Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évf. 281. szám­ára: 1,20 Ft 1979. december 1. szombat PETŐFI PÉPE Megbeszélés a megye könnyűiparának helyzetéről Bács-Kiskun megye könnyűipa­ri vállalatainak helyzetéről, gaz­dálkodásuk fejlesztéséről tanács­kozott tegnap Kecskeméten Dob­­rotka László könnyűipari minisz­terhelyettes Erdélyi Ignáccal, a megyei pártbizottság titkárával, és dr. Cajdacsi Istvánnal, a me­gyei tanács elnökével. A megbe­szélésen részt vettek a miniszté­rium és a megyei testületek il­letékes osztályvezetői. A már rendszeressé vált ta­nácskozáson időszerű kérdések kerültek napirendre. Mindenek­előtt értékelték a megyei kön­­­nyűipar ötödik ötéves tervének várható teljesítését, majd egyez­tették a megye és a minisztérium VI. ötéves tervi elképzeléseit. Be­hatóan foglalkoztak a Halasi Kö­töttárugyár, a bajai Finomposztó Vállalat, a Petőfi Nyomda, és az * Alföldi Cipőgyár gazdálkodási eredményeivel. A megyei vezetők fontosnak tartották a többi között a Halasi Kötöttárugyár létszám-, illetve szakmunkás-utánpótlásának biz­tosítását, amelyhez meg is adják a segítséget. Elő kívánják segíte­ni azt is, hogy termelési kooperá­ció jöjjön létre a gyár és a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet között. A Finomposztó Vállalat gazdál­kodási gondjainak megoldását a szelektív gyártmány fejlesztésében, valamint a profil szűkítésében látják. A Petőfi Nyomda korsze­rűtlen vidéki telephelyeinek fej­lesztését a vállalat saját forrá­saiból kell, hogy megadja, s erre a célra a VI. ötéves tervben kép­ződő , többletnyereségét fordíthat­­ja. Az Alföldi Cipőgyárról meg­állapították, hogy gazdálkodásá­nak fejlődése — tőkés exportjá­nak növekedése ellenére is — még elmarad a piaci lehetőségek­től. A gazdaságosabb exportot le­hetővé tevő beruházási, illetve gyártásfejlesztési kölcsönök fel­vételéről azonban csak a jövő évi hitelpolitikai irányelvek ismereté­ben lehet majd dönteni. A tárgyaló felek megállapítot­ták, hogy a szolgáltatások fej­lődésében Bács-Kiskun megye el­maradt mind az országos, mind a vidéki átlagtól. Egyetértettek ab­ban, hogy a textiltisztítás bővíté­sét a megye városaiban nagyobb teljesítményű gépek beállításával kell megoldani. E­mellett új tex­tiltisztító szalonokat is létre kell hozni. A megyei kisiparosok létszámá­nak emelkedésében­ erőteljesen érezhető az új kisipari szabályo­zás hatása. Különösen a munka­­viszony mellett dolgozók és a nyugdíjas kisiparosok száma emelkedett. Árutermelő tevékeny­ségük elenyésző, annál nagyobb szerepük van viszont a szolgál­tatásokban. Változatlanul fontos feladat ezért annak lehetővé té­tele, hogy a kisipar megfelelően a lakosság rendelkezésére állhas­son szolgáltatási igényeinek ki­elégítésében. A megtárgyalt feladatokról kö­zös intézkedési terv készül, mely­nek végrehajtását a minisztérium, a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács folyamatosan figye­lemmel kíséri. N. O. MOZDONYOK BANGLADESBE • A Ganz-MÁVAG Vasúti Járműgyárának mozdony­gyáregységében az idén húsz Diesel-mozdonyt gyártanak bangladesi megrendelésre. A hatszáz lóerős mozdonyokra a megrendelést több nyugati cég rész­vételével lezajlott versenytárgyaláson nyerték el. (MTI-fotó.) FEJLŐDŐ ÜZEM SOLT­VADKERTEN Korszerű berendezéseibő T az egészségügynek A hazánkban készített gyógyá­szati berendezéseknek, orvosi műszereknek jó hírük van a vi­lág minden táján, s ebben MEDICOR Műveknek nem kevés a az érdeme. Az egészségügy szol­gálatában álló vállalat egyetlen Bács-Kiskunba telepített gyára a megye fiatalabb üzemei közé tartozik, ennek ellenére kollek­tívája már évek óta a MEDICOR színvonalához méltó, exportképes termékeket állít elő. Ennek kö­szönhető, hogy a szóban forgó soltvadkerti gyár előtt biztató távlatok állnak. A nagyközségbeli MEDICOR- egység dolgozói az idén 120 mil­lió forint értékű készterméket gyártanak, s tervüket már de­cember 10-ig teljesítik. Ebben az