Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 26. szám Ára:1 ,20 Ft 1980. február 1. péntek IDŐJÁRÁS Várható időjárás: átmenetileg erősen megnövekvő felhőzet, sokfelé esővel, záporesővel, néhány helyen zivatarral. Élénk, időnként erős, néhány helyen rövid időre viharos lökésekkel kísért délnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: plusz 2, plusz 7 fok. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 7, plusz 12 fok között. (MTI) A Biztonsági Tanács Rhodesia-vitája NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Tanácsa közép-európai idő szerint szerda késő este megkezdte vitáját rhodesiai helyzetről. A BT összea hívását az Afrikai Egységszervezet kérte, arra hivatkozva, hogy Anglia súlyosan megsérti az országról decemberben kötött megállapodást. Az utóbbi hetek eseményei, meggyőzték az afrikai államokat, és a Zimbabwe Hazafias Front vezetőit, hogy az angol gyarmati kormányzat mindent megtesz a fajgyűlölő Smith—Muzorewarendszer fenntartásáért. Az AESZ követeli, hogy azonnal és minden feltétel nélkül vonják ki Rhodesiából az ott állomásozó dél-afrikai csapatokat — mondotta Cecil C. Dennis libériai külügyminiszter, aki az afrikai államok álláspontját terjesztette a BT elé. A vitában felszólaló tanzániai külügyminiszter, Ben Mkapa, hangsúlyozta, hogy a dél-afrikai csapatok jelenlétének célja: a lakosság megfélemlítése, és esetleges államcsíny lehetőségének előkészítése. (TASZSZ, Prensa Latina, AFP, Reuter! A pártsajtó kiváló propagandistáinak elismerése Évek óta hagyomány már a pártsajtó terjesztésében legeredményesebb aktivisták munkájának elismerése. Tegnap délután a megyei pártszékházban Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte az egybegyűlt propagandistákat, hogy átnyújtsa az MSZMP központi napilapja, a Népszabadság által alapított köszönő oklevelet és elismerő plakettet. A bensőséges esemény bevezetőjeként a megyei pártbizottság titkára hangoztatta: — A politikai munkának igen fontos része, hogy a párt céljait hordozó legfontosabb gondolatok a sajtó útján eljussanak az emberekhez, hogy a pártsajtó megértesse a feladatokat, és mozgósítsa a tömegeket azok végrehajtására. Mint különösen jelentős, közeli célra, utalt a párt XII. kongresszusára, amelynek előkészítésében — az összefüggések feltárásával, a folyamatok elemzésével — fontos szerep jut a párt napilapjainak. A terjesztésben elért megyei eredményeket méltatva, jelezte Katanics Sándor, hogy a pártsajtó előfizetése és olvasása gyakran hullámzó. Ennek egyik oka a kézbesítés gondjaival, azzal függ össze, hogy a napilapok nemegyszer több napos késéssel jutnak el az olvasókhoz. Kiemelte, hogy ebben a helyzetben a sajtópropagandisták nehéz feladatot vállalnak magukra. Ezért külön is köszönet minden politikai munkásnak, aki a pártsajtó terjesztése érdekében fáradozik. Ezután a megyei pártbizottság titkára átnyújtotta a Népszabadság köszönő oklevelét és elismerő plakettjét a legkiválóbb sajtópropagandistáknak, így Asbóth Györgynének, a szabadszállási postahivatal vezetőjének, Filákovity Márknak, Hercegszántó tanácselnökének, Ádám Antalnak, a jánoshalmi postahivatal vezetőjének, Lovas Nagy Istvánnak, a miskei pártvezetőség titkárának, valamint Horváth Károlynak, a kiskőrösi városi pártbizottság munkatársának. P. I. Éppen a jogászoknak nincs szükségük arra, hogy valaki magyarázza nekik a jog és a politika szoros kapcsolatát. Mindennapi gyakorlatukból tudják, hogy a marxista politika s az ennek szellemében hozott törvények szolgálata — a nép szolgálata. S ez még akkor is megtisztelő feladat, ha tudjuk, hogy nem könnyű naprakészen eligazodni a különböző rangú jogszabályok rengetegében, ami fárasztó aprólékosságra, keresgélésre, jogpolitikai elveknek megfelelő értelmezésre készteti ügyészt, a bírót, az ügyvédet,az Több fórumon elhangzott