Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-08 / 288. szám

PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 288. szám­ára: 90 fillér 1977. december 8. csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának ülését december 8-ra összehívták. A végrehajtó bizottság tájékoztató meghallgatását javasol­ja a Központi Bizottság december 1-i üléséről, majd jelentést vitat meg a megye 1977. évi gazdálkodásának tapasztalatai­ról és az 1978. év főbb feladatairól. Továbbá javasolja jelentéseik meghallgatását a pártfegyel­mi munkáról, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója eseménysorozatának megyei tapaszta­latairól. Több, jobb lakás — hamarabb 3. oldal Eredményes kísérlet I. oldal Kulturális program Kiskőrösön Előkészületek a jövő évre Tanácskozás a mezőgazdasági termékek forgalmazásáról Tegnap Kecskeméten, a megyei tanács székházában együt­tes ülést tartott a mezőgazdasági szervezési bizottság, vala­mint a zöldség és gyümölcs operatív koordinációs bizottság. Megvitatták az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtásának tapasztalatait,, a mezőgazdasági termékek felvásárlásának eredményeit és a jövő évi feladatokat. Dr. Glied Károlynak, a megyei tanács elnökhelyettesének üdvözlő szavai után dr. Király László mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályve­zető, a mezőgazdasági szervezési bizottság elnöke tartott be­számolót. Rámutatott, hogy a természeti károk ellenére, a mezőgazdasá­gi üzemek erőfeszítéseinek szönhetően, jól zárul az év. ké­A főbb szántóföldi növényekből jó termést takarítottak be. Búzából például minden eddiginél maga­sabb hozam volt ebben az esz­tendőben, vagyis hektáronként 43,1 mázsa. A kukorica termés­­eredményei még nincsenek ös­­­szesítve, de az elmúlt évhez vi­szonyítva mintegy 8,9 mázsával magasabb a hektáronkénti hozam. Az általános kép igen kedvező a kertészetben is. A fagykárok el­lenére jó termést takarítottak be a gazdaságok szőlőből és egyes gyümölcsfélékből. Az ösztönző in­tézkedések hatására a legfonto­sabb zöldségfajokból emelkedett a termelés. A zöldségfélék ös­­­szes vetésterülete 3 ezer hektár­ral növekedett. A betakarított összes termés mennyisége az el­múlt évhez viszonyítva mintegy 4 ezer vagonnal több. A nagy mennyiségű áru átvé­tele nehéz feladatok elé állítot­ta a felvásárló és a feldolgozó vállalatokat. Jellemző volt a kró­nikus göngyöleghiány, a feldol­gozóipar is gondokkal küzdött. Az állattenyésztés is sokat fej­lődött. Tizenkét százalékkal nőtt az értékesített vágóállatok men­­­nyisége. Mintegy 130 ezerrel több hízott sertést vettek át. Számot­tevően emelkedett az állati ter­mékek forgalma is. A beszámolót követően a fel­vásárlásban és a feldolgozásban érdekelt vállalatok vezetői mond­ták el észrevételeiket, javaslatai­kat. A mezőgazdasági szövetkeze­tek területi szövetségének képvi­selői is számos, figyelemreméltó megjegyzést tettek. A felszólalá­sokból kitűnt, hogy megkezdőd­tek az előkészületek a jövő évi termelésre, az árucikkek felvá­sárlására és feldolgozására. Fon­tos feladat, hogy az üzemek, vál­lalatok jó partneri kapcsolatot alakítsanak ki a termelőkkel. In­tézkedéseket kell tenniök, hogy a súrlódási felületeket csökkent­sék, zökkenőmentesebb legyen az áru átvétele. A megyei ZÖLDÉRT igazgató­ja, dr. Laczkó Tibor, bejelentet­te, hogy az 1975-höz viszonyítva mintegy 50 százalékkal több árut vásároltak fel zöldségből és gyü­mölcsből. Tanulva az idei tapasz­talatokból, már most hozzákezd­tek a göngyölegek tartalékolásá­hoz. A Kiskunsági Erdő- és Fa­­feldolgozó Gazdasággal egy kö­zös ládagyártó üzemet hoznak létre. A tapasztalatok szerint az ál­lattenyésztés jövőre tovább fej­lődik nemcsak