évben összesen 2800 darab kór­házi és 150 darab, mentőautóba szerelhető, hordozható, de háló­zati villanyárammal is működtet­hető inkubátort szállítanak Solt­­vadkertről, részben tőkés export­ra is. A legjelentősebb külföldi vevő egyébként a szovjet üzlet­fél. Az éves termelésnek mint­egy húsz százalékát adják azok a részegységek, amelyeket válla­lati, illetve nemzetközi kooperá­cióban készülő gyógyászati cik­kekhez állítanak elő, az említett késztermékek mellett. A MEDICOR-gyárban már ké­szülnek a jövő évre. Előrelátha­tólag nem növelik a kész gyárt­mányok mennyiségét, viszont bő­vítik a kooperációs termelést. Az inkubátorválasztékot két új tí­pussal szélesítik. Ezek a kora­szülött gyerekek ápolásánál nél­külözhetetlen berendezések még az eddigieknél is magasabb szín­vonalúak lesznek. Az esztendő hátralevő részé­ben örvendetes eseményre készül a gyár közössége, az új telep felavatására. A halasi út mellett felépített 2600 négyzetméteres üzemcsarnok berendezését már megkezdték. A 30 millió forintos beruházás lehetővé teszi, hogy a következő tervidőszakban elérjék a 200 millió forintos termelési értéket. Ehhez a jelenlegi kétszáz fős létszámot megkétszerezik a környéken várhatóan szabaddá váló, illetőleg aktivizálódó mun­kaerő révén. A. T. S. • Exportra induló kórházi inkubátorokat csomagolnak. R Megkezdődött a Halasi út mellett az új gyártelep berendezése. (Pásztor Zoltán felvételei) Technológiai szerelés az új csarnokban. Termelési rendszerek Hazánk mezőgazdaságában a 70-es évek elején érlelődtek meg a feltételek az iparszerű termelési rendszerek kialaku­lásához. Ezek a rendszerek nagyméretű, szakosított áruter­melést tettek lehetővé. Lénye­gük, hogy a termelési tényezők optimális összhangját teremtik meg. A termelési rendszer gazdá­ja átvállalja a koncentráltan, gazdaságosabban végezhető te­vékenységeket, végez, fejleszti a kutatásokat termesztési technológiát, szorgalmazza az új fajták elterjesztését. Termé­szetesen olyan fajták szaporító­anyagának beszerzésére törek­szik, amelyek előnyösebb tu­­lajdonságúak, mint az köztermesztésben levők. eddig Ha­zánk mezőgazdaságában tavaly már csaknem 70 termesztési rendszer működött, amelyekhez több mint 1200 mezőgazdasági nagyüzem tartozott. A terme­lőszövetkezetek 80 százaléka csatlakozott ezekhez a korsze­rű együttműködési formákhoz. Megyénkben szinte vala­mennyi termelőszövetkezet több termelési rendszernek is tagja. Tavaly az állami és szövetkezeti gazdaságok a mintegy 300 ezer hektárnyi szántóföldjüknek egyharma­­dán termeltek, valamelyik rendszergazda irányításával kalászost, takarmányt vagy ipari növényt. Bács-Kiskun egyébként is kezdeményezője a rendszerek alakításának. Itt alakult meg a Bajai Kukorica­termesztési Rendszer — a BKR —, amelyhez már 45 megyei gazdaság csatlakozott. Egyéb­ként az országban összesen 144 mezőgazdasági nagyüzem tagja már a BKR-nek. Eredményeinek elismerését jelzi a nemzetközi érdeklődés is, hiszen a Szovjet­unióban és Bulgáriában is vé­gez kukoricatermesztést. Je­lentős a Bácsalmási Naprafor­gótermesztési Rendszer is, amely jól példát szolgáltatott arra, hogyan lehet megszervez­ni a kutatómunkát, a tudo­mány legújabb eredményeinek gyors alkalmazását. még csupán egyfajta 1975-ben forgót termeltek, ma már napra­11 hazai és külföldi fajtával kí­sérleteznek. Különösen figye­lemre méltó a hibrid vetőma­gok elterjesztése. A jugoszláv és a francia hibridek nemcsak magasabb hozamúak, hanem olajtartalmuk is több. A bács­almásiak kezdeményezéséhez hét megyéből összesen 8 álla­mi gazdaság és 21 termelőszö­vetkezet csatlakozott. Az idén 12 ezer hektárra nőtt a BNR érdekeltségi területe. Egy megyében sem működik annyi szőlőtermesztési rend­szer, mint nálunk, öt állami gazdaság kezdeményezésére alkalmazzák a korszerű mód­szereket. A rendszergazdák sok segítséget adnak partner­gazdaságaiknak, anyagilag támogatják a telepítéseket, se­n­­gítenek a fajták