Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: az éjszaka és délelőtt sok, délután csak egy-két helyen köd, ködszitálás. Változóan felhős ég, eső nélkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 plusz 5, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 0—16, a tartósan ködös helyeken 7—10 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 51. számára: 90 fillér 1978. március 1. szerda MINDENEKELŐTT A TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK TELJES BETILTÁSÁRA KELL TÖREKEDNI Folytatta munkáját a KB-titkárok Magyar felszólalások a genfi budapesti tanácskozása leszerelési világkonferencián Szabó Zoltán, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A társadalmi szervezetek leszerelési világkonferenciája kedden szakbizottságokban folytatta munkáját. A „Leszerelési akciók és a közvélemény szerepe” témakörrel foglalkozó, III. számú bizottságban felszólalt Pethő Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyettese is, és egyebek között rámutatott annak az érvnek tarthatatlanságára, amelyek szerint a tudományos-technikai forradalom haladása időben előtte jár a leszerelési intézkedéseknek, így — az érv hangoztatói szerint —, nem lehet szó valóságos leszerelésről. A kérdés azonban elsősorban politikai, nem pedig technikai természetű — hangsúlyozta a magyar küldött. Pethő Tibor azt javasolta, hogy a konferencia végén elfogadandó ajánlásokat juttassák el az Interparlamentáris Unió genfi titkárságához, hogy az IPU márciusban Lisszabonban megtartandó tanácsülése a dokumentum figyelembevételével foglalkozhassék a (Folytatás a 2. oldalon.) Tanyai népfrontvezetők tanácskozása A tanyai, külterületi és szállási népfrontvezetők részére tegnap délelőtt tanácskozást tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A rendezvényen elsőként a megye tanyai lakosságának helyzetéről, a második napirendi pontként pedig tanyai, külterületi, szállási jovok lakóterületi népfrontbozottmunkájáról, feladatairól hangzott el tájékoztató. A népfront-küldöttértekezlet óta első alkalommal találkoztak a mozgalom megyei vezetői azokkal a tisztségviselőkkel, akik legjobb ismerői a tanyai lakosság életének, hiszen nap mint nap köztük, s velük együtt tevékenykednek. A tájékoztatók s a vita együttes hatását tekintve megállapítható, hogy az igen tartalmas és tanulságos tapasztalatcsere jellegét öltötte. A megyei áttekintés ismeretében számoltak be a tanyai népfront-tisztségviselők a területükön — az utóbbi években is — végbement örvendetes változásokról, fejlődésről. Másfelől feltárták azokat a sajátos gondokat, akadályokat is, amelyek leküzdéséhez segítséget, felsőbb szervek intézkedését kérik. Élményszerű töltést adott az eszmecserének, hogy a felszólalók konkrét, tárgyszerű módon tudták érzékeltetni a felvetett kérdések életközeliségét. Az egyöntetűen kiviláglott, hogy a központi, a megyei pártbizottság, a megyei tanács, s a népfront megyei bizottsága határozatai, illetve intézkedése hatására nagymértékben csökkent a tanyai lakosság hátrányos helyzete. Azaz: a tanyai élet napjainkban nem olyan már, mint volt akár 10—15 évvel ezelőtt. Ehelyütt most nem kívánjuk megismételni a tanyai iskolák, tanyák villamosítása, a tanyai kollégiumok felállítása terén elért eredményeinket, hiszen ezekkel sajtó az utóbbi hetekben is nem egy ízben foglalkozott. Megerősítették azonban a hozzászólások is, hogy a tanyai úthálózat fejlesztése, amennyire legégetőbb, annyira legköltségesebb feladat is. Megfelelő előrehaladásról nem beszélhetünk, mert a megye külterületi úthálózatának jelenleg is csak 2 százaléka szilárd burkolatú. Szó volt arról, hogy a tanyaterületi népfrontbizottságoknak jelentős szerepe van a kereskedelmi ellátás javításában, a lakossági igények kialakításában. A helyes házi boltok létrehozása mellett célszerű a kerekegyháziakéhoz hasonló kezdeményezések elindítása. Mozgóboltjuk Kerekegyháza, Kunbaracs, Fülöpháza tanyavilágában árusít meghatározott időben és útvonalon. A négy évvel ezelőtti forgalom 40 ezer forint volt, s hogy az ma már 300 ezerre emelkedett évente, a forma életrevalósága mellett szól. A tanyás területek egészségügyi ellátásának fejlesztése szintén a megoldást sürgető