a nagyüzemekben, hanem a kisgazdaságokban is. Ennek megfelelően a Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat fel­készül a keveréktakarmány-gyár­­tás fejlesztésére, illetve a takar­mányforgalom növelésére. A tanácskozáson megállapítot­ták, hogy számos olyan tenniva­ló van, amelyek meghaladják a megye hatáskörét. Ide tartozik például a feldolgozó növelése, a felvásárlás kapacitás további korszerűsítése, hűtőházak, tárolók építése. Mindezekkel kapcsolato­san a javaslatokat és elképzelé­seket az illetékes országos szer­vekhez továbbítják. K. 3. Szocialista országok kulturális szakemberei Kecskeméten Az elmúlt napokban került sor a szocialista országok zenemű­kiadóinak ötödik nemzetközi kon­ferenciájára Budapesten. A há­rom-négy évenként megrendezés­re kerülő találkozót első ízben rendezték Magyarországon. Az idei tapasztalatcsere-látogatás so­rán 30 vendég — zeneműkiadó vállalatok igazgatói és művészeti vezetői — tegnap ellátogattak Kecskemétre Sarlós Lászlónak, a Zeneműkiadó Vállalat igazgató­jának vezetésével, és megtekin­tettek két zenepedagógiai intéze­tet. A Kodály Zoltán Általános Is­kolában és Gimnáziumban tájé­koztatták a vendégeket az in­tézmény szervezeti felépítéséről, munkájáról, oktatási, célkitűzéseiről. Majd egy nevelési első­osztályos énekórát tekintettek meg, ahol a gyerekek — Bánki Vera tanárnő vezetésével — könnyed, játékos, oldott formában sajátították el, gyakorolták a szolfézs és a zeneelmélet alap­jait. Ezt követően ellátogattak a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetbe. Erdei Péter egy képmagnóra felvett igazgató rövid film segítségével mutatta be az itt folyó magasszintű zenei okta­tás módszerét, hatékonyságát. Ugyancsak tegnap délelőtt öt­tagú bolgár kulturális küldött­ség látogatta meg a Kodály Zol­tán Zenepedagógiai Intézetet, Gocsó Gocsevnek, a Bolgár Kul­turális Bizottság művelődési-ok­tatási igazgatójának vezetésével. A delegáció még két napig tar­tózkodik Magyarországon, hogy tanulmányozza a hazai művésze­ti oktatás különböző területeinek irányítási rendszerét. Velük volt Kecskeméten Balázs István, kulturális minisztérium oktatási a főosztályának vezetője is. P. E. • Bemutató óra a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium I./b. osz­tályában. (Tóth Sándor felvételei.) • A bolgár vendégek megtekintik a Kodály­­emlék­­kiállítást a zene­­pedagógiai intézet folyosóján. A KISZ KB ülése Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácsko­záson Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára elnökölt. A testület Kovács Jenőnek, a KISZ KB titkárának előterjeszté­sében tájékoztatót hallgatott meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 80. évfordulójának megünnepléséről, továbbá a nem­zetközi ifjúsági és diákmozgalom időszerű kérdéseiről. A KISZ KB megállapította: a magyar ifjúság, együtt egész népünkkel, a világ haladó erőivel, méltó módon kö­szöntötte közös ünnepünket, a Nagy Október évfordulóját. A tanácskozáson elfogadták a nemzetközi helyzetről, a nemzet­közi ifjúsági és diákmozgalom kérdéseiről előterjesztett tájékoz­­tatót. Az európai ifjúsági és diákszervezetek elhatározásával kapcsolatban, hogy 1978. január 20—22. között Budapesten rende­zik meg az európai ifjúsági és leszerelési konferenciát, a KISZ KB rámutatott: az a tény, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) GÉPEK, CSARNOKOK, TONNÁK ÉS A PETŐFI NÉPE Nyomdai rekonstrukció Népgazdaságunk az V. ötéves tervben öt és fél milliárd forin­tot fordít a nyomdaipar fejlesz­tésére. Korábban már beszámol­tunk arról, hogy a kecskeméti Petőfi Nyomda is részesül ebből az összegből, s most Birkás Béla főmérnökkel és Szántó Béla ter­melési