szaporítóanya­gának beszerzésében. A Hos­­­szúhegyi Állami Gazdaság ál­tal kezdeményezett szőlőter­mesztési rendszer szolgáltatá­sai közé tartozik, hogy a tele­pítési okmányokat beszerzik,, ezzel jelentősen meggyorsítják a lebonyolítást. A Kiskőrösi Szőlőtermesztési Rendszer feladatai közé tartozik — ahogy az együttműködési szer­ződésekben meghatározták — a talajvizsgálatok elvégezteté­se, a tereprendezés, a meliorá­ciós terv és kivitelezés megol­dása, illetve segítése, a szapo­rítóanyag beszerzése, a beru­házási alapokmány elkészítése és így tovább. Ma már több termesztési rendszer az ország jelentős ré­szét behálózza. Többek között a Hosszúhegyi Állami Gazda­ság által kezdeményezett gyü­mölcstermesztési módszer is. A rendszerek értek el ered­ményeket az új technológia al­kalmazásában, a gépesítésben, a termesztési munka fegyelme­zettebbé tételében. A legfonto­sabb feladatuk, a változó gaz­dasági körülményeknek megfe­­­lelően a továbbiakban a haté­konyság és jövedelmezőségi követelmények szem előtt tar­tása. Működésük ugyanis ez ideig főleg arra irányult, hogy a termésmennyiség növeked­jen. Számos tisztázatlan jogi kérdés is van még. A további feladatok közé tartozik a rendszergazda és a partnergazdaságok közös jö­vedelemérdekeltségének meg­teremtése. Szó van arról, hogy a jelenlegi alapdíjak helyett az ágazat eredményességéből, a taggazdaságok többletjövedel­méből szerzett részesedés ké­pezze a bevételek többségét. Célszerű, ha a rendszerek anyagi jellegű szolgáltatásaik fejében szolidabb nyereségre, sőt egységesebb nyereségesély­re törekszenek. Arról van szó végső soron, hogy miután a rendszergazdák nyeresége alapvetően a tagvál­lalatoktól származik, ez utób­bi többségét helyes lenne vala­milyen módon visszaosztani. Erre vonatkozóan már vannak bizonyos törekvések, de még mindig általános probléma, hogy a rendszerszervezőknek kisebb a kockázata, hiányzik a garanciavállalás. Mindent összevetve, a rend­szergazdák és a taggazdaságok kapcsolatát finomítani kell. Sokszor hallunk panaszt egyes taggazdaságoktól, az előbb em­lített témákkal kapcsolatban. A jövő esztendőben az új szabá­lyozó rendszer életbe lépésével különösen fontossá válik az együttműködés tökéletesítése. Éppen ezért a rendszergazdák ezekben a hetekben folyama­tosan foglalkoznak az 1980. ja­nuár 1-től várható új helyzet­tel. Napirendre tűzik a terme­lés és az együttműködés haté­konyságával összefüggő témá­kat. K. S. hmm NEGYVEN FATELEPÍTŐ GÉP DOLGOZIK Erdősítik a homok­dombokat Ebben a tervidőszakban, a várt­nál 215­0 hektárral nagyobb te­rületen, összesen 9100 hektáron létesül új erdő, illetve pótolják a régit Bács-Kiskunban. Az erdő­­gazdaságok, a mezőgazdasági üze­mek, a mostani őszön és a jövő év tavaszán már terven felül fá­sítják a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeket. Figye­lemre méltó az is, hogy az erdő­­telepítési feladatok nagy részére — a mostani ötéves tervben — a mezőgazdasági üzemek vállal­koztak. Az állami, termelőszövet­kezeti gazdaságok, illetve a szak­­szövetkezetek az elmúlt négy év alatt 5800 hektárnyi területet vontak erdőművelés alá. A természetátalakító munkában továbbra is nagy része van a Kis­kunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnak. Erdészetei kiemelt feladatként erdősítik a homokbuc­kákat, s szolgáltatnak megfelelő mennyiségű és minőségű szaporí­tóanyagot az erdőn kívüli fásí­tásokhoz. Ezekben a napokban Bugac, Kerekegyháza és Kiskun­halas környékén dolgoznak a te­lepítők a fagy beálltáig. Tavasszal folytatják a munkát, ültetik magról nevelt tűlevelűeket, ame­­­lyekből jégszűrő erdőségek ala­kulnak ki, s egyben helyhez kötik­ a homokot. A nagyarányú fásí­tást gépek segítik, a telepítés fa­idényében, csak a Kiskunsági Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság te­­­rületén 40 faültető gép dolgozik.­ Egy-egy gép műszakonként 1—1,5 hektár területet ültet be facseme­tével. V. E.

Next