Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 101. szám _________ Arat 1,20 Ft 1980. május 1. csütörtök Közös célunk:­­ a béke és a társadalmi haladás A Magyar Szocialista Mun­káspárt Köz­ponti Bizottsága, népköztársaságunk­ kor­mánya és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa nevében a munkásosztály nagy nem­zetközi ünnepének előestéjén tisztelettel köszöntöm mindannyiukat, munkásokat, termelőszövetkezeti parasztokat, értelmisé­gieket, hazánk minden dolgozóját. Kilencven esztendővel ezelőtt, 1890-ben, a magyar proletárok budapesti első májusi­­ harcos tüntetésének szónoka mondotta: „A társadalom leghasznosabb tagjai vagyunk, de nekünk nincs abból hasznunk; az állam­nak polgárai vagyunk, de védtelenül ál­­­lunk; vérben és pénzben adózunk, de ne­künk nincsenek jogaink!" Azóta a májusi menetben nemzedékek sokasodó seregei indultak harcba az őket megillető jogokért. Az első győztes állomás: 1919., a Tanácsköztársaság. A dolgozók bizakodva köszöntötték 1919. május 1-ét,­­mert érezték oroszországi és európai testvéreik szolidaritását. A prole­tárdiktatúra példája negyedszázadon át erőt adott, lelkesített az elnyomók­ elleni harc­ban. József Attila így fogalmazta meg mil­liók vágyát: „Bátorság! Lesz még olyan munkád, amelyben kedved le­hetek­.’­ A kor, amelyről a­­ költő szólt, 194^tava­szán elérkezett. Harmincöt esztendeje az alkotás, a mun­ka ünnepe, a dolgozók nagyszerű mmegmoz­­dulása minden május elseje. A fejlett szocializmust építő­­ társadal­munkban több nemzedék munkálkodik együtt. Köztük vannak még azok, akik nagy áldozatvállalással, forradalmi hittel utat törtek mai, szabad életünknek. Növekvő számban, mind gazdagabb tudással folytat­ják ezt a munkát a fiatalok. Kedves elvtársak! Közismert, hogy csak a pontosan szerve­zett, szívvel lélekkel végzett munkával fej­lődhetünk tovább, csak minden erőnk lat­­bavetésével juthatunk előbbre. Munkásosz­tályunk, szövetkezeti parasztságunk, értel­miségünk döntő többsége tehetségének és képességeinek legjavát adva dolgozik cél­jainkért. (Jakati Sándornak, a SZOT főttitkár-he­lyettesének a rádióban és a televízióban elhangzott ünnepi beszéde.) Ma, amikor gazdasági építő munkánk külső feltételei a korábbinál kedvezőtleneb­bek, hazai feladataink pedig bonyolultab­bak, különösen fontos, hogy lehetőségeinket jól hasznosítsuk,­ adottságainkkal megfele­lően éljünk. Csakis a munkában becsület­tel helytállókra, a jó szellemű közvélemény­re támaszkodva teremthetjük meg azt közérzetet, amely újabb lendületet ad to­­­vábbi fejlődésünkhöz, a szocialista demok­rácia gazdagításához. A hazához, a szocia­lista rendszerünkhöz való hűségünk, az or­szágunk boldogulásáért érzett felelősségünk mércéje napjainkban a jobb, eredménye­sebb munka, a hatékonyabb, jövedelmezőbb gazdálkodás. Gondoskodnunk kell arról, hogy társadalmunk figyelme, teljes elisme­rése övezze a jó munkát, és életünk min­den területén érvényesüljön az elv: aki töb­bet, s jobbat ad, többet is­ kapjon, mert ez nemcsak a társadalom előrehaladásának a meghatározója, hanem az egyén boldogulá­sának is forrása. A közös tevékenységben érdekelt, a jó munkáért elismert ember jól érzi magát. Meggyőződésem, hogy június nyolcadika, az országgyűlési képviselő- és tanácstag­­választás is népünk, nemzetünk egységének méltó megnyilvánulása lesz, kifejezi rend­szerünk demokratizmusát, és azt, hogy a szocializmus építése nemcsak a kommunis­ták ügye, hanem a Hazafias Népfront prog­ramja, minden állampolgár sajátja. Kedves elvtársak! Szaktársak! Május elseje évről évre országonként, és világméretekben demonstrálja annak az osztálynak a növekvő súlyát, amelynek tör­ténelmi küldetése a kizsákmányolás és az elnyomás végérvényes felszámolása, a szo­cialista társadalom megteremtése. Földünk egynegyedén a hatalomra jutott munkás­­osztály eredményesen építi az új társadal­mat. A szocialista országok dolgozó tömegei büszkén tekinthetnek vissza a megtett ha­talmas útra, és hittel, bizalommal