az az igény, hogy egyszerűbb, áttekinthetőbb rendezésre szükség a jog területein. van Az összefoglaló, rendszerező munka évekkel ezelőtt megkezdődött, s napjainkban is folyamatos. Csakhogy egyre több olyan törvény, törvényerejű rendelet, különböző szintű határozat, utasítás, állásfoglalás lát napvilágot, amelyeket szintén kodifikálni kell majd. Ez öncélú körforgásnak tűnhet, valójában azonban szükségszerű folyamatról, kikerülhetetlen munkáról van szó. Társadalmunk politikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlődését kötelezően követni kell a jogi rendezésnek is. Tanulmányt igénylő kérdés viszont, hogy nincs-e túlszabályozás egyes területeken, nem üt-e vissza, nem válik-e valóban öncélúvá az aprólékosság? A jog művelői igyekeznek megfelelni és eleget tenni jogban kevésbé jártas állama polgárok igényeinek s számtalan felvilágosító előadást, tájékoztatót, ismeretterjesztő kurzust tartanak az országban, így Bács-Kiskun megyében is. Örvendetes, hogy ennek a jogi felvilágosító munkának jól működő motorja — legalábbis Bács-Kiskunban — a TIT és a Magyar Jogász megyei szervezete. Szövetség Idézhetnénk számokat annak illusztrálására, hogy hány jogász milyen témakörben tartott előadást az elmúlt esztendőben s azokon hányan jelentek meg. Úgy véljük azonban, hogy ezzel éppen a lényegről nem mondanánk sokat. Nevezetesen arról, hogy az előadások nyomán, azok eredményeként milyen sok ember fejében világosodott meg egy-egy kérdés. Jogilag műveltebbek lettek s megértették, hogy a jog már régen nem „úri huncutság”, hanem meglehetősen összetett tudomány, s ahhoz, hogy ezt valaki közmegelégedésre művelje, nem „dörzsölt” jogásznak, hanem alapos felkészültséggel rendelkező szakembernek kell tennie. Természetesen nemcsak a megyében elhangzott előadásoknak köszönhető, hogy alaposan megváltozott az emberek véleménye a jogászokról. Erős kapcsolatban — stílusosan szólva: kauzalitási relációban — van ez azzal, amit a bevezetőben említettünk, vagyis a jog és a politika kapcsolatával. S mert a lakosság elégedett a párt politikájával, jó a véleménye az annak szolgálatában dolgozó jogászokról is. Nem kétséges, hogy rangjuk, tekintélyük ügyészeknek, van a bíráknak, jogtanácsosoknak, ügyvédeknek, államigazgatási jogászoknak, s köztiszteletben állnak. Közülük számosan tevékenykednek a különböző szintű tanácsokban, a népfrontban, egyéb társadalmi és tömegszervezetekben. Véleményükre, tapasztalatukra, szaktudásukra mindig számíthatnak a kisebb-nagyobb közösségek. Bács-Kiskunban — ha szabad így fogalmazni — mintha több munkájuk volna a jogászoknak. Szakmai, de szélesebb körökben is jól ismert tény, hogy a megye évtizedek listavezető a bűnözésben óta — eltekintve a fővárostól. Igaz, a büntetőjog csupán egyik területe a jognak, de nagyon nagy és az emberek nevelése szempontjából nagyon fontos területe. Az sem kétséges, hogy elválasztani nem lehet a büntetőjogot a jog más ágazatától, területétől. Ennek tudatában újból elmondhatjuk, hogy a bűnözés adatainak kedvezőbb alakulásához csakis úgy juthatunk el a megyében is, ha még jobb lesz a megelőzést szolgáló munka, a felvilágosítás, az állampolgári jogok-kötelezettségek még átfogóbb, elmélyültebb megismertetése, a munkára nevelés, a fiatalokkal való megértő, sokoldalú és gyakori törődés. Mindez együttesen már messze túlmutat a jogászok munkáján s közhelyszerűen fogalmazva: mindannyiunk kötelessége. Ha még tovább akarunk borongani a megye nem éppen dicsőséges elsőségéről, említhetnénk a múlt örökségét. Ez azonban — valljuk be őszintén — anakronizmus, hiszen múltunk már nekünk is van. Sorolhatnánk a jelenlegi Bács- Kiskun megyei specialitásokat, amelyek nem lebecsülendő tényezői a bűnözési helyzetképnek. Ezeket azonban már sokszor és sok helyen elmondtuk, s éppen a jogászok, az érdeklődő emberek előtt meglehetősen