feladatok közé tartozik. Előrelépés, hogy a megyében 66, időszakos külterületi rendelő működik. Bárcsak több helyen követnék a tiszakécskeiek s jánoshalmiak példáját; ott , a lakosság hozzájárulásával mikrobuszt vásároltak a betegek szállítására. Minden tanyai körzeti orvost a legfontosabb életmentő eszközöket tartalmazó készenléti táskával látott el az Egészségügyi Minisztérium. A megyében jelenleg 62 körzeti orvos rendelkezik kézi gyógyszertárral. Jóllehet, 224 külterületi távbeszélő állomás van kiépítve — zömmel mezőgazdasági üzemekben, tanyai iskoláknál —, ennek ellenére a jelenlevők is utaltak rá, hogy még ez gyenge pontja az ellátásnak, csakúgy, mint a postai szolgálat. Segítette a javulást a külterületi postaládák beállítása, de a személyhiány okozta zavarokat ez nem tudja kiküszöbölni. Sok szó esett arról, hogy a ta [UNK]*nyai lakosság igen hálás a párt-, tanácsi vezetők, szakemberek irántuk való figyelméért, a személyes találkozásokért, tájékoztatásért E téren is kiviláglott a tanyai népfronti bizottságok szervező, kezdeményező, összekötő szerepének fontossága, amit a tanácstagokkal együttműködve tudnak érvényesíteni igazán. Elismeréssel soroljuk fel a tanyai népfront-tisztségviselők nevét, akik célirányos felszólalásaikkal képviselték területük lakosságának érdekeit: Deli Ferenc, Érsekhalma; Tornyi Lajosné, Jakabszállás — Hajtó út; Ignácz Antal, Tiszaalpár — újfalui rész; Keresztes László, Lajosmizse— Felsőlajos; Palócz Péter, Lajosmizse — Hármashatár; Papdi Ferenc, Kiskunmajsa — Kígyós; Zsikla György, Soltvadkert — Csábor; Faragó István, Lászlófalvi külterület; Levang János, Soltvadkert—Selymes. T. I. Javult az élelmiszerek minősége Élelmiszereink minősége valamennyiünket érzékenyen érintő gond. A Bács-Kiskun megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet adatai évek óta kedvezőbb képet mutatnak a megyében előállított és forgalmazott élelmiszerekről. Míg 1976-ban a vizsgált termékek 17,8 százalékát, addig a múlt évben csupán 12,9 százalékát találták a vizsgálatok során valamilyen okból hibásnak. A fogyasztók szempontjából az érzékszervi tulajdonságok, a termékösszetétel és a biológiai tulajdonság a leglényegesebb. Az élelmiszerek minősítésénél azonban ugyanilyen súlyúak a csomagolás, jelölés és a súlytérfogat megállapítása is. Az adatok átlagolása után megállapítható, hogy javult például a baromfi-, a bor-, az édes-, a gabona, a hús-, a tej-, a konzervipari termékek minősége. Változatlanul jónak minősítik az intézetben a növényolajipari és a cukoripari termékeket. A közepes eredményt a sör érte el. A dohány-, a szesz-, és a hűtőiparban előállított termékek minősége azonban romlott. Kitűnik, hogy az előállító élelmiszeripari vállalatok valóban törekednek a jobb minőség elérésére — a technológiai fegyelem pontosabb betartásával —, de ez a törekvés kevésbé eredményes a kereskedelem és a vendéglátóipar egységeiben, a vendéglőkben és a boltokban. Az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet dolgozói, tavaly mintegy 82 ezer vizsgálatot végeztek el. Ezzel voltaképpen az élelmiszerek útját a megtermeléstől az előállításon keresztül a forgalmazásig végigkísérték. Vizsgálataik sokkal mélyebbek, sokrétűbbek, mint az élelmiszeripari üzemekben végzett belső ellenőrzések. Míg az üzemekben arról győződnek meg, hogy egy-egy termék a szabványnak megfelelő-e, addig az intézet korszerű technikával felszerelt laboratóriumában rejtett anyagokat is keresnek, a tényleges minőségvizsgálat mellett. Felhívják az üzemek figyelmét, mire kell a gyártás folyamán fokozott gondot fordítaniuk, tanácsot adnak a technológiai hibák javítására és segítséget ezek megoldására. Az intézet fő feladata a megyében forgalomba hozott élelmiszerek általános minőségvizsgálata. Hazánkban 15 megyében működik ilyen jellegű intézmény, és ezek meghatározott szakértői munkát is végeznek. A Bács-Kiskun megyei intézetnek a fűszerpaprika és a konzervipari termékek szakértői vizsgálata a munkája. Az 1976-ban hozott élelmiszertörvény értelmében az élelmiszerellenőrzők szakvéleménye nélkül nem lehet létesíteni élelmiszeripari üzemet. Tehát már a tervrajzokat be kellene mutatni az intézeteknek, hogy esetleg tanácsot