nézhet­nek a jövőbe. A tőkés és a fejlődő országok munkásosztálya, dolgozói számára­ ez a nap harci szemle a nép jogaiért és érdekeiért, a nemzetközi monopoltőke uralmának vis­­­szaszorításáért és megtöréséért, a nemzeti és a társadalmi felemelkedésért vívott küz­delemben. A munkáskezek alkotásait a tőkés elsajá­­títók a világ több pontján a fenyegetés, a pusztítás eszközeivé változtatják. Történel­mi felelősség hárul ma a nemzetközi mun­kásosztályra, az emberi haladás legfőbb le­téteményesére. Meg kell akadályozni, hogy megsemmisüljenek a munkásgenerációk al­kotásai, hogy pusztulásba sodródjon a civi­lizáció, az emberiség. Ehhez ideológiai el­lentétektől és politikai különbségektől füg­getlenül össze kell fognia a kommunista, szocialista, szociáldemokrata, keresztény és más pártállású munkásoknak­, dolgozóknak, csakúgy, mint a pártokhoz nem tartozók­nak. Az elmúlt években kibontakozott a kom­munista és a szociáldemokrata pártok, il­letve­ a különböző irányzatú európai szak­­szervezetek közötti párbeszéd. Előrehaladt az egy irányba ható, együttes cselekvés le­hetőségeinek­­ feltárása, módszereinek ki­munkálása. Meggyőződésünk, hogy a mun­kásmozgalomban erősödő hasznosan mozdíthatja elő a együttműködés nemzetközi feszültség enyhülését, a különböző társadal­mi rendszerű országok kölcsönösen előnyös kapcsolatainak kiszélesedését, végső soron az emberiség közös gondjainak megoldását. A magyar munkásosztály — népünk egyetértésével — együtt halad a világ kü­lönböző országaiban élő osztálytestvéreivel, az emberiség jövőjét fenyegető erők elleni harcban. Pártunk XII. kongresszusának szellemé­ben munkálkodjunk tovább a szocialista építés külső feltételeinek javításán. Szilár­dítsuk tovább testvéri barátságunkat, ös­­­szefogásunkat a Szovjetunióval, a szocia­lista közösség országaival. Erősítsük­­ inter­nacionalista szolidaritásunkat a tőkés és a fejlődő országok dolgozóinak, népeinek im­perialistaellenes küzdelmével. Járuljunk hozzá hazánk további felvirágoztatásához, az egyetemes béke, a társadalmi haladás ügyéhez. BÖLCSŐDE, RENDELŐINTÉZET, KENYÉRGYÁR I Új létesítményeket adtak át a munka ünnepe alkalmából Ha megkérdeznénk, kinek mi­ jut eszébe május 1-éről, szinte meg­egyeznének a válaszok: ünnepi nagygyűlés, majális, barátokkal, kol­légákkal, ismerősökkel beszélgetés, ami rendszerint egymásról, a csa­ládról való érdeklődéssel kezdődik. Aztán észrevétlenül a munkára, az eredményekre terelődik a szó. Egyebek között például arra, hogy milyen létesítményekkel gyarapodott a község, a város. Hagyomány, hogy jeles ünnepeink a településfejlődés egy-egy új állomásának dátumai is. Az új létesítményeket megyeszerte már a május 1-i ün­nepet megelőző napokban átadták. Az alábbiakban néhány jelentő­sebb beruházás avatásáról számolunk be olvasóinknak. A hunyadivárosi gyerekek új otthona Nem drága — majdnem 9 mil­lió forintba került —, de nagyon szép, és ami a fő: nagyon hasz­nos hatvan személyes bölcsődét avatott fel tegnap Kecskeméten a város párt- és tanácsi vezetőinek jelenlétében dr. Gubacsi László megyei főorvos. Nagyon hasznos, hiszen a hatezer lakosú, gyorsan fejlődő Hunyadiváros mindeddig nélkülözte a fontos gyermekintéz­ményt, amelyet május közepén vesz birtokába véglegesen a hat­van helyre fölveendő 80—100 ap­róság. A csaknem teljes egészében „sa­ját” kivitelezésben készült — az Építési Költségvetési Üzemet csak a hajrában segítette meg az ÉP­­SZISZ —. bölcsőde fontos lépés az e téren még mindig súlyos gon­dok megoldásának útján. Megnyi­tásával valamelyest csökken tan­ácsi gyermekintézmények 174 százalékos kihasználtsága, zsúfolt­sága. Az ötödik ötéves terv ugyan­akkor soha nem látott fejlődéssel számolt: 1976 és 1980 között lé­nyegében ugyanannyi bölcsődei hely készül, mint amennyi a terv­időszak elején megvolt. Bölcsődeügyben még ebben az évben lesz változás a megyeszék­helyen. Rossz hír, hogy le kell bontani az 50 személyes Batthyány utcai intézményt. Jó hír, hogy jú­nius végén a