíthatunk a dolgozó tömegek, valamennyi békeszerető erő ak­tív támogatására. Kedves elvtársak! Az európai helyzet az elmúlt években jó fordulatot vett. Az élet igazolta az európai kommu­nista és munkáspártok 1967-ben Karlovy­ Varyban tartott érte­kezletén kidolgozott akcióprogra­mot. Közös harcunk elvezetett a második világháború óta megol­datlan kérdések jelentős­­nek lezárásához. Fejlődnek része­a szocialista és a tőkés kapcsolatai. Az elmúlt országok évben Helsinkiben megtartották az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet zárószakaszát. Ez a békeszerető erők és a rea­litásokkal számoló politikai je­lezők közös sikere volt. Törté­nelmi jelentőségű, hogy ezen konferencián részt vettek 33 euró­a­pai és két észak-amerikai ország legmagasabb szintű képviselői, akik erkölcsileg, politikailag el­kötelezték magukat a béke meg­szilárdítása, a békés egymás mel­lett élés elveinek és gyakorlatá­nak érvényre juttatása mellett. A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év bebizonyította a záróokmány ajánlásainak élet­­képességét, annak ellenére, hogy a tőkés országok vezetőinek egy része a záróokmány egyes pont­jait mellőzi, másokat pedig ki­emel. A szocialista országok ko­molyan veszik a vállalt kötele­zettségeket, a megái'""-'-'•■'■mk egységes és kölcsönös végrehajtá­sáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz ha­sonlóan a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alapelv szellemé­ben őszintén törekszik a­z államok közötti kapcsolatok fejlesztésére, a gazdasági, tu­dományos és kulturális együtt­működés kibővítésére, az in­formációcsere javítására, az emberek között kapcsolatok szé­lesítésére, s ugyanezt várja termé­szetesen a tőkés országok kor­mányaitól is. A helsinki záróokmányban fog­lalt elvek és megállapodások va­­lóra váltása az enyhülés folyama­tát erősíti. Ez jó feltételeket te­remt földrészünkön a szocialista országokban a békés építő mun­­kához, a kapitalista országokban pedig az égető társadalmi prob­lémák a dolgozók javára történő megoldásához, a társadalmi hala­dáshoz. Ugyanakkor nem feled­kezünk meg arról sem, hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű országok vannak amelyekben ellentétes osztályér­dekek érvényesülnek, s ennek következtében egymással kibé­­kíthetetlenül ellentétes ideoló­giák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitaliz­mus természetét és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fejlődés objektív törvényeken alapul. Minden nép joga, hogy önállóan, külső beavatkozás nélkül vá­lassza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A forradalom a társadalom belső fejlődésének a következménye, kívülről nem lehet rákényszerí­teni senkire. Éppen ezért minden erővel elemezzük az ellenforra­dalom erőszakos terjesztését is. Kedves elvtársak! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbe­folyásosabb politikai ereje, a vi­lág fejlődésének döntő tényezője. A kommunisták a legállhata­­tosabb harcosai a béke és a tár­sadalmi haladás ügyének. így volt ez a múlt században, amikor tu­dományos világnézetünk, a mar­xizmus megszületett, így volt a századfordulót követően, amikor a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmével új fejezet kezdődött az emberiség történel­mében. Ez jellemezte a kommunisták magatartását a második világhá­ború idején, amikor mozgalmunk és az első szocialista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb ál­dozatot azért, hogy a fasiszta fe­­nevad világot romboló, népeket pusztító garázdálkodásának vé­get vessenek, megteremtsék a né­pek hőn óhajtott vágyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadsá­got. Nincs ez másként napjaink­ban sem, amikor a kommunista és munkáspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának meg­szilárdításáért, további térhódí­tásáért és a társadalmi haladás ""ügyének nak síkra­ előmozdításáért száll­Az egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkás­­osztály, az egész nemzetközi kom­munista munkásmozgalom szá­mára a cselekvés vezérfonala tu­dományos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A marxiz­mus—leninizmus általános érvé­nyű tanításait az egyes kommu­nista pártok hazájuk nemzeti sa­játosságainak, történelmi hagyo­mányainak és társadalmi viszo­nyainak figyelembevételével ön­állóan alkalmazzák. Ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja, vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák mag takti­kájukat és stratégiájukat, külö­nös jelentőségű a marxista—le­ninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapaszta­latainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus el­vének érvényesülése. A proletár internacionalizmus eszméjét Marx, Engels, Lenin fo­galmazta meg, akik szembesze­gezték azt a burzsoázia nemzet­közi összefogásával és a naciona­lizmussal, a sovinizmussal. Az in­ternacionalizmus eszméje állan­dóan gazdagodott, hatása nőtt, és a nemzetközi kommunista moz­galom ennek erejével fejlődött a történelem leghatalmasabb poli­tikai mozgalmává. A proletár in­ternacionalizmus eszméje meg­ítélésünk szerint magában fog­lalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját, mert az egyes pártok eredményei erősí­tik nemzetközi mozgalmunkat, és a nemzetközi kommunista moz­galom erősödése segíti az egyes pártoka­t. A proletár internacionalizmus kölcsönös szolidaritás és támo­gatás, elvtársi együttműködés, amely feltételezi az egyes­ pártok önállóságát és af egyenjogúságát, az egymás belügy­eibe való be nem avatkozást. A kommunista pártok között voltak, vannak és nyilván lesz­nek is véleményeltérések, viták, egyes ideológiai, politikai, takti­kai vagy stratégiai kérdések megítélésében, ez a fejlődés ve­lejárója. A történelem tanúsága szerint mozgalmunk erősödését az szolgálja, ha eszmecseréinket kölcsönös megbecsülés, a proletár a internacionalizmus szelleme hat­ja át, és állásfoglalásainkat, te­vékenységünket alapvető érdeke­ink és céljaink azonossága ve­zérli. A kapitalista osztályellenség, a nemzetközi imperializmus a kom­munizmus ellen vívott évszáza­dos harcában korán felismerte és ma is nagyon jól tudja, mi a proletár internacionalizmus je­lentősége az osztályharc szem­pontjából. Ezért küzd ellene min­den módon, igyekszik mozgal­munkat a nacionalizmus, a szov­­jetellenesség szításával, a nem­zeti elzárkózás ösztönzésével, mozgalmunkban fellelhető min­­­den antimarxista és szakadár né­zet felhasználásával gyengíteni. A Magyar Szocialista Munkás­párt tevékenységében a proletár internacionalizmus elvét követi. Visszautasít minden burzsoá és antimarxista nézetet, nacionaliz­must, a szovjetellenességet, mert tudja, hogy mindez mozgalmunk egysége, az emberi haladás ellen irányul. Pártunk ezért támogat­ja, hogy a kommunista és mun­káspártok kapcsolatai erősödje­nek, hogy képviselőik két-, több és sokoldalú talákozók keretében rendszeresen találkozzanak. testvérpártoknak ki kell cserélni­­­ük forradalmi tapasztalataikat, tanácskozniuk kell a nemzetkö­zi politika fő kérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár in­ternacionalizmus szellemében, összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket semmibe­vevő nagy monopóliumok, az imperializmus nemzetközi össze­fogása ellen. Kedves elvtársak! Véleményünk szerint a szer­kesztő bizottság által készített do­kumentumtervezet az európai kommunista és munkáspártok je­len értekezletének napirendjével és céljával összhangban van. Elemzi a nemzetközi helyzetben, az Európa biztonságáért folyta­tott harcban bekövetkezett vál­tozások lényegét, körültekintően határozza meg közös feladatain­kat az adott helyzetben. Egyetér­tünk a dokumentumnak azzal részével is amely felhívással for­­­dul Európa haladó, demokratikus erőihez, mindenekelőtt a szocia­lista, szociáldemokrata pártokhoz, hogy működjünk együtt a béke és a biztonság közös ügyének megerősítésében. A szerkesztő bizottság munká­jában közreműködő 28 testvér­párt egyikeként mi is részt vet­tünk a dokumentum készítésé­ben, amely meggyőződésünk szerint alkalmas arra, hogy se­gítse Európa munkáspártjainak, kommunista és valamennyi haladó erejének közös harcát, felemelő céljaink elérését. Pár­tunk elfogadja a beterjesztett okmány­fedezetet és elfogadásra javasolja az értekezleten részt vevő minden testvérpárt küldött­ségének. Befejezésül, kérem a testvér­pártok küldötteit, vigyék ma­gukkal hazájukba a magyar kommunisták üdvözletét és jó­kívánságait. Biztosíthatom önö­ket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szocializmust építő és békeszerető magyar nép tel­jes erejével támogatni fogja ta­nácskozásunk állásfoglalásait, és minden tőle telhetőt megtesz an­nak érdekében, hogy Európa béke, a biztonság, az együttmű­­­ködés és a társadalmi haladás földrésze legyen. Köszönöm a figyelmet! Baráti találkozó Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Leonyid Brezs­­nyev, az­ SZKP KB főtitkára jú­nius 30-án megbeszélést folyta­tott Berlinben. A két párt vezetői foglalkoz­tak néhány nemzetközi kérdéssel és megállapították, hogy az euró­pai kommunista és munkáspártok konferenciája fontos hozzájárulás földrészünk kommunista és mun­kásmozgalmának összeforrottsá­­gához. Kádár János és Leonyid Brezs­­nyev tájékoztatták egymást az MSZMP XI., illetve az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásának ala­kulásáról, és kifejezték teljes megelégedettségüket afelett, hogy álandóan mélyül a magyar­­szovjet párt és államközi együttműködés. A találkozó baráti légkörben zajlott le.

Next