tudjanak adni. Sajnos, ezt nem mindig veszik figyelembe a vállalkozások. Pedig így elkerülhető lenne az a nagyon kellemetlen következmény, hogy például elkészült, berendezett üzemet le kelljen állítani olyan hibák miatt, melyekre már a tervrajzon felhívhatták volna a beruházók figyelmét. G. B. BÁCS- KISKI MEGYEI VIZSGÁLATOK TAPASZTALATAI A turizmus fejlesztéséért Szállítás nagyüzemi módon 4. oldal A tárgyalóteremből A Nyugati világbajnoka 4. oldal 5. oldal 3. oldal Kedden folytatta munkáját a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozása. A szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozásán részt vevő küldöttségek tiszteletére kedden ünnepi estet rendeztek a Várszínházban. A nagy tetszést aratott műsorban kiváló magyar ének- és táncegyüttesek léptek fel. (MTI) Változik a termékszerkezet a megye ipari üzemeiben Az ipari üzemek feladatait meghatározókét a felhasználók igényeihez kell igazít agazdasági feltételek a fejlődés legfőbb moziiuk. A napokban a megye három üzemében gatójává a termékszerkezet korszerűsítését érdeklődtünk, milyen célokat tűztek maguk tették. Akár termelőeszközöket, akár fogyasz elé erre az esztendőre, hogyan módosul tartási cikkeket gyártanak, terveiket, termékermelésük szerkezete. Falburkoló elemek acélból A Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat tiszakécskei gyárában Zvekán Ferenctől, a pártszervezet titkárától tudtuk meg, hogy az elmúlt év a termelésben csaknem 18 százalékos növekedést hozott. Még kedvezőbb eredményt mutat a termelékenység 17,6 százalékos javulása. A termelési szerkezet gyorsan változik a gyárban. A nagy szériában készülő házi permetezők iránt ugyanis erősen csökken a kereslet. Ezért tavaly több, mint egyharmadával mérsékelték gyártását. Néhány brigádot pedig átcsoportosítottak a nehezebb feladatot jelentő egyedi gyártásra. Az idei év feladatai hasonlóak, további 24 millióval csökken permetezőgépek gyártása, amelynek aránya most már a 30 százalékot sem éri el az összes termelésen belül. Növelik viszont az alumíniumtermékek arányát. Ebből az anyagból változatlanul tartályokat és tárolótornyokat készítenek. A gyár exporttervében szerepel 55 darab olajszűrő berendezés szállítása mintegy 14 millió forint értékben a Szovjetunióba. A gyár legnagyobb megrendelője ebben az évben a Paksi Atomerőmű, ahová acélból készült falburkoló elemeket szállítanak 20 millió forintért. A nagyberuházásra egyébként már múlt évben is dolgozott a VEGYÉPSZER tiszakécskei gyára. Új mezőgazdasági gépek A MEZŐGÉP Vállalat kiskőrösi gyáregységének idei tervei 210 millió forint értékű termelést tűznek ki célul, ami mintegy 20 százalékkal több a tavalyinál. Az átlagos ütemnél jóval gyorsabb fejlődés tehát 1978-ban is jellemző az üzemre. Kiváltója a két éve elkezdett termékszerkezet-korszerűsítés. Az annak idején meghatározót profilban ventillátorok gyártása szerepel, az idén ezekből a berendezésekből 13,5 ezer darabot készítenek. Ez a termék teszi ki a gyáregység termelésének csaknem egyharmadát. Másik részét, mintegy felét, a mezőgazdaság keresett talajmegmunkáló gépei, a kultivátorok töltik ki. A vegyes hasznosítású típusból 1100 darabot gyártanak, s megkezdik az előállítását egy újabb, zöldségtermesztési célokra tervezett típusnak is. A gyáregység néhány éve gyorsan növekvő exportot is folytat. Új partnerük az idén egy nyugatnémet vállalat, melynek megrendelésére az első negyedév folyamán 10 ezer darab törőhengert szállítanak. A tőkés export növelése A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárának kollektívája a múlt évben 243 millió forint értékű árut állított elő. A népgazdasági érdekekkel és a vállalati elképzelésekkel összhangban növelték a tőkés exportot. Ausztriába, Angliába, Svédországba és más nyugati országokba mintegy 47 millió forint értékű terméket, döntő hányadában széket szállítottak. Az előző esztendőhöz mérten 13 millió forinttal növekedett az export értéke. Mint Borsos György, a gyár igazgatója tájékoztatott, a hazai bútorértékesítés nem ment tavaly zökkenőmentesen — a kereskedelem miatt —, de ennek ellenére belföldre is több árut gyártottak, mint egy évvel korábban. A gyár tizenhat millió forint nyereséget ért