Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 1. szám Ára: 90 fillér 1977. január 1. szombat Mit vár 1977-től? Nyilatkozik a szakszervezeti bizottság titkárai a szocialistabrigád-vezető és az osztályvezető 3. oldal A szocialista tudatosság erejével írta: Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára s. oldal Akikkel nem találkoznak a betegek A kórház kevéssé ismert áldozatkész dolgozóiról írunk <. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Sport Keresztrejtvény 7. oldal 7. oldal Bízunk a holnapban a most az esztendő fordulóján a családok leltárt készítenek, számba veszik kányán is zárták az 1976-os esztendőt, nem csalódnak. Elképzeléseik, terveik rendre megvalósultak. Gyarapodtunk szellemiekben, anyagiakban. Gyarapodott nagyobb családunk is a község, a város, a járás, a megye, az ország. A népgazdaság 1976. évi beruházási tervei megvalósultak. Elkészült 85 ezer lakás, 20 ezer óvodai, 3900 bölcsődei hely. Csaknem 3 ezerrel nőtt a kórházi ágyak száma. Üzletek, rendelőintézetek, új metróvonal a fővárosban, korszerű gépek, üzemek, gyárak, erőművek, bányák. Többnyire a XXI. század* gyermekeink és unokáink — igényeit is kielégítik majd ezek az alkotások. Megdolgoztunk értük és most bennünket szolgálnak. A leltár, a számvetés azért mégsem lehet szokásos. A korábbi éveknél nehezebb körülmények között, küzdelmesebb munkával, példás helytállással, nem kevés áldozatkészséggel értük el a népgazdaság fejlődését, az ország gyarapodását. Joggal állapíthatta meg az MSZMP Központi Bizottsága december 1-i ülésén: „Gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményeik. Az 1976. évi és az V. ötéves népgazdasági terv elkészítése során eleve nehéz feltételekkel számoltunk. Tudtuk, hogy a hazánkra nézve kedvezőtlen világpiaci cserearány változások megdrágították és tartósan megdrágítják gazdaságunk ,,üzemeltetési”, fejlesztési költségeit. Az importált energiahordozók, nyersanyagok ára sokkal gyorsabban növekedett, mint az exportált késztermékeké, s így olyan helyzet alakult ki, hogy az ország bevételei nem fedezik kiadásait. Az egyensúly helyreállításának valamennyi lehetséges módozatát számba vettük. A nemzeti jövedelem belső felhasználását — a fogyasztást és a beruházást — nem csökkenthettük drasztikusan, hosszú távú gazdasági és politikai érdekeink sérelme nélkül. De hasonló megfontolásokból a túlköltekezés, az ország fokozódó eladósodásának megszüntetését sem tolhattuk ki a távoli jövőbe. Az V. ötéves terv célkitűzéseiben megfogalmazódott mindaz, amely lehetővé teszi a gazdasági egyensúly helyreállítását, a töretlenül dinamikus fejlődést, úgy hogy közben a lakosság életszínvonala is, a beruházások is, bár a korábbi éveknél szerényebb mértékben, de tovább növekedhetnek. A gazdasági munkát az óesztendőben alapvetően 1. A körülmény nehezítette.két világpiaci cserearányok nem javultak, a tőkés konjunktúra lanyhasága miatt pedig az exportlehetőség nem bővült kellő mértékben. 2. A szélsőséges időjárás kedvezőtlenül hatott a mezőgazdaság terméseredményeire, csökkentette az export-árualapokat, és a zöldség, gyümölcsféléknél növelte az ellátási gondokat, a fogyasztói árak színvonalát. Így nem sikerült az 1976. évi népgazdasági terv valamennyi előírását teljesíteni. A mezőgazdaság termelése nem növekedett, hanem csupán az előző évi szintet érte el. Az ipari termelés, a nemzeti jövedelem növekedése pedig elmaradt a tervezettől. (Döntő részben az élelmiszeripari termelés visszaesése és részben a hazai, illetve a küföldi értékesítés mérsékelt növekedése miatt.) Az életszínvonal nem emelkedett a tervezett mértékben, a lakosság reáljövedelme 1976-ban másfél százalékkal haladta meg az előző évit. 71 Miért értékelhetjük mindezek ellenére mégis kedvezően az óesztendőt? Mert a gondok, a nehézségek ellenére érvényesültek az öt esztendőre és 1976-ra megszabott irányok és arányok. Javult a termelés a gazdálkodás hatékonysága, kibontakozóban van az energiával, az anyaggal való takarékosság. A termelésnövekedés kizárólag a munkatermelékenység emelkedéséből származik. Főként a központi fejlesztési programok és részben a vállalati, üzemi kezdeményezések hatására