Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évf. 281. számára: 1,20 Ft 1979. december 1. szombat PETŐFI PÉPE Megbeszélés a megye könnyűiparának helyzetéről Bács-Kiskun megye könnyűipari vállalatainak helyzetéről, gazdálkodásuk fejlesztéséről tanácskozott tegnap Kecskeméten Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyettes Erdélyi Ignáccal, a megyei pártbizottság titkárával, és dr. Cajdacsi Istvánnal, a megyei tanács elnökével. A megbeszélésen részt vettek a minisztérium és a megyei testületek illetékes osztályvezetői. A már rendszeressé vált tanácskozáson időszerű kérdések kerültek napirendre. Mindenekelőtt értékelték a megyei könnyűipar ötödik ötéves tervének várható teljesítését, majd egyeztették a megye és a minisztérium VI. ötéves tervi elképzeléseit. Behatóan foglalkoztak a Halasi Kötöttárugyár, a bajai Finomposztó Vállalat, a Petőfi Nyomda, és az * Alföldi Cipőgyár gazdálkodási eredményeivel. A megyei vezetők fontosnak tartották a többi között a Halasi Kötöttárugyár létszám-, illetve szakmunkás-utánpótlásának biztosítását, amelyhez meg is adják a segítséget. Elő kívánják segíteni azt is, hogy termelési kooperáció jöjjön létre a gyár és a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet között. A Finomposztó Vállalat gazdálkodási gondjainak megoldását a szelektív gyártmány fejlesztésében, valamint a profil szűkítésében látják. A Petőfi Nyomda korszerűtlen vidéki telephelyeinek fejlesztését a vállalat saját forrásaiból kell, hogy megadja, s erre a célra a VI. ötéves tervben képződő , többletnyereségét fordíthatja. Az Alföldi Cipőgyárról megállapították, hogy gazdálkodásának fejlődése — tőkés exportjának növekedése ellenére is — még elmarad a piaci lehetőségektől. A gazdaságosabb exportot lehetővé tevő beruházási, illetve gyártásfejlesztési kölcsönök felvételéről azonban csak a jövő évi hitelpolitikai irányelvek ismeretében lehet majd dönteni. A tárgyaló felek megállapították, hogy a szolgáltatások fejlődésében Bács-Kiskun megye elmaradt mind az országos, mind a vidéki átlagtól. Egyetértettek abban, hogy a textiltisztítás bővítését a megye városaiban nagyobb teljesítményű gépek beállításával kell megoldani. Emellett új textiltisztító szalonokat is létre kell hozni. A megyei kisiparosok létszámának emelkedésében erőteljesen érezhető az új kisipari szabályozás hatása. Különösen a munkaviszony mellett dolgozók és a nyugdíjas kisiparosok száma emelkedett. Árutermelő tevékenységük elenyésző, annál nagyobb szerepük van viszont a szolgáltatásokban. Változatlanul fontos feladat ezért annak lehetővé tétele, hogy a kisipar megfelelően a lakosság rendelkezésére állhasson szolgáltatási igényeinek kielégítésében. A megtárgyalt feladatokról közös intézkedési terv készül, melynek végrehajtását a minisztérium, a megyei pártbizottság és a megyei tanács folyamatosan figyelemmel kíséri. N. O. MOZDONYOK BANGLADESBE • A Ganz-MÁVAG Vasúti Járműgyárának mozdonygyáregységében az idén húsz Diesel-mozdonyt gyártanak bangladesi megrendelésre. A hatszáz lóerős mozdonyokra a megrendelést több nyugati cég részvételével lezajlott versenytárgyaláson nyerték el. (MTI-fotó.) FEJLŐDŐ ÜZEM SOLTVADKERTEN Korszerű berendezéseibő T az egészségügynek A hazánkban készített gyógyászati berendezéseknek, orvosi műszereknek jó hírük van a világ minden táján, s ebben MEDICOR Műveknek nem kevés a az érdeme. Az egészségügy szolgálatában álló vállalat egyetlen Bács-Kiskunba telepített gyára a megye fiatalabb üzemei közé tartozik, ennek ellenére kollektívája már évek óta a MEDICOR színvonalához méltó, exportképes termékeket állít elő. Ennek köszönhető, hogy a szóban forgó soltvadkerti gyár előtt biztató távlatok állnak. A nagyközségbeli MEDICOR- egység dolgozói az idén 120 millió forint értékű készterméket gyártanak, s tervüket már december 10-ig teljesítik. Ebben az évben összesen 