főosztályvezetővel beszélgettünk, hogyan halad arról a fejlesztés. — A nagyszabású rekonstruk­ció 1976 végén kezdődött — mond­ta Birkás Béla főmérnök. — Százmillió forintot költhetünk el, s ebből nyolcvanmillióért korszerű gépeket vásárolunk, többi összeg pedig két új mű­­­helycsarnok felépítését teszi le­hetővé. Az egyik, 1550 négyzet­­méteres alapterületűt már hasz­nálatba is vettük, a másik ugyan­ilyen csarnok elkészülte a jövő év közepére, a beruházás befeje­zéseként várható. Ami az új gépek beszerzését, illetve üzembe állítását illeti, nem vagyunk elégedettek. Mi ide­jében leadtuk például a megren­delést egy korszerű öntapadó cím­kegyártó gépsorra. A TECHNOIM­­PEX Külkereskedelmi Vállalat ké­sedelmes ügyintézése miatt azon­ban hat hónappal későbben lát­hatott munkához ez a 8 millió forint értékű, a többieknél jóval termelékenyebb berendezés. Most elküldtük újabb megrendelésün­ket is, remélhetően a jövő év áp­rilisában — mint ahogy terveink előírják — ez a legújabb gépsor is termelni kezd. A napokban érkezett egy off­set gép. A most használatban le­vő gép nagyjavítása idején a Pe­tőfi Népét is ezen nyomjuk, saj­nos csak fekete színnel, kék kí­sérőszín nélkül. A beruházás jelentőségét nyom­dánk fejlődését néhány számmal is érzékeltetni tudjuk. Létszá­munk általában azonos, jelenleg 1060 dolgozót foglalkoztatunk. A beruházás előtti évben, 1975-ben 5800 tonna papírt dolgoztunk fel, árbevételünk elérte a 260 millió forintot. Az idén, nem utolsósor­ban a folyamatban levő beruhá­zás eredményeként már 6,5 ezer tonna papírra van szükségünk és árbevételünk 300 millió forint lesz. A beruházás befejezését kö­vető évben, amikor már minden tervezett gép és új munkaterület rendelkezésünkre áll, 8 ezer ton­na papír feldolgozásáért 370 mil­lió forintra számítunk. — Bízunk abban, hogy az alap­anyag is jobb minőségű lesz mint amit eddig kaptunk — veszi át a szót Szántó Béla termelési főosz­tályvezető. — Sajnos, a csomago­lóeszközök, a nyomott kartondo­bozok gyártásához szükséges pa­pírt az idén nagyon rendszerte­lenül szállították, s a minősége ellen is sok kifogásunk volt. Termelésünket jelentős mérték­ben akadályozza például az, hogy lenne ugyan pénzünk az anyag­­mozgatás gépesítésére, de nyolc emelővillás targoncánk közül át­lag csak egy dolgozik rendsze­resen. A többihez nem kapunk alkatrészt. Az anyag kézi moz­gatásához több ember szükséges, akiket másutt foglalkoztathat­nánk. A targoncák miatt nem egyszer felesleges gépállás is elő­fordul. Informátoraim a továbbiakban elmondták, hogy egyre nagyobb sikere van a nyomdában készült öntapadó címkéknek. Amikor kezdték, 1975-ben 16 millió fo­rint értékűt gyártottak, az idén már 39 millió forintot kapnak ezekért a termékekért, s a re­­konstrukció befejezése után 60— 70 millió lesz az árbevételük. Jelenleg mintegy 70 folyóiratot és különböző újságot állítanak elő. Jelentősen fejlődik a könyv­­nyomtatás, az idén 600 tonna pa­pírt felhasználva mintegy 2 mil­lió szépirodalmi, műszaki, mese- és más könyvet készítettek. Corvina kiadó által rendelt né­­­met nyelvű mesekönyv például a Szép könyv pályázaton előkelő helyezést ért el. A Petőfi Nyom­dának jelentős szerepe van ha­zánk tankönyv-ellátásában is. Eb­ben az esztendőben 42 féle tan­könyvet adtak át a megrendelő­nek, összesen 330 ezer példány­ban. Ezért a tevékenységükért az országos versenyben a harmadik helyezést érték el. O. L. • Az öntapadó címkegyártó gépsor egyik egységének kezelője, Kozmár Ferencné munka közben, Az export hatékonysága összejöveteleken, társa­ságban, utazás közben meg­szokott dolog, hogy rövid időn belül a politikára tere­lődik a szó. Sőt, az sem új­szerű ma már, hogy a beszél­gető