korszerűsödött termelés szerkezete, összetétele. a Az ország pénzügyi helyzete, a vállalatok költségvetési befizetése a terveknek megfelelően alakult. Bár a tőkés kivitel alig növekedett, az eladósodás mértéke azonban — a szigorú importtakarékosság révén — az előző évihez képest mérséklődött. Végeredményben tehát az 1976-os esztendő tapasztalatai bebizonyították: terveink helyesen körvonalazzák a kibontakozás útját, jó irányban haladunk, csupán tempót kell gyorsítani. Eredméyeink meggyőzően jelzik a szocialista tervgazdálkodás fölényét, a KGST-országok összefogásának előnyét. És bizton hihetjük, hogy a jövőben képesek leszünk törés és nagyobb zökkenők nélkül fejleszteni gazdaságunkat, emelni az életszínvonalat, felzárkózni a világgazdasági változások diktálta új, magasabb követelményekhez, Tennivalóink sokrétűek, feszesek és nem vagyunk még túl a nehezén. Az 1977-es esztendő gazdasági eredményei meghatározóak lesznek az V. ötéves terv legfőbb céljainak elérésében. Az új évben valamelyest gyorsítjuk a gazdasági növekedés ütemét, hogy behozzuk az előző esztendő lemaradásait, hogy 1976—1977-es időarányos feladatok minél teljesebben megvalósuljanak. De változatlanul nem a mennyiségi, hanem a minőségi követelmények kielégítése a feladat. „Minden gazdálkodó egység fő feladata — olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottsága december elsejei üléséről kiadott közleményben —, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a nemzetközi és a hazai piaci igényekhez, fokozottan takarékoskodjék az anyaggal, az energiával, a pénzzel és az idővel.” Szervezett, fegyelmezett, végrehajtásra, felelős közgondolkodásra, alkotó kezdeményezésre egyaránt szükség van ahhoz, hogy elérjük céljainkat, hogy növekedjék népgazdaságunk nemzetközi versenyképessége.üzdelemben és eredményekben gazdag óesztendő után most boldog új évet kívánunk egymásnak. Bort, búzát, békességet! A bizonytalan jövőtől való félelem nyomasztó érzését már régen elfeledtük, bízunk a holnapban, erőnkben, munkánkban és bízunk abban a jól bevált politikában, amelynek középpontjában a dolgozók szolgálata, az ember boldogulása áll. r Épül a bajai húskombinát Megkezdődött a szakemberek képzése Az utóbbi hónapokban meggyorsult Bács-Kiskun legnagyobb húsipari üzemének építése. Eddig 90 millió forint értékű munkát végeztek el a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat bajai főépítésvezetőségének dolgozói a vágóhíd és húskombinát kivitelezésénél. Évekig tartott az előkészítés, a tervezés, majd az 1975 őszén elvégzett tereprendezés után, az 1976 tavaszán megkezdett építés külső képe bíztató. Eddig tető alá került a 7200 négyzetméteres csarnok, amely a vágó-, a feldolgozó-, a hűtő- és a raktárteret foglalja magába. Felépült a kazánház, valamint a nagy méretű állatszálás, ahol majd a társulás mezőgazdasági üzemeiből beszállított vágóállatok kapnak ideiglenes helyet. Mindkét épületet gondosan előkészítették a téli munkára, hogy a következő hetekben, hónapokban védett helyen, folyamatosan lehessen dolgozni. A több száz személyt foglalkoztató üzemben rövidesen elkészül a szociális épület is. Egyelőre a létesítmény vázszerkezete áll és az oldalpanelokat rakják az építők. A nagy csarnokban, amelyet belső falak választanak majd négy részre, ezekben a napokban kezdődött el a válaszfalak építése. Ebben a munkában a BÁCSÉP dolgozóin kívül várhatóan részt vesznek majd a bácskai vágóhíd és húskombinát építtetésére társult mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói is, akiket a kombinát igazgatósága nemrég hívott meg. A téli hónapokban a szövetkezetekben jóval kevesebb a munkája a kőműveseknek, ácsoknak és más építőipari szakma művelőinek. A közreműködésük eredményeként később is tartani lehet azt az előnyt, amelyet a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a beruházás kivitelezésénél eddig szereztek. Az országos jelentőségű élelmiszeripari üzem vezetősége a Bács- Kiskun megyei Tanács szakigazgatási szervének engedélyével január elején megkezdi a munkaerő-toborzást. Azt szeretnék elérni, hogy az üzem technológiai szerelésének kezdetekor már ott legyenek azok a szakmunkások