el. Az igazgató elmondta, hogy a kollektíva fő feladata az idén is a tőkés export bővítése —amelyhez a vállalat hitelt vett fel —, s a gyártás gazdaságosságának fokozása. A 273 millió forintnál magasabb idei előirányzatból csaknem 57 milliót tesz ki a külföldi megrendelésre gyártandó termékek értéke. A hazai szükségletek kielégítésére, a választékskála szélesítésére új termékek, franciaágyak, tévéfotelek, Oberon és Linda nevű kárpitozott garnitúrák előállítását kezdik meg. A gazdasági eredmény növelésére takarékoskodnak az anyagokkal — az asztalosoknál új szabászati módszert vezettek be —, jobban kihasználják a munkaidőt, korszerűsítik a munka- és üzemszervezést. A munkakörülményeket több területen javították már az év elején. Az első félévben orvosi rendelőt nyitnak. Zs. Á. — A. T. S. • A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárában nagy teljesítményű gépekkel formálják a széklábakat. * Érdek és érdekeltség Egy évtizedre visszatekintve ugyan nem meglepő, de figyelemre alig méltatott adatokra bukkanhatunk az állami ipar önálló egységeinek számáról. Ebben az időszakban a száz munkásnál kevesebbet foglalkoztató vállalatok aránya az állami iparon belül 15,7 százalékról 7,1-re csökkent, ugyanakkor az ipartelepek számának apadása szerény, már-már elhanyagolható. Az történt tehát, hogy a korábban önálló kisebb vállalatok többsége beolvadt egy nagyobb szervezetbe. Ez nem baj, sőt, esetleg előnyt kínálhat mind az érintetteknek, mind a népgazdaságnak, ám a jogi, formai beolvasztást legtöbbször nem követte szerepés egy beépülés. A bekebelezés úgy zajlott le, hogy a létszám, a termelői képesség, azaz a kapacitás bővülését tárt várta az új gazda, karokkal cserébe azonban — tisztelet a ritka kivételnek — nem adott semmit, már ami az érdekek összehangolását, egészséges differenciálását illeti. Márpedig kézenfekvő: a több egységre tagolódó vállalatoknál az össztársadalmi, valamint a csoportérdekeket csak akkor lehet igazán jól érvényesíteni, ha hathatósan serkent itt is — ott is az érdekeltség, vállalati belső szervezet tökéletlensége, az elmaradó követelményektől általában akadálya a haladásnak, s még inkább igaz ez a több gyárra, gyáregységre tagolódó cégeknél. Decemberben fogadta el az országgyűlés az állami vállalatokról szóló törvényt, amely — gyakorlati tapasztalatokból leszűrt intő jeleknek engedve — a vállalatok belső irányítási, elszámolási, érdekeltségi rendszerének előírásain kívül kitér a területileg más helyen levő vállalati egységek helyzetére. Csupán érzékeltetésül a két alapvető adat: az állami ipar vállalatainak száma — 1976-ban — 737 volt, ám ezek 5250 ipartelepet működtettek! Durva számtani átlagban ez vállalatonként hét telephely, azaz — mert ilyen értelemben teljesen mindegy, hogy két vagy kilenc gyáregysége van a cégnek — fontos és érzékeny helyet tapintott ki gazdaságunk szervezetében a törvény. Az, ami eddig csupán óhaj volt, most törvény előírta kötelezettség; a vállalatoknak, működési és szervezeti szabályzatukban, valamint kollektív szerződésükben a területileg másutt elhelyezkedő, azaz nem egy telephelyen levő egységeik számára külön elszámolási és ösztönzési rendszert kell megállapítaniok. Ennek a kikötésnek az a célja, hogy közvetlenné tegye az eddigi, közvetett, s ezért sűrűn elmosódó érdekeltséget, véget vessen az eredményektől függetlenített egyenlősdinek. Célja a törvénynek ugyanakkor az is, hogy megfelelő gazdálkodási önállósághoz — és felelősséghez! — juttassa a szóban forgó gazdasági egységeket. Hasonló utat jelöl ki a törvény a tröszti kereteken belül tevékenykedő vállalatok számára is, azaz kívánatosnak tartja az eddigi, merev, sok tekintetben visszahúzó erőkkel terhelt szervezeti formák, érdekeltségi rendszerek tágabbá tételét. Az érdek természetesen — alapvetően — a vállalati, tröszti szervezet egészében azonos, a nagyobb vállalati hatékonyabb, eredményt hozó munka. Most az érdekeltség olyan módszereit kell megtalálni, amelyek ötvözik a konkrét telephely, s a vállalat, valamint ezek együttesének és a népgazdaságnak érdekviszonyait. A törvény ezt — hangsúlyozni szükséges — csak lehetővé teszi, de nem teremti meg: ez a termelőhelyek dolga, kötelessége. L. G.