partnerek tikai kérdéseket gazdaságponi­feszegetnek, nem egyszer külkereskedelmi vonatkozásban is. Különösen érdekessé válik ez akkor, ha a vitatkozók a bonyolultabb összefüggések ismeretében a téma mélyére tudnak hatni. Manapság ez sem ritka dolog, hiszen hazánk az elmúlt há­rom évtized alatt agrár­ipari országból szocialista nagyipar­ral, nagyüzemi mezőgazdaság­gal rendelkező országgá fejlő­dött. A magyar termékek te­kintélyes része jut el külföld­re, s azt is sokan tudják, hogy nemzeti jövedelmünk­nek csaknem fele származik a külkereskedelemből. Ám éppen az a tény, hogy a honi ipar és a mezőgazdaság termékeinek számottevő ré­szét exportálja, a külkereske­delem pedig a lakosság szük­ségleteinek kielégítésére, gazdasági ágazatoknak anyag­á­val, gépekkel való ellátására tekintélyes mennyiségű impor­tot bonyolít le, azt jelenti, hogy a nemzetközi gazdasági viszonyok figyelembevételé­vel kell termelni. Erről azon­ban már kevesebb szó esik, igaz, hogy e téren nemcsak szavakra, hanem tettekre van szükség. Ez a kérdés akkor vetődött fel markánsabban, amikor a nemzetközi gazda­sági életben bekövetkezett alapvető változások miatt ked­vezőtlenebbekké váltak nép­gazdaságunk fejlődésének kül­gazdasági feltételei. A párt központi bizottságá­nak ez év októberi határozata mélyrehatóan elemezte az ez­zel kapcsolatos tennivalókat. Most tehát azon múlik min­den, hogy a vállalatok, gaz­daságok mennyire hatékony intézkedéseket tesznek a ma­guk házatáján annak érdeké­ben, hogy módosításával termékszerkezetük gyártmányaik minőségének javításával, gaz­daságos előállításával, növel­jék exportjuk hatékonyságát, gyártmányaik versenyképes­ségét a világpiacon. Bács-Kiskun iparának ex­portja nem elhanyagolható népgazdaságunk számára. A megye üzemei 12 százalékkal több árut adtak el a külke­reskedelemnek az első három­negyed évben, mint egy év­vel korábban.­­Főleg a kohó- és gépipari tárcához tartozó vállalatok külföldre való szál­lításai fokozódtak erőteljesen, csaknem 88 százalékkal. A vízgépészeti vállalat például 2,4-szeresére, a Vállalat kétszeresére MEZŐGÉP növelte külkereskedelmi értékesíté­sét. A könnyűiparban a Fi­nomposztó Vállalat háromne­gyed év alatt az előző évi 83 ezerrel szemben 706 ezer négyzetméter gyapjú, illetve gyapjú típusú szövetet expor­tált. A Kecskeméti Konzerv­gyár mintegy 35 százalékkal több árut adott el határainkon túl. Magnetofonból másfélszer, férfiingekből kétszer szállítottak a külföldi annyit meg­rendelőknek Bács-Kiskun me­gyéből. Ezzel természetesen koránt­sem teljes a lista, de ha to­vább sorolnánk az üzemeket, hasonló adatok tárulnának elénk. Arra viszont már ne­hezebb válaszolni, melyik volt a leggazdaságosabban értéke­síthető termék a külföldi pia­cokon, vagyis, hogy melyik szolgálta leghatékonyabban népgazdaságunk helyzetének javítását. egyensúlyi Ennek egyik oka, hogy a megye üze­meinek többsége nem önálló vállalat, hanem gyár vagy gyáregység. Ez esetben pedig az anyavállalatokon múlik annak eldöntése, melyik ter­mék előállításának növelése, gyártmány-, vagy gyártásfej­lesztése hasznos hazánk kül­kereskedelme szempontjából. A megyei székhelyű vállala­toknál természetesen más helyzet. A gondos, körültekin­­­tő, felelősségteljes elhatározás itt születik, s a fontos az, hogy ha kell, felülemelkedve a vállalati érdekeken, a nép­gazdaság, ezen keresztül egész népünk lássa annak hasznát. Bárhol hozzák is azonban döntést, a vezetők és a műhe­­­lyekben dolgozók a maguk frontján kell, hogy legjobb tudásukkal, szorgalmukkal ja­vítsák az általuk termelt áruk piacképességét, gyártásának gazdaságosságát. Így lesz még több értelme annak, hogy a gazdaságpolitikáról vitatko­zunk. N. O. mmmm

Next