2800 darab kórházi és 150 darab, mentőautóba szerelhető, hordozható, de hálózati villanyárammal is működtethető inkubátort szállítanak Soltvadkertről, részben tőkés exportra is. A legjelentősebb külföldi vevő egyébként a szovjet üzletfél. Az éves termelésnek mintegy húsz százalékát adják azok a részegységek, amelyeket vállalati, illetve nemzetközi kooperációban készülő gyógyászati cikkekhez állítanak elő, az említett késztermékek mellett. A MEDICOR-gyárban már készülnek a jövő évre. Előreláthatólag nem növelik a kész gyártmányok mennyiségét, viszont bővítik a kooperációs termelést. Az inkubátorválasztékot két új típussal szélesítik. Ezek a koraszülött gyerekek ápolásánál nélkülözhetetlen berendezések még az eddigieknél is magasabb színvonalúak lesznek. Az esztendő hátralevő részében örvendetes eseményre készül a gyár közössége, az új telep felavatására. A halasi út mellett felépített 2600 négyzetméteres üzemcsarnok berendezését már megkezdték. A 30 millió forintos beruházás lehetővé teszi, hogy a következő tervidőszakban elérjék a 200 millió forintos termelési értéket. Ehhez a jelenlegi kétszáz fős létszámot megkétszerezik a környéken várhatóan szabaddá váló, illetőleg aktivizálódó munkaerő révén. A. T. S. • Exportra induló kórházi inkubátorokat csomagolnak. R Megkezdődött a Halasi út mellett az új gyártelep berendezése. (Pásztor Zoltán felvételei) Technológiai szerelés az új csarnokban. Termelési rendszerek Hazánk mezőgazdaságában a 70-es évek elején érlelődtek meg a feltételek az iparszerű termelési rendszerek kialakulásához. Ezek a rendszerek nagyméretű, szakosított árutermelést tettek lehetővé. Lényegük, hogy a termelési tényezők optimális összhangját teremtik meg. A termelési rendszer gazdája átvállalja a koncentráltan, gazdaságosabban végezhető tevékenységeket, végez, fejleszti a kutatásokat termesztési technológiát, szorgalmazza az új fajták elterjesztését. Természetesen olyan fajták szaporítóanyagának beszerzésére törekszik, amelyek előnyösebb tulajdonságúak, mint az köztermesztésben levők. eddig Hazánk mezőgazdaságában tavaly már csaknem 70 termesztési rendszer működött, amelyekhez több mint 1200 mezőgazdasági nagyüzem tartozott. A termelőszövetkezetek 80 százaléka csatlakozott ezekhez a korszerű együttműködési formákhoz. Megyénkben szinte valamennyi termelőszövetkezet több termelési rendszernek is tagja. Tavaly az állami és szövetkezeti gazdaságok a mintegy 300 ezer hektárnyi szántóföldjüknek egyharmadán termeltek, valamelyik rendszergazda irányításával kalászost, takarmányt vagy ipari növényt. Bács-Kiskun egyébként is kezdeményezője a rendszerek alakításának. Itt alakult meg a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer — a BKR —, amelyhez már 45 megyei gazdaság csatlakozott. Egyébként az országban összesen 144 mezőgazdasági nagyüzem tagja már a BKR-nek. Eredményeinek elismerését jelzi a nemzetközi érdeklődés is, hiszen a Szovjetunióban és Bulgáriában is végez kukoricatermesztést. Jelentős a Bácsalmási Napraforgótermesztési Rendszer is, amely jól példát szolgáltatott arra, hogyan lehet megszervezni a kutatómunkát, a tudomány legújabb eredményeinek gyors alkalmazását. még csupán egyfajta 1975-ben forgót termeltek, ma már napra11 hazai és külföldi fajtával kísérleteznek. Különösen figyelemre méltó a hibrid vetőmagok elterjesztése. A jugoszláv és a francia hibridek nemcsak magasabb hozamúak, hanem olajtartalmuk is több. A bácsalmásiak kezdeményezéséhez hét megyéből összesen 8 állami gazdaság és 21 termelőszövetkezet csatlakozott. Az idén 12 ezer hektárra nőtt a BNR érdekeltségi területe. Egy megyében sem működik annyi szőlőtermesztési rendszer, mint nálunk, öt állami gazdaság kezdeményezésére alkalmazzák a korszerű módszereket. A rendszergazdák sok segítséget adnak partnergazdaságaiknak, anyagilag támogatják a telepítéseket, sengítenek a fajták szaporítóanyagának beszerzésében. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság által kezdeményezett szőlőtermesztési rendszer szolgáltatásai közé tartozik, hogy a telepítési okmányokat beszerzik,, ezzel jelentősen meggyorsítják a lebonyolítást. A Kiskőrösi Szőlőtermesztési Rendszer feladatai közé tartozik — ahogy az együttműködési szerződésekben meghatározták — a talajvizsgálatok elvégeztetése, a tereprendezés, a meliorációs terv és kivitelezés megoldása, illetve segítése, a szaporítóanyag beszerzése, a beruházási alapokmány elkészítése és így tovább. Ma már több termesztési rendszer az ország jelentős részét behálózza. Többek között a Hosszúhegyi Állami Gazdaság által kezdeményezett gyümölcstermesztési módszer is. A rendszerek értek el eredményeket az új technológia alkalmazásában, a gépesítésben, a termesztési munka fegyelmezettebbé tételében. A legfontosabb feladatuk, a változó gazdasági körülményeknek megfelelően a továbbiakban a hatékonyság és jövedelmezőségi követelmények szem előtt tartása. Működésük ugyanis ez ideig főleg arra irányult, hogy a termésmennyiség növekedjen. Számos tisztázatlan jogi kérdés is van még. A további feladatok közé tartozik a rendszergazda és a partnergazdaságok közös jövedelemérdekeltségének megteremtése. Szó van arról, hogy a jelenlegi alapdíjak helyett az ágazat eredményességéből, a taggazdaságok többletjövedelméből szerzett részesedés képezze a bevételek többségét. Célszerű, ha a rendszerek anyagi jellegű szolgáltatásaik fejében szolidabb nyereségre, sőt egységesebb nyereségesélyre törekszenek. Arról van szó végső soron, hogy miután a rendszergazdák nyeresége alapvetően a tagvállalatoktól származik, ez utóbbi többségét helyes lenne valamilyen módon visszaosztani. Erre vonatkozóan már vannak bizonyos törekvések, de még mindig általános probléma, hogy a rendszerszervezőknek kisebb a kockázata, hiányzik a garanciavállalás. Mindent összevetve, a rendszergazdák és a taggazdaságok kapcsolatát finomítani kell. Sokszor hallunk panaszt egyes taggazdaságoktól, az előbb említett témákkal kapcsolatban. A jövő esztendőben az új szabályozó rendszer életbe lépésével különösen fontossá válik az együttműködés tökéletesítése. Éppen ezért a rendszergazdák ezekben a hetekben folyamatosan foglalkoznak az 1980. január 1-től várható új helyzettel. Napirendre tűzik a termelés és az együttműködés hatékonyságával összefüggő témákat. K. S. hmm NEGYVEN FATELEPÍTŐ GÉP DOLGOZIK Erdősítik a homokdombokat Ebben a tervidőszakban, a vártnál 2150 hektárral nagyobb területen, összesen 9100 hektáron létesül új erdő, illetve pótolják a régit Bács-Kiskunban. Az erdőgazdaságok, a mezőgazdasági üzemek, a mostani őszön és a jövő év tavaszán már terven felül fásítják a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeket. Figyelemre méltó az is, hogy az erdőtelepítési feladatok nagy részére — a mostani ötéves tervben — a mezőgazdasági üzemek vállalkoztak. Az állami, termelőszövetkezeti gazdaságok, illetve a szakszövetkezetek az elmúlt négy év alatt 5800 hektárnyi területet vontak erdőművelés alá. A természetátalakító munkában továbbra is nagy része van a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnak. Erdészetei kiemelt feladatként erdősítik a homokbuckákat, s szolgáltatnak megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyagot az erdőn kívüli fásításokhoz. Ezekben a napokban Bugac, Kerekegyháza és Kiskunhalas környékén dolgoznak a telepítők a fagy beálltáig. Tavasszal folytatják a munkát, ültetik magról nevelt tűlevelűeket, amelyekből jégszűrő erdőségek alakulnak ki, s egyben helyhez kötik a homokot. A nagyarányú fásítást gépek segítik, a telepítés faidényében, csak a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén 40 faültető gép dolgozik. Egy-egy gép műszakonként 1—1,5 hektár területet ültet be facsemetével. V. E.