Széchenyivárosban nyolcvan helyes bölcsődét adnak át — a városi tanács erőfeszítése minden dicséretet megérdemel. Kulturált járóbeteg-ellátás Kalocsán Egy évtized alatt meghatszorozó­dott a kalocsai rendelőintézet be­tegforgalma, s a húsz évvel ezelőtt egy iskolából átalakított épület a megnövekedett betegforgalom kö­vetelményeinek nem tudott meg­felelni. Amikor a város fejlesztésének V. ötéves tervét, készítették, nem is számítottak arra, hogy új ren­delőintézetet építhessenek. Ezért is nagy öröm, hogy Gert István, a városi tanács elnöke kedden délután átadhatta az új, 25 mun­kahelyes intézetet, amellyel az integrált egészségügyi szervezet feltételrendszere majdnem telje­sé vált. A 16 millió forint költséggel készült intézet — kivitelezője a BÁCSÉPSZER volt — csatlako­zik a régi épülethez, melynek fel­újítását is hamarosan megkezdik. Az új épület adott helyet a ter­­hesgondozónak, illetve az anya- és gyermekvédelmi Ennek megfelelően a részlegnek, gondozóba­­ érkező gyermekek és kismamák külön helyen várakozhatnak, nem kell a beteg emberekkel érintkez­niük. Az intézetben helyet kapott va­lamennyi fontosabb szakrendelés, így­­ több belgyógyászat,, fogászat, urológia, kardiológiai és idegbe­teg-gondozó, fizikotherápia, fül­­orr-gégészet, valamint diabetesz­­rendelő is. Dr. Horváth Mihály főigazgató főorvos amikor a megjelent ven­dégek körében — köztük volt Boza József, a kalocsai járási pártbizottság első titkára, Juhász Lászlóné, a városi pártbizottság titkára, dr. Hanny Irén, az Egész­ségügyi Minisztérium főosztály­vezető-helyettese, dr. Gubacsi László, megyei főorvos, Berta So­mogyi László, a járási hivatal el­nöke — átvette a régen várt in­tézményt, elmondta, hogy ebben a kulturált környezetben igényes és szakszerű orvosi ellátásra, az egészségügyi kultúra szintjének emelésére nyílik lehetőség. Nemcsak az egészségügyi dol­gozók, hanem a város és a já­rás lakói is nagyon várták az új rendelőintézet megnyitását, hiszen a lendületesen iparosodó város „munkaerő-karbantartásának” egyik legfontosabb létesítményét vehetik igénybe az ünnepek után. A legkorszerűbb a megyében Hol itt a hosszú nyelű sütőlapát? — kérdezhetné, aki korszerű sü­tőipari üzemet nem látott még. A Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat új kiskunfélegyházi ke­nyér- és péksüteményüzeme pedig a legkorszerűbb a megyében. Ha­­das József üzemvezető szakszerű magyarázattal mutatja be a vá­rosban egyszerűen csak kenyér­gyárként emlegetett létesítményt Végigkövetjük az utat, amíg lisztből fényes orcájú kenyereket a készítenek az automata berende­zések. — Bármennyire modernek is a gépeink, az ember szaktudására nagy szükség van ahhoz, hogy a termék minősége jó legyen — ál­lapítja meg a fiatal vezető. — A feldolgozott liszt minősége válto­zó, ezért csak nagy figyelemmel, megfelelő adagolással lehet min­den nap ugyanolyan jó pékárut előállítani. A minőség. Bizony a tavaly ősz óta termelő pékség kenyerei kez­deti nehézségek miatt eleinte nem arattak sikert Félegyházán, de most már elégedettek velük nem­csak a városban, hanem az ellá­tási körzethez tartozó községek­ben is. Óránként tíz mázsa sütő­ipari termék készítésére képes a gyár, s ehhez mindössze hat em­berre van szükség. Süteményes „vonal” is működik már. — ötvenegyben ötödmagammal alapítottam meg a városban az állami sütőipari üzemet — mond­ja el Faragó Pál műszakvezető. — A régi nehéz pékmunkához vi­szonyítva a mi technológiánkkal szinte csak szórakozás a munka. A fizikai munka kevés, a hőmér­séklet kellemes. A terv szerinti kapacitással ter­melő kenyérgyárat ünnepélyesen tegnap adta át rendeltetésének dr. Király László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. • Kivül-belül egyaránt impozáns látvány az új bölcsőde. • A korszerű berendezésekkel felszerelt fogászati rendelőkben látják el a kalocsai és környékbeli betegeket. • A lengyel berendezésekkel dolgozó félegyházi gyárból naponta körülbelül negyvenezer lakosnak szállítanak kenyeret.

Next