és leendő szakmunkások, akik később a bácskai vágóhíd és húskombinát gépi berendezéseinek kezelésében, karbantartásában részt vesznek. Szerelés közben maguk is jobban elsajátíthatják azokat az ismereteket, amelyekre később szükségük lesz. Részvételükkel meggyorsulhat a vágóhíd és húsfeldolgozó kivitelezésének következő szakasza is. A Kiskunfélegyházán és másutt végzett húsipari szakmunkásokat, ha Baján szándékoznak dolgozni, jelentkezésük alapján már most előjegyzik. Az eddigi tervek szerint 135 húsipari szakmunkás lesz majd az új üzemben. A vágóhíd és húskombinát vezetősége eddig 65 személlyel kötött szerződést, és fizeti az ösztöndíját azoknak, az első, másod- és harmadéves tanulóknak, akik a kiskunfélegyházi állattenyésztési és húsipari szakmunkásképző iskolában tanulnak. Ha a félmilliárd forintnál nagyobb értékű élelmiszeripari beruházás kivitelezése az eddigi ütemben halad, és a belső technológiai berendezések szerelésében sem lesz fennakadás, 1978 végére megtarthatják a próbaüzemet Baján. Az építkezés jelenlegi menetének tartósságában bízva erre számít a kombinát vezetősége. K. A. • Különleges agyagból égetett csövek érkeztek Csehszlovákiából az építkezés színhelyére. A vágóhíd és húskombinát szennyvizét ilyen csöveken vezetik. (Szabó Ferenc felvétele) A megyei idegenforgalmi hivatal — jóllehet az elmúlt évben nem dicsekedhetett rekordforgalommal — az V. ötéves tervidőszak első esztendejére meghatározott fejlesztési feladatait végrehajtotta. Bekapcsoltak a fizetővendég-hálózatba két, gyógyhatású termálvízzel és fürdővel rendelkező helységet: Tiszakécskét és Dávodot. Az ÁFÉSZ-vendéglők bevonásával teljes ellátást nyújtó falusi üdülések, gyógynyaralások iránt bel- és külföldön egyaránt fokzódik a vonzalom. Ezt mutatja, hogy a tizenegy kécskei lakásban júliustól novemberig, azaz négy hónap alatt 1400 vendégéjszakát töltöttek. Három új üzletággal gyarapította szolgáltatásai számát 1976-ban a hivatal. Bajai kirendeltségükön és a kempingben ezentúl valutabeváltással is foglalkoznak. Kecskeméten pedig változatos belföldi utazások kínálatával és megszervezésével igyekeznek főként az autóbusz-tulajdonos intézmények, üzemek kívánságának eleget tenni. Ugyancsak egy éve látják el a Budapest Tourist megyei képviseletét. A fővárosi iroda külföldi társasútjait és sportprogramjait — a lovagló, sí- és vitorlázó tanfolyamokat — elsősorban a megyeszékhelyen kísérte érdeklődés. A frissen kötöttekkel kiegészülve most már valamennyi hazai idegenforgalmi szervvel, továbbá sok szálloda és vendéglátóipari vállalattal van együttműködési szerződésük. Ami közelebbről annyit jelent, hogy Kecskeméten az ország bármelyik kereskedelmi szálláshelyére és éttermébe rendelhető szoba, illetve ebéd és vacsora. A bajai Petőfi-szigeti kemping nyaralóházaiban és 200 sátorhelyén háromszor annyian fordultak meg, mint 1975-ben. A hirtelen felfutás azt is bizonyítja, hogy az olcsóbb ellátás iránt nőtt meg a kereslet. Népszerűvé váltak a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben megrendezett — fogatozással, lovaglással egybekötött — mezőgazdasági szakmai programok. 1400 nyugati szakember vett részt ezeken. Kiemelkedő volt a bajai kirendeltség utaztatási forgalma is: a Duna-parti városból több mint háromezren indultak országjáró kirándulásokra. Életünk, történelmünk, műemlékeink, néprajzi jellegzetességeink hű bemutatását szolgálták mintegy 50 ezer példányban megjelent propaganda- a kiadványok: a bajai kempingről készített kétnyelvű leporelló, a megye városait leíró kalauz, s a Bugácról szóló háromnyelvű, színes röplap. Nyomdában van ezen kívül a Kecskemétet öt nyelven ismertető füzet és a bajai útikönyv. 1976 nyarán nyílt meg Bugacon, a csárda mellett a népművészeti ajándéktárgyakat forintért árusító ízléses pavilon, amit 100 ezer forintért létesítettek a puszta „gazdái”. Mindent egybevetve: a Bács-Kiskun megyei Idegenforgalmi Hivatal 1976-ban is jól sáfárkodott közös értékeinkkel, hagyományainkkal s kielégítően látta el a megyénkbe érkező bel- és külföldi turistákat. K. F. Új szolgáltatások, több olcsó szálláshely . • Nyugatnémetek barátkoznak a ménessel a bugaci pusztán.