ismertek. Van a római jognak egy tétele, amely így hangzik: Praetor justacere non potest! Vagyis a jogalkalmazó jogot nem alkot. A tétel nálunk közel harmincöt évvel ezelőtt megdőlt, mert a jogalkotó s a jogalkalmazó is maga a nép. Szükségtelen ennek a megállapításnak a magyarázata. Elég talán a törvénytervezetek országos vitáira, az országgyűlés összetételére, a népi ülnöki rendszerre utalni... Ezekkel a gondolatokkal köszöntjük a 20. Kecskeméti Jogásznapok résztvevőit. G. S. AZ ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYE Óvodát avattak Kecskeméten Míg az 1970-es esztendő végén a megyeszékhelyen mindössze alig ezerháromszáz óvodai hellyel rendelkeztek, addig várhatóan ez év végére már több mint három és fél ezer hely áll rendelkezésre a gyermekintézményekben. A ma még tapasztalható erős túlzsúfoltságot figyelembe véve ez azt jelenti, hogy napjainkban már az óvodáskorú kisgyermekeknek mintegy kilencvenkét százaléka járhat naponta óvodába, részesülhet korszerű nevelésben. Ehhez a mindenkép pen dicséretes és örvendetes előrehaladáshoz nagyban hozzájárult az a tény, hogy a városi párt- és tanácsvezetés megtalálta az útját-módját annak, hogyan lehet az üzemeket, vállalatokat, munkahelyeket mozgósítani. A fentieket támasztja alá többek között az is, hogy tegnap átadták Kecskemét legújabb, korszerűen berendezett, új építési eljárásokkal készült óvodáját. Délelőtt 11 órakor Veliczky István városi tanácselnök-helyettes köszöntötte az avatóünnepség résztvevőit: a közreműködő vállalatok, gyárak dolgozóit, szocialistabrigád-tagjait, a város és a megye vezetőit, többek között dr. Kőrös Gáspárt, a városi pártbizottság első titkárát, dr. Major Imre megyei tanácselnök-helyettest, és dr. Mező Mihályt, a városi tanács elnökét, majd dr. Gálás Ferenc, a BÁCSÉPSZER Vállalat igazgatója a kivitelezők nevében átadta az új intézményt a város vezetőinek. Ezután dr. Kőrös Gáspár mondott avatóbeszédet. Részletesen elemezte a megyeszékhely gyermekintézmény-hálózatának helyzetét, az elért eredményeket, azokat az összefogásokon alapuló nemes törekvéseket, amelyek segítségével, nagyban sikerült segíteni a családok, a szülők gondjain, és miután ismertette az új létesítmény megszületésének körülményeit, az alábbiakat hangsúlyozta: „A MEZŐGÉP Vállalat végezte el az alapozási munkákat,és ezt kiválóan, rövid idő alatt be is fejezte. A Fémmunkás Vállalat KISZ-bizottsága ugyanakkor védnökséget vállalt az intézmény határidő előtti elkészítésében, így sikerült elérni, hogy az épület könnyűszerkezetes elemeit egy hónap alatt legyártották. A további munkálatokban kiemelkedő munkát végeztek a BÁCSÉPSZER Vállalat dolgozói, valamint többek között a DÉMÁSZ szakemberei. Ünneprontás szándéka nélkül el kell mondanunk azt is, hogy óvodáink még zsúfoltak, hiszen a rendelkezésünkre álló helyek százötven százalékosan vannak feltöltve, és ez a tény ugyancsak nagy és megfeszített munkát kíván az óvónőktől és a gyermekgondozóktól. Éppen ezért az a törekvésünk, hogy a hatodik ötéves terv idején további társadalmi összefogással enyhítsünk az óvodai gondokon. El akarjuk érni, hogy öt esztendő múlva a város valamennyi óvodáskorú gyermeke óvodai nevelésben részesüljön Kecskeméten. A megnyitó beszéd elhangzása után Széki Bálintné, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője az óvodapedagógusok nevében átvette a százötven személyes új gyermekintézményt. Ezután került sor azok megjutalmazására, akik kiemelkedően dolgoztak a gyönyörűen felszerelt új gyermekintézmény létrehozásán. Az építési és városfejlesztési miniszter „Kiváló munkáért” kitüntetését dr. Mező Mihály tanácselnök adta át Molnár Sándor brigádvezetőnek, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti dolgozójának, és Deszetta Lajos lakatosnak, a BÁCSÉPSZER Vállalat lakatosának. Az óvoda tervezési, szervezési, kivitelezési munkáinak koordinálásában végzett fáradságos és sokoldalú tevékenységéért a miniszter Fekete Lászlót, a városi pártbizottság titkárát is kitüntette. A kitüntetést az ünnepséget megelőzően tegnap délelőtt Horváth István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára adta át. A népes közönség előtt lezajlott avatóünnepség az árpádvárosi óvodások műsorával ért véget. V. M. • Dr. Kőrös Gáspár beszéde. • A legkisebbek immár élvezhetik a szép, új környezetet. (Tóth Sándor felvételei) A MEGYEI NEB NAPIRENDJÉN is Az ellenőrzések tapasztalatai, a javaslatok hasznosítása Jól bevált munkaprogramja szerint az új esztendő első ülésén a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nem egy konkrét vizsgálat eredményeit elemzi, hanem az elmúlt évben megtartott ellenőrzések tapasztalatait, a javaslatok hasznosításait összegzi. A megyei NEB tegnap megtartott ülésén is a népi ellenőrök, illetve a bizottságok tavalyi munkáját értékelték. Az elmúlt évi tervükhöz pontosan igazodó munkájuk mennyiségét csupán egyetlen adattal jellemezzük: tavaly 245 ellenőrzést végeztek. Nem lebecsülendő teljesítmény, de ennél is fontosabb az, hogy vizsgálataik során milyen főbb hibákat, hiányosságokat tapasztaltak, s ezek kijavítására, illetve pótlására milyen intézkedések történtek. A megyei NEB egyik tavalyi vizsgálata a mezőgazdasági termelési rendszerekkel foglalkozott. A termelés főbb ágazataiban ezek a rendszerek jelentős eredményt hoztak, egyebek között a technológiai eljárásban és szinte ugrásszerűen megnövekedett a termelés mennyisége. A kezdeti időszak után ez a gyors ütemű fejlődés lecsökkent. Mint azt a megyei NEB megállapította, ennek elsősorban az volt az oka, hogy a kapcsolatok lazultak, egyes területeken szinte formálissá váltak. Nem alakult ki ugyanis a rendszerszervezők és partnergazdaságok közös érdekeltsége a termelés gazdaságosságában, színvonalának növelésében. A megyei bizottság azt javasolata, hogy a rendszerszervezők és partnergazdaságok javítsák együttműködésük alapfeltételeit, jobban érvényesítsék közös érdekeiket. Kezdeményezésük alapján a Bács-Kiskun megyei központú mezőgazdasági termelési rendszerek felülvizsgálták és korszerűsítették a szerződéseiket, s a működési szabályaik módosításakor figyelembe vették a partnergazdaságok véleményét is. Az ipari üzemek tervszerű, tudatos együttműködését vizsgálva, a megyei NEB megállapította, hogy Bács-Kiskun megyében e téren igen sok a pótolnivaló. Az együttműködéseket előkészítik, aláírják, aztán igen gyakran minden marad a régiben, vagy csak részterületeket érint a kooperáció, holott például lehetőség lenne a közös gyártmányfejlesztésre, az újítások átadására. Még mindig nagy tartalékai vannak az anyaggal, energiával, gépekkel, eszközökkel való ésszerű takarékos gazdálkodásnak, örvendetes viszont, hogy a vizsgálatok után a megyei bizottság felhívására a vállalatok zöme intézkedést tett. Sok helyütt feltárták az elfekvő készleteket, észszerűbben, takarékosabban gazdálkodtak az importanyagokkal és az energiahordozókkal, korszerűsítették az anyagfelhasználást, az elszámoltatás üzemi rendszerét. A nem rubel viszonylatból származó importtermékekkel és anyagokkal való gazdálkodás ellenőrzését követően például a Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyáregysége nyomban intézkedett, s a hulladékoldószerek hőhasznosítására tanulmánytervet rendelt meg. A jó példák között említhető a magnetofongyár intézkedése is, ugyanis tavaly az első háromnegyedévben 6ü ezer motor gyártásával 12—13 millió forint értékű devizát takarítottak meg. Tervük szerint a következő tervidőszakban tovább növelik a magnómotor gyártását. A megyei NEB az SZMT-vel közösen megvizsgálta az üzemegészségügy helyzetét is. Találtak hibát, hiányosságot bőven. (